A fogzás az egyik legnagyobb kihívás a baba és a szülők életében. A fogzás körülbelül 6-10 hónapos korban kezdődik, és nagyjából a kicsi 3 éves koráig tart. A kisbabák fogzása minden család életében kihívásokkal teli időszak. Bár vannak babák, akik könnyedén és szinte tünetmentesen vészelik át az első tejfogak megjelenését, a legtöbb csecsemő - és vele együtt a szülők is - bizony nehezen éli meg ezt az időszakot. Éjszakai felébredések, nyűgösség, fokozott nyálzás és fájdalom kísérhetik a fogak áttörését. A fogzás időszaka szinte minden babánál komoly kihívás: nyűgösség, rágás, alvási zavarok - és talán a leglátványosabb tünet: a fokozott nyáltermelődés.
A fogzás sorrendje nem kőbevésett dolog, így ne tekintsünk rá úgy, mintha kötelező érvényű lenne az időrend betartása minden babára nézve. A tejfogak megjelenésének sorrendje bár általánosságban meghatározott, nem feltétlenül követi mindig az előírt mintát. Általában először az alsó metszőfogak jelennek meg, ezeket követik a felső metszők, majd a szemfogak és végül a kis- és nagyőrlők. Egy-egy fog áttörése átlagosan nyolc napig tart, az első rendszerint 6 hónapos kor környékén zajlik le. Nagyfokú változatosság van a fogak megjelenési idejét illetően, 6 hónapos korra tehető az első fog előbukkanása és 3 éves korig mind a 20 tejfog kibújása megtörténik. Ha egy éves korig nincs nyoma az első tejfognak, érdemes orvoshoz fordulni.
Hogy van-e kísérő tünet, egyénileg eltérő: van olyan szerencsés baba, akinél szinte észrevétlenül jön elő a 20 tejfog, de általánosnak az tekinthető, hogy néhány kellemetlenség jelzi az íny közelgő áttörését. A fogzás időszaka alatt megemelkedhet a gyermek hőmérséklete, de magas láz nem kíséri a fogak megjelenését. Mérsékelt hőemelkedés a fog kibújása napján, előtti és utáni napon jelentkezik, azaz kb. három napig észlelhető. Egyes szülői tapasztalatok szerint a fogzás idején megfigyelhető enyhe hőemelkedés, vizes jellegű orrfolyás vagy hasmenés is. Ezek a tünetek elsősorban az immunrendszer átmeneti gyengülése miatt alakulnak ki. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a komolyabb láz, tartós vagy súlyosabb hasmenés, illetve sűrű, gennyes orrváladék már nem a fogzás normális velejárói. A szakemberek szerint az orrfolyás tehát nem tartozik a fogzás tünetei közé.
A fogzás egyik legtipikusabb jele a fokozott nyálképződés, amely miatt a baba ruhája gyakran átnedvesedik. A nyálmirigyek extrém munkájának eredményeként nő a kiválasztott nyál mennyisége, melyet a baba nem győz nyelni, megállás nélkül folyik a szájából, átnedvesíti a ruháit. A nyáltermelés akár hatszorosára is nőhet a nyugalmi állapothoz képest. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy egy fogzó baba óránként akár 70-130 ml nyálat is termelhet - ami egy kis pohár víz mennyiségének felel meg. A nyál nemcsak vízből áll. Tartalmaz enzimeket, savas anyagokat és immunfehérjéket, amelyek a szájban hasznosak, de a bőrrel érintkezve irritálóak lehetnek. A fokozott nyálképződés teljesen normálisnak tekinthető, ha csecsemőknél, kisgyermekeknél a fogzás idején jelentkezik. Ilyenkor a nyáltermelődés oly mértékű lehet, hogy a gyermek ruháját, felsőjét naponta többször is cserélni kell, célszerű ezért nyálkendőt a nyakába tenni napközben, amíg ez az időszak tart.
A fogak előbújásakor a baba ínye érzékennyé, duzzadttá válik, és kipirosodhat. Ez főleg akkor figyelhető meg, amikor a fogak már közel járnak az íny felszínéhez. A baba sokszor csak azt akarja, hogy mellette legyél. Amikor a baba fogzik, a kellemetlen érzés gyakran éjszaka erősödik fel. Éjszaka különösen fontos, hogy nyugodt, kiszámítható környezetben segítsük a babát. A halk fény, a megszokott altatási rutinés a gyengéd érintés sokat segíthet.
A baba sokszor csak azt akarja, hogy mellette legyél. A hideg csillapítja az íny gyulladását. A hideg, hűtött rágóka a rágás idejére csökkenti a nyálképződést. A rágás természetes reakció a babáknál, amivel ösztönösen igyekeznek csökkenteni a fogzás okozta fájdalmat. Ilyenkor gyakran saját kezüket vagy bármilyen tárgyat, amit épp találnak, a szájukba vesznek. Érdemes ezért beszerezni jó minőségű, bababiztos rágókákat, melyek segítségével ön SDLK önállóan masszírozhatják érzékeny fogínyüket. Különösen hatásosak lehetnek a hűthető rágókák, melyeket rövid időre hűtőbe helyezve még jobban enyhítheted a baba kellemetlenségeit.
A duzzadt fogínyre gyógyír lehet a speciális, fogzáskönnyítő gél, ami egy vékony filmréteggel vonja be az áttörési pontot. A fájdalom csökkentésére eseti szinten bevethető fájdalomcsillapító kúp vagy szirup is. Ha csökken a fájdalom, a kellemetlen feszítő érzés, akkor értelemszerűen alábbhagy a nyűgösség is. A patikákban kapható, kimondottan fogzásra kifejlesztett gélek is nagy segítséget jelenthetnek. Ezek a készítmények enyhe érzéstelenítő és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek, kellemesen zsibbasztják az ínyt, ezáltal csökkentve a baba kellemetlenségeit. A benzocain és lidokain tartalmú gélek használata kerülendő.
A túlzott nyálképződésnek bőrprobléma is lehet a vége. Az arra érzékenyeknél a csorgó nyál vörös, viszkető foltokat idézhet elő a száj környékén, állon, nyakon. Ezek sok esetben hámlani kezdenek, kirepednek. A kiütések, foltok könnyen összetéveszthetők az ekcémával, ezért feltétlen konzultálj orvossal!A nyálkiütésekre érdemes valamilyen regenerálódást segítő védőkrémet használni! Hogy a babádnak melyik kenőcs az ideális, azt mindenképp egyeztesd a gyermekorvosotokkal! A legfontosabb azonban a megelőzés: cél, hogy minél kevesebb ideig érintkezzen a bőr a nyállal, ebben sokat segítenek az alábbi technikák, eszközök.
A legpraktikusabb eszköz a nyál elleni küzdelemben az előke, ami egy (nyak körül záródó) puha, pamut ruhavédő kendő. A nyáladzás intenzívebb időszakában érdemes állandóan viselnie a babának, és cseréld, amint érezhetően kezd átnedvesedni. Általa megelőzheted, hogy a kicsi ruhája is nyálas, nedves legyen, így gyakran kelljen öltöztetni, másrészt gyorsan megtörölheted vele az arcát, hogy ne érje sokáig a nyál. A pamut előke puha, nem irritálja az érzékeny bababőrt. A patentos megoldás a legpraktikusabb, mivel a gyerekek növekedésével egyre fürgébbek lesznek. Szülői tapasztalatok alapján 2-4 db előke rendszerint elég 1 napra.
Az érzékeny bababőrnek kedvezőbb, ha a nyálat nem letörlöd, hanem inkább finom, nyomogató mozdulatokkal felitatod. Ez akkor is ajánlott, ha nem jelentkeztek nyálkiütések a baba arcán, és fokozottan fontos, ha már feltűntek piros foltok a száj körül, nyakon, mellkason.
Ha még nem bújt elő a foga, akkor is érdemes lehet naponta kétszer átdörzsölni a fogínyt. A szakemberek szerint ez növeli a száj érzékenységét, és hamarabb megtanulja a kicsi lenyelni a nyálat.
A szakemberek szerint az itatópohár szívószálas verziója erősíti a kisgyerek nyelvét, ami megkönnyíti a továbbiakban a nyelést.
Megpróbálhatod bekenni az érintett bőrrészt vazelinnel, így nem jut el a bőrig a nyál, nem tudja irritálni azt.
Ha cumit használ a kicsi, próbáld csökkenteni a cumis időt!
A fogzás idején a baba szervezete - különösen a nyálmirigyek - fokozott működésbe kezdenek. A nyál ilyenkor egyfajta védelmi funkciót is betölt, hiszen hűsíti a gyulladt ínyt és segít tisztán tartani a szájüreget a baktériumoktól. Azonban a babák ebben a korban még nem tudják tudatosan nyelni a felesleges folyadékot, így az egyszerűen kifolyik a szájukból. A kisbabák bőre lényegesen vékonyabb és sérülékenyebb, mint a felnőtteké, így a külső behatásokra is intenzívebben reagál. A nyál olyan enzimeket tartalmaz, amelyek az emésztést segítik elő, ám ha ezek hosszú ideig érintkeznek a bőrrel, elkezdik lebontani annak természetes védőrétegét. A nedves környezet ráadásul ideális táptalajt biztosít a különböző baktériumok és gombák elszaporodásához is.
A megelőzés első és legfontosabb lépése a bőr szárazon tartása, ami ebben az időszakban embert próbáló feladatnak tűnhet. A puha pamut előkék használata elengedhetetlen, hiszen ezek felfogják a nedvességet, mielőtt az a ruhára vagy a baba nyakára szivárogna. A törlésnél is nagyfokú óvatosságra van szükség: soha ne dörzsöljük a baba arcát durva anyaggal. Ehelyett használjunk egy tiszta, puha textilpelenkát vagy speciális, érzékeny bőrre kifejlesztett törlőkendőt, és finom, felitató mozdulatokkal távolítsuk el a felesleges nyálat. Amikor a fizikai védelem már nem elegendő, olyan krémekhez kell nyúlnunk, amelyek gátat képeznek a nyál és a bőr között. A legalkalmasabbak erre a célra a vízlepergető tulajdonságokkal bíró balzsamok vagy kenőcsök. A cink-oxidos krémek nyugtatják a gyulladt területet és segítenek a bőr regenerációjában. Ezeket érdemes vékony rétegben felvinni az állra és a száj környékére, különösen az alvásidők előtt, amikor a nyálcsorgás zavartalanul folyhat. Kerüljük az illatosított, tartósítószert vagy alkoholt tartalmazó kozmetikumokat, mert ezek csak tovább irritálják a már egyébként is sérült bőrfelszínt.
A fogzási folyamat megkönnyítése közvetve a nyálcsorgást és a kiütéseket is mérsékli. A hideg tárgyak rágcsálása például összehúzza az ereket és csökkenti a gyulladást az ínyben, ami mérsékelheti a nyáltermelési reflexet. Az anyatejes táplálás vagy a szoptatás is segíthet, hiszen az anyatejben lévő ellenanyagok és nyugtató vegyületek nemcsak a baba lelkét, hanem az immunrendszerét is támogatják. Bár a fogzási kiütés az esetek többségében ártalmatlan és otthoni körülmények között is jól kezelhető, vannak jelek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha a kiütések elkezdenek terjedni a test többi részére, vagy ha a baba bőre hólyagossá válik, az valamilyen fertőzésre vagy allergiás reakcióra utalhat. Szintén intő jel lehet a láz, ami bár gyakran társítják a fogzáshoz, valójában ritkán emelkedik 38 fok fölé pusztán a fogak miatt.
Az éjszaka folyamán a nyálcsorgás kontrollálatlanabb, és a baba órákig fekhet a nedves lepedőn vagy párnán. Hogy elkerüljük a reggeli piros foltokat, érdemes a fekvőfelület alá egy extra nedvszívó réteget, például egy puha textilpelenkát teríteni, amit könnyen és halkan ki lehet cserélni, ha átázna. Lefekvés előtt közvetlenül kenjük be a baba arcát egy vastagabb réteg barrier krémmel. Ez a „láthatatlan maszk” megakadályozza, hogy az éjszaka termelődő nyál közvetlenül érintkezzen a bőrrel.
A szoptatás is természetes fájdalomcsillapító lehet, mivel az anyatejben található hormonok nyugtató, fájdalomenyhítő hatással bírnak. Ugyancsak beválhat a langyos fürdő, egy közös játék, vagy akár egy kellemes séta is.
A fogak előbújásának pillanatától szülőként nagy a felelősség, hogy mivel és hogyan itatjuk és etetjük a kicsiket. A rossz fogakat nem lehet örökölni, csak a gyengébb szerkezetét, ami nem jelenti automatikusan a fogak romlását és elvesztését. Cumisüvegből történő itatásra csak tiszta „babavizet”, vagy szűrt vizet használjunk. A cukros babateákat, gyümölcsleveket kerüljük el. Ásványvizeket kerüljük, mivel ásványianyag tartalma nem a baba szervezetéhez van kalibrálva. A baba megnyugtatására soha, semmilyen körülmény között ne adjunk cukorba vagy mézbe mártott cumit. Minden étkezés után, - még a mellről való táplálás esetén is - a fogatlan szájat töröljük át pelenkával, s amint előbújnak az első fogak erre fokozottan figyeljünk. Az első fogkefe és fogkrém kiválasztásában pedig a gyermekfogorvos szívesen ellátja tanáccsal a hozzá forduló szülőket.
A fogzás időszaka hullámokban tör rá a családra. Van, hogy hetekig tartó nyugalom után egyik napról a másikra önti el a babát a nyál, és jelennek majd meg a zavaró kiütések. Bár sokszor fárasztó naponta tucatszor előkét cserélni vagy krémezni, ezek az apró lépések megkímélik a babát a későbbi fájdalmasabb gyulladásoktól. Emlékeztessük magunkat, hogy ez is csak egy szakasz, ami el fog múlni, amint a fogacskák áttörik az ínyt.
A legtöbb babánál a nyálcsorgás a fogzási folyamat kezdetétől, általában 3-4 hónapos kortól egészen a második életév végéig tarthat, amikor az utolsó tejőrlők is kibújnak. Igen, a túlzott nyáltermelés gyakran okozhat enyhe, fuldokló jellegű köhögést, mivel a baba nem tudja elég gyorsan lenyelni a felgyülemlett folyadékot.
A fogzás kapcsán a biztonságos összetételű helyi gélek (pl. Begedel, Anaftin) alkalmazása a legtöbb esetben megoldást jelent a baba panaszaira. Érdemes étkezés után, illetve lefekvés előtt kezelni az ínyt, így hatásuk tartósabb. Amennyiben kifejezett éjszakai nyugtalanság, fájdalom társul a panaszokhoz, szájon keresztül alkalmazott gyulladáscsökkentő szer (paracetamol, ibuprofen) adása orvosi utasítás alapján, néhány napig lehetséges.
Az ínyvisszahúzódás kezelési lehetőségei és ínysorvadás típusai | Dentors parodontológia
Végül ne feledjük el a saját mentális egészségünket sem. Egy nyűgös, folyamatosan nyáladzó baba gondozása kimerítő lehet.
tags: #nyal #megvaltozasa #fogzas #alatt