Magyarországon a nőknek joguk van a testük felett rendelkezni, így lehetőségük van a terhességmegszakításra (abortuszra) is. Ez a jog része az önrendelkezési joguknak. A magyar szabályozás elméletben liberálisnak tekinthető, azonban a gyakorlatban sajnos akadályokba ütközhetsz a folyamat során, amik meghosszabbíthatják a várakozási időt.
A terhességmegszakítás folyamata Magyarországon
A terhességmegszakítás folyamatát a családvédelmi szolgálatnál kell elindítanod. A folyamat során négy időpontot kell egyeztetned: két kötelező tanácsadáson kell részt venned a családvédelmi szolgálatnál, és kétszer meg kell jelenned egy egészségügyi szolgáltatónál (orvos, kórház).
Első tanácsadás a családvédelmi szolgálatnál
Bármelyik családvédelmi szolgálatnál bejelentkezhetsz, hiszen a családvédelmi szolgálatok ellátását lakóhelytől függetlenül igénybe lehet venni. A családvédelmi szolgálatok előjegyzés alapján működnek, így időpontot kell kérned előzetesen, amit megtehetsz személyesen és telefonon. A szolgáltatások, így az első és második tanácsadás is, ingyenesek.
Az első tanácsadás célja kifejezetten az, hogy megtartsd a magzatot. A családvédelmi szolgálat munkatársa arról tájékoztat, hogy milyen támogatásokat kaphatsz, ha vállalod a terhességet és/vagy a gyereket, és milyen családtámogatási ellátások érhetők el. Erre a tanácsadásra még nem kell igazolást vinni a terhességről. Az első tanácsadásról a családvédelmi szolgálat igazolást ad.
Az első tanácsadáson még maradhatsz névtelen. Ha névtelen kívánsz maradni, akkor is ki kell töltened egy formanyomtatványt az adataidról. Ezt azonban zárt borítékba fogják helyezni, amit jeligével látnak el. Ezt a borítékot csak akkor nyitják fel, ha megjelensz a második tanácsadáson is. A jeligét be kell mondanod a boríték felnyitáshoz. Ha nem mész el a második tanácsadásra, akkor a borítékot megsemmisítik.
Orvosi vizsgálat és a terhességi kor megállapítása
Egy pozitív terhességi teszt még nem elég a terhesség biztos megállapításához. Teljesen bizonyos akkor lehetsz benne, ha azt egy nőgyógyászati vizsgálat is megerősítette. Ezért a pozitív terhességi tesztet követően lehetőleg minél hamarabb keress fel egy nőgyógyászt, hogy megvizsgáljon. Az igazolás beszerezhető akár az állami, akár a magánegészségügyben. Mivel az állami nőgyógyászati szakrendelőkben gyakori a hosszabb várakozási idő (lehet, hogy csak 1-2 hét múlvára adnak időpontot), feltétlenül érdemes az időpontkérésnél jelezni, hogy sürgős esetről van szó, hiszen kifuthatsz a terhességmegszakítás törvényi határidejéből.
Terhesség hétről hétre 🌟 3-42. hét Magzati fejlődés 👶🏼
A magzati életfunkciók bemutatása (szívhangrendelet)
2022 szeptembere óta az orvosnak a magzat életfunkcióit is be kell mutatnia. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy az orvos köteles veled meghallgattatni a magzat szívhangját, de a szabályozásból ez nem következik egyértelműen. Az orvos csak akkor igazolhatja a terhesség fennállását, ha előtte bemutatja a magzat adott terhességi korra jellemző életfunkcióit. A szívhang viszont csak a terhesség 6-8. hetétől észlelhető, az ennél korábbi időszakban még nem.
Ha a terhesség korábbi szakaszában jelentkezel az orvosi vizsgálatra, és az orvos arra hivatkozva, hogy még nem hallható a szívhang, vissza akar hívni egy későbbi vizsgálatra, azt nem kell elfogadnod. Ilyenkor az orvosnak az adott pillanatban észlelhető életfunkciókat kell bemutatnia (pl. a petezsákot az ultrahangon). Ha már észlelhető a szívhang, akkor sem kötelezhetnek arra, hogy meghallgasd. Jogodban áll kérni az orvostól, hogy tekintsen el a szívhang bemutatásától. A rendelet értelmében az orvosnak sem kell a szívhang meghallgatásához ragaszkodnia. Más módon is bemutathatja az életjeleket, például egy ultrahangfelvétellel. Ha mégis ragaszkodnak a szívhang bemutatásához, akkor sem kényszeríthetnek arra, hogy oda is figyelj. Az orvos akkor is igazolhatja, hogy tájékoztatott, és bemutatta az életjeleket, ha direkt nem figyeltél oda.
Második tanácsadás és a kérelem kitöltése
Ha megvan az orvosi igazolás és az első tanácsadás után eltelt legalább 3 nap, akkor mehetsz a második tanácsadásra a családvédelmi szolgálathoz. A második tanácsadás már magáról a terhességmegszakítás folyamatáról szól, és nem maradhatsz névtelen. Ezt követően nyilatkoznod kell, hogy továbbra is szeretnéd-e megszakítani a terhességedet. Ha így döntesz, kitöltik a hivatalos kérelmet. Ekkor tudod kiválasztani azt is, hogy hol végezzék el a beavatkozást. A családvédelmi szolgálat ezután ellenjegyzi a kérelmet, és 24 órán belül elküldik a választott egészségügyi intézménynek.
A beavatkozás
A második tanácsadás után nyolc napon belül jelentkezned kell a választott rendelőben vagy kórházban. Ekkor még nem végzik el a beavatkozást, csak megvizsgálnak, és ha orvosilag is engedélyezik a terhességmegszakítást, időpontot egyeztetnek veled a beavatkozásra. A terhességmegszakítás napján a kérelmet aláírásoddal ismét meg kell erősítened. Fontos, hogy a terhességmegszakítás során is megilletnek a betegjogok.
Magyarországon csak műtéti abortusz érhető el. A műtéti abortuszt nőgyógyászati vagy szülészeti osztállyal rendelkező kórházakban erre kiképzett orvosok végzik el. A beavatkozás körülbelül 15 percet vesz igénybe, ezt követően még megfigyelésre a kórházban kell maradnod néhány órát.
Az abortusz határidői és indokai
Alapesetben a 12. hétig végezhető el a terhességmegszakítás, de vannak olyan kivételes esetek, amikor ez a határidő kitolódhat akár a 24. hétig is. Sőt, van olyan eset is, amikor bármeddig megszakítható a terhesség. Az, hogy a terhesség a 12. vagy a 24. hétig szakítható meg, azt jelenti, hogy az adott terhességi hétig az abortusznak meg kell történnie. Tehát nem elegendő ebben az időszakban időpontot kérni, magát a beavatkozást is el kell végezni.
A terhesség megtartása vagy megszakítása a 12. hétig alapvetően a te döntésed, ez része a saját tested feletti rendelkezési jogodnak. Vannak azonban a törvényben meghatározott indokok, amelyekre hivatkoznod kell az eljárásban:
- a terhesség vagy a gyerekvállalás súlyos válsághelyzetet jelent számodra
- a terhesség a 18. terhességi hetet neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a 12. hetet.
- a terhesség a 20. hétig (a diagnosztikai eljárás elhúzódása esetén a 24. hétig) szakítható meg, ha legalább 50% az esélye annak, hogy a magzat genetikai okok vagy valamilyen környezeti hatás miatt károsodott.
Súlyos válsághelyzet
Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz, és ezáltal veszélyezteti a magzat egészséges fejlődését. Ez jelentheti azt, hogy valaki túl fiatalnak vagy túl idősnek érzi magát a gyerekvállaláshoz, esetleg anyagi, családi, munkahelyi, tanulási vagy egyéb okok miatt nem tudja vállalni a terhességet és a gyereket. A terhességmegszakítás előtti kötelező tanácsadást végző családvédelmi szolgálat ezeket az indokokat nem ellenőrzi. Nem kell tehát semmilyen módon igazolnod, hogy milyen az anyagi helyzeted, milyen tanulmányokat folytatsz, hány gyereked vagy korábbi terhességed volt. A súlyos válsághelyzetet nem kell igazolnod, elég erre hivatkoznod a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt. Pusztán a kérésed alapján megállapítják a súlyos válsághelyzet fennállását.
A 18 év alattiak esete
Ha még nem töltötted be az 18-at és az abortuszra okot adó feltételek közül valamelyik fennáll, akkor a 18. terhességi hétig megszakítható a terhesség. Ebben az esetben a terhességmegszakításhoz szükséges a törvényes képviselőd (általában az egyik szülő) hozzájárulása, így őt is tájékoztatnod kell róla.
Költségek és titoktartás
A terhességmegszakítás térítési díja 2024-ben 45 312 forint. Ahhoz, hogy elvégezzék a beavatkozást, be kell mutatnod egy igazolást arról, hogy befizetted ezt az összeget. Kedvezmény igénybevétele esetén be kell mutatni a pénzbeni ellátást megállapító határozatot, bizonylatot, illetve a jövedelemigazolást.
Jogod van ahhoz, hogy a terhességmegszakítás titokban maradjon, és csak azok tudjanak róla, akik az eljárásban részt vesznek, vagyis a családvédelmi szolgálat és az egészségügyi dolgozók. Az egészségügyi dolgozókat és a családvédelmi szolgálat munkatársait szigorú titoktartási kötelezettség terheli. Az eljárásban részt vevő szűk körön kívül senki másnak nem kell erről beszámolnod, sem a családodnak, sem a magzat apjának, de a háziorvosodnak és a többi kezelőorvosnak sem. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) is beállíthatod, hogy ki férjen hozzá ehhez az információhoz.
A terhességmegszakításnak nem feltétele az apa beleegyezése, és tájékoztatni sem kell őt erről. A terhességmegszakítás a terhes nő döntésén múlik.
Az abortusz történeti és etikai megítélése
Az abortusz kérdése minden korban megosztó téma volt, így a modern szabályozások is rengeteg emberben kettős érzést keltenek, és ellentétes ideológiát valló személyek között is nézeteltérést eredményeznek. Különböző jogalkotók az Alaptörvényt eltérően értelmezhetik, saját terhességmegszakításhoz kapcsolódó meggyőződéseik alapján.
"Pro-choice" és "Pro-life" nézőpontok
Az abortusz témáját tekintve elsősorban két jól elhatárolható irányzatot vizsgálhatunk. Az első a "pro-choice" kategória. A "pro-choice" véleményt támogatók köre az anya önrendelkezési jogát és döntési lehetőségét előtérbe helyezők. Ezen gondolatot osztó társadalmi csoportok szerint a nő terhessége kizárólag rá tartozik, neki van joga eldönteni, mi történik a testével, mi lesz a születendő gyermek sorsa.
A másik csoport a "pro-life". Többségében ők érvelnek a szívhangrendelet bevezetésének indokoltsága mellett, a magzati élet védelme miatt. Véleményük szerint mivel az élet a fogantatás pillanatában kezdődik, ebből következtetve az abortusz gyilkosság. A magzati szívhang meghallgatását követően, a nőben megindulhatnak az anyai ösztönök, hiszen a folyamat során rádöbbenhet arra, hogy benne egy élet növekszik és ezt nem szeretné eldobni. A művi terhességmegszakítás után sok nő megbánhatja döntését, hogy nem adott esélyt leendő gyermekének a megszületésre, saját magának az anyaság szépségeinek megélésére.
Az abortusz szabályozásának története
Az ókori civilizációkban, főleg Mezopotámiában és Egyiptomban nem volt szigorú szabályozás az abortuszra vonatkozóan. Legtöbbször gyógynövényeket, különféle ételeket, koplalást, illetve alternatív eljárásokat alkalmaztak a terhességmegszakítás sikeres eredményének elérése érdekében.
Ókori jogi és filozófiai megközelítések
Az ókori Görögország neves filozófusai, mint Hippokratész is fontosnak tartották, hogy orvos végezze el a beavatkozást, bár Hippokratész kifejezetten ellenezte a magzatelhajtást. A "hippokratészi eskü" alapján, egy orvos nem végezhette el a terhesség megszakítását a várandós nőn. Némely filozófus viszont, például Platón vagy Arisztotelész bizonyos körülmények között szintén elfogadta az abortuszt. Az ókori keleten Hammurabi törvényei alapján (209-214) több esetben pénzbírsággal sújtották, ha egy férfi hibájából, egy nő kihordandó gyermeke meghalt.
A zsidóságnak a héber Biblián belül is alapvető könyvgyűjteménye a Tóra, Mózes öt könyve. Mózes második könyve, a Semót (Nevek, - görögül Exodosz, - latinul Exodus) közöl egy olyan szöveget, mely rávilágíthat a bibliai kor zsidóságának abortusszal kapcsolatos álláspontjára. Az Exodus leír egy esetet és alkalmaz egy bizonyos jogi alapelvet. Az exodusi abortusz szövegben az ütések célpontja az egyik férfi, az esetlegesen bekövetkező abortusz nem szándékos tett. A zsidó jog különbséget tett a szándékosan okozott halál és az Isten cselekvése által bekövetkezett halál között. A szöveg szerint, ha az anya idő előtt szülte meg gyermekét, vagyis koraszülés következett be, akkor pénzbírságra ítélték az elkövetőt. Azonban, ha baj történt, vagyis a gyermek meghalt, vagy nyomoréknak született, illetve az anya halt meg vagy lett nyomorékká, vagy baj történt a gyermekkel és az anyával is, akkor a lex talionist alkalmazták (a hasonlóval való viszonzás törvénye). Tehát a magzat tudatosan előidézett halála gyilkosságnak számított.
Középkori és modernkori szabályozások
A középkorban a kereszténység elterjedésével egyre nagyobb szerepet kapott a magzati élet védelme. Ebben az időszakban kezdett lényeges aspektussá válni a terhesség időtartama és a magzati fejlődés szakaszai az abortusz végrehajtása előtt. A társadalmi szembenállások nagy teológiai kérdése a középkorban az abortusz témájával kapcsolatban a test és lélek fogantatásának ideje volt.
A 18. században szinte minden országban szigorú normákkal szabályozták az abortuszt, amely csak a 2000-es évek közeledtével és a társadalom liberalizálódásával enyhült. Romániában 1966-ban a Ceaușescu korszakban léptették jogerőre a Decret 770 rendeletet, amely az abortuszt némely fogamzásgátló eszközzel egyidőben tiltotta be. Ceaușescu fő szándéka az országban élő emberek számának megnövelése volt. Ezen illegális megoldások miatt a korban több ezer nő életét vesztette. Végül 1990-ben a jogalkotó hatályon kívül helyezte a rendeletet.
Magyarországi szabályozás a 20. században
A 19. században, illetve a 20. század elején Magyarországon az abortusz teljeskörűen tiltva volt. A Rákosi korszak alatt az 1878. évi V. törvény (Csemegi-kódex) 285. §-a alapján a magzatelhajtást kívánó anya az ezt végrehajtó személlyel együtt öt évig terjedő börtönbüntetésre volt ítélendő. Ez a rendelkezés 1956-ig volt hatályos. 1945. február 14-én a Budapesti Nemzeti Bizottság egy alkalommal kivételt tett ezen szabályozások alkalmazása alól, ekkor így rendelkezett: „azt a megfelelő engedélyek után az orvos - kizárólag egészségügyi intézetben és a magyar születésszabályozási gyakorlatban most először ingyenesen - elvégezheti”. Ezen enyhítés oka a szovjet katonák által szexuális erőszak áldozatául esett nők voltak.
A Minisztertanács 1953. február 8-án - Ratkó Annával, az első női egészségügyi miniszterrel - újabb szabályozást hozott. Ez volt az 1954-től 1956-ig hatályban lévő úgynevezett „Ratkó-rendelet”, az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről szóló 1004/1953. (II. 8.) számú határozat. Ezzel az abortusz szabályozás egy új szintre lépett, hiszen az erős tiltást túlmenően, kifejezetten a társadalomra károsnak, a gazdasági érdekeket hátráltatónak tartja a magzatelhajtást.
A Ratkó-korszakban, illetve azt követően erősen fellépő terhességmegszakítás ellen indított hadjáratban egy kis fellélegzést hozhatott a magyar nőknek az 1956-ban bevezetett 1047/1956. (VI. 3.) számú minisztertanácsi határozat. Ez alapján a művi abortusz végrehajtásához szükséges egészségügyi, illetve szociális indokok mellé felvettek egy harmadikat is, amely a „megszakításhoz mindenáron való ragaszkodás” volt. Ez hatalmas előrelépést jelentett, hiszen ily formában az abortusz legalizálásával megszűnhetett a nők mindennapi félelme a terhességtől, illetve az anyaságtól egy nem kívánt magzat megfoganása esetén, hiszen nem volt kényszer, hogy azt a gyermeket a nő, illetve párja akarata nélkül is, a kormány utasítására világra kell hozni.
tags: #nyilatkozat #a #szandekos #abortuszrol