Az OEP finanszírozási adatok és a védőnői szolgálat átalakítása

Az egészséghez való jog az Alaptörvényben biztosított alapjog, amelynek gyakorlását az állam - részben - a társadalombiztosítási rendszer működtetésével kívánja elérhetővé tenni. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény II. fejezet 2. cím 6-9/A. §-a tartalmazza az egészségügyi ellátáshoz való jogokat. Az egészségbiztosítás keretében nyújtott egészségügyi ellátások térítésmentes vagy részleges térítés mellett történő igénybevételének feltétele, hogy az egészségbiztosítás egészségügyi ellátására jogosult az ellátást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) kötött finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál vegye igénybe.

A finanszírozási szerződés tárgya és felei

A finanszírozási szerződés tárgya az egészségügyi szolgáltató által nyújtott egészségügyi szolgáltatás, melyért a szolgáltató a vonatkozó jogszabályokban foglalt feltételek alapján, annak megfelelő díjazásban (finanszírozásban) részesül.

Egészségügyi tevékenységnek/szolgáltatásnak minősül:

• az egyén egészségének megőrzése, a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, betegségek megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálata, kezelése, gondozása, ápolása, a beteg egészségügyi rehabilitációja, a fájdalom és a szenvedés csökkentése,
• továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozása, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet,
• a mentés, a betegszállítás, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, a művi meddővé-tétel, az emberen végzett orvostudományi kutatások,
• továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, - ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő tevékenységek is.

Egészségügyi szolgáltatások finanszírozására az egészségbiztosítási szerv, azaz a NEAK és az egészségügyi szolgáltató köt szerződést. Egészségügyi szolgáltatónak minősül az az egészségügyi tevékenység végzésére működési engedéllyel rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely egészségügyi szolgáltatást nyújt.

A szerződést kötő felek ún. mellérendelt viszonyban állnak, egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Mivel a szerződés közfeladat ellátását szolgálja, a jogviszony tartalmára vonatkozó rendelkezések a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben, valamint a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyvben kerülnek szabályozásra.

A finanszírozási szerződés megkötésének feltételei

Az egészségügyi szolgáltatónak az adott szolgáltatás nyújtására működési engedéllyel kell rendelkeznie, továbbá igazolnia kell, hogy nem rendelkezik olyan, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. §-ának 34. pontjában meghatározott köztartozással (adó, járulék, illeték, vám), amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt. Az egészségügyi szolgáltatónak igazolnia kell továbbá, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek minősül. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató közreműködőt vesz igénybe, az átláthatóságot nála is igazolni kell.

Milyen ellátásokra köthető finanszírozási szerződés?

Finanszírozási szerződést az alábbiakban felsorolt ellátások nyújtására köt az egészségbiztosítási szerv:

Alapellátások:

• Háziorvosi ellátás, házi gyermekorvosi ellátásra (továbbiakban együtt: háziorvosi ellátás),
• Fogászati alapellátásra,
• Az előbbiekhez kapcsolódó ügyeleti ellátásra, és
• Védőnői szolgáltatásra,
• Iskola-egészségügyi (iskolaorvosi) ellátásra,
• Mozgó Szakorvosi Szolgáltatásra (gyermekgyógyászati és nőgyógyászati területre),
• Otthoni szakápolás/otthoni hospice ellátásra.

Szakellátások:

• Járóbeteg-szakellátásra
• Fogászati szakellátásra,
• Fekvőbeteg-szakellátásra,
• Kúraszerű ellátásokra.

Egyéb:

• Intézeten kívüli szülést nyújtó szolgáltatónál az újszülött 0-4 napos ellátására,
• Betegszállításra,
• Mentésre (általános mentésre, légimentésre, szerv és vérminta szállításra)
• Halottszállításra,
• Művese kezelésre,
• Egyéb egészségügyi ellátásra (pl. otthoni tartós gépi lélegeztetés).

A szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok

A szerződés megkötéséhez a következő dokumentumok szükségesek:

• a szolgáltató szerződéskötés kezdeményezésére/módosítására irányuló kérelme,
• az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély másolata,
• amennyiben az egészségügyi szolgáltató a helyi önkormányzat - vagy külön jogszabály alapján az adott szolgáltatás nyújtására kötelezett - kötelező feladatát képező egészségügyi szolgáltatás nyújtását vállalta át, az erről szóló szerződés (megállapodás) másolata,
• amennyiben az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény szerinti egészségügyi ellátási szerződést kötött az egészségügyi közszolgáltatás nyújtására, úgy annak másolata,
• az egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása,
• az egészségügyi szolgáltató, valamint - ha az egészségügyi szolgáltató közreműködő egészségügyi szolgáltatót vesz igénybe - a közreműködő egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy átlátható szervezetnek minősül,
• továbbá a külön jogszabályban meghatározott egyéb okirat, irat, adat.

A szerződéskötésre irányuló kérelemhez a szolgáltatás jellegétől függően további dokumentum, irat csatolását írhatja elő a jogszabály.

A védőnői szolgálat átalakítása és finanszírozása

A védőnők kulcsszerepet töltenek be a nő-, anya-, csecsemő-, gyermek- és ifjúság, valamint családvédelemben. A védőnői szolgálat az egészségügyi alapellátás részeként a családok egészségének megőrzésére, segítésére, gyermekek gondozására irányuló megelőző tevékenységet végez, továbbá a betegség kialakulásának, az egészségromlás megelőzésének érdekében végzett egészségfejlesztést biztosítja.

A védőnői feladatokat a területi- és iskola védőnők látják el, a védőnői szolgáltatás nem választható, az ellátás igénybevétele kötelező.

A finanszírozási szerződések megkötése

A betegségek korai felismerését és megelőzését szolgáló területi védőnői ellátás finanszírozására a NEAK a finanszírozási szerződést a területi védőnői szolgálatot működtető települési önkormányzattal köti meg. Amennyiben a települési önkormányzat nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy a finanszírozási szerződést a területi védőnői szolgálatot működtető más egészségügyi szolgáltató kösse meg, úgy a NEAK a finanszírozási szerződést ezzel a szolgáltatóval köti meg.

Az iskolavédőnői feladatok ellátására (amennyiben a feladatellátás nem a területi védőnői ellátást végző szolgálatban történik) a NEAK azzal az egészségügyi szolgáltatóval köt finanszírozási szerződést, amely az oktatási intézménnyel a feladat ellátására megállapodást kötött. Kivétel ez alól, ha maga az oktatási intézmény az egészségügyi szolgáltató.

Változások a védőnői szolgálat működésében

2013-ban Bábiné Szottfried Gabriella, aki jelenleg az OKFŐ népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettese, miniszteri biztosként járta be az országot, és összeállított egy probléma- és megoldástérképet a védőnők helyzetének rendezésére. A kormány 2017-ben ismét napirendre tűzte a szolgálatok államosítását. A védőnőktől induló kezdeményezések fő mozgatórugója a bérrendezés volt, de egységes szakmai felügyelet és feltételrendszer kialakítását is szorgalmazták az érintettek. Miután a védőnőket 2019 nyarán besorolták a 2017-ben elfogadott szakdolgozói bértábla hatálya alá, már jóval kevesebb szó esett a sokáig Nemzeti Védőnői Szolgálatként emlegetett egységes rendszer kialakításáról. Mindez 2022. december végén valósult meg az egységes védőnői szolgálat kialakításának első lépéseként - tájékoztatta a MedicalOnline-t az OKFŐ.

A legmarkánsabb módosítás, hogy védőnői tevékenység kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető majd. Vállalkozói formában 370 területi, és 136 iskolai védőnői szolgálat működik, azonban ilyen formában a jövőben nem működhetnek. Vállalkozóként azok sem alkalmazhatóak, akik nyugdíj után folytatják a védőnői tevékenységet, nekik az OKFŐ ad majd továbbfoglalkoztatási engedélyt.

A jelenleg 4042, önkormányzati, intézményi, és egyetemi fenntartású területi védőnői szolgálatnál dolgozók hamarosan megkapják a működési engedélyük felmondását, ezzel egy időben vehetik kézhez kijelölésüket az új munkahelyükre. Az OKFŐ, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, valamint a Miniszterelnökség közösen benyújtott rendelet módosítási javaslatában a működési engedélyek hivatalból történő megújítását kezdeményezte a könnyebb lebonyolítás érdekében, azaz a tanácsadók működési engedélyét nem kell kérvényezniük a védőnőknek, a működési engedély módosításának költségét pedig a megyei intézmények fizetik.

A védőnői körzetek nem változnak, így a kinevezés arra a területi védőnői körzetre vonatkozik majd, ahol az érintett jelenleg is ellátja a feladatát. Ugyanakkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény lehetővé teszi a munkáltató számára a kirendelést „egészségügyi közfeladat ellátása érdekében”. Mivel a védőnők a jövőben ennek hatálya alá tartoznak, így ez a passzus rájuk is vonatkozni fog.

Pótlékok és béren kívüli juttatások

Nem járnak automatikusan a jövőben azok a pótlékok és béren kívüli juttatások, amelyeket az önkormányzatok eddig biztosítottak a védőnőknek. Bár egyes önkormányzatok biztosítottak biciklit a területi védőnőknek a munkavégzéshez, autót, vagy gépjármű fenntartást jellemzően nem fizettek, és ez a jövőben sem változik. Számos más kérdést önkormányzati hatáskörbe rendel az OKFŐ. Ilyen például az is, ha a helyhatóság szolgálati lakást biztosított a védőnőnek. A főigazgatóság álláspontja szerint ilyen esetekben helyben kell megegyezésre jutni.

Feladatkörök és adminisztráció

A jövőben a megyei intézmény adja ki a szabadságokat és határozza meg a helyettesítések rendjét és annak díjazását, itt döntik el a továbbképzésre rendelkezésre álló napok számát is, a védőnők évenkénti minősítését pedig a vármegyei kollegiális védőnői mentor végzi majd, amelyet a munkáltató hagy jóvá.

Az aggodalmakkal ellentétben az egységes informatikai rendszer bevezetése nem július 1-jén történik meg. Az OKFŐ azt ígéri, hogy az átállást úgy szervezik majd, hogy az lehető legkisebb adminisztrációs terhet jelentse a védőnők számára. A területen dolgozók 80 százaléka jelenleg a Stefánia nyilvántartó rendszert használja, de a paletta itt is meglehetősen heterogén.

A tanácsadók minimumfeltételeit és működtetését az irányító kórház és az önkormányzatok közösen biztosítsák - javasolja az OKFŐ, ám egyelőre nem született döntés arról sem, hogy a szükséges karbantartások, javítások költségeit ki viselje, azonban az átadás-átvétel során jelezni kell a működéshez eddig biztosított eszközök költségeit vagy azok hiányát. Nyitott kérdés még az is, hogy megmaradnak-e a helyi vezető védőnők.

tags: #oep #finanszirozasi #adatok #vedonoi #szolgalatra