A szülési szabadság és a családokat támogató juttatások Magyarországon

A gyermekvállalással együtt számos adminisztratív és pénzügyi kérdés is felmerül: többek között az, hogy mennyi szülési szabadság jár, hogyan lehet igényelni, és milyen támogatásokra számíthatnak a kismamák a várandósság alatt és után. Ez a cikk a szülési szabadság kapcsán gyűjti össze a legfontosabb tudnivalókat, különös tekintettel az anyákat és apákat érintő jogokra és kötelezettségekre, valamint a kapcsolódó családtámogatási ellátásokra.

A szülési szabadság jogi alapjai és időtartama

A szülési szabadság alapvetően egy különleges szabadságnak számít, hiszen ezen időszak alatt van lehetőség a CSED (csecsemőgondozási díj) igénybevételére, illetve ezen időintervallum munkában töltött időnek minősül. Jelentősen különbözik a táppénztől, ami egy keresőképtelen állapotot feltételező társadalombiztosítási ellátás.

A szülési szabadságra vonatkozó jogszabály a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). Az Mt. alapján az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, ebből két hetet köteles igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az Unióban minimálisan elvárt 14 hét helyett 24 hét a szülési szabadság igénybe vehető maximuma.

Fontos szabály, hogy a szülési szabadság kivételére csak egyben van lehetőség, nem lehet részletekre bontani. Ki lehet viszont venni a szülési szabadságot akár már a baba születése előtt 4 héttel (azaz 28 nappal) is, vagyis a kismamáknak a terhesség utolsó hónapjában már nem muszáj dolgozniuk. A szülési szabadság legfeljebb 4 héttel a szülés várható időpontja előtt kezdhető meg. A szülési szabadság nagy része a szülést követően használható fel, és legkésőbb a szülés napján igénybe kell venni.

Ki veheti igénybe a szülési szabadságot?

Alapvetően az anya jogosult a 24 hét egybefüggő szülési szabadságra. Kivételesen előfordulhat, hogy a szülési szabadságot nem az anya, hanem az apa veszi igénybe. Erre akkor kerülhet sor, ha a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján ő gondozza [Mt. 127. § (1) bekezdés].

Míg korábban csak nő vehetett igénybe szülési szabadságot, a 2020. január 1-től életbe lépett új szabályozás óta bizonyos esetekben már férfiak számára is nyitva áll ez a lehetőség. Ez a szabadság azon munkavállalónak is jár, aki az anya távollétében gondozza a gyermeket.

Az apasági szabadság

Az anyák mellett az apák is elmehetnek szabadságra a szülés után. Az apa gyermeke születése, illetve örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. A férfiaknak 5 napnyi extra szabadság jár, ha egy gyermekük születik, és 7 nap akkor, ha ikrek érkeznek a családba. Ezeket a szabadnapokat a baba születését követő két hónapban lehet kivenni.

A pótszabadság 5 napjára a munkavállaló teljes távolléti díjat kap, a többi napra 40%-ot. A munkáltató az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult. Az apasági szabadságra a munkavállaló abban az esetben is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

A szülési szabadság igénylése és munkáltatói kötelezettségek

A szülési szabadság automatikusan jár az anyák és az apák számára is, az igénybevételét azonban kötelező bejelenteni a munkáltatóknál. A szabadságot - más munkavállalói szabadságokhoz hasonlóan - írásban kell igényelni a munkáltatónál. A szülési szabadság igénylése történhet írásban vagy elektronikus úton, és célszerű minél korábban jelezni a munkáltató felé. A munkáltató nem tagadhatja meg a szabadság kiadását.

A munkáltatók hajlamosak úgy tekinteni kismama munkavállalóikra, mintha szülési szabadságon létük helyett, egyszerűen csak kiléptek volna a szervezetből, pedig rájuk a távollétük során is folyamatosan gondolni kell, ami nem csupán álláshelyük fenntartását, de az őket érintő kifizetések figyelembevételét is jelenti.

A szülési szabadság tartama alatt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát [Mt. 65. § (3) bekezdés b) pont]. Fontos szabály, hogy a szülési szabadság tartama - a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve - munkában töltött időnek minősül [Mt. 127. § (5) bekezdés].

A szülési szabadság jogszerző idő a végkielégítés és a felmondási idő szempontjából is, ezt az időtartamot tehát e szempontokból úgy kell tekinteni, mintha a munkavállaló dolgozott volna [Mt. 69. § (4) bekezdés és 77. § (2) bekezdés]. A szülési szabadság időtartamára jár a fizetett szabadság is, amelyet a munkavállaló majd a munkába való visszatérése után tud ténylegesen igénybe venni [Mt. 115. § (2) bekezdés c) pont].

Juttatások a szülési szabadság alatt

A szülési szabadság munkában töltött idővé való minősítésének célja elsősorban az egyenlő bánásmód követelményének érvényre juttatása, ez a szabály ugyanis a gyermekével otthon lévő nőt ugyanolyan helyzetbe hozza, mint azt az összehasonlítható helyzetben lévő munkatársát, aki továbbra is dolgozik. A gyakorlatban ez úgy érvényesül, hogy a szülési szabadság időtartama alatt a munkavállaló részére minden olyan juttatást biztosítani kell, aminek a feltétele a felek közötti munkajogviszony fennállása. Tipikusan ilyen juttatás lehet a cafeteria, a hűségbónusz, vagy az év végi kifizetések is, amennyiben azok a munkában töltött idő alapján járnak a munkavállalóknak és nem a mérhető teljesítményhez vannak kötve.

A szülési szabadságon lévő dolgozónak járó kifizetések esetén tehát mindig azt kell vizsgálni, hogy a munkáltató az adott juttatást mire tekintettel adja; amennyiben a juttatás „alanyi jogon jár”, vagyis annak pusztán a felek közötti jogviszony fennállása a feltétele, akkor az az anyát is megilleti, azonban, ha a munkavégzésre tekintettel történik a kifizetés akkor már nem, és ez feltehetően nem is fogja sérteni az egyenlő bánásmód követelményét.

A munkavégzésre tekintettel adott juttatás tipikusan a munkába járási költségtérítés, a távmunka költségtérítése vagy a cégautó használati jogosultsága, illetve a munkahelyi telefon vagy laptop használata, amennyiben azt kizárólag a munkavégzéshez szabad (vagy volt szabad) használni. Ebből következik az is, hogy a munkáltató felszólíthatja a szülési szabadságon lévő munkavállalóját, hogy az ezen feltételek mellett részére biztosított eszközöket adja vissza, legalábbis addig, amíg vissza nem jön dolgozni.

Családtámogatási ellátások

A szülési szabadság egy fontos időszak az anyák, az apák és a babák életében egyaránt, ezért fontos tudni, hogy kinek mikor és mennyi jár. A szülési szabadságra vonatkozó támogatásokat már külön kell igényelni, a Magyar Államkincstár honlapján elérhető nyomtatványok kitöltésével.

Csecsemőgondozási díj (CSED)

A szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díjat (ismertebb nevén CSED-et) is igényelhetnek a nők akkor, ha a kisbabájuk születése előtti két évben legalább 365 napig dolgoztak, és vagy még biztosítottak, vagy baleseti táppénzt kapnak a szüléskor. A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra, 168 napra jár az anyának, amennyiben a szülés előtti két évben rendelkezik 365 nap biztosítási idővel.

Erre a támogatásra alapvetően az édesanya jogosult, de vannak speciális esetek. Ilyen például az örökbefogadás, amikor az örökbefogadó anya is igényelheti, vagy a családba fogadás, amikor a gyámnak jár a támogatás. A férfiak (vagyis az édesapák és az örökbefogadó apák) viszont csak akkor kaphatnak CSED-et, ha az az anyuka meghal, vagy egészségügyi okból nem élhet a családjával.

Mivel nem számít szociális juttatásnak, a CSED összege nem fix, az anya bruttó bérének 100 százalékából számítják ki, méghozzá úgy, hogy alapesetben az utolsó fél éves átlagkeresetét veszik alapul. A CSED igénylése során a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” nevű nyomtatványt kell kitölteni, amit aktív biztosítási jogviszony esetén a munkáltatónak, a jogviszony megszűnése után pedig a helyi kormányhivatalnak kell benyújtani. Azok a nők, akik nem dolgoznak, a lakhelyük szerint illetékes kormányhivatalnál adhatják le a Kérelem anyasági támogatás megállapítására című formanyomtatványt, amelyet a Magyar Államkincstár honlapjáról is le lehet tölteni.

Gyermekgondozási díj (GYED)

A szülési szabadság és a csecsemőgondozási díj után úgynevezett gyermekgondozási díj, vagy GYED jár az egyik szülőnek egészen addig, amíg a gyereke be nem tölti a 2 éves kort (vagy ikrek esetén a 3 éves kort). Arról, hogy ezt az anya vagy az apa vegye igénybe, már a szülők dönthetnek. A GYED-re jogosult lehet az a szülő, aki a gyermek születését megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási jogviszonnyal rendelkezett, és gyermekét saját háztartásában neveli. A GYED a CSED lejártát követően vehető igénybe, legfeljebb a gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 korig).

Mivel a támogatás összegét az igénybevevő szülő jövedelme alapján számolják ki, a család akkor jár a legjobban, ha a GYED-et a jobban kereső szülő igényli. Azt is érdemes tudni, hogy a CSED-del szemben a GYED mellett már lehet dolgozni, akár teljes munkaidőben is. A GYED időtartama alatt a szülő nem végezhet keresőtevékenységet. Az ellátás folyósítása alatti kereseti korlátozások alól kivételt képez, ha a szülő más, nem munkavégzésből származó jövedelmet kap.

A gyermekgondozási díjat mindenki a munkahelyén igényelheti, az Igénybejelentés gyermekgondozási díjra elnevezésű nyomtatvány elérhető a Magyar Államkincstár honlapján. A munkáltató közreműködik a GYED kérelmezési folyamatában, különösen akkor, ha kifizetőhelyet üzemeltet. Ezesetben a munkáltató a dolgozó által benyújtott kérelmet és igazolásokat 5 napon belül továbbítja a kifizetőhelynek.

A GYED-nek az összegét is az igénylő szülő béréből számolják ki. Alapesetben a jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70 százaléka jár az egyik szülőnek, de ez a támogatás már maximalizálva van, így 2023-ban nem lehet bruttó 324 800 forintnál magasabb a havonta kifizetett összeg.

Gyermekgondozási segély (GYES)

Van még egy támogatási forma, ami minden gyermek születése után alapesetben 3 éves korig, ikrek esetén tanköteles korig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig 10 éves korig alanyi jogon jár. Ez nem más, mint a gyermekgondozást segítő ellátás, azaz a GYES, amit szintén bármelyik szülő igénybe vehet.

Mivel a GYES szociális juttatás, a bérétől, TB-jogviszonyától függetlenül minden igénylőnek egyformán jár. A GYED-et követi a GYES (gyermekgondozási segély), amely a gyermek 3 éves koráig jár alanyi jogon.

A munkavállaló fizetés nélküli szabadságra jogosult gyermeke 3 éves koráig, amely különleges esetben 10 éves korig is meghosszabbítható. A szabadság megszűnik, ha a gyermek meghal, átmeneti vagy tartós nevelésbe kerül, vagy szociális intézménybe helyezik.

A GYES összege fix, és minden igénylőnek egyformán jár, függetlenül az előző jövedelmétől. Ez a különbség a CSED és GYED esetén kalkulált egyéni bér alapú juttatásokkal szemben a szociális alapon járó támogatások jellegzetessége.

Egyéb támogatások

Ide tartozik például az anyasági támogatás, amely a szülést követően jár annak a nőnek, aki várandóssága alatt legalább 4 alkalommal vett részt terhesgondozáson, vagy koraszülés esetén legalább egyszer. Az anyasági támogatás bizonyos feltételekkel a gyám vagy az örökbefogadó szülő számára is igényelhető.

Ezzel szemben a születési támogatás nemcsak hogy nem jár automatikusan, tulajdonképpen a szerencsén múlik, hogy kinek jár, hiszen csak azok a szülők vehetik igénybe, akik olyan helyen laknak, ahol ezt az önkormányzat biztosítja. Az, hogy ennek a kelengyepénzként is ismert támogatásnak mekkora az összege, illetve milyen feltételek alapján és mikor lehet megigényelni, önkormányzatonként eltérő. Jellemzően néhány tízezer forintos összegről van szó, de a részletekről a lakcímkártya szerint illetékes hivatalnál érdemes érdeklődni.

Munkába való visszatérés a szülési szabadság után

Amikor egy kismama visszatér dolgozni GYED vagy GYES után, a munkáltatónak kötelező újra foglalkoztatnia őt. A visszatérés előtt frissíteni kell a munkabért, és a még ki nem vett szabadságokat ki kell adni. Szabadság jár a teljes szülési szabadság (CSED) idejére, valamint a GYED első 6 hónapjára, mert ezek munkaviszonynak minősülnek. Sokan a szülés előtt nem veszik ki az összes szabadságukat, így ezek megmaradnak. Ezek a napok nem vesznek el - visszatéréskor járnak.

Minden évre külön kell kiszámolni, mennyi szabadság jár. Példaként: ha egy édesanya 2025. június 1-jén táppénzre megy, majd 2025. december 18-án megszületik a gyermeke. Ezután szülési szabadságra (CSED-re) megy, majd a gyermekgondozási díjat (GYED) és a fizetés nélküli szabadságot is igénybe veszi. Ha például 2028. december 18-án tér vissza dolgozni, akkor a szabadságai így alakulnak: 2025-re a táppénz előtti időszakra időarányosan jár a szabadság (pl. 10 nap), 2026-ra és 2027-re jár a teljes szabadság, mivel a CSED ideje, illetve a GYED első 6 hónapja munkaviszonynak számítanak (pl. évi 23 nap), és 2028-ra - mivel év végén tér vissza - 1 nap időarányos szabadság járhat. A szabadságokat a visszatéréstől számított 60 napon belül kell kiadni.

Összehasonlító táblázat a családalapításhoz kapcsolódó szabadságokról

tags: #nok #szabadsaga #szules