A terhesgondozás során a kismamáknak számos vizsgálaton kell részt venniük, melyek célja a magzat és az anya egészségi állapotának folyamatos figyelése. A modern orvostudomány számos eszközt kínál erre a célra, melyek közül kiemelkedik az ultrahangvizsgálat mellett a CTG (kardiotokográfia) és az NST (non-stressz teszt). Ezek a vizsgálatok a terhesgondozás egyik utolsó, ám annál fontosabb lépései, melyek a magzat egészségi állapotának ellenőrzésére szolgálnak.
A CTG egy, a magzati szívműködést és a méhösszehúzódásokat monitorozó kötelező szűrővizsgálat, amelyet többnyire a terhesség harmadik trimeszterében végeznek el. A vizsgálat teljesen fájdalommentes, és a magzat állapotának ellenőrzése céljából történik. A CTG és az NST teljesen veszélytelen, fájdalommentes és tetszőlegesen ismételhető vizsgálati módszerek.
A CTG olyan műszer, melynek segítségével a magzati szívműködés és a méhizomzat aktivitása (keményedés, jósló és valódi fájások) együttesen, folyamatosan vizsgálhatóak, monitorozhatóak, és egymáshoz viszonyítva értékelhetőek. A vizsgálati idő alatt a gép egy papírcsíkra rögzíti az eredményt, két görbe/vonal formájában. Ez alapján a vizsgálóorvos értékelni tudja a szívfrekvencia olyan változásait, melyek a magzat mozgásával és a méhtevékenységgel függenek össze, és ezek alapján következtet a baba állapotára, oxigén-ellátottságára. A felső vonal a magzat szívfrekvenciáját, az alsó görbe pedig a méhtevékenység erősségét ábrázolja.
Az NST (non-stressz-teszt) vizsgálatot ugyanazzal a géppel végzik, mint a CTG-vizsgálatot. A különbség csupán annyi, hogy NST során csak a magzat szívműködését monitorozzák, azaz csak egy vizsgálófejet helyeznek a kismama hasára, míg CTG során kettőt, a másodikat a méhtevékenység észlelésére. Ez azért fontos, mert így az orvos szülés közben a méhtevékenységet is nyomon követheti.
Az NST és CTG vizsgálatok menete és jelentősége
A CTG vizsgálat többnyire a terhesség 36. hetétől kezdődik, de szükség esetén (például koraszülés vagy magzati veszélyállapot gyanúja esetén) már a 24. terhességi héttől el lehet végezni őket. Panaszmentes terhesség esetén, a terhesgondozás során rutinszerűen csupán NST-vizsgálatot végeznek, a betöltött 36. héttől, hetente egy alkalommal. Ha a kismama túllépte a terminust, akkor 1-2 naponta javasolt NST végzése, vajúdás, szülés alatt pedig körülbelül 2 óránként történik egy-egy 20 perces regisztrálás, amennyiben az eredmények rendben vannak, szükség esetén akár folyamatosan is lehet hallgatni a babát.
A vizsgálat előtt megmérik a várandós vérnyomását, majd két érzékelőt helyeznek a méhre, amelyeket puha övvel rögzítenek. Az egyik a magzat szívverését, a másik a méhösszehúzódásokat méri, és az információkat egy papírszalagra rögzíti egy-egy görbe formájában. A vizsgálat ülő- vagy oldalfekvő helyzetben történik, időtartama általában 20-40 perc. Lényeges, hogy a magzat aktív legyen a vizsgálat alatt, ezért célszerű a CTG-vizsgálat előtt bőséges folyadék- és magas szénhidráttartalmú étel fogyasztása (csoki, szőlőcukor).
A magzat szívműködése sok kóros esetben tükrözi a baba állapotát, ezért nagyon informatívak és hasznosak ezek a vizsgálatok. Az NST-görbe több jellemzőjét is értékeli az orvos úgy, mint az alapvonal-frekvenciát, az oszcillációt, az akcelerációt, és a decelerációt.
Az NST görbe kiértékelése
Normális terhesség során a magzat pulzusszáma - így az alapvonal, azaz görbe frekvenciája - nyugalmi állapotban 120-160/perc között van. Az alapfrekvencia tartós, több mint 10 percig tartó megemelkedésének (tachycardia) több oka is lehet, például az anya lázas állapota, magas vérnyomása, pajzsmirigy-túlműködése, méhen belüli fertőzés, a baba vérszegénysége, illetve különböző gyógyszerek hatása. Ha a magzati szívfrekvencia tartósan 120/perc alatti (bradycardia), az az oxigénhiány egyik legfontosabb jele, gyors beavatkozásra van szükség.
A pulzusszám a magzat mozgása következtében egészséges esetben megemelkedik, de csupán fél-egy percre. Ez a rövid ideig tartó, átmeneti frekvenciaemelkedés az akceleráció, azaz gyorsulás. Az NST-vizsgálat 20-40 perce alatt legalább 2-5 ilyen, magzatmozgáshoz társuló gyorsulásnak kell megjelennie ahhoz, hogy a görbe reaktív legyen. Az eredmény nem megfelelő, azaz nem reaktív, ha egyáltalán nincs akceleráció. Ha csak 1-2 gyorsulás van jelen a görbe enyhén reaktív, ha 5-nél több, akkor hiperreaktív.
Nem reaktív görbe esetén lehet, hogy a baba csak inaktív, vagy alszik, azonban utalhat oxigénhiányra is. Ilyen esetben meg kell próbálni felébreszteni a magzatot a has mozgatásával, evéssel. Ha nem sikerült, akkor 1-2 óra múlva megismételhetik a vizsgálatot, vagy szükség esetén egyéb vizsgálati módszereket alkalmazhatnak.
Ha a görbén rövid ideig, néhány másodpercig tartó frekvenciacsökkenés, lassulás/deceleráció látható, mely nem függ össze méhösszehúzódással, és nem ismétlődik, az nem jelent feltétlenül kórosat. Viszont ha rendszeresen, a fájásokat követően, vagy a fájástól függetlenül lép fel és percekig tart, akkor az a magzati veszélyeztetettség jele lehet, kivéve a kitolási szakban a fájásokkal pontosan egy időben jelentkező lassulás, ami reflexes változás, és nem kell megijedni a jelentkezése esetén.
A magzat szívlüktetése nem olyan egyenletes, mint felnőttek esetén, hanem pillanatról pillanatra változik. Ennek az az oka, hogy a magzat keringése, és annak szabályozása még éretlen. Ezért a görbe, ami megjelenik a papíron, nem egyenletes, hanem fűrészfogszerű, azaz egy adott érték (például 130) körül ingadozik. Ezt a változékonyságot oszcillációnak/variábilitásnak nevezzük, mely az NST-görbén az egyik fontos információt nyújtja a magzat állapotáról. A megfelelő oszcilláció a baba jó oxigénellátottságát tükrözi. Oxigénhiány, rossz méhlepény-keringés esetén ez a variábilitás lecsökken, vagy ritkán meg is szűnik, a görbe nem fűrészfogszerű, hanem kiegyenesedik. Ez súlyos állapotra utalhat.
Gyanús és Nem Reaktív Görbe
Suspect („gyanús”) görbe: nincs egyértelmű jele kóros élettani folyamatoknak, de finom eltérések mutatkoznak a görbén. Ilyenkor előfordulhat, hogy a magzat alszik, nem aktív.
Nem reaktív görbe: a magzat szívfrekvenciája nem emelkedik a magzatmozgások hatására, a görbe kóros értékeket mutat (beszűkült görbe, mozgásokra csökkenő szívfrekvencia). Ilyenkor további vizsgálatra van szükség.
Terheléses CTG vizsgálat
Napjainkban kissé ritkábban végzik, akkor válhat szükségessé, ha a görbe nem reaktív, és a variabilitás csökkent, ami arra utalhat, hogy a magzat alszik. A megfelelő regisztrátumhoz a magzatot szeretnénk felébreszteni, mert az NST eredménye ilyenkor nem egyértelmű. Ilyenkor a kismamának nem túl megerőltető gyakorlatot kell rövid ideig végezni (guggolás, lépcsőzés, szobabiciklizés), majd ezt követően megismétlik a vizsgálatot, ezt hívjuk FTT-nek (fizikális terheléses teszt). Így, ha a magzat csak aludt, vagy inaktív állapotban volt, de az oxigénellátása megfelelő, várhatóan felébred, és aktívvá válik, a görbe pedig reaktívvá.
Ha az eredmény nem mutat megfelelő javulást, egyéb vizsgálatot is végezni kell, erre az áramlásos ultrahang-vizsgálat (flowmetria) terjedt el, amit egyéb ok miatt is gyakran végeznek. A terhelést gyógyszerrel, oxitocinnal is el lehet végezni, ez az oxitocin terheléses teszt (OTT); az elvégzéséhez több feltételnek is teljesülnie kell. Amennyiben rossz a méhlepény keringése, akkor a terhelés következtében tovább romló vérellátás következtében a magzat oxigénellátása zavart szenvedhet, és ez a szívfrekvenciában is változást (csökkenést) eredményez, mely a görbén is megjelenik. Ekkor a terhesség befejezése indokolt.
Kötelező és Nem Kötelező Szűrővizsgálatok Terhesség Alatt
A terhesgondozást Magyarországon a szülész-nőgyógyász szakorvos, a családorvos és a védőnő együtt végzi. Célja a magzat és az anya egészségi állapotának követése, a kismama anyaságra való felkészítése. Ultrahangvizsgálatok, laborvizsgálatok, genetikai szűrés, nőgyógyászati vizsgálatok... Léteznek speciális vizsgálatok, azonban ezeket csak bizonyos esetekben, például az anya magas életkora, vagy a kötelező szűrések során tapasztalt eltérések esetén végzik el.
Hogyan monitorozd a magzati pulzusszámodat?
A magyarországi terhesgondozási protokoll szerint a 36. terhességi héttől kezdődően hetente szükséges az úgynevezett non-stressz teszt elvégzése (ez indokolt esetben akár napi rendszerességű is lehet). Vannak azonban olyan esetek, amikor ennél gyakrabban indokolt a teszt elvégzése. Ezek közé tartozik a túlhordás (40. hét után), veszélyeztetett vagy magas kockázatú terhesség, a kisbaba nem megfelelő fejlődése, vagy vércsoport-problémák (pl. Rh-negatív anya és Rh-pozitív magzat).
A legtöbb kismama számára az NST az egyik legkedvesebb vizsgálat, hiszen ilyenkor húsz-harminc percen keresztül hallgathatják gyermekük szívverését, ami sokszor egy vágtató kiscsikó dobogásához hasonlít. A folyamat teljesen fájdalommentes és biztonságos mind az anya, mind a baba számára. A vizsgálat során a kismama általában egy kényelmes székben ül vagy egy ágyon fekszik bal oldalfekvésben. Ez utóbbi azért javasolt, mert így elkerülhető a vena cava szindróma, vagyis az, hogy a nehéz méh elnyomja a fő visszeret, ami szédülést okozhat az anyának és rontatja a baba oxigénellátását.
A szülésznő két rugalmas övet helyez a hasra, amelyek a mérőfejeket rögzítik. A kismama kezébe gyakran adnak egy kis nyomógombot is. Ezt akkor kell megnyomni, amikor érezhető a baba mozgása. A gép ilyenkor egy kis jelet tesz a papírra a görbe mellé, így az orvos láthatja, hogy a mozgás és a szívfrekvencia-emelkedés egybeesik-e.
A vizsgálat eredménye lehet reaktív, nem reaktív vagy gyanús. Reaktív eredmény esetén a magzat véráramlása és oxigénellátottsága megfelelő. Nem reaktív eredmény esetén a baba szívfrekvenciája nem emelkedik a mozgások után, a görbe kóros eredményt mutat, ami további vizsgálatra ad okot. Gyanús eredmény esetén nincs egyértelmű jele kóros eltérésnek, sokszor abban az esetben születik, amikor a baba a vizsgálat ideje alatt alszik.
Fontos tudni, hogy az NST/CTG eredménye egy pillanatnyi állapotot tükröz, amelyet számos külső és belső tényező befolyásolhat. A kismama érzelmi állapota, a stressz vagy a fáradtság kihatással lehet a baba aktivitására. Az étkezés szintén kulcsfontosságú: a vércukorszint emelkedése után 15-30 perccel a legtöbb magzat mozgékonyabbá válik. Végül ne feledkezzünk meg a technikai tényezőkről sem. Az otthoni doppler nem helyettesíti az orvosi NST/CTG vizsgálatot.
tags: #nst #ertekek #acceleratio