A non-stressz teszt (NST) egy alapvető, fájdalommentes és biztonságos vizsgálat, amelyet a terhesség harmadik trimeszterében végeznek. Célja, hogy felmérje a magzat szívfrekvenciáját és mozgásra adott reakcióját, ezzel biztosítva, hogy a baba elegendő oxigént kapjon.
Mi a különbség az NST és a CTG között?
A CTG (kardiotokográf) olyan műszer, melynek segítségével a magzati szívműködés és a méhizomzat aktivitása (keményedés, jósló és valódi fájások) együttesen, folyamatosan vizsgálhatóak, monitorozhatóak, és egymáshoz viszonyítva értékelhetőek. A vizsgálati idő alatt a gép egy papírcsíkra rögzíti az eredményt, két görbe/vonal formájában. Ez alapján a vizsgálóorvos értékelni tudja a szívfrekvencia olyan változásait, melyek a magzat mozgásával és a méhtevékenységgel függenek össze, és ezek alapján következtet a baba állapotára, oxigén-ellátottságára. A felső vonal a magzat szívfrekvenciáját, az alsó görbe pedig a méhtevékenység erősségét ábrázolja.
Az NST (non-stressz teszt) vizsgálatot ugyanazzal a géppel végzik, mint a CTG-vizsgálatot. A különbség csupán annyi, hogy NST során csak a magzat szívműködését monitorozzák, azaz csak egy vizsgálófejet helyeznek a kismama hasára, míg CTG során kettőt, a másodikat a méhtevékenység észlelésére. Ez azért fontos, mert így az orvos szülés közben a méhtevékenységet is nyomon követheti.
Mikor végzik az NST vizsgálatot?
A non-stressz teszt (NST) a harmadik trimeszter rutin vizsgálata. Panaszmentes terhesség esetén, a terhesgondozás során rutinszerűen csupán NST-vizsgálatot végeznek, a betöltött 36. héttől, hetente egy alkalommal. A magyar terhesgondozási protokoll szerint az első NST vizsgálat elvégzésére a harmadik trimeszterben, a 36. héten van szükség. Ezt követően a 40. hétig hetente, a 40. hét után pedig sűrűbben, 1-2 naponta javasolt az elvégzése. Vannak azonban olyan esetek, amikor ennél gyakrabban indokolt a teszt elvégzése, például:
- Túlhordás: amennyiben a terhesség túllépte a 40. hetet.
- Veszélyeztetett terhesség: a veszélyeztetett vagy magas kockázatú terhesség minden esetben nagyobb odafigyelést, ezáltal gyakoribb NST-t igényelhet.
- Krónikus anyai betegségek: például magas vérnyomás, cukorbetegség, pajzsmirigy-túlműködés, autoimmun betegségek.
- A kisbaba nem fejlődik megfelelően: előfordulhat, hogy a kisbaba bár aktív, fejlődése nem megfelelő, túl kicsi a korához mérten.
- Vércsoport-problémák: a terhesség során vércsoport-problémák is kialakulhatnak, így amennyiben a kismama Rh-negatív, de a magzat Rh-pozitív, a szervezet antitesteket termelhet, ami szintén súlyos szövődményekkel járhat.
- Korábbi terhességi komplikációk.
Hogyan zajlik a vizsgálat?
Az NST egy egyszerű, nem invazív eljárás, amelyet általában klinikán vagy kórházi környezetben végeznek. A vizsgálat 20-40 percig tart, ülő helyzetben, nyugalmi állapotban, vagy vajúdás alatt fekvő helyzetben. Az NST-hez két tappancsot rögzítenek a kismama pocakjához: egyet a méhcsúcshoz közeli ponton, a másikat a magzat szívének közelében. Ezen kívül általában adnak egy kézi eszközt is a kismama kezébe, amin jeleznie kell a baba mozgását. Az eljárás fájdalommentes úgy a magzat, mint a kismama számára, és nem igényel semmiféle beavatkozást. Az NST-ről még fontos azt is tudni, hogy ezt a vizsgálatot nem fekve kell végezni, hanem ülve!
Nem stressz teszt
Mit mutatnak a görbék és mire lehet belőlük következtetni?
Mivel a magzat szívműködése sok kóros esetben tükrözi a baba állapotát, ezért nagyon informatívak és hasznosak ezek a vizsgálatok. Az NST-görbe több jellemzőjét is értékeli az orvos úgy, mint az alapvonal-frekvenciát, az oszcillációt, az akcelerációt, és a decelerációt.
1. Alapvonal-frekvencia
Normális terhesség során a magzat pulzusszáma - így az alapvonal, azaz görbe frekvenciája - nyugalmi állapotban 110-160/perc között van. Az alapfrekvencia tartós, több mint 10 percig tartó megemelkedésének (tachycardia) több oka is lehet, például az anya lázas állapota, magas vérnyomása, pajzsmirigy-túlműködése, méhen belüli fertőzés, a baba vérszegénysége, illetve különböző gyógyszerek hatása. Ha a magzati szívfrekvencia tartósan 110/perc alatti (bradycardia), az az oxigénhiány egyik legfontosabb jele, gyors beavatkozásra van szükség.
2. Akceleráció (gyorsulás)
A jól lévő magzat mozgásra gyors, átmeneti pulzusemelkedéssel reagál, nyugalomban a ritmus visszatér az alapszintre. Az NST-vizsgálat 20-40 perce alatt legalább 2-5 ilyen, magzatmozgáshoz társuló gyorsulásnak kell megjelennie ahhoz, hogy a görbe reaktív legyen. Az eredmény nem megfelelő, azaz nem reaktív, ha egyáltalán nincs akceleráció. Ha csak 1-2 gyorsulás van jelen a görbe enyhén reaktív, ha 5-nél több, akkor hiperreaktív.
3. Deceleráció (lassulás)
Ha a görbén rövid ideig, néhány másodpercig tartó frekvenciacsökkenés, lassulás látható, mely nem függ össze méhösszehúzódással, és nem ismétlődik, az nem jelent feltétlenül kórosat. Viszont ha rendszeresen, a fájásokat követően, vagy a fájástól függetlenül lép fel és percekig tart, akkor az a magzati veszélyeztetettség jele lehet, kivéve a kitolási szakban a fájásokkal pontosan egy időben jelentkező lassulás, ami reflexes változás, és nem kell megijedni a jelentkezése esetén.
4. Oszcilláció (variabilitás)
A magzat szívlüktetése nem olyan egyenletes, mint felnőttek esetén, hanem pillanatról pillanatra változik. Ezt a változékonyságot oszcillációnak nevezzük, mely az NST-görbén az egyik fontos információt nyújtja a magzat állapotáról. A megfelelő oszcilláció a baba jó oxigénellátottságát tükrözi. Oxigénhiány, rossz méhlepény-keringés esetén ez a variábilitás lecsökken, vagy ritkán meg is szűnik, a görbe nem fűrészfogszerű, hanem kiegyenesedik. Ez súlyos állapotra utalhat.
Nem reaktív NST: mit jelent és mi a következő lépés?
A nem reaktív NST azt jelenti, hogy a baba szívfrekvenciája nem emelkedik a mozgások után, a görbe kóros eredményt mutat. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem egyenlő azzal, hogy gond van - gyakori ok, hogy a baba alszik. A kisbabák azon túl, hogy gyakran nagyon aktívak a pocakban, rengeteget alszanak is, így előfordulhat, hogy éppen az NST vizsgálat során is nyugalmi állapotban vannak.
Ha az NST eredménye nem kielégítő, az első lépés általában a vizsgálat meghosszabbítása, vagyis további 20 percig rögzítik a baba szívhangját, abban bízva, hogy felébred és mozgolódik. Ha még ekkor sem megnyugtató az eredmény, még ez sem jelenti feltétlenül azt, hogy bármi baj lenne! Az NST ugyanis egy picit olyasmi, mint a dinnye-kopogtatás… utalhat arra, hogy valami nincs rendben, de az is lehet, hogy minden a legeslegnagyobb rendben van, ugyanúgy, ahogy egy dinnye is lehet nagyon finom attól még, hogy elbukott a kopogtatós teszten!
Ha az NST non-reaktív vagy nem kielégítő a baba szívhangjának a változása, akkor általában további vizsgálatokkal igyekeznek meggyőződni a baba hogylétéről. Ilyenek lehetnek:
- Ultrahang vizsgálat: segít felmérni a baba általános állapotát, a magzatvíz mennyiségét és a méhlepény működését.
- Flowmetria (áramlásos ultrahang): a méhlepény és a köldökzsinór véráramlását vizsgálja, ezáltal információt ad a magzat oxigénellátottságáról.
- Fizikális terheléses teszt (FTT): ha a görbe nem reaktív, és a variabilitás csökkent, ami arra utalhat, hogy a magzat alszik, akkor a kismamának nem túl megerőltető gyakorlatot kell rövid ideig végezni (guggolás, lépcsőzés, szobabiciklizés), majd ezt követően megismétlik a vizsgálatot. Így, ha a magzat csak aludt, vagy inaktív állapotban volt, de az oxigénellátása megfelelő, várhatóan felébred, és aktívvá válik, a görbe pedig reaktívvá.
- Oxitocin terheléses teszt (OTT): gyógyszerrel, oxitocinnal történő terhelés. Amennyiben rossz a méhlepény keringése, akkor a terhelés következtében tovább romló vérellátás következtében a magzat oxigénellátása zavart szenvedhet, és ez a szívfrekvenciában is változást (csökkenést) eredményez, mely a görbén is megjelenik. Ekkor a terhesség befejezése indokolt.
Mennyire biztonságos az NST?
Az NST teljesen veszélytelen, fájdalommentes és tetszőlegesen ismételhető vizsgálati módszer, nem jelent semmilyen kockázatot az anyára vagy a babára nézve. Az NST alapvetően nem igényel felkészülést a kismama részéről. Nincs szükség böjtölésre. Az NST-t általában biztosítás fedezi a magas kockázatú terhességek rutin terhesgondozásának részeként.
Mi a helyzet a vajúdás alatti folyamatos CTG-vel?
A vajúdás alatti folyamatos CTG elterjedése után néhány évvel értékelték az eredményeket, ami nagyon meglepő volt! Azoknak a tragikus eseteknek a gyakorisága, amikor babák a szülés során oxigénhiány miatt agykárosodást szenvedtek nem csökkent egy hajszálnyival sem! Viszont a CTG bevezetésével párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt a császármetszések aránya!
Tehát azáltal, hogy a szívhang változásának minden kis rezgését rögzítik, a babákat nem védik meg, viszont olyankor is magzati stresszt diagnosztizálnak, amikor a babával minden a lehető legnagyobb rendben van! Éppen az eredmény szubjektív értékelése és a magzati stressz túldiagnosztizálása miatt az Egészségügyi Világszervezet alacsony kockázatú várandósoknál, alacsony kockázatú szüléseknél nem javasolja a folyamatos CTG-t, hanem a szakaszos szívhang ellenőrzést ajánlja.
A magzati stressz túldiagnosztizálásán túl ugyanis a folyamatos CTG-nek egyéb hátulütői is vannak! Ezek közül talán a legnagyobb az ágyhoz kötöttség, és hogy a folyamatos CTG miatt a szülés azonnal medikalizálttá válik, hiszen fizikailag egy géphez van kötve a szülő édesanya. A fekvés miatt limitált a mozgás, limitált a szabad pozícióválasztás és limitált a fájdalomcsillapító módszerek alkalmazása is - vagyis fájdalmasabb a vajúdás! Ráadásul fekvő testhelyzetben gyakrabban esik a baba pulzusa, tehát már ez a tény önmagában megemeli a magzati stressz kockázatát!
Fontos azonban tudni, hogy bizonyos esetekben a folyamatos CTG szükségessé válhat! Ilyen például, ha az összehúzódásokat oxitocinnal vagy burokrepesztéssel erősítik, mert ilyenkor fontos ellenőrizni az összehúzódások erősségét és a baba reakcióját ezekre az összehúzódásokra. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a szülés orvosi beindítása során Prostin tablettát vagy egyéb prosztaglandin tartalmú méhszáj érlelő szert alkalmaznak, mert szélsőséges esetben ez is túlstimulálhatja a méhet. Szükség van a folyamatos CTG-re epidurális érzéstelenítés alkalmazása során is, hiszen ilyenkor a viselkedésed nem ad visszajelzést az összehúzódások erősségéről és gyakoriságáról és szükséges lehet akkor is, ha valamilyen kockázati tényező merül fel (pl. magzati veszélyállapot gyanúja, magzati szívbetegség).