A Kisgyermeknevelő Hivatás és a Nevelőtestület Tagság Szerepe a Kora Gyermekkori Nevelésben

A kisgyermekgondozó, - nevelő bölcsődei dolgozó, aki a legkisebbekre vigyáz. A kisgyermeknevelő, kisgyermekgondozó kiemelkedő szerepet játszik a legkisebbek, az újszülöttkortól hároméves korig terjedő korosztály gondozásában és nevelésében. A kisgyermekgondozást sokan az egyik legszebb hivatásnak tartják, hiszen a modern társadalom egyik alappilléreként biztosítja a családi biztonságot és az egyén jövőjét. A gondoskodás és nevelés ebben a korban meghatározhatja a gyermek későbbi fejlődését is, így egy felelősségteljes és általánosan elismert szakmáról van szó.

Ideális azoknak, akik jól tudnak bánni a kisgyermekekkel, és szeretik is őket. A kisgyermekgondozó, -nevelő szakma olyan fiataloknak ajánlott, akik szeretetteljes és türelmes, de mégis felelősségteljes hozzáállással rendelkeznek a kisgyermekek iránt. Az ideális jelölt ért a gyermekek nyelvén, képes motiválni őket és segíteni fejlődésüket. A kisgyermeknevelői szakma olyan hivatás, melynek elsődleges munkaeszköze a kisgyermeknevelő személyisége.

A kisgyermeknevelő éppoly felelősségteljes nevelője a gyermekeknek, mint az óvónő és tanító. Ez a hivatás igen nagy felkészültséget kíván meg, mert a kisgyermeknevelő a legérzékenyebb, legtöbb törődést, szeretetet, dédelgetést igénylő korosztályt neveli, gondozza, biztosítja számára a harmonikus testi, szellemi, valamint szociális fejlődés lehetőségeit, feltételeit. Az első három életév roppant szenzitív időszak, ezért szükségesnek tartjuk, hogy jól képzett szakemberek lássák el a gyermekeket.

A Kisgyermeknevelő Feladatai és Felelősségei

A kisgyermekgondozó, kisgyermeknevelő végzi az intézmény gondozási tevékenységeinek szervezését, a gyermekek nevelését. Foglalkozásokat tart, vigyáz a kicsikre. A kisgyermekgondozó, - nevelő a szabadidős tevékenységek megszervezése mellett a szükséges dokumentációs feladatokat is ellátja, a gyermekek beilleszkedését, szocializációját segíti elő. Ezen túlmenően, a kisgyermekgondozó, -nevelő feladata kiegészíteni a családi nevelést, érzelmi biztonságot nyújtani a kisgyermekeknek azáltal, hogy folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel.

Kisgyermeknevelőink tudásuk birtokában segítik a gyermekeiket a világ megismerésében, felfedezésük minden örömében, így gyermekeik boldogan, önfeledten, tevékenykedhetnek, játszhatnak és mindeközben „tanulnak”.

A Kisgyermeknevelői Képzés és Szakmai Elvárások

A képzés érettségi után, állami finanszírozással végezhető el. A képzés ideje 5 év (felnőtteknek rövidebb). Fontos megjegyezni, hogy a 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről 53.§ (2) alapján nappali tagozaton csak az kezdheti meg tanulmányait, aki beiratkozáskor nem tölti be 25. életévét.

A bölcsődei kisgyermekgondozó képzés során minden szükséges készséget és ismeretet el lehet sajátítani, így a szükséges jogi, szociálpolitikai és etikai tudás mellett pszichológiát, pedagógiát is tanulhatnak a hallgatók. A képzés célja csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése, akik tudásukat, képességeiket és attitűdjeiket tekintve alkalmasak a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére, fejlődésének segítésére.

A Képzés Célja és Tartalma

• Átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, képesek a bölcsődében és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a kisgyermeknevelői feladatokat a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni.
• Képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, a folyamatos megújulásra és fejlődésre.
• Tisztában vannak a fejlődés szociokulturális meghatározottságával, kontextusával, komponenseivel és determinánsaival, értelmezni tudják az ebből fakadó különbségeket.
• Tisztában vannak az első életévek későbbi életutat megalapozó szerepével, a három év alatti gyermekek fejlődési, érési folyamatairól és azok alakulását befolyásoló tényezőkről szaktudományos ismeretekkel rendelkeznek.
• Kielégítik a kisgyermek esztétikai szükségleteit, szakszerűen támogatják a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó kisgyermekkori alkotó- és befogadótevékenységeket, a fejlődő gyermeki kreativitást.

A képzések során nagy hangsúlyt fektetnek a fejlődés-lélektani ismeretekre, kimagasló zenei és anyanyelvi képzést is kapnak kisgyermeknevelőink. A szakma nagyon várta, hogy a képzésben a kisgyermeknevelőknek is legyen szakirányú főiskolájuk, így az óvónőkkel és tanítókkal azonos szintű képzésben vehetnek részt. A szakirányú főiskola megjelenése előtt főként szociális területhez tartozó főiskolákat végeztek el munkatársaink. A gyermekekkel foglalkozó szakembereink között egyre több a főiskolát végzett személy, de minden kisgyermeknevelőnk legalább érettségire alapuló csecsemő és kisgyermekgondozói, illetve kisgyermekgondozó-nevelői felsőfokú képesítéssel rendelkezik. Minden munkatársunk nyitott az új dolgok bevezetésére és szívesen bővítik tudásukat, ezért munka mellett többen végeznek a különböző főiskolákon szakirányú képzést.

Szakmai Gyakorlat és Nemzetiségi Képzés

Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható oly módon, hogy az egyes szakaszok 2 hétnél rövidebbek nem lehetnek. A komplex szakmai gyakorlat csak bölcsődében, mini bölcsődében teljesíthető.

A nemzetiségi csecsemő- és kisgyermeknevelő a három év alatti gyermek magyar nyelven történő nevelése mellett felkészült a korosztály nemzetiségi nyelven történő nevelésére is. A nemzetiségi csecsemő- és kisgyermeknevelő specializáció tantárgyainak oktatása és vizsgái - beleértve a záróvizsgát is - az adott nemzetiségi nyelven folynak.

Karrierlehetőségek a Kisgyermeknevelői Szakmában

A kisgyermekgondozók száma a harmadik legnagyobb a szociális szakmákon belül, mégsem telített a pálya, ugyanis a tíz főnél nagyobb foglalkoztatóknál rendszeresen szükség van rájuk. Várhatóan egyre több munkavállaló számíthat elhelyezkedési lehetőségre azért is, mert a jelenlegi alkalmazottak közül sokan közel állnak a nyugdíjkorhatár eléréséhez. Néhányan magánintézményekben helyezkednek el, de az önkormányzati működtetésű bölcsődék is várják a gondozókat gyakorlatilag az ország egész területén.

A Köznevelési Rendszer és a Nevelőtestület Jogi Háttere

A 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 1. § (1) alapján a törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja.

A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények.

A köznevelési intézményekben dolgozó szakemberek közösségét a törvény „nevelőtestület” néven foglalja össze. Ennek pontos definíciója a következő:

Nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége.

Az alapfokú, az iskolai rendszerű szakképzést is magában foglaló középfokú nevelés-oktatás és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálati intézmény gyakorló óvodaként, gyakorló iskolaként, gyakorló kollégiumként, valamint gyakorló szakszolgálati intézményként közreműködhet a pedagógusképzés, -továbbképzés feladataiban. Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg.

Különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel kapcsolatos fogalmak:

• Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.
• Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Szakmai Érdekképviselet és Juttatások a Kisgyermeknevelésben

A pedagógusképzés, így a kisgyermeknevelő képzés fejlődését és az érdekképviseletet számos szervezet segíti. Az Óvó- és Tanítóképzők Egyesületének (KÓTE) jogelődje a több mint egy évszázada, 1889. április 16-án megalakult „Tanítóképző Intézeti Tanárok Országos Egyesülete”. Az ÓTE az egykori Tanítóképző-Intézeti Tanárok Országos Egyesülete örökösének tekintette magát. Arra törekedett, hogy az egyesületi munka meghatározója a szuverén tagság legyen, s célul tűzte ki az óvó- és tanítóképzők szakmai színvonalának emelését, hagyományainak megőrzését.

Hosszú, kényszerű szünet után az 1989-90-es rendszerváltás tette lehetővé, sőt szükségszerűvé hazánkban a civil szerveződések újjáalakulását, működését. Baján alakult meg az Óvó- és Tanítóképzők Egyesülete (ÓTE), s székhelye azóta is az Eötvös József Főiskolán van. Az egyesület 2023. óta nevében is a csecsemő- és kisgyermeknevelést, az óvó- és tanítóképzést képviseli (KÓTE), feltárja a működés tartalmi, pénzügyi és egyéb gondjait, előmozdítja azok megoldását, részt vesz az integrálódott és fenntartót váltott intézmények közötti együttműködési formák elmélyítésében és újak kialakításában, országos tanulmányi versenyek és szakmai konferenciák szervezésében.

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) az ágazat egyetlen reprezentatív szakszervezete. Tagjainak érdekeit a kormánnyal, az ágazati minisztériummal, a fenntartó önkormányzatokkal és a munkáltatókkal szemben képviselik. A szakszervezeti tagság lehetőséget biztosít arra, hogy beleszólásod legyen olyan fontos dolgokba, mint a munkahelyed biztonsága, béred alakulása, jogszabályi környezet alakulása, vagy éppen munkakörülményeid jobbá tétele. Legfőbb céljuk a munkahelyek megtartása, a munkakörülmények javítása és a bölcsődei dolgozók erkölcsi- és anyagi megbecsülésének kivívása. A belépéshez mindössze a „Belépési nyilatkozatot” kell kitölteni és azt átadni a munkahelyen lévő BDDSZ alapszervezeti titkárnak.

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) által elért eredmények

tags: #nvelotestulet #tagja #a #kisgyermeknevelo