A nátha az egyik leggyakoribb betegség, amely a csecsemőket és kisgyermekeket érinti. Bár általában nem súlyos, mégis kellemetlenséget okoz a kicsiknek és aggodalmat a szülőknek. Különösen ijesztő lehet a csecsemőknél, ahol a tünetek nehezebben felismerhetők, és a kezelés is speciális odafigyelést igényel.
Még az Egyesült Államokban is a nátha miatt orvoshoz fordulók 30%-a kap feleslegesen antibiotikumot a statisztikák szerint, hazánkban vélhetően még rosszabbak az arányok. Sok a tévhit a náthával kapcsolatban, és a gyógyszergyártók, természetgyógyászok is kihasználják az aggódó szülők fogékonyságát, mindenféle megfázás elleni készítményeket, immunerősítőket, vitaminokat javasolva, pedig ezeknek gyakorlatilag semmi értelmük nincs.
Ez a cikk átfogó útmutatót nyújt a csecsemőkori nátha kezeléséhez, kitérve a különböző típusú orrváladékokra és az elhúzódó tünetekre is, valamint segít megérteni, mikor van szükség orvosi segítségre.
Mi okozza a náthát és miért olyan gyakori a csecsemőknél?
A náthát vírusok okozzák: főként rhinovírus, de többek között RS vírus, influenza, parainfluenza és adenovírus is állhat a háttérben. Több mint 200 vírusfajta okozhat megfázást. A vírusoknak nagyon sokféle szerotípusa van, ráadásul nem mindegyik vírus után marad védettség, éppen ezért sokszor vagyunk náthásak.
A nátha ősszel, télen gyakoribb, cseppfertőzéssel vagy kézzel terjed (a szem- vagy orrváladék a „leghatékonyabb” fertőzésforrás). A lappangási idő átlagosan két nap, a tünetek pedig a betegség kezdetét követő 2-3. napon a legintenzívebbek. A nátha az első 2-4 napban a legfertőzőbb. Mivel a vírusok többnyire közvetlen érintkezés vagy cseppfertőzés (pl. köhögés) útján terjednek, az újszülöttek, kisgyermekek vannak kitéve leginkább ezen betegségnek.
Az újszülöttek és a gyerekek körében a nátha a leggyakoribb betegség, amely minden más betegséggel összehasonlítva a legtöbb óvodai, iskolai hiányzásért felel. A hat év alatti gyermekek évente átlagosan hat-nyolc megfázást szenvednek el (havonta legfeljebb egyet, szeptembertől áprilisig), főleg akkor, ha bölcsődébe, óvodába is járnak. Ebben az életszakaszban ez egy teljesen “természetes” folyamat, nem jelenti azt, hogy a gyermek immunhiányos lenne.
Sok szülő kérdezi: „Milyen vírust kapott el a gyermekem pontosan?” Ezek az azonosítása szinte lehetetlen vagy nagyon drága, és teljesen felesleges, mivel semmilyen következménye nincsen a kezelés szempontjából.
A nátha tünetei csecsemőknél
A megfázás nagyon hasonló a kisbabáknál, mint a gyermekeknél vagy a felnőtteknél. Újszülötteknél csökkent étvágy, alvásprobléma, orrfolyás és láz a típusos tünet: minél kisebb a gyermek, annál gyakoribb a láz nátha kapcsán.
A nátha tünetei közé tartozik a láz, tüsszentés, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, a szem kötőhártyájának gyulladása, az elülső nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása. Gyermekeknél az orrdugulás a legszembetűnőbb tünet, de előfordulhat orrfolyás, tüsszögés is - melyek nemcsak nappal jelentenek problémát, hanem a nyugodt alvást is megzavarhatják. A klinikai gyakorlatban az tapasztalható, hogy leginkább az első három napban gyakori a láz előfordulása is. A megfázás jelei és tünetei általában egy-két nappal a “megfertőződés” után jelentkeznek.
A csecsemők normál hőmérséklete 36,5-37 °C körül van. A hőemelkedés 37-38 °C. Megfázáskor a csecsemők gyakran lázasak, ami 38 °C feletti értéket jelent. Azonban az olyan tünetek, mint a láz, az étvágytalanság és az ingerlékenység, más betegségekre is utalhatnak, például a háromnapos lázra vagy a fogak növekedésére.
A nátha tünetei általában az első 10 napban a legrosszabbak, ám néhány gyermeknek 10 napon túl is van orrfolyása, orrdugulása és köhögése. Ezen túlmenően nem szokatlan, hogy egy második „felülfertőződés” is kialakul, és ez azt a látszatot keltheti, hogy a gyermeknek egyetlen megfázása van, amely hetekig vagy akár hónapokig tart.
Különböző orrváladékok és jelentésük
A kisbabák orrváladékának állaga és színe fontos információkat hordoz az egészségi állapotukról. A vizes, átlátszó orrváladék általában a nátha kezdeti szakaszára jellemző, vagy allergiás reakció jele lehet. Ez önmagában nem igényel különösebb kezelést, de fontos az orr rendszeres tisztítása.
A ragacsos, sűrűbb orrváladék már a fertőzés előrehaladottabb állapotára utalhat. Ilyenkor a váladék eltávolítása nehezebbé válik, ezért fokozott figyelmet kell fordítani az orr tisztán tartására. Sóoldatos orrspray használata segíthet fellazítani a sűrű váladékot, megkönnyítve annak eltávolítását. Fontos megjegyezni, hogy a váladék sűrűsödése természetes folyamat a nátha során, és nem feltétlenül jelent súlyosbodó állapotot.
A sárga orrváladék megjelenése gyakran aggodalomra ad okot a szülőknek. Valójában a sárga szín nem feltétlenül jelent bakteriális fertőzést, ahogy azt sokan gondolják. A kezdeti vizes, átlátszó orrfolyás zöldes-sárgássá válhat néhány nap múlva, de ez nem jelent bakteriális felülfertőződést vagy arcüreggyulladást a tévhitekkel ellentétben, hanem a megnövekedett polimorfonukleáris sejtek és azok enzimjeinek aktivitása állhat ennek hátterében, ami normális folyamat, és ilyenkor is indokolatlan az antibiotikum adása.
A Színek Rejtett Erejének Felfedezése – Hogyan Használták Az Ősi Civilizációk A Színek Hatását?
A nátha kezelése csecsemőknél
A közönséges nátha oki terápiát nem igényel, csupán tüneti kezelést. A kezelési lehetőségek arra összpontosítanak, hogy segítsenek enyhíteni a gyermek tüneteit, amíg a betegség el nem múlik.
Folyadékpótlás és táplálás
Adjon gyermekének sok folyadékot, például vizet, elektrolitoldatot, almalevet, meleg levest. Ez segít megelőzni a folyadékvesztést. A csecsemő folyadékfogyasztása általában az anyatejre terjed ki. Tehát növelheti, ha gyakrabban szoptat. Ha azonban a baba két hónaposnál idősebb, fontolja meg a szobahőmérsékletű teát is. A csecsemőknek édeskömény, kamilla, csipkebogyó, hibiszkusz, ánizs vagy rooibos teát is lehet adni. Ha már elmúlt 6 hónapos, hatékony segítség lehet a csipkebogyótea magas C-vitamin tartalma miatt, a bodzatea lázcsillapításra és köhögés ellen, a hársfatea, mely segít kiizzadni a betegséget és csillapítja a köhögést. A gyógyteák akkor a leghatásosabbak, ha semmivel nem ízesítjük őket, de ha a kicsi semmiképp sem akarja meginni, akkor egy kevés cukrot és citromlevet keverhetsz bele.
A bedugult kis orrtól nehezebb a szoptatás, ilyenkor érdemes minden szoptatás előtt orrszívást alkalmazni. Ha cumisüvegből eszik a baba, akkor az amúgy is szükséges sterilizálás elengedhetetlenné válik. Ugyanez a helyzet az étkezéssel is: a náthás gyermeknek sokszor nincs étvágya! Ennek ellenére törekednünk kell a megfelelő táplálékbevitelre is!
Orrtisztítás és párásítás
A legfontosabb a sóoldat és az orrszívás (nagyobb korban orrfújás), minél gyakrabban, ezek jótékony hatását számos klinikai vizsgálat is igazolta. Rendszeresen tisztítsuk a baba orrát sóoldattal és orrszívóval. A vizes orrfolyás kezelésénél a legfontosabb a folyadékpótlás. Kisebbeknek sűrűbb orrváladék esetén spré helyett fiziológiás sóoldat („tengervíz”) vagy akár lefejt anyatej is cseppenthető a váladék lazításának, oldásának céljából orrfújás/szívás előtt. Az orrszívást érdemes minden etetés előtt elvégezni, hogy a baba könnyebben tudjon lélegezni táplálkozás közben. Használhatunk babáknak való sós orrcseppet vagy orrspray-t is, de ez csak akkor hatásos, ha a cseppentés/fújás előtt alaposan kiszívtad a váladékot orrszívóval, mert csak a nyálkahártyához jutva tudják kifejteni hatásukat.
A párásabb levegőnek köszönhetően a baba könnyebben lélegzik. Használjunk párásítót otthon. A száraz levegő belélegzése ugyanis irritálja az érzékeny nyálkahártyát. A váladék is könnyebben távozik, ha a nedves levegő belégzésével megkönnyítjük a váladék oldódását. Fontos, hogy az inhalátor készülékeket a gyártó által leírt módon, rendszeresen tisztítsuk, hogy megelőzzük a penész és egyéb kórokozók elszaporodását. A párásító használata mellett lényeges, hogy naponta egy-két alkalommal legalább egy gyors huzattal kiszellőztessük a szobát. A gyerekszoba szellőztetését olyan napszakokban végezzük, amikor a környékünkön tiszta a levegő.
Lázcsillapítás
Sajnos hazánkban a mai napig boszorkányüldözés zajlik a lázzal kapcsolatban, a szakmai ajánlások helyett alaptalan félelmekre alapul a lázcsillapítási gyakorlat. Régóta tudjuk, hogy még a 40 fok feletti láz sem okoz kárt, az ún. lázgörcs nem a láz magasságával, hanem annak hirtelen emelkedésével függ össze.
Mikor javasolt lázcsillapítót adni? A válasz egyszerű: mindig egyénre szabottan, a közérzetet figyelembe véve kell a lázcsillapító adásáról dönteni függetlenül attól, hány fokot mutat a hőmérő. Ha egy gyermek 39,5 fokos lázzal játszik, vagy csak kicsit bágyadt - indokolatlan a gyógyszer adása. Ha azonban 38,2 foknál már látványosan rosszul van, szenved, adhatunk gyógyszert. Láz jelentkezése esetén lázcsillapító gyógyszer adása indokolt. Soha ne adjon aszpirint 18 éves vagy annál fiatalabb gyermeknek, mivel egy ritka, de súlyos állapotot is előidézhet (Reye-szindróma).
Alvó gyermeket tilos felébreszteni, piszkálni lázmérés vagy lázcsillapító adásának céljából, teljesen mindegy, hány fokos láza van, hagyjuk pihenni! Ne takarjuk be vastagon, hogy le tudja adni a hőt, alvás közben semmi baja nem lesz, a láz nem emelkedik spontán 42 fok fölé! Ha 38 °C feletti a baba hőmérséklete, akkor alkalmazz hűtőfürdőt. Engedj a babának 37 fokos fürdővizet, fektesd bele, majd 10 perc alatt fokozatosan hűtsd le a vizet 28 fokosra. Ha már többször elvégezted a hűtőfürdőt és mégis újra visszaszökik a láza, vagy ha folyamatosan nagyon magas, akkor kell lázcsillapító kúpot, vagy kanalas orvosságot beadni.
Egyéb otthoni praktikák
- Ágy fejvégének megemelése: Segít a babának jobban lélegezni, ha kissé megemeled a fejét a kiságyban. Léteznek speciális babapárnák, amelyek felemelik a baba fejét, de figyelembe veszik az apró test igényeit, és segítik az egészséges növekedést.
- Méz: Torokfájásra, köhögésre egy éves kor felett méz (0-1 év között mézet a botulizmus veszélye miatt nem szabad adni), hat éves kor felett pedig cukorka adható. A cukorkával vigyázni kell, nehogy a gyermek tüdejébe kerüljön egy köhögési roham kapcsán!
Amit ne tegyünk!
Mivel a nátha oka vírus, az antibiotikumok nem segítenek. Teljesen téves az a hiedelem, hogy egy vírusos fertőzést antibiotikum felírásával meg lehetne gyógyítani. Az antibiotikumok nem hatékonyak a nátha kezelésében! Csak akkor szükségesek, ha bakteriális fertőzés miatt például fülgyulladás, tüdőgyulladás vagy arcüreggyulladás alakul ki.
Az orrnyálkahártya-összehúzó (dekongesztáns, „kidugító”) gyógyszeres orrspréket csak jelentős orrdugulás esetén érdemes használni a panaszok enyhítése céljából. Magyarországon azonban indokolatlanul sokat használjuk ezeket, az esetek nagy részében ilyen gyógyszeres orrspré használata nem indokolt - az amerikai szakmai szervezetek 12 éves kor alatt nem is ajánlják az orrkidugító készítmények használatát, az ugyanis veszélyekkel jár. Az orrdugulást megszüntető készítmények heteken át alkalmazva paradox módon maguk okoznak orrdugulást (rhinitis medicamentosa), azaz egy ördögi kör alakul ki: még több orrsprét használunk, átmenetileg kidugítja az orrot, de valójában hosszabb távon az még erősebb orrdugulást okoz, ezért ezeket a készítményeket nem szabad egy hétnél tovább használni!
Az antihisztaminok, köhögéscsillapítók és köptetőszerek önmagukban és kombinációkban egyaránt kaphatók, azonban kevés klinikai vizsgálatot végeztek ezekkel a termékekkel csecsemőkön és gyermekeken. Hat évnél fiatalabb gyermekek esetében ezek használata nem ajánlott. A náthát gyógyszerrel, étrendkiegészítővel nem lehet megelőzni: Echinacea, C-vitamin, fokhagyma hatástalan a megelőzésben, hiába hisszük mi magyarok ennek ellenkezőjét, teljesen felesleges ilyen célból adni. Náthára nincs hatásos gyógyszer, rengeteg vizsgálat történt gyógynövényekkel, cinkkel, C-vitaminnal és sok más készítménnyel is, sajnos nem hatásosak náthában. Az Echinacea purpurea, mentol, kámfor, eukaliptusz és egyéb illóolajok sem ajánlottak, ahogy a forró gőz inhalálása sem, mivel a tüneteket alig enyhíti, viszont égést okozhat és komoly baleseti kockázatot jelent.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A náthás csecsemő orra bedugul, ilyenkor az alvás és az evés is nehezen megy. A csecsemő közérzete rosszabb, nyűgösebb. Bár a nátha kellemetlen, általában nem súlyos betegség, és a megfelelő otthoni ápolással és odafigyeléssel a legtöbb esetben néhány nap alatt javulás tapasztalható. Azonban mindig legyünk körültekintőek, és ha bármilyen aggasztó tünetet észlelünk, ne habozzunk szakemberhez fordulni.
Ha a 10 napja tartó orrfolyás egyáltalán nem javul, netán rosszabbodik, az utalhat arcüreggyulladásra. Néhány nap láztalan időszak utáni ismételt lázas állapot másodlagos bakteriális fertőzést jelezhet, ilyenkor javasolt orvoshoz fordulni. Mindenképp orvoshoz kell fordulni, ha a csecsemőnek magas, 38,5oC feletti láza van, és a folyadékot sem fogadja el, nem iszik. Ha a baba még nincs 3 hónapos, az első tünetek megjelenésekor vidd orvoshoz, minden esetben! Ha ezt elmulasztod, ilyen pici baba esetén hamar kialakulhat súlyosabb szövődmény is (pl. tüdőgyulladás).
Ha a megfázás tünetei 10 nap után is fennállnak, és ahelyett, hogy javulnának, rosszabbodnak, vagy még több tünet jelenik meg, mindenképpen ideje személyesen felkeresni a gyermekorvost. Ha egy kisgyermeknél a nátha tüneteinek első három napja után láz (38,0 C° felett) jelentkezik, gondolni kell fülészeti szövődményre is. Hosszabb ideig (10 nap) fennálló orrdugulás esetén keressük fel házi gyermekorvosunkat - orrmelléküreg-gyulladás is fenntarthatja az állapotot.
Amennyiben magatartásbeli változásokat (ingerlékenység, letargia), légzési nehézséget, nehézlégzést, szapora légzést tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz!
A nátha lehetséges szövődményei
A legtöbb náthás gyermeknél nem alakulnak ki szövődmények. Az újszülöttek és kisgyermekek immunrendszere azonban még gyenge, fejletlen, ezért egy egyszerűnek tűnő náthának is súlyos szövődményei lehetnek. Nagyon gyakori például a középfülgyulladás, ami legrosszabb esetben akár hallásvesztéshez is vezethet - ez jelentős fájdalommal is járhat, és 6-12 hónapos kor között a leggyakoribb.
A nátha szövődménye lehet továbbá az asztma fellángolása. A kínzó köhögéssel és légszomjjal járó bronchitis (hörghurut) sem ritka szövődmény. Vírusos fertőzések során gyakran tapasztalható kötőhártya-gyulladás, amely az esetek döntő többségében nem igényel ellátást - ám a felülfertőződést megelőzve gyakran antibiotikumtartalmú szemcseppet alkalmazhatunk. A nátha szövődménye lehet továbbá az asztma fellángolása. A nátha szövődménye lehet továbbá az asztma fellángolása.
A nátha szövődménye lehet továbbá az asztma fellángolása. A náthás tünetek első három napja után lázas gyermekek bakteriális tüdőgyulladásban is szenvedhetnek, különösen akkor, ha köhögnek és szaporán veszik a levegőt.
Megelőzés
A gyakori kézmosás segíthet a megelőzésben. Amennyiben már a kisgyermek önállóan tud kezet mosni, mélyítsük el benne a megfelelő kéz- és archigiéniai szabályokat, hiszen az arc-kéz kontaktus a kórokozók terjedésének egyik leggyakoribb módja!
A náthás gyermeket elkülöníteni, otthon gyógyítani nem szükséges az ajánlások szerint, mivel még a tünetek megjelenése előtt fertőzhetett másokat a bölcsiben, oviban. Ugyanakkor érdemes elkerülni azokat a helyeket, ahol sok ember van, különösen az influenzajárvány idején.
Szoptasd, ameddig csak teheted. Ez a lehető legjobb módja az immunrendszere erősítésének, az anyatejben lévő antitestek pedig hatékonyan szállnak harcba a fertőzések ellen. Köhögő, tüsszögő emberekkel ne érintkezzetek. Ha esetleg te, vagy a párod dohányzik, nagyon figyeljetek arra, hogy sose érje füst a babát. A felmérések szerint még a kint történő dohányzás is károsítja a háztartásban élő gyermeket, a csak kint dohányzó szülők gyermekei is sokkal fogékonyabbak a légúti és egyéb betegségekre!
A baba öltöztetése néha igazi kihívás lehet, különösen, ha kint minden percben változik az időjárás. De pont a megfelelő öltözék - amelyben a babának nincs melege, és nem is fázik - lehet a kulcsa a megfázás elkerülésének.