Az egészségügyért, a szociálpolitikáért, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egységeként Integrált Jogvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) működik. A Szolgálatot a jogvédelmi biztos vezeti, akit a miniszter nevez ki és ment fel, valamint felette gyakorolja a munkáltatói jogokat. A Szolgálat működését, szervezeti felépítését, belső és külső kapcsolatrendszerét a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata és a Szolgálat ügyrendje határozza meg.
Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat feladatköre
A Szolgálat az integrált jogvédelmi képviselettel kapcsolatos feladatkörében számos fontos tevékenységet lát el, melyek célja a betegek, ellátottak és gyermekek jogainak érvényesülése és védelme. Ezek a feladatok a következők:
- Gondoskodik a betegek, ellátottak és gyermekek törvényben meghatározott jogainak érvényesüléséről, védelméről.
- Ellátja a jogvédelmi képviselők foglalkoztatásával összefüggő feladatokat, működteti a jogvédelmi képviselők hálózatát, irányítja, szervezi és ellenőrzi a jogvédelmi képviselők szakmai munkáját.
- Közzéteszi a jogvédelmi képviselő elérhetőségét, a szolgáltatónál, illetve a területi irodában meghatározott fogadóórájának beosztását.
- Az egészségügyi szolgáltatásokat, a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatást, a gyermekjóléti alapellátást, a szakosított szociális ellátást biztosító intézményi elhelyezést, továbbá a gyermekvédelmi gondoskodást igénybe vevők, törvényes képviselőik, valamint a szolgáltatást nyújtók számára tájékoztatást ad a beteg-, az ellátott- és gyermekjogokkal összefüggő kérdésekben.
- Képzési és továbbképzési feladatokat lát el a beteg-, ellátott-, gyermeki jogok érvényesülése, valamint a jogvédelmi képviselők munkájához kapcsolódóan, továbbá kidolgozza, és szükség szerint felülvizsgálja a jogvédelmi képviselői tanfolyam és a kötelező továbbképzés tananyagát és vizsgakövetelményeit.
- A Szolgálat tartja fent a TÁMOP 5.5.7. programot is.
- A Szolgálat a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. évi rendeletben foglaltak szerint jár el.
A jogvédelmi képviselői tevékenység feltételei
Jogvédelmi képviselő az a felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet, aki legalább három éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és elvégezte a legalább 120 órás jogvédelmi képviselői tanfolyamot, majd sikeres vizsgát tett. A tanfolyam sikeres elvégzéséről a résztvevők tanúsítványt kapnak. A jogvédelmi képviselő évente legalább egyszer, legalább tizennégy órás továbbképzésen vesz részt.
A minisztériummal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló jogvédelmi képviselőt a Szolgálat külön kérelem benyújtása nélkül veszi fel a nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételhez szükséges kérelmet a 2. melléklet szerinti adattartalommal kell kitölteni. A Szolgálat a nyilvántartást a 3. mellékletben meghatározott tartalommal vezeti. Az igazolvány a személyazonosító igazolvánnyal együtt érvényes. Ha a jogvédelmi képviselőnek a minisztériummal fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonya megszűnik, a Szolgálat a kiállított igazolványt érvényteleníti.
A jogvédelmi képviselői tanfolyam szakmai követelményei
A jogvédelmi képviselői tanfolyam célja, hogy a résztvevők átfogó jogi, kommunikációs, pszichológiai és konfliktuskezelési ismereteket szerezzenek, amelyek révén képesek lesznek a szolgáltatási rendszerekben eligazodni, tájékoztatást nyújtani az igénybe vevők részére, és segíteni őket problémáik megoldásában. Emellett speciális ismeretek révén képessé válnak a jogok védelmében eljárni, azok érvényesülését elősegíteni, valamint együttműködni a szolgáltatásokat fenntartókkal és igénybe vevőkkel.
A képzés általános és speciális ismereteket is felölel:
Általános ismeretek
- Polgári jogi ismeretek
- Közigazgatási hatósági eljárási ismeretek
- Alapvető jogok biztosára vonatkozó szabályozás
- Adatkezelésre vonatkozó jogszabályok, közvetítői tevékenység
- Fogyatékosságügyi ismeretek, esélyegyenlőség
- Az emberi jogok európai védelme
- Az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályozás
Pszichológiai ismeretek
- Pszichológiai fogalmak és módszerek
- Személyiség-lélektan, mentálhigiéné
- Gyermeklélektani ismeretek
- Kommunikációs ismeretek, készségfejlesztés
- Konfliktuskezelési ismeretek, készségfejlesztés
Speciális ismeretek szakterületenként
Betegjogi képviselői feladatok ellátásához szükséges ismeretanyag
- Az egészségügyi törvény és végrehajtási rendeletei
- Az egészségügyi igazgatás szervezete, irányítási és ellenőrzési rendszere
- Járványügyi, egészségügyi hatóságok és az eljárásukra vonatkozó szabályok
- Egészségügyi felelősségi rendszerek, permegelőzési eljárások, panaszkivizsgálási lehetőségek
- Az egészségügyi intézmények működésének szakmai elvei és szervezése
- Egészségbiztosítás és finanszírozási rendszerek
- Minőségi követelmények az egészségügyben, minőségbiztosítás
- Az egészségügyi adatkezelés, nyilvántartások, dokumentációk
- Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei
- A betegek jogai és kötelezettségei
- A speciális betegcsoportok jogai
- A betegjogi képviselő feladat- és hatásköre
- Esetfeldolgozások, a betegek jogsérelmeinek kezelése
A betegjogi képviselő az Egészségügyi törvényben meghatározott feladatainak ellátása során a beteg számára az egészségügyi dokumentáció kezelésével kapcsolatos jogairól, a megtett panasz tartalmáról, az eljárási cselekmények helyzetéről, a válasz tartalmáról és az esetleges jogorvoslat vagy további eljárások kezdeményezésének lehetőségéről tájékoztatást nyújt. A betegjogi képviselő fogadóórát tart a száz ágyasnál nagyobb kapacitású fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóknál.
Ellátottjogi képviselői feladatok ellátásához szükséges speciális ismeretanyag
- A szociális törvény és végrehajtási rendeletei
- A szociális szolgáltatások működési rendszere
- Az ellátás igénybevételének és megszüntetésének módjai
- Tájékoztatási kötelezettség, a panaszkivizsgálás fórumai
- Korlátozó intézkedések alkalmazásának lehetőségei
- A házirendre vonatkozó előírások
- Az érdekvédelmi rendszer és működése
- A szociális szolgáltatást végzők jogai, kötelezettségei
- Az ellátottak jogai, az egyes ellátotti csoportok speciális jogai
- Az ellátottjogi képviselő feladat- és hatásköre
- Esetfeldolgozások, az ellátottak jogsérelmeinek kezelése
Ha az intézmény vezetője korlátozó intézkedés alkalmazásáról értesíti, az ellátottjogi képviselő tájékozódik az ügyben, megvizsgálja a korlátozás szükségességét és az eljárás jogszerűségét.
Családvédelmi tanácsadó védőnő és a gyermekjóléti szolgáltatások
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények és személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása alapján a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységnek számos feltételnek meg kell felelnie. Ezek a feltételek az engedélyesekre vonatkozó közegészségügyi, ivóvíz-minőségi, hulladék- és szennyvízkezelési, kémiai biztonsági és dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint az építéshatósági követelményeket is magukban foglalják, ideértve az akadálymentesítést is.
A család- és gyermekjóléti szolgálat a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából tájékoztatja a szülőt az ellátási területén lévő Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásainak tartalmáról és igénybevételének feltételeiről, valamint személyes közreműködéssel segíti e szolgáltatások igénybevételét, és ezáltal a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését.
Biztos Kezdet Gyerekházak szerepe
A Biztos Kezdet Gyerekháznak biztosítania kell éves átlagban legalább havi kettő közösségi rendezvény megszervezését a három éves kor alatti gyermeket is nevelő családok, illetve a helyi közösség számára. Ezek közül legalább az egyik rendezvény szakmai tartalmának a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait igénybe vevő családok szükségleteihez kell igazodnia.
A Gyerekház az (1) bekezdésben foglaltakon túl a gyermek és a család sikeres társadalmi integrációját szolgáló, a helyi szükségleteknek megfelelő és kellően indokolt tevékenységeket is elláthat, így különösen:
- javasolhatja a védőnői ellátás, más egészségügyi szolgáltatás, illetve szociális és gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételét,
- közreműködhet a családtervezési ismeretek átadásában, a veszélyeztetett várandósság megelőzésében, és
- segítheti a várandós anyákat a gyermek fogadására való felkészülésben.
A Biztos Kezdet Gyerekház a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint a család- és gyermekjóléti központtal együttműködve segíti elő a gyermek és a család sikeres társadalmi integrációját. A Gyerekház legalább havonta egy alkalommal csoportmegbeszélést szervez a család- és gyermekjóléti szolgálat, az óvoda, egyéb gyermekintézmény, valamint szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagjának részvételével.
A Biztos Kezdet Gyerekház nyitvatartásának havi átlagban el kell érnie munkanaponként a hat órát, azzal, hogy a Gyerekháznak - a kivétellel - minden munkanapon 8 és 12 óra között nyitva kell tartania. A kötelező nyitvatartási időn felüli nyitvatartást a Gyerekházban vezetői munkakörben foglalkoztatott személy határozza meg a helyi igények alapján.
A Gyerekház zárva tarthat évente öt munkanapot a munkatervében meghatározott feladatok végrehajtása érdekében, a működését ellehetetlenítő vis maior eset elhárításának időtartama alatt, és a foglalkoztatottaknak a Biztos Kezdet Alapképzésen való részvételének időtartama alatt. A fenntartó a zárvatartásról legalább tíz nappal tájékoztatja a szolgáltatást igénybe vevőket és a helyi közösséget.
A Biztos Kezdet Gyerekházban foglalkoztatni kell heti 40 órában egy főt vezetői munkakörben és heti 30 órában legalább egy főt nem vezetői munkakörben. A vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek részt kell vennie a Gyerekházak számára szervezett szakmai műhelyeken, és a vezetői munkakörben történő foglalkoztatásának kezdő időpontjától számított egy éven belül el kell végeznie a Biztos Kezdet Alapképzést. A nem vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek rendelkeznie kell a 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" cím 2.1. pontjában a kisgyermeknevelő munkakörnél meghatározott képesítések valamelyikével.
A Biztos Kezdet Gyerekházban a szolgáltatás nyújtása a miniszter által jóváhagyott módszertan alapján folyik. A miniszter a módszertant az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzéteszi, valamint gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.
Óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás
Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a szociális segítő munka eszközeivel támogatást nyújt a köznevelési intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak. Az óvodai és iskolai szociális segítő egyéni, csoportos és közösségi szociális munkát végez, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el. Ennek keretében segíti:
- a gyermeket a korának megfelelő nevelésbe és oktatásba való beilleszkedéséhez, valamint tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében,
- a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában,
- a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők észlelését és feltárását,
- a gyermek családját a gyermek óvodai és iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában,
- prevenciós eszközök alkalmazásával a gyermek veszélyeztetettségének kiszűrését és
- a jelzőrendszer működését.
tags: #ogi #szakokleveles #csaladvedelmi #tanacsado #oklevellel #rendelkezo