A CTG, vagyis a kardiotokográfia, egy olyan vizsgálati módszer, amely a magzati szívfrekvenciát és a méhtevékenységet méri egyidejűleg. Az NST, a non-stress test rövidítése, gyakorlatilag a nyugalmi CTG-vizsgálatot jelenti, ahol az anya és a magzat is nyugodt állapotban van a mérés alatt. Ezek a vizsgálatok kulcsfontosságúak a várandósgondozásban, segítve az orvosokat abban, hogy nyomon kövessék a baba egészségi állapotát és időben észrevegyék az esetleges problémákat.
Mi is az a CTG és az NST?
A CTG (kardiotokográfia) egy olyan műszer, melynek segítségével a magzati szívműködés és a méhizomzat aktivitása (keményedés, jósló és valódi fájások) együttesen, folyamatosan vizsgálhatóak, monitorozhatóak, és egymáshoz viszonyítva értékelhetőek. Az NST (non-stress test) vizsgálatot ugyanazzal a géppel végzik, mint a CTG-vizsgálatot, a különbség csupán annyi, hogy NST során csak a magzat szívműködését monitorozzák, azaz csak egy vizsgálófejet helyeznek a kismama hasára, míg CTG során kettőt, a másodikat a méhtevékenység észlelésére. Az NST vizsgálat során a baba hogylétéről igyekeznek képet kapni. Az NST során tipikusan 20 percig mérik az esetleges méhtevékenységet és leginkább a baba pulzusát és annak változásait.
A CTG vizsgálat során a kismama kényelmesen, nyugalmi pozícióban helyezkedik el, gumipántokkal érzékelőket helyeznek el a kismama hasán. A vizsgálat kb. 20-40 percig tart, ülő helyzetben, nyugalmi állapotban, vagy vajúdás alatt fekvő helyzetben. Az NST végzésekor tehát egy, CTG-vizsgálatkor pedig két "érzékelőt" helyeznek a hasra, mely(ek)et vagy egy puha gumipánt rögzít, vagy a kismamának kell a pocakján tartania, azon a ponton, ahol a magzat szívműködése a legjobban észlelhető.
Mikor és milyen gyakran végzik a CTG/NST vizsgálatokat?
Magyarországon és a legtöbb fejlett országban a várandósgondozás és a szüléskísérés része, hogy műszerrel ellenőrzik a baba pulzusát és a méhtevékenységet, gyakran a vajúdás alatt folyamatosan. A 38. héttől hetente egyszer javasolt a kismamáknak a CTG-vizsgálat. Ha a kismama betölti a 40. hetet, akkor kétnaponta szükséges CTG-vizsgálatra a kórházba mennie. Az első CTG-t jellemzően a 36. terhességi héten kell elvégezni. Kismamánként változó. Az egyik kórházban a 36. héten kezdik, a másikban a 38. héten a harmadikban pedig lehet, hogy csak a betöltött 39. hét után. Az orvosod csak egy későbbi időpontban javasolja az NST-t, egyáltalán ne ess kétségbe és ne ijedj meg emiatt, sőt inkább örülj annak, hogy haladóbb gondolkodású az orvosod! Szükség esetén (például koraszülés vagy magzati veszélyállapot gyanúja esetén) már a 24. terhességi héttől el lehet végezni őket, ellenben nem annyira informatívak ezek a vizsgálatok, ilyenkor apróbb különbségeket még nem lehet értékelni. Panaszmentes terhesség esetén, a terhesgondozás során rutinszerűen csupán NST-vizsgálatot végeznek, a betöltött 36. héttől, hetente egy alkalommal. Ha a kismama túllépte a terminust, akkor 1-2 naponta javasolt NST végzése.
Hogyan zajlanak a vizsgálatok és mit mutatnak az eredmények?
A vizsgálat egy mechanikus nyomásérzékelő fejjel történik. Az adatokat ez az ultrahangos fej továbbítja a CTG vizsgálatot végző készülékbe. A gép körülbelül húsz perc alatt végzi el a méréseket, melynek eredményét két görbén ábrázolja. A vizsgálat célja az, hogy az orvos és a kismama is megbizonyosodhasson arról, hogy a baba egészséges és megfelelő mennyiségű oxigénhez jut az anyaméhben. A vizsgálatnál kapott felső görbén a magzat szívverése látható, míg az alsón a méhtevékenység. Ahogy közeledik a szülés, egyre több kiugró rész látható az értékek között, melyek a méhösszehúzódást jelzik.
A magzat szívműködésszámának átlagértéke körülbelül 120 - 160/perc. Mikor mozog, a szívműködés fokozódik, ám ha esetleg ez nem történik meg, az azt jelzi, hogy a magzat valami miatt nem jut elegendő oxigénhez. A kisbaba pulzusa a vajúdás alatt percenként 110 és 160 közötti. Ha a gyermek szívverésének erőssége legalább kisebb mértékben, de folyamatosan változik, az arra utal, hogy a szerv megfelelően dolgozik és az agya jól működik. A méh összehúzódásaira a baba szívfrekvenciája változik, és ezt a CTG-n is látni kell. Ha viszont a baba szívverése az összehúzódások után vagy azok kései szakaszában lelassul, ez az állapot pedig sokáig eltart, akkor a gyermek nem érzi jól magát odabent.
Az NST reaktív (vagyis jó) akkor, ha a baba pulzusa változik a vizsgálat során, a mozgásával összhangban. Az NST-hez ezért nemcsak a két tappancsot rögzítik a pocakodhoz, de általában adnak egy kézi eszközt is a kezedbe, amin jelezned kell a baba mozgását. Az NST-görbe több jellemzőjét is értékeli az orvos úgy, mint az alapvonal-frekvenciát, az oszcillációt, az akcelerációt, és a decelerációt. Normális terhesség során a magzat pulzusszáma - így az alapvonal, azaz görbe frekvenciája - nyugalmi állapotban 120-160/perc között van. Az NST-vizsgálat 20-40 perce alatt legalább 2-5 ilyen, magzatmozgáshoz társuló gyorsulásnak kell megjelennie ahhoz, hogy a görbe reaktív legyen. Az eredmény nem megfelelő, azaz nem reaktív, ha egyáltalán nincs akceleráció. Ha csak 1-2 gyorsulás van jelen a görbe enyhén reaktív, ha 5-nél több, akkor hiperreaktív. Nem reaktív görbe esetén lehet, hogy a baba csak inaktív, vagy alszik, azonban utalhat oxigénhiányra is.
Ha a szívfrekvencia mértéke tartósan 110 alatti értékeket mutat, az gyakran oxigénhiányra utal. Amennyiben a szívfrekvencia mértéke túl magas, 160 feletti érték, az szintén jelezhet oxigénhiányt, de stresszt és magas vérnyomást is. Ha a magzati szívfrekvencia tartósan 120/perc alatti (bradycardia), az az oxigénhiány egyik legfontosabb jele, gyors beavatkozásra van szükség. Ha a görbén rövid ideig, néhány másodpercig tartó frekvenciacsökkenés, lassulás/deceleráció látható, mely nem függ össze méhösszehúzódással, és nem ismétlődik, az nem jelent feltétlenül kórosat. Viszont ha rendszeresen, a fájásokat követően, vagy a fájástól függetlenül lép fel és percekig tart, akkor az a magzati veszélyeztetettség jele lehet, kivéve a kitolási szakban a fájásokkal pontosan egy időben jelentkező lassulás, ami reflexes változás, és nem kell megijedni a jelentkezése esetén.
A folyamatos CTG a vajúdás alatt
Ez a módszer a hetvenes években terjedt el Amerikában. Az ötlet nagyon szuper és nagyon nemes, hiszen ezzel a géppel így automatikusan és folyamatosan lehet követni a baba szívhangját a vajúdás alatt, anélkül, hogy egy szülésznőnek ide-oda kellene szaladgálnia! Azonban az eredmények értékelésekor meglepő volt, hogy azoknak a tragikus eseteknek a gyakorisága, amikor babák a szülés során oxigénhiány miatt agykárosodást szenvedtek nem csökkent egy hajszálnyival sem! Viszont a CTG bevezetésével párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt a császármetszések aránya! Tehát azáltal, hogy a szívhang változásának minden kis rezgését rögzítik, a babákat nem védik meg, viszont olyankor is magzati stresszt diagnosztizálnak, amikor a babával minden a lehető legnagyobb rendben van! Éppen az eredmény szubjektív értékelése és a magzati stressz túldiagnosztizálása miatt az Egészségügyi Világszervezet alacsony kockázatú várandósoknál, alacsony kockázatú szüléseknél nem javasolja a folyamatos CTG-t, hanem a szakaszos szívhang ellenőrzést ajánlja.
A magzati stressz túldiagnosztizálásán túl ugyanis a folyamatos CTG-nek egyéb hátulütői is vannak! Ezek közül talán a legnagyobb az ágyhozkötöttség, és hogy a folyamatos CTG miatt a szülés azonnal medikalizálttá válik, hiszen fizikailag egy géphez van kötve a szülő édesanya. A fekvés miatt limitált a mozgás, limitált a szabad pozícióválasztás és limitált a fájdalomcsillapító módszerek alkalmazása is - vagyis fájdalmasabb a vajúdás! A két vastag gumi és a tappancsok miatt a fájó pocak forróvizes borogatása szinte lehetetlen, de nagyon nehéz a derék hatékony masszírozása is. Ráadásul fekvő testhelyzetben gyakrabban esik a baba pulzusa, tehát már ez a tény önmagában megemeli a magzati stressz kockázatát! Szintén probléma lehet, hogy a tappancsok elmozdulnak, esetleg a baba pulzusa helyett az édesanya pulzusát rögzítik és ráadásul a monitor szinte igéző erővel bír és vonzza a tekintetünket is! Pedig az összehúzódásokat nagyon jól fogod érzékelni Te magad is - anélkül, hogy egy monitor kiírná az értékeit! Összefoglalva: a vajúdás alatti folyamatos CTG-nek egészséges, normális, alacsony kockázatú szülésnél több hátránya van, mint előnye!
Fontos azonban tudnod, hogy bizonyos esetekben a folyamatos CTG szükségessé válhat! Ilyen például, ha az összehúzódásokat oxitocinnal vagy burokrepesztéssel erősítik, mert ilyenkor fontos ellenőrizni az összehúzódások erősségét és a baba reakcióját ezekre az összehúzódásokra. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a szülés orvosi beindítása során Prostin tablettát vagy egyéb prosztaglandin tartalmú méhszáj érlelő szert alkalmaznak, mert szélsőséges esetben ez is túlstimulálhatja a méhet. Szükség van a folyamatos CTG-re epidurális érzéstelenítés alkalmazása során is, hiszen ilyenkor a viselkedésed nem ad visszajelzést az összehúzódások erősségéről és gyakoriságáról és szükséges lehet akkor is, ha valamilyen kockázati tényező merül fel.
Magzati monitorozás a vajúdás alatt
Az ST (Stress Test) vizsgálat
Mi a helyzet az ST-vel, azzal a másik vizsgálattal, amit szintén a szüléshez közeledve szoktak végezni? Míg az NST a nem stresszes állapotot vizsgálja, az ST pont ennek az ellenkezőjét: hogyan reagál a baba pulzusa oxitocinnal kiváltott méhösszehúzódásokra, vagyis stresszre (ST=stress test), és a pulzus változásaiból próbálnak arra következtetni, hogy a méhlepény mennyire képes még ellátni a feladatát. Ezt a vizsgálatot hál’Istennek ritkábban szokták végezni - általában akkor, ha az NST eredménye nem megnyugtató vagy nem egyértelmű - mivel az ST egy picit olyasmi, mint egy fenékberúgás teszt…Nem számítasz rá és popsin billentenek. Vajon mi fog történni? Jé, elesel! Vagyis ha az ST során azt tapasztalják, hogy a baba pulzusa nem jól reagál a hirtelen stresszre, akkor az nem feltétlenül jelenti azt, hogy valami baj lenne vagy hogy nem fog majd jól reagálni a vajúdásra akkor, ha annak ejön az ideje!
A CTG és az NST vizsgálat különbségei
E vizsgálatok során a magzat szívműködését, a méhösszehúzódások erősségét és azok ritmusát mérik meg a szakemberek. Tulajdonképpen az NST a CTG része. A CTG (kardiotokográfia) vizsgálat során a leendő édesanya feladata, hogy egy gomb megnyomásával jelezze, amikor érzi a magzat mozgását a vizsgálat alatt. Ha ez nyugalmi állapotban (fekve vagy ülve) történik, ezt nevezzük NST-nek, ami a nonstressz - teszt rövidítése. A két adatot összevetve így még pontosabb képet kap majd az orvos a magzatról.
A CTG és az NST teljesen veszélytelen, fájdalommentes és tetszőlegesen ismételhető vizsgálati módszerek. A CTG/NST vizsgálat egy biztonságos és nem invazív módszer, amely segítségével nyomon követjük a magzat szívhangját és a fájások alatti méhösszehúzódásokat. Ez a vizsgálat lehetővé teszi, hogy figyelemmel kísérjük a magzat jólétének jeleit, és időben észrevegyük esetleges problémákat.