Halász Judit, a szeretett énekesnő és színésznő, akinek generációk nőttek fel a dalain, nemrégiben a Sopron Fest keretein belül osztotta meg gondolatait az anyaságról és a boldogságról. Elmondta, hogy a boldogság számára gyakran egy pillanat, mint például amikor ragyogóan süt a nap, vagy amikor a színpadon áll és telis-tele látja mosolygó gyermekekkel a nézőteret. Ugyanakkor megemlítette, hogy nem minden dala vidám; az "Apa, ne menj el" című szerzeménye például több anyukát is sírásra késztetett, ami arra késztette, hogy nehezen merje tovább énekelni koncerteken.
Ez a személyes vallomás rávilágított az anyaság komplexitására és azokra az érzelmi hullámokra, amelyeket ez az élethelyzet magával hozhat. Nem véletlen, hogy az anyaság témája, különösen női szerzők által megfogalmazva, egyre nagyobb teret kap a kortárs irodalomban is.
A közelmúltban megjelent Nyáry Krisztián által összeállított anyaregények listája ugyan kiváló írókat és köteteket vonultat fel, ám egy női alkotó sem szerepel rajta, ami sokakban felháborodást keltett a közösségi médiában. Ezen alkalomból gyűjtöttünk össze olyan fontos kortárs regényeket, amelyekben az anyaság központi szerepet kap, és amelyeket női szerzők jegyeznek.
Az anyaság ábrázolása a kortárs irodalomban
Szűcs Teri megrázó és személyes hangvételű kötete, a "Visszatért hozzám az emlékezet", 2024 egyik legfigyelemreméltóbb magyar megjelenése. A szerző demenciával küzdő édesanyjáról és kettejük bonyolult kapcsolatáról ír, kendőzetlenül bemutatva az otthoni ápolás viszontagságait és szépségeit. A könyv az emlékezésről, a felejtésről, az összetartásról és a gondoskodásról szóló szívbe markoló történet.
Halász Rita legújabb regénye, bár nem klasszikus anyaregény, mégis újra és újra visszakanyarodik a terhesség, valamint az anya-lánya és anya-fia kapcsolat témájához. A főhős, Fruzsina Jézus 21. századi felesége, aki várja haza férjét. A modern szentéletrajzként és apokrif evangéliumként is felfogható könyvben Fruzsina hóbortos anyját és Máriát is új megvilágításban ismerhetjük meg. Halász Rita szerint Mária terhessége és az ezzel kapcsolatos kételyek ma is elgondolkodtatóak lehetnek.
Elena Ferrante regényének egyik központi kérdése, hogy mennyit tudunk valójában az anyánkról. A főszereplő egy temetésre érkezik Nápolyba, hogy szembenézzen gyerekkorával és nyomasztó múltjával.
Arundhati Roy, Booker-díjas írónő, bonyolult anyjának hatására lett író. Ellentmondásos, anyjához fűződő kapcsolatáról szóló regénye egy tehetős család összeomlását követi nyomon egy ikerpár szemén keresztül, akik igyekeznek megérteni a tragédiák láncolatát. Anyjuk fellázad a sors ellen, és megszegi a törvényeket. Roy ugyanezt a témát dolgozza fel memoárjában is, amellyel édesanyjának állít emléket.
Annie Ernaux, Nobel-díjas alkotó, "A hely / Egy asszony" című kiadványában édesapja és édesanyja történetét dolgozza fel. Az Alzheimer-kór következtében elvesztett édesanyja történetét dolgozza fel a szerző leánykorától kezdve egészen időskoráig.
Kiss Noémi "Ikeranya" című regénye "magzatpróza", amely az első megtermékenyüléstől az első születésnapig kalauzolja az olvasót. A könyv bemutatja a szülés sokszínűségét, mint élettani válságot és spirituális csodát, valamint a várakozás és a megérkezés eufóriáját.
Jeanette Winterson két, önéletrajzi elemekkel átszőtt regényében mesél arról, milyen volt mélyen vallásos, konzervatív anyja mellett élni. "Miért lennél boldog, ha lehetsz normális" és "Nem a narancs az egyetlen gyümölcs" című köteteiben bemutatja a bigott, megkeseredett anya és a lánya közötti feszültséget.
Jennette McCurdy memoárja, a "Szerintem anyádat" óriási felháborodást váltott ki. A kötetben a fiatal nő elárulja, hogy színészi karrierje az édesanyja álma volt, aki nem riadt vissza a kiskorú lánya szexualizálásától vagy a testével kapcsolatos megalázástól.
Vigdis Hjorth "Anya meghalt?" című regényében a saját anyjával való kapcsolatát dolgozza fel. Egy fiatal nő harminc év után próbál visszatérni anyjához, hogy felélessze az egykori kapcsolatot, amelyet megbánás, undor és harag fedett el.
Halász Judit: Több mint énekesnő
Halász Judit, aki október 7-én ünnepelte születésnapját, nemcsak a zenei élet meghatározó alakja, hanem az UNICEF Magyar Bizottság jószolgálati nagykövete is. Generációk nőttek fel a dalaival, amelyek a mai napig mély érzéseket ébresztenek. Sikeresen ismerteti meg a gyerekekkel a klasszikus zenét is, többek között Mozart Varázsfuvoláját és Kodály Háry Jánosát.
Az "ország legsikeresebb és legtöbbet játszott születésnapi dala" is az ő nevéhez fűződik. Élete során számos színdarabban és filmben szerepelt, többek között a "Szerelmesfilm" és az "Álmodozások kora" című alkotásokban vált ismertté. Férje, Rózsa János filmrendező, akivel a "Gyerekbetegségek" forgatásán dolgoztak együtt. Egy fiuk, Tamás, aki kutatóvegyész lett, és három unokával ajándékozta meg.
Halász Judit fiatalkorában sikeres lovas volt, első osztályú minősítésű lovasként a magyar ifjúsági díjugrató válogatott tagja volt, és harmadik helyen végzett a felnőtt országos bajnokságon, elnyerve a legjobb női lovasnak járó kitüntetést.
A gyerekkoráról elmondta, hogy egy olyan házban nőtt fel, ahol rajta kívül csak fiúk laktak, így kizárólag fiús játékokat játszottak, és bár verekedős is lett volna, hamar rájött, hogy a fiúk erősebbek nála.
Orosz Ildikó "Nem születtem varázsónak" címmel könyvet írt róla, bemutatva az őt körülvevő világot és személyiségét.
A "Boldog Születésnapot" című dala, amelynek kezdő sorai: "Ez a nap más, mint a többi, ezt te is jól tudod," az egyik legismertebb és legkedveltebb dala, amely könnyed dalszövegeivel és bársonyos hangjával örökre beírta magát a magyar zenei emlékezetbe. Dalai, mint a "Sehallselát Dömötör", "Tíz kicsi cica", "Csiribiri", "Ákom-bákom", nosztalgikus érzéseket ébresztenek a 80-as, 90-es években gyerekekben.
tags: #nok #az #anyasagrol #halasz #judit