Napjainkban egyre gyakoribb a terhességi cukorbetegség, körülbelül minden 20. kismamát érinti. Sokan nem tudják, de a terhességi cukorbetegség nem csak a terhesség alatt jelent rizikót, hanem a szülés után is mind a kismama, mind a baba számára kockázatokat hordoz. Éppen ezért szükséges a terhességi cukorbetegség szülés utáni gondozása, ami akár évekig tartó követést jelenthet.
Mi a terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz)?
A terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz) a várandósság alatt kialakuló cukorbetegséget jelenti. Habár a kivizsgálása és kezelése megegyezik a terhesség előtt is fennálló cukorbetegséggel, mégis fontos különbséget tenni ez a két állapot között.
A terhességi cukorbetegség a várandósság alatt fellépő hormonális változások miatt alakul ki, és a legtöbbször meg is szűnik a szülést követően; míg a terhesség előtt is fennálló cukorbetegség utána is megmarad. Általában a terhesség második felében jelentkezik. A várandósság alatt olyan hormonok szabadulnak fel nagy mennyiségben, amik csökkentik a szervezet inzulinérzékenységét, és a 2-es típusú cukorbetegséghez hasonlóan az inzulinrezisztencia irányába tolják el a folyamatot.
Az inzulin egy olyan hormon, amely segít a vércukorszint szabályozásában. Ha a szervezet nem termel elegendő inzulint, vagy a sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, a vércukorszint megemelkedik a vérben, ami számtalan problémát okozhat mind az anya, mind a magzat számára.
A terhességi cukorbetegség nem rendelkezik jellegzetes tünetekkel, a korai felismerésben éppen ezért a szűrővizsgálatok a legfontosabbak. A terhességi cukorbetegség szűrése a terhesgondozás részét képezi Magyarországon, minden kismamának részt kell vennie rajta a 24-28. terhességi hét között, a rizikócsoportnak pedig még korábban. A szűrés cukorterheléses vizsgálattal történik és bevezetése óta sokkal hatékonyabban fel tudjuk ismerni és időben kezelni a terhességi cukorbetegséget.
Mikor mondható ki a terhességi cukorbetegség diagnózisa?
A terhességi cukorbetegség általában a 24-28. terhességi hét körül végzett szűrésen kerül felismerésre. A szűrővizsgálaton az úgynevezett orális glükóz tolerancia tesztet (OGTT) végzik el, ami alatt azt mérik, hogy hogyan reagál a vércukorszint glükóz fogyasztását követően.
A vizsgálat során elsőként vérvétel történik az éhomi vércukorszint felmérése végett, majd 75 gramm glükózt (szőlőcukrot) kell elfogyasztania a kismamának. Ezután 120 perc múlva egy újabb vérvétel történik, amiből megállapítható, hogy a sejtek normál ütemben veszik-e fel a cukrot vagy sem. A vércukorterhelés eredménye alapján lehet kimondani a terhességi cukorbetegség diagnózisát.
Ha az értékek emelkedettek, de az éhomi érték még nem éri el a 7,0 mmol/l-t, vagy a 120 perces érték 7,8 mmol/l alatt van, akkor terhességi hiperglikémiáról beszélünk. Ilyenkor életmódváltás és sűrűbb vércukorvizsgálat szükséges. Ha az értékek efelett vannak, kimondható a terhességi cukorbetegség diagnózisa. Ilyen esetben mielőbb javasolt egy diabetológus felkeresése, hogy átbeszélhessék a további teendőket!
Fontos kiemelni, hogy bizonyos esetekben a szűrővizsgálat korábbi elvégzésére van szükség. Azok között, akiknek nagy a kockázatuk a terhességi cukorbetegség kialakulására, már a 12-16. hét között elvégzik ezt a vizsgálatot, majd megismétlik a 24-28. hét körül.
A rizikócsoportba a következő kismamák tartozhatnak:
- 30 év feletti életkor
- Túlsúly
- Családban előforduló cukorbetegség
- Jellegzetes tünetek, például gyakori húgyúti infekciók esetén
- Korábbi terhesség során fellépő terhességi cukorbetegség, preeclampsia vagy méhen belüli elhalás
- Habituális vetélés
- Korábbi gyermek 4000 gramm felett született
Terhességi cukorbetegség (diabetes Mellitus) ápolása, tünetei a szülészeti ápolásban
Milyen veszélyeket hordoz a terhességi cukorbetegség?
A terhességi cukorbetegség kezeletlen esetben mind a magzat, mind az anya számára veszélyt jelent. A következők alakulhatnak ki az anyánál terhességi cukorbetegség esetén:
- Magas vérnyomás: A terhességi cukorbetegség fokozza a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát, ami akár súlyos szövődményekhez, például preeklampsziához vezethet.
- Koraszülés: A magas vérnyomás és a méhlepény károsodása miatt nőhet a koraszülés kockázata.
- Császármetszés: A nagyobb méretű baba miatt gyakrabban válhat szükségessé a császármetszés.
- Gyakoribb fertőzések: Terhességi cukorbetegség esetén gyakoribbak a hüvelyi, a hólyag- és a vesefertőzések. A terhességi cukorbetegség legsúlyosabb szövődménye a toxémia, ami mind az anyára, mind a kisbabára nézve is életveszélyes lehet.
- Vércukorszint ingadozások: A vércukorszint gyakori és jelentős ingadozása megterhelő az anya szervezetének.
- 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának fokozott kockázata: A terhességi cukorbetegségben szenvedő nőknél nagyobb az esélye annak, hogy később 2-es típusú cukorbetegség alakuljon ki.
A baba szempontjából a következő szövődményekkel kell számolni:
- Nagy születési súly: Az anyai magas vércukorszint a babánál is megjelenik, ami miatt a baba gyorsabban nőhet, és óriásnövés alakulhat ki. Ez szülési komplikációkat, a vállak elakadását okozhatja.
- Veleszületett rendellenességek: A terhességi cukorbetegség egyes veleszületett rendellenességek kialakulásának kockázatát is növelheti.
- Méhlepény elégtelenség: A terhességi cukorbetegség a méhlepény keringésének károsodásához vezethet, ami miatt elmaradhat a magzat fejlődése.
- Alacsony vércukorszint születés után: A születés után a baba vércukorszintje hirtelen leeshet, ami súlyos következményekkel járhat.
- Légzési problémák: A magas inzulinszint gátolja a kortizol tüdőérlelő hatását, ami miatt légzési problémák alakulhatnak ki.
- Hyperbilirubinemia: A magzati vörösvértesteknek csökkenhet az élettartama, nagy mennyiségben történő elhalásuk pedig a bilirubin szint emelkedéséhez és sárgasághoz vezethet.
- Elhízás és 2-es típusú cukorbetegség kockázatának növekedése: A nagy születési súlyú babáknál nagyobb az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata a későbbi évek során.
Hogyan történik a terhességi cukorbetegség szülés utáni gondozása az anya szempontjából?
Habár a legtöbb esetben a terhességi cukorbetegség a szülést követően rövidesen megszűnik, még vannak teendők vele kapcsolatban. A terhességi cukorbetegség növeli annak a kockázatát, hogy évekkel később 2-es típusú cukorbetegség alakuljon ki az anyánál. A terhességi cukorbetegség szülés utáni gondozása segít csökkenteni ezt a kockázatot és idejében felismerni a problémát.
A terhességi cukorbetegség szülés utáni gondozása során az első lépés vércukorszint méréseket végezni. Ezeket a méréseket a szülést követően még a kórházban elvégzik, hogy lássák, normalizálódik-e a szervezet egyensúlya és hormonháztartása. A terhességi cukorbetegség ugyanis a legtöbb esetben a várandóssághoz kötött, és a szülés utáni napokban megszűnik az inzulinrezisztencia és az emelkedett vércukorszint is.
A vércukorszint normalizálásában a szoptatás is segíthet, valamint ez a terhességi cukorbetegségből született kisbabák számára különösen előnyös. Éppen ezért legalább fél évig javasolt a szoptatás terhességi cukorbetegség esetén. A kórházat elhagyva is érdemes ellenőrző vércukorszint vizsgálatokat végezni, és legalább a 6 hetes kontroll vizsgálaton újra megmérni, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a cukorbetegség valóban megszűnt.
A későbbiekben is szorosabb kontrollra lesz szükség, kb. kétévente érdemes elvégezni az OGTT-t, hogy hamar felismerjék az inzulinrezisztenciát vagy diabéteszt. Érdemes tudni, hogy a terhességi cukorbetegség gyakran újra előfordul a későbbi várandósságok alatt. Így érdemes ezeket a kismamákat szorosabban követni és már a 12-16. héten vizsgálni a terhességi cukorbetegség fennállását.
Utánkövetési protokoll anyáknál:
- Vércukorvizsgálatok a szülést követő napokban
- Szülés után 6 héttel terheléses OGTT elvégzése szükséges
- A szülést követő egy év múlva terheléses OGTT vizsgálat elvégzése javasolt
- 2 évente vércukorterhelés kell
A rendszeres kontroll vizsgálatok mellett az egészséges életmód fenntartása a másik lépés, amit megtehet a kismama, hogy elkerülje a későbbi cukorbetegséget. Az optimális testsúly elérésében és az egészséges, vércukorszintet stabilizáló diéta kialakításában a dietetikusok segíthetnek. Az életmódbeli szokások már a terhesség előtt is sokat számítanak. Az egészséges testsúly megőrzése, a kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás mind segíthetnek csökkenteni a terhességi cukorbetegség kockázatát. A szakorvos szerint „már a családtervezés szakaszában érdemes figyelmet fordítani az étrendre és a testsúlyra, mert ez is hozzájárulhat a későbbi egészséges várandóssághoz.”
A terhességi cukorbetegséget követő időszak jó alkalom arra, hogy az anyukák tudatosan figyeljenek a saját egészségükre is, hiszen ez nemcsak az ő, hanem az egész család életminőségéhez is hozzájárul. Az utógondozás első lépése a vércukorszint ellenőrzése, amely még a kórházban megtörténik. Ezt követően a hathetes kontrollon terheléses vércukorvizsgálat (OGTT) következik.
Ha az értékek rendben vannak, akkor legközelebb a szülést követő egy év múlva javasolt újabb terheléses vércukorvizsgálat. Ha pedig ekkor sem jelentkeznek rendellenes értékek, illetve a páciensnek nincsenek egyéb tünetei, úgy a későbbiekben elég egy-két évente OGTT-vizsgálatot elvégezni. Amennyiben viszont az értékek prediabéteszt igazolnak, szigorú életmódterápia, egyes esetekben gyógyszeres kezelés is szükséges. Egyszersmind gyakoribb, félévente-évente végzett szűrés javasolt.
Hogyan történik a terhességi cukorbetegség szülés utáni gondozása a baba szempontjából?
A baba számára is komoly veszélyeket hordoz a terhességi cukorbetegség, nehezebb lehet az adaptáció az első órákban-napokban. Éppen ezért terhességi cukorbetegség esetén olyan kórházban kell szülni, ahol van neonatológiai intenzív osztály és ahol fel vannak készülve a kisbaba ellátására. A terhességi cukorbetegség szülés utáni gondozása a baba szempontjából nagyon változó lehet, attól függően, hogy okozott-e bármilyen szövődményt benne a cukorbetegség. Koraszülés esetén a koraszülött osztályon látják el maximális körültekintéssel a gyermeket. Légzészavar esetén lélegeztetésre lehet szükség.
A szülés utáni gondozás során figyelni kell arra, hogy könnyen leeshet a baba vércukorszintje az első órákban, napokban. Ennek oka, hogy a baba szervezete hozzászokott az állandóan magas vércukorszintekhez és nem képes gyorsan és hatékony cukrot felszabadítani a szervezetéből. A szülés utáni gondozás során napi többször vércukormérést végeznek a kisbabán is, és biztosítják a táplálását, hogy optimális tartományban maradjon a vércukorszint. Az alacsony vércukorszint mellett alacsony kalcium, magas vörösvértestszám és magas bilirubin szint is jellemző lehet az első napokban, és sárgaság is megjelenhet a babánál. Ezek miatt is fokozott figyelmet kell fordítani a kisbabára és szükség esetén beavatkozni.
Az orvos további vizsgálatokat, például szívultrahang vizsgálatot is kérhet, hogy kizárja bizonyos, terhességi cukorbetegséggel szövődő fejlődési rendellenességek kockázatát.
A terhességi cukorbetegség nem csupán a baba első napjaiban okozhat kihívást, hanem a későbbiekben is. Az ilyen gyermekek ugyanis hajlamosabbak arra, hogy elhízzanak vagy hogy 2-es típusú cukorbetegség alakuljon ki náluk. Éppen ezért fokozottan oda kell figyelni a gyermek étrendjére, testmozgására és már kiskortól egészséges életmódra tanítani.
A terhességi cukorbetegségben szenvedő édesanya gyermekét fokozott kockázatúnak kell tekinteni a későbbi cukorbetegséget illetően. Annál a gyermeknél is ugyanez a helyzet, aki édesanyjánál a szülés után is diagnosztizálják a cukorbetegséget. A későbbi cukorbetegség mellett nagyobb valószínűséggel alakulhat ki túlsúly, illetve kardiovaszkuláris probléma ezeknél a gyerekeknél. Tízéves kortól, ha elhízás (BMI>95 percentilis) áll fenn, évente OGTT, vérnyomás, lipid profil, vese- és májfunkciók ellenőrzése is szükséges. A súlyos elhízással (BMI ≥99 percentilis) küzdő gyermeknél a fenti vizsgálatok elvégzése korábbi életkorban is javasolt.
Összefüggések és megelőzés
A terhességi cukorbetegség prognosztikai értéke abban rejlik tehát, hogy az esetek túlnyomó többségében a metabolikus szindróma korai manifesztációja, ennek megfelelően kialakulása. Az utóbbi években a kutatások előterébe került a gestatiós diabetes, a cardiovascularis kockázati tényezők és a metabolikus szindróma összefüggésének vizsgálata. Az életmódbeli szokások már a terhesség előtt is sokat számítanak. Az egészséges testsúly megőrzése, a kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás mind segíthetnek csökkenteni a terhességi cukorbetegség kockázatát. A diéta betartása kulcsfontosságú, mert így elkerülhetjük a vércukorszint hirtelen kiugrásait, amelyek a baba fejlődését is befolyásolják.
A rendszeres testmozgás a diéta mellett szintén segít a vércukorszint szabályozásában. A kismamák számára ajánlottak az alacsony intenzitású, rendszeres mozgásformák, mint például a séta, a jóga vagy a könnyed úszás.