A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok és a baktériumok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. A vakcinák olyan gyógyszerek, amelyek növelik szervezetünk képességét bizonyos betegségek elleni küzdelemben. A védőoltás lényege, hogy a szervezetben immunválaszt vált ki a kórokozó ellen, és ezzel alakítja ki a védettséget.
A vakcinák által kialakult immunitással, ha valaki el is kapja a fertőzést, a betegség könnyebben leküzdhető, kevésbé súlyos lefolyású. A vakcinák elősegítik, hogy az immunrendszer ellenanyagokat (antitesteket) és a kórokozó ellen ható fehérvérsejteket termeljen. A különböző vakcinákban az a közös pont, hogy a kórokozót alkotó egy vagy több fehérje, illetve szénhidrát (vagy azok részlete) indítja be a szervezet védekezőmechanizmusát. Az oltóanyagok megbetegedést nem okozhatnak, és védelmet nyújtanak a szövődményekkel járó, illetve súlyos lefolyású, halállal végződő betegség kialakulása ellen.
A vakcinák rendkívül hatékonynak és az elsődleges megelőzés létfontosságú formájának bizonyultak, mivel betegségek megelőzésére szolgálnak. Az évek során az oltások számtalan betegséget, rokkantságot akadályoztak meg, és életek millióit mentették meg. Például a vakcinák segítettek felszámolni az olyan betegségeket, mint a himlő és a gyermekbénulás, amelyek a 20. század egyik legrettegettebb gyermekbetegségei voltak. Az oltások megakadályozzák a betegségek kitörését (a betegségek gyakoriságának hirtelen megugrását). Az oltások nem csak téged védenek, hanem a körülötted lévő embereket is - különösen azokat, akik nincsenek elég jól ahhoz, hogy beoltassák magukat.
Az oltással megelőzhető betegségek nagyon költségesek lehetnek, ami orvoslátogatásokat, kórházi kezeléseket és korai halálozást eredményezhet. Emellett a járványra adott válaszok sok időt, pénzt és munkaerőt igényelnek. A vakcinák segítenek megelőzni a halálos és rokkant betegségeket, amelyek a múltban számtalan embert megbetegítettek minden évben.
Az oltások típusai
Két fő csoportot különböztetünk meg: az aktív és a passzív védőoltásokat. Elnevezésük hatásmódjukra utal.
Aktív védőoltások
Az aktív oltás során szervezetünk immunrendszere aktívan részt vesz a védettség kialakításában. Ilyenkor az oltóanyag tartalmazza a betegséget kiváltó kórokozót, természetesen olyan formában, hogy az megbetegedést nem tud létrehozni, de az immunrendszert ellenanyagok termelésére serkenti. A vakcinák tartalmazhatnak élő, gyengített kórokozókat, vagy nem élő, elölt vírusokat és baktériumokat, vagy ezeknek csak valamely részét, illetve a baktériumok által termelt, de hatástalanított méreganyagokat. Az oltásokat követően a védettség kifejlődéséhez idő kell, általában 1-2 hét. A legtöbb oltásnál több "adag" oltássorozat szükséges a megfelelő hatás eléréséhez. Még a legtartósabb immunizáltság is csökkenhet egy idő után, ez azonban újra gyorsan "feltupírozható" egy újabb emlékeztető adaggal. Ez történik például akkor, amikor sérülések esetén tetanusz injekciót kapunk.
Ide, az aktív oltások csoportjába tartoznak az úgynevezett kötelező oltások. Az újszülöttkortól kezdődően az egész gyermekkoron végighúzódnak, és ezeknek köszönhetően a hajdan volt súlyos gyermekbetegségek ma már szinte ismeretlenek hazánkban.
A kötelező oltások közé tartozik a BCG, a tuberkulózis elleni védőoltás, amely életünk legelső oltása, még újszülöttkorban kapjuk. A kötelező védőoltások sorozata 2 hónapos korban folytatódik. Ekkor torokgyík (D), szamárköhögés (P), tetanusz (T), járványos gyermekbénulás (IPV), és a Haemophilus influenzae b kórokozó (Hib) ellen kap védőoltást a gyermek. Ez utóbbi baktérium - többek között - agyhártyagyulladást, végzetes gégefőgyulladást okozhat. A pneumococcus baktériumok csecsemőkben és kisdedekben agyhártyagyulladást, szepszist, súlyos tüdőgyulladást és gennyes középfülgyulladást okozhatnak. 3-4-5 hónapos korban DPT (diftéria, tetanusz, pertussis, azaz torokgyík, szamárköhögés), és a járványos gyermekbénulás elleni oltások, majd 15 hónapos korban az MMR, azaz a morbilli-mumpsz-rubeola (morbilli: kanyaró) oltások következnek. 15 hónapos korban mumpsz (M), kanyaró (M) és rózsahimlő (R) elleni oltás következik. Három és hat éves korban ismét DTP és járványos gyermekbénulás elleni, majd 11 éves korban diftéria-tetanusz és kanyaró újraoltás kerül sorra. 2020-tól épült be az oltási naptárba a varicella/bárányhimlő elleni oltás, azaz térítésmentes.
Ez évtől a kötelező védőoltások közé tartozik - a csecsemőkorban adandó - a Haemophilus influenza baktérium elleni oltás. Ez a kórokozó agyhártyagyulladást és a gégefedő gyulladását okozza. Ugyancsak idén került a palettára a Hepatitis B (B típusú fertőző májgyulladás) elleni oltás a 14 éves korosztály számára. Hazánkban 2000 óta a 14 éveseket kötelezően oltják hepatitis B ellen.
Passzív védőoltások
A passzív oltás alkalmazásakor a szervezetbe nem kórokozókat, hanem már kész ellenanyagokat viszünk be, ezért azonnal hatásosak, de gyorsan kiürülnek, és nem nyújtanak tartós védettséget. Leginkább akkor kerül eme módszer bevetésre, ha súlyos betegség kialakulását kell megelőzni, és a fertőződés már lehetséges, hogy meg is történt. Például kullancscsípés esetén (előzőleg nem oltott embernél) ellenanyagokat tartalmazó kullancs elleni védőoltás adására is van lehetőség. Passzív immunitásról akkor beszélünk, ha valaki antitesteket kap egy betegség megelőzésére, nem pedig saját immunrendszerén keresztül. Az újszülöttek passzív immunitást kapnak anyjuktól, amely csak néhány hónapig tart. Ezért az újszülötteknek röviddel a szülés után el kell kezdeni a védőoltásokat. Egyes betegségek esetén egyes injekciók kész antitesteket tartalmaznak bizonyos betegségek ellen (immunglobulin). Immunglobulinunk van olyan betegségekre, mint például a veszettség és a hepatitis.
Ajánlott oltások gyermekeknek
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 2025. évi védőoltásokra vonatkozó módszertani levele alapján számos választható oltás érhető el gyermekek számára:
- 6 hetes kortól: Meningococcus ACWY
- 2-4 hónapos korban: Rotavírus
- 2 hónapos kortól: Meningococcus B, Meningococcus C
- 6 hónapos kortól: Influenza
- 12 hónapos kortól: Kullancs-encephalitis, Hepatitis A
- 9 éves kortól: HPV (16, 18), HPV (6, 11, 16, 18)
A rotavírus elleni védőoltás szájon át adandó, és két adag szükséges a védettséghez. 6 hetes kortól 6 hónapos korral bezárólag adható, oltóanyagtól függően 2 vagy 3 adag szükséges.
Agyhártyagyulladás elleni védőoltás
Az agyhártyagyulladást számos baktérium vagy vírus okozhatja, így a súlyos betegség megelőzése teljes mértékben nem biztosítható. A leggyakoribb és legveszélyesebb baktériumfajták ellen azonban elérhetőek védőoltások, így a sokszor halálos kimenetelű betegség jelentős részben megelőzhető. Világszerte hozzávetőlegesen 1,2 millió bakteriális agyhártyagyulladás jegyezhető évente, melyből 135 ezer fatális kimenetelű. Leggyakoribb kórokozója a meningococcus, az 500 ezer megbetegedés 10 százalékban halálos. Európában és ezen belül Magyarországon is a meningococcus B csoport dominanciája ismert, melyet gyakoriságában a C csoport követ. Ezek mellett azonban számos más baktérium- és vírusfertőzés okozhat agyhártyagyulladást (meningitis). A betegség kórokozója a Neisseria meningitidis nevű baktérium, melynek több csoportja ismert. A kórokozó cseppfertőzéssel terjed. Életveszélyes megbetegedést jelent. Többfajta vakcina áll rendelkezésre.
A Neisseria meningitidis (meningococcus) hat típusa ellen érhető el védőoltás. A hazánkban is gyakoribb B típus ellen sokáig nem állt rendelkezésre itthon vakcina, a számos egyéb készítmény között pedig nem könnyű eligazodni. Az egyes vakcina típusok egymástól árukban, a szükséges oltások számában, de legfőképpen a tartalmazott szerotípusok számában különböznek. Létezik védőoltás különállóan a C típus ellen, 2014 óta már önállóan B típus ellen is, valamint kombináltan A, C, W-135, Y típusok ellen vakcinálhatunk. A hatékony védelem érdekében a területi eloszlást tekintve hazánkban ideális a B és C típus elleni oltás beadatása, bár az egyre népszerűbbé váló egzotikus utazások lassan elmossák a régi határokat.
Meningococcus B oltás
A hazánkban elérhető egyik meningococcus B oltás már 2 hónapos kortól alkalmazható. A beadandó oltások száma, valamint az egyes oltások között eltelt idő a gyermek életkorától függ. A 11 évesnél idősebb gyermekeknek és felnőtteknek két oltást szükséges kapniuk, melyek között legalább 1 hónapnak kell eltelnie. Egy másik oltás 10 éves kor felett alkalmazható, a védettség eléréséhez 2 adagra van szükség 6 hónap eltéréssel.
Meningococcus C oltás
A meningococcus C típus ellen védő vakcina önkéntesen beadatható, receptre felírható társadalombiztosítási támogatással rendelkező védőoltás 2 éves kor alatti gyermekeknek. Csecsemők 2-4 hónapos korig két adaggal oltandók, legalább 2 hónapos időközzel. Az ily módon, egyéves kor alatt alapimmunizált csecsemőt a 2. életévében javasolt emlékeztető oltásban részesíteni, legkorábban az alapimmunizáció befejezése után 6 hónappal. Ha a csecsemő 4 hónaposnál idősebb korban kapja meg az oltást, illetve a gyermekek, a serdülők és a felnőttek egyszeri alkalommal oltandók. Csecsemőknél a betegség esetleges súlyos lefolyása miatt érdemes az immunizációt már 2 hónaposan elkezdeni.
Kombinált vakcinák (A, C, W-135, Y)
A hazánkban elérhető kombinált vakcinák (háromféle vakcina van forgalomban) a vakcina típusától függően 6 hetes kortól, 1 vagy 2 éves kortól alkalmazhatóak. Az utóbbi két vakcinánál az alapimmunizáláshoz egy alkalommal történő oltás elegendő. A hathetes kortól beadható védőoltással 6 hónapos korig két adaggal oltandók a csecsemők legalább 2 hónapos időközzel. 6 hónapos kor feletti csecsemőknél, gyermekek és idősek esetében ennél az oltásnál is egy adag szükséges az alapimmunizáláshoz. Az alapimmunizálásban részesült csecsemőknél egy adag emlékeztető dózist kell beadni 12 hónapos korban, az utolsó oltást követően leghamarabb 2 hónap múlva.
Nimenrix vakcina 12 hónapos kortól javasolt. Az alapimmunizáláshoz egy adag oltóanyag szükséges. Mencevax ACWY két évesnél idősebb gyermekek, serdülők és felnőttek aktív immunizálására ajánlott oltóanyag. Alapimmunizáláshoz 2 oltásra van szükség, 1 vagy 2 hónap különbséggel, 1 éves kor felett 1 adagra az alapimmunizáláshoz. Alapimmunizálás esetén ajánlott 1 emlékeztető oltás.
HPV elleni védőoltás
A 12 éves lányok a házi gyermekorvostól vagy az iskolaorvos által térítésmentes védőoltásban részesíthetők. Az oltás a méhnyakrák kórokozója, a HPV néhány magas kockázatú fajtája ellen nyújt védelmet. Hatékony lehet akkor is, ha a személy már kapcsolatba került a vírussal. A kórokozónak több csoportja ismert, szexuális úton terjed. A védőoltás nem véd az összes rákkeltő HPV ellen, ezért a szűrővizsgálatok fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni az oltáson átesett nők körében sem.
A Cervarix nevű oltóanyag a HPV 16-os és 18-as típusa ellen nyújt védelmet. 9 éves kortól adható, az oltási sor 3 adagból áll, melynek ajánlott ütemezése 0, 1, 6 hónap. A Silgard vakcina a HPV 6-os, 11-es, 16-os és 18-as típusa ellen nyújt védelmet. Szintén 9 éves kortól alkalmazható, az alapoltás 3 különálló adagból áll, mely a következő ütemezés szerint adandó be: 0., 2. és 6. hónap. Ha eltérő oltási sémára van szükség, akkor a második adagot legalább az első után 11 hónappal, a harmadikat pedig legalább 3 hónappal a második után lehet beadni. Mindhárom adagot egy éven belül kell beadni. A Gardasil fiúknál és lányoknál 9 éves kortól alkalmazható vakcina, a humán papillóma vírus 9 típusa (6-os, 11-es, 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es, 58-as) által okozott betegség ellen véd. A készítményt 3 adagos ütemezés szerint alkalmazandó, 0., 2. és 6. hónapban 1-1 adag.
Mindhárom vakcinát az Európai Unióban törzskönyvezték. A vakcinák a szexuálisan még nem aktív korosztályban a leghatékonyabbak, azonban későbbi életkorban is alkalmazhatók, hátránnyal vagy kockázattal nem jár. A védőoltás általában kevés mellékhatással jár, ilyenek a helyi bőrpír, duzzanat és fájdalom.
A HPV és a méhnyakrák közötti kapcsolat
Kullancs-encephalitis elleni védőoltás
A kullancs-encephalitis vírus a balti államoktól Észak-Olaszországig elnyújtott -„S”- alakban elterjedt, kullancsok által átvitt fertőzés. Magyarország nem endémiás terület, ez a betegség viszonylag ritkán fordul elő, de súlyos következményekkel járhat. Az oltóanyag elölt kullancs-encephalitis-vírust tartalmaz. 12 hónapos kortól adható, 12 éves kor felett a felnőtt vakcina alkalmazandó. Az alapimmunizálás 3 oltásból áll. Az első két adagot egy hónap időközzel, a harmadikat 5-12 hónap múlva kell beadni. A védelmet oltási sor biztosítja. Túrázók, kerékpározók, kempingezők oltása javasolt (FSME-Immun, Encepur), legalább 6 héttel az indulás előtt.
A hosszú távú védettség kialakulása az első oltást követően 1-3 hónap múlva, majd 5-12 hónap múlva adott oltási sorozat után alakul ki, melyet emlékeztető oltásokkal erősítenek meg. Az ellenanyagszint az alapimmunizálás befejezése után 3 évig fennmarad. Az első emlékeztető oltásra 3 év után van szükség. A rövidített oltási sémát azon egyéneknek ajánlják, akiknek gyors immunizálásra van szükségük. Ekkor az ellenanyagszint 12-18 hónapig marad fent, ekkor van szükség az első emlékeztető oltásra. Emlékeztető oltás egy adag oltóanyagot jelent.
Utazással kapcsolatos védőoltások
Évente minden tizedik utazó megbetegszik valamilyen betegségben az utazása során, illetve minden tízezer utazóból egy meghal egy külföldi nyaralás alatti megbetegedés miatt. A világon évente több millió hepatitises, maláriás és hastífuszos megbetegedést regisztrálnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimutatásai alapján. Utazás előtt érdemes utánanézni, hogy az adott ország milyen egészségügyi veszélyeket rejt és ennek tudatában dönteni a felkészülésről. Sajnos Magyarországon is előfordulnak olyan járványok, amelyekben a fertőző forrás valószínűsíthetően egy utazó lehetett. Gondoljunk csak a hepatitis A és B fertőzésekre, amelyeknek hátterében akár egy mediterrán nyaralás is állhat. Az étellel, vízzel, légutakon vagy egyéb módon terjedő betegségek az utazók tömegét veszélyeztetik. Ezek megelőzése védőoltással lehetséges.
19 betegséggel szemben van aktív immunizációra lehetőség Magyarországon, melyek közül elsősorban utazással kapcsolatos a sárgaláz, hepatitis A, hepatitis B, typhus abdominalis (hastífusz), a meningococcus meningitis (járványos agyhártyagyulladás), a veszettség, a kolera, a tetanusz és a poliomyelitis (gyermekbénulás) elleni oltások. Hosszabb külföldi tartózkodás, tanulmányút vagy speciális feladatok ellátása előtt kibővülhet a sor a morbilli-rubeola-mumpsz (kanyaró-rózsahimlő-mumpsz), a varicella (bárányhimlő), a pneumococcus (tüdőgyulladás) és az influenza elleni oltásokkal.
Hepatitis A és B
A Hepatitis A vírus emberi érintkezéssel (piszkos kéz) - különösen rossz közműellátottság és zsúfoltság esetén - terjed. Az aktív védőoltások elölt vírust tartalmaznak (Havrix, Avaxim, Vaqta). Az első oltást követően 10-14 nap múlva alakul ki a védettség. A tartós védelemhez egy második oltás is szükséges, mely az oltóanyagtól függően, 6-60 hónap múlva esedékes. Az első oltás után 6-12 hónapos, a második után 10-15 éves védelem alakul ki. Célszerű oltani a foglalkozásuknál fogva fokozottan veszélyeztetetteket, a kockázati csoportok tagjait (májbetegek, homoszexuálisok, intravénás kábítószer-élvezők stb.), és a fertőzött területre utazókat.
A Hepatitis B vírus a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A Hepatitis B elleni oltóanyagok (Engerix B, HB VaxPro) a vírus felszíni fehérjéjét tartalmazza. Oltási sorozat nyújt hosszú távú védettséget, melyet 0.-1.-6. hónapos időközzel adnak be. Három oltás után életre szóló a védettség. Felnőtteknek szükség esetén gyorsított oltási séma is felajánlható (0., 7., 21. nap). Fontos a magas fertőzöttségű területre utazók és ott hosszabb ideig tartózkodók oltása is.
Hepatitis A és hepatitis B ellen kombinált oltás is rendelkezésre áll (Twinrix). Oltási sorozat alakít ki védettséget: 0., 1., 6. hónapos időközzel.
Hastífusz
A Salmonella typhi nevű baktériumot a fertőzöttek székletükben ürítik. Széklettel szennyezett étel, tárgyak, piszkos kéz közvetíti egyik emberről a másikra. Jelenleg Magyarországon a baktérium tokanyagát tartalmazó vakcina van forgalomban, amely 3 éves védelmet biztosít. A védettség kialakulásához kb. 10-14 nap szükséges. Kétéves kor alatt, a tokanyagot tartalmazó oltóanyag nem alakít ki megfelelő védőhatást.
Sárgaláz
A sárgaláz vírust szúnyogok terjesztik Dél-Amerika és Afrika trópusi területein. Az élő, gyengített vírust tartalmazó, közel 100%-os hatékonyságú oltóanyag egyetlen oltás beadásától számított 10 nap múlva alakít ki védettséget, és 10 évig biztosít védelmet. A sárgaláz oltás számos országban kötelező, vagy erősen ajánlott. Az oltás csak az erre rendszeresített sárga nemzetközi oltási könyvben fogadható el.
Kolera
A kolera baktérium fő terjesztője a kolerás széklettel, hányadékkal szennyezett víz, vagy a szennyezett vízzel kezelt nyers zöldségek és gyümölcsök. Az utazókat ellátó oltóhelyeken, a kockázat alapján, elölt kolera baktériumot és annak mesterséges úton előállított toxinját tartalmazó, megiható oltóanyagot ajánlhat a konzultáló orvos. Az oltóanyag nincs gyógyszertári forgalomban, mely 2 évre 85-90%-os védettséget vált ki. Az oltás mellett a biztonságos étel-ital fogyasztása és a személyi higiéne betartása fontos!
Veszettség
A veszettséget vírus okozza. Az állatvilágban elterjedt kórokozó, emlősök és rágcsálók fertőzik az ember közvetlen környezetében élő kutyákat, macskákat. Az oltást elsősorban fiatalkorban érdemes beadatni.
Gyakorlati tudnivalók oltás előtt és után
Oltás előtt
Az oltás előtt, ha lehet, gondolja végig, hogy:
- van-e olyan krónikus betegsége, amiről az oltóorvosnak mindenképpen tudnia kell;
- a közelmúltban volt-e bármilyen súlyos betegsége (különösen az elmúlt 3 hónapban);
- az elmúlt 2 hétben volt-e, vagy jelenleg van-e olyan akut megbetegedése, ami lázas vagy heveny panaszokkal jár(t).
Ha igen, akkor ezekről, kérjük, mindenképpen tájékoztassa az oltóorvost! Ha nem háziorvosa adja be az oltást, úgy érdemes lehet összeírnia, hogy milyen gyógyszereket szed. Amennyiben a közelmúltban immunrendszert gyengítő kezelésben részesült (pl. nagy dózisú kortikoszteroidot, immunszuppresszív gyógyszert vagy daganatellenes készítményt szed/szedett/kapott), az erre vonatkozó dokumentációját is vigye el az oltásra magával. Vigye magával személyazonosító iratait (személyigazolvány vagy jogosítvány, lakcímkártya) és TAJ kártyáját!
Az oltás napján
A védőoltás előtt - a szokásos napi ritmusának megfelelően - fogyasszon megfelelő mennyiségű ételt és italt. Az oltás helyszínére lehetőleg olyan öltözékben érkezzen, amiben könnyen szabaddá tudja tenni a felkarját (praktikus megoldás lehet a rövid ujjú póló és a réteges öltözködés).
Oltás utáni tudnivalók
A szervezet reakciója a kórokozóra, ahogy az oltásra is, egyénenként változó lehet. Az oltás utáni napokra ne tervezzen különösen megerőltető tevékenységeket, lehetőleg pihenjen. Közvetlenül az oltás után, az oltás helyszínén 15-30 percig megfigyelés alatt tartják majd, ezen időszak elteltével súlyos allergiás reakció (anafilaxia) kialakulásának esélye minimális. A beadást követően (a vakcinát a kar deltaizmába adják) rövid időn belül helyi reakció előfordulhat: bőrpír, duzzanat, izomfájdalom - emiatt nem javasolt az oltást követő napokban a megerőltető fizikai tevékenység. Az oltás utáni napokban jelentkezhetnek enyhe tünetek. Ezek miatt viszont nem kell aggódni, mert jelentkezésük természetes: a szervezet immunválaszát jelzik. Az esetleges átmeneti tünetek enyhítésére (pl. paracetamol-, ibuprofen-, metamizoltartalmú) fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer alkalmazható.
Óvintézkedések az oltás után
Az oltás nem jelent 100%-os védelmet a megfertőződéssel szemben, ezért tünetmentes oltott személy esetében sem lehetetlen, hogy hordozza a fertőzést. A higiénés szabályok betartása továbbra is elengedhetetlen a vírus terjedésének megfékezése céljából!
Ellenjavallatok
Amennyiben túlérzékenységi reakciót tapasztaltak bármilyen korábban alkalmazott agyhártyagyulladás ellen védő oltással kapcsolatban, az oltás beadása nagy körültekintést, kórházi megfigyelési körülményeket igényelhet. Lázas betegség alatt az oltás nem adható be, meg kell várni a teljes gyógyulást. Várandósok esetében csak jelentős, valós veszély fennállása esetén javasolható. A vakcinációt halasztani kell akut lázas betegség, hasmenés és hányás esetén. Terhes nők nem kaphatnak MMR-t, zoster elleni oltást, szájon át tífusz sárgaláz, vagy varicella. Ezeket a vakcinákat élő, legyengített vírusokból fejlesztették ki, és potenciálisan problémát okozhatnak. A terhes nők azonban szükség szerint kaphatnak influenza és tetanusz elleni védőoltást.