Olaj Anett, az abortusz.hu alapítója és szerkesztője maga is átélt egy abortuszt 23 évesen, majd sok évvel később megtért és családot alapított. Azóta küldetésének érzi, hogy elmondja, miért az abortusz a legrosszabb választás. Itélni senki felett nem akar, csupán a saját tapasztalatát szeretné megosztani. A 777 legújabb podcastadásának vendége volt Olaj Anett, aki saját abortusza utáni istenélményét követően a meg nem született gyermekek szolgálatába állította az életét.
Az abortuszhoz vezető döntés és a „testem fölött én rendelkezem” téveszme
Egy kisbaba érkezése öröm, áldás, ajándék. Egy kisbaba érkezése teher, probléma, gond. Min múlik, hogy melyiknek látjuk? Anett esetében a döntés pár perc alatt megszületett, abban a téves hitben, hogy az abortusz az egyetlen megoldás arra, hogy semmissé tegye az adott pillanat nyomorát, és minden visszaálljon a régi rendbe. Elhisszük, hogy vissza lehet menni az időben a foganás elé. De nem.
Magyarországon évente húszezer abortusz történik. A Mandinernek nyilatkozva Olaj Anett kijelentette, hogy „az, hogy a testem felett én rendelkezem, az egyik legnagyobb téveszme”. Amikor abortusz előtt áll egy nő, olyankor egy iszonyatosan zárt állapotban van az agya és a szíve, és nagyon-nagyon fél. Ez a félelem eluralkodik rajta, és nem igazán fogadja be a külvilág ingereit.
A terhességi teszt pozitív eredményét követően Anett nem mesélte el senkinek, hogy mi történt vele. Ennek okaként Anett azt emelte ki, hogy mivel a nő lényegi tulajdonsága, hogy anya legyen, amikor nemet mond a gyermekére, hatalmas szégyen alakul ki benne. Ezt a több száz abortuszon átesett vagy még azon gondolkozó személyekkel folytatott beszélgetései, illetve a saját története is megerősíti.
„Egy teljesen természetellenes, önmagamra is nemet mondó dolog történik. Ezért ezt a legtöbben titokban tartják. Két dolog miatt zár be a nő: egyrészt, mert funkcionálisan nem tudja végig csinálni az abortuszhoz vezető utat, ha elkezd latolgatni, hogy pontosan mi is történik. Másrészt olyan mély szégyen-, és veszteségérzete van már előre, amivel nem tud mit kezdeni. Ezt el kell zárni érintetlenül” - foglalta össze Anett.
Gyakori abortusz-indokok
Anett kitért azokra az indokokra is, amelyek miatt sokan gondolkodnak abortuszon: „A fő üzenet, amit szeretnék átadni az, hogy próbáljunk meg minél őszintébbek lenni magunkhoz. Ez az élet minden területén nagyon nagy segítség. Azt gondolom, hogy azok a kifogások, amelyek nálam is felmerültek -, hogy nem tudom eltartani, nincsen apukája, egyedülálló nő lennék, lelkileg tönkre mennék… - létező tényezők, de tudom, hogy a szüleim rögtön odaálltak volna mellém. Azt is tudom, hogy én például egy egyszobás albérletbe születtem és itt vagyok. A családok, akiket támogatunk, bár, hónapról hónapra támogatásra szorulnak, de mindig van valaki, aki odaáll melléjük.”
„Ha jön egy baba, lesz segítség, főleg ma, amikor már annyi segítőszervezet van. Ezek az „indokok” kifogások, főleg az anyagi dolgok. Egy gyereknek nem kell öt garázs meg nyolc autó, de még egy sem, ahhoz, hogy elinduljon az élet. Később persze lehet gyarapodni anyagilag is, de ez nem lehet indok arra, hogy a saját kisbabámra nemet mondjak.”
Milyen érzés abortuszt csinálni? 4 nő meséli el a történetét
A legsúlyosabb helyzet: mi van, ha erőszakban fogant a baba?
Anett erre a kérdésre egy nagyon mély tanúságtétel elmesélésével válaszolt. Egy huszonéves lány, aki maga is nagy életvédő volt, a lelki adoptálás imáját is mondta, erőszak áldozata lett: „Tudta, hogy minden megfogant magzat egy ember és ugyanolyan értékes Isten szemében. Később azonban megerőszakolták és minden megkérdőjeleződött és felborult benne. Nem lett várandós, de mindent újra kellett gondolnia. Gyönyörű szavakkal mondta el, hogy az ilyen helyzetekben nem az a gyermek tehet a történtekről, sőt ő még jobban védelemre szorul, hogy ilyen apukája van. Ugyanolyan gyermek és az ő gyermeke.”
„Természetesen óriási lelki teher, amivel ilyenkor az anyának meg kell küzdenie. Erre külön szervezetek vannak Angliában, Amerikában, és olyan gyógyulások vannak Istenben, hogy azok a nők ki tudnak állni a megszületett, erőszakban fogant gyermekükkel és elmondják, hogy nem kell nemet mondani a babájukra azért, mert valaki más bűnös volt ebben a kapcsolatban.”
Nem tehető felelőssé a gyermek az apa bűnéért. Anett a társadalmi felelősségvállalásra is felhívta a figyelmet, nemcsak az abortusz kapcsán, hanem akit, amilyen téma érdekel, abban kell tevékenykednie. A mai világ tébolyult ideáival szemben a belső ima erejét emelte ki az édesanya, hiszen nem kell követnünk a világban tomboló gyűlöletet!
A posztabortusz szindróma és lelki következményei
A szakirodalom is ismeri a posztabortusz szindróma fogalmát. Nagyon komoly depresszió alakul ki a nők nagyon nagy arányában az abortuszt követően. Ennek tünetei lehetnek az alkoholizmus, öngyilkossági kísérletek, kényszeres cselekvések, az önértékelés eltűnése. Jellemzőek az emlékbetörések, rémálmok, évforduló-reakció - tehát például az abortusz napján minden évben, vagy a baba feltételezett születésnapján, amikor megszülethetett volna, akkor gyakorlatilag kiírja magát a nő a rendszerből akár egy hétre is. Nagyon fontos, hogy a párkapcsolatok, amiben az abortusz történik, általában tönkremennek, nagyon nagy százalékban a házasságok is. Az önvád, a bűntudat, amiben a nő képtelen megbocsátani főképpen magának, de sokszor az orvosának, Istennek, a párjának.
A posztabortusz szindróma nála sem egyből jelentkezett, és a statisztikák szerint is van, hogy több évvel később kezdődik el, ugyanis az első legfontosabb és legerősebb hívójelenség a várt várandósság eljövetele, ahogy nála is történt. Amikor meglátta az ultrahangon azt a pici babát, aki ugyanannyi idős volt, mint az ő abortált gyermeke, egyszer csak olyan volt, mintha tartana egy halott gyereket a kezében, meg egy élőt. És amikor az ember megérti, hogy soha többé nem másíthatja meg azt a döntést, és soha többé nem ölelheti meg azt a másik kisgyereket, aki ugyanilyen cukorfalat, mint akit a karjában tart, aki közben megszületett, akkor ebbe kezd beleőrülni.
Olaj Anett elmesélte megrendítő, személyes történetét, abortuszát, a tettével való szembesülés sötét időszakát, megtérését, és azt a látomást, amelyben elvesztett kislányával és Jézussal találkozott. A harmadik fiával volt várandós, amikor egy délután, pihenés közben megjelent előtte egy 30 körüli férfi egy 9-10 éves kislánnyal. Tudta, hogy az Úr az, és az ő abortált gyermeke. Lebegett a boldogságtól, tudta, hogy nagyon jó helyen van, és nem örökre búcsúznak el. Fölállt, és azt érezte, új ember, és van egy lánya a mennyben. Ez a találkozás hozta el végül a gyógyulást az életébe.
Szakértőként rávilágított arra is, hogy a veterán katonák lelki sérüléséhez hasonlíthatóak az abortuszon átesett nőkét. „Ilyenkor a lövészárokban vannak, amikor még az abortuszra készülnek” - fogalmazott Anett. A Ráhel Szőlőskertje nevű segítőszervezetben megélt tapasztalatai is alátámasztják ezt: ilyenkor nagyon nehéz a hölgyekkel beszélgetni, illetve kis túlzással minden másról lehet, kivéve az abortuszt.
A segítő szervezetek és a lelki adoptálás ereje
Anett maga is küldetésének érzi, hogy segítsen a válságterhes nőknek. Az abortusz.hu oldal amolyan „lelki fröccs” akar lenni, ami a gyermekvállalás pozitív oldalát mutatja be, és megpróbálja megszólítani az anyákban azt a részt, amit éppen elnyomni próbálnak. Emellett a férjével együtt kezelik a honlapra beérkező leveleket és a telefonokat, és két tágabb csapattal is kapcsolatban állnak, akik adott esetben segítenek Anettnek. Az egyik egy életvédő egyesület, melynek nem tagja, és akik ugyanígy válságterhes anyákkal foglalkoznak. Ők ezt már évek óta csinálják, úgyhogy nagy tapasztalatuk van, így nagy segítséget tudnak nyújtani.
Hogyan segíthetünk a krízisterhes nőknek?
„A tiszta szívvel, ítélet nélkül való odafordulás, és ha meghallgatjuk őket, az az egyedüli esély arra, hogy elinduljon bennük bármi más azon kívül, amire készülnek.”
Amikor valaki megkeresi Anettet, általában kávézókban találkoznak vagy sétálni szoktak, vagy sokan csak telefonon keresik fel és akkor úgy beszélgetnek. Mindenkinél az a fontos, hogy el tudja mondani a problémáját mert abban ott rejlik a megoldás is. A lány körül a gyermek apja, az anyós, a tágabb család mindig belekezd a maga verziójába; pedig szerintem az a legfontosabb, hogy végig kell hallgatni a lányt és a kétségeit.
Utólagos lelkigondozás is fontos, ebben az életvédő szervezetek segítenek: babakelengyét adnak a lánynak, nyomon követik, hogy mikor érkezik el a szülés ideje, kis ajándékkal készülnek, figyelik, hogy mi a helyzet a gyerekkel, meglátogatják a kórházban. Ez azért is nagyon fontos, mert az apa, ha „dilemma van”, és végül a lány a gyerek mellett dönt; akkor nagyon sokszor kilép a képből, és több esetben a lány szüleire sem lehet számítani.
A lelki adoptálás
A katolikusok kezében van egy csodálatos fegyver az abortusz ellen, ami ugyan néhány éve már létezik Magyarországon, de reményeink szerint most sokkal többen fogják majd megismerni egy új kezdeményezés: a József Szövetség munkája nyomán: ez a lelki adoptálás. Ezt a lengyelektől vették át az itthon használt formát, a pálos rend hozta be először a templomaiba. Többnyire Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén szentmise keretében ünnepélyes fogadalmat tesz az ember, hogy lelkileg örökbefogad egy abortusztól veszélyeztetett magzatot és 9 hónapon keresztül naponta imával kíséri. Csodás gyümölcsei vannak, és nem utolsósorban nagy segítség az abortuszon átesetteknek a gyógyulásban.
Milyen érzés abortuszt csinálni? 4 nő meséli el a történetét
Megtérés és hit
Anett a férjén keresztül tért meg. A férje kezdettől fogva katolikus, Anett csak elvileg volt az. A templom közege hozta el számára a megtérést. A leendő férje részéről az volt, ami közelebb vitte Anettet Istenhez, hogy soha nem ítélte meg. Egyszerűen elfogadta. Toleráns volt és ez hatott rá.
A hókirálynő meséjéhez tudná hasonlítani, ahol a kisfiúnak üvegszilánk van a szívében és csak a nővérének a könnyei mossák ki a szilánkot a szívéből. Ekkor a kisfiú újra tud szeretni és látja az igazat. Szerinte nála is ilyesmi történt. A Jóistennek nagyon sok mindent ki kellett takarítania a szívéből és ezt ezzel a könnyözönnel tudta megtenni. Pár hét után az egyik ilyen sírós misén felnézett a templom kupolájába. Felejthetetlen pillanat volt, mert nem a kupolát látta, hanem Istent a lelki szemeivel. Megértette, hogy Ő ott van és eközben meg itt van vele és eszméletlenül szeret, egészen picurka korától óv és véd és csak emiatt lehet most itt. Egymásra mosolyogtak és tudta, hogy a Jóisten a legeslegközelebbi barátja.
Ferenc pápa gondolatai is segítenek Anettnek: „a sebeket kell most bekötözni”. Kötözzük be a sebeket szeretettel, és utána beszélhetünk a teológiai témákról. Ő is igyekszik úgy közvetíteni a szeretetet, hogy az illető azt lássa: van valaki, aki őt megérti és elfogadja.
Prevenció és felelősségvállalás
Annett szerint nem a válságterhesek azok, akikkel el kellene kezdeni a missziót, hanem a megelőzésre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Elgondolkodtatni, megismertetni a fiatalokat a test teológiájával. A Parázs Pasztorációs Központ például több ezer diákhoz jut el egy évben, és az életvédelemről, a családtervezésről, a nővé válásról tartanak előadássorozatokat a diáklányoknak általános iskolástól középiskolásig.
Olaj Anett szókimondó az abortusszal kapcsolatban: az abortuszt „ölésnek” nevezi eufemizmusok helyett. Úgy gondolja, jogos a „halál kultúrája” elnevezés, amit II. János Pál pápa használt. Régen is sok ember halt meg háborúkban, öldöklésben, bár a népesség viszonylatában is csak töredéke a világon ma megtörténő évi 50 millió abortuszhoz képest. A nagy különbséget mégis inkább a tálalás módjában látja: a régi nagy háborúk idején a felek nem titkolták, hogy a szándékuk egymás kiirtása.
„A normális világért szól a küzdelem” - mondja Anett. Ez alatt azt érti, hogy az emberek ráébrednek arra, hogy az abortusz az azt megelőző nehéz helyzetre (legyen az pénzügyi, lelki vagy bármilyen más nehézség) nemhogy nem megoldás, hanem éppen a probléma megtöbbszörözése és elmélyítése. A mai magyar abortusztörvény négy kategóriában engedélyezi az abortuszt, de az abortuszok 97%-át a negyedik kategóriával indokolják, ami magába foglalja a „súlyos válsághelyzetre” való hivatkozást, mely mögött sokszor az a téves meggyőződés áll, hogy „nem jókor jön a baba, még élni akarok”.
tags: #olaj #anett #abortuszrol #nok #lapjaban