Miért nem eszik gyümölcsöt a 7 hónapos baba? Okok és tippek a válogatós evőknek

A babák 4-6 hónapos koruk körül elérkeznek ahhoz az újabb mérföldkőhöz, mikor az anyatejen (és/vagy tápszeren) túli mesés ízeket is felfedezhetik. Ha akarják. De mi van, ha nem akarják? Mi van akkor, ha válogatósak? Milyen cseleket lehet bevetni ahhoz, hogy a baba lehetőleg minden számára fontos tápanyagban részesüljön?

Egyáltalán nem kell kétségbe esni, ha a csöppség a zöldségek kóstolása során kérdőn és fintorogva néz ránk. Az anyatej / tápszer, esetleg az első gyümölcsök után a zöldségnek furcsa íze lehet. Sokuk kicsit sem édes, kicsit sem „tejes”, egyszerű, mondhatni semleges ízüknek. Sokan kezdik épp ezért a hozzátáplálást a zöldséggel. Lehetséges, hogy van abban valami, hogy a kellemes édeskés gyümölcs ízek után nehezebben birkóznak meg a kicsik a zöldségfélékkel.

Ahhoz, hogy a baba megfelelő tápanyagokhoz jusson, ha nem eszik szívesen zöldséget, a gyümölcsökkel való kombinálás hatékony lehet. Két jolly joker lehet az alma és a körte. Mindkettőnek jellegzetes, édes, finom íze van, és a „felnőtt” konyhában is gyakran előkerülnek a sós ételek megbolondítására. Szinte mindenhez passzolnak, húshoz, zöldségekhez egyaránt. Az egyetlen, amire figyelni kell, az arányok: úgy kell keverni a dolgokat, hogy egy cseppnyit a gyümölcs íze érződjön jobban a többi elemnél. Idővel fokozatosan vissza lehet venni a gyümölcs mennyiségét.

Miért fontosak a zöldségek és gyümölcsök a gyermekek étrendjében?

A gyerekeknek a zöldségek és gyümölcsök nem mindig tűnnek a legizgalmasabb falatoknak, pedig nagyon fontosak az egészségükhöz. A trükk az, hogy hogyan mutatod be őket: ha játékosan, kreatívan tálalod, sokkal szívesebben kóstolják meg. Íme néhány ok, amiért elengedhetetlen a fogyasztásuk:

• Rosttartalom: Javítják az emésztést és támogatják az egészséges bélműködést.
• Immunrendszer támogatása: A színes zöldségek és gyümölcsökben található fitonutriensek és vitaminok segítik az immunrendszer működését, és csökkentik a betegségek kockázatát. A gyermekkortól kezdve a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás segít csökkenteni a későbbi életkorban kialakuló krónikus betegségek, például a szívbetegségek, a cukorbetegség és a túlsúly kockázatát is.
• Fejlődés és növekedés: A megfelelő tápanyagbevitel hozzájárul az agy, a csontok, az izmok és az idegrendszer optimális fejlődéséhez. Ez különösen fontos a gyors növekedési szakaszokban.
• Hidratálás és energia: A gyümölcsök, például a görögdinnye, az uborka vagy a narancs, magas víztartalmuk miatt hozzájárulnak a hidratáltság fenntartásához, miközben természetes cukrot biztosítanak, ami energiát ad a gyermekeknek.
• Jobb kognitív funkciók: A zöldségekben és gyümölcsökben található tápanyagok, például az omega-3 zsírsavakat tartalmazó zöld leveles növények, hozzájárulnak az agy fejlődéséhez és a koncentráció javításához.

Miért utasítja el a baba a gyümölcsöt?

Számos oka lehet annak, hogy a gyermek miért nem eszik gyümölcsöt, vagy egyáltalán miért válogatós az ételekkel szemben:

• Kevés expozíció: Ha egy gyerek nem találkozott sokféle zöldséggel és gyümölccsel, kevésbé valószínű, hogy megkedveli őket.
• Állag: Bizonyos zöldségek vagy gyümölcsök állaga nem megfelelő számára.
• Kényszer: Ha a gyereket kényszerítik a zöldségek és gyümölcsök fogyasztására, az ellenállást válthat ki.
• Ízfokozott ételek: A gyerekek gyakran feldolgozott, ízfokozókkal és cukorral dúsított ételeket fogyasztanak, amelyek intenzívebb ízűek, mint a természetes ételek.
• Szenzorosság: Ha a gyerek nem szívesen fogadja el a zöldséget-gyümölcsöt és emellett még bizonyos színű, állagú ételeket sem fogad el, esetleg csak 1-2 színt vagy állagot fogyaszt szívesen, és ez a probléma tartósan fennáll, akkor szenzorosság is állhat a háttérben.
• Fogzás: Ha a baba étkezésében és evési hajlandóságában változás áll be, gyakran egyszerűen csak a fogzás áll a háttérben. Ha azt tapasztaljuk, hogy a baba napok óta nem eszik, visszaesett az étvágya és elutasítja a kedvelt csemegéket is, érdemes gyors ellenőrzést tartani a szájüregben és általában gyorsan megvan a felelős.
• Fáradtság vagy betegség: Előfordulhat, hogy a gyermek étvágytalansága egyszerűen csak annak a jele, hogy túl fáradt az evéshez. Ha a babád nincs jól, az evés valószínűleg az utolsó dolog, amihez kedve van.
• Túl sok folyadék vagy nassolás: A csecsemők és kisgyermekek gyomorkapacitása jóval kisebb, mint a felnőtteké. Ha a gyermek túl sok folyadékot iszik vagy gyakran nassol, kevésbé lesz éhes a főétkezéseknél.
• Neofóbia: A neofóbia az új élelmiszerektől való félelemként határozzák meg. A kisgyermekek esetében ez azt jelentheti, hogy természetükből adódóan szkeptikusak azokkal az ételekkel kapcsolatban, amelyeket korábban soha nem ettek, amelyeket a megszokottól eltérően készítenek el, vagy akár, amelyeket egy ideje nem fogyasztottak. Ez a gyermekkor előre bekalkulálható szakasza.

A neofóbia és a korai expozíció jelentősége

A legújabb tanulmányok a gyermekek ízlésének fejlődését és a neofóbiát számos olyan tényezővel hozzák kapcsolatba, amelyek korai életkortól kezdve hatnak az ételválasztásra. Valójában az íz és az ételválasztást a gyermek korai életszakaszainak bizonyos tényezői befolyásolják:

• a fő ízreceptorok működésének genetikai hatása;
• olyan élelmiszerek, amelyekkel az anya a magzatot táplálja a terhesség alatt;
• a szoptatott baba érzékeli az anyatej ízét, amely az anya táplálkozásától függően változik;
• az elválasztás biztosítja az étel első ízélményét.

Az ízek széles skálájával való korai találkozás az egyetlen kulcs a gyermekekben a gyümölcs- és zöldségevés iránti vágy fokozására, valamint a neofóbia és az új ételek megkóstolásával kapcsolatos bizalmatlanság csökkentésére. Ennek eredményeként bővülhet az étrend, változatosabb lehet az étkezés. Ebből arra következtethetünk, hogy ha a gyerek nem találkozik a különböző gyümölcsök ízével olyan hamar, ahogy lehet, akkor a neofóbia miatt később elutasítja ezeket az ízeket.

Mikor szükséges orvosi segítség?

Ha a baba napok óta nem eszik, visszaesett az étvágya és elutasítja a kedvelt csemegéket is, érdemes gyors ellenőrzést tartani a szájüregben. Ha a fenti tüneteknek nincs jele, a kicsi viszont hosszabb ideje - néhány napja, két-három hete - látványosan kevesebbet eszik, érdemes konzultálni a gyermek háziorvosával.

Fél éves kor alatt, ha a baba az anyatejet/tápszert elutasítja, nagyon hamar és könnyen kiszáradhat. Ha a gyermeket kiszáradás nem fenyegeti (van 3 óránként bő vizelete), de kevesebbet eszik, mint szokott, néhány napon belül házi gyermekorvosi konzultáció szükséges.

6 hónap és 3 éves kor közt gyakran előfordul fertőző légúti betegségek esetén, hogy a gyermek átmenetileg csak anyatejet/tápszert fogad el, a szilárd/pépes táplálékot elutasítja. Ennek egyik oka lehet a torokfájás. Érdemes egyszer próbát tenni, és etetés előtt kb. 45 perccel láz- és fájdalomcsillapítót (pl. paracetamol) adni.

3 éves kor felett gyakoribbá válnak a különböző típusú evészavarok. Ha a gyermek rosszabbul eszik és/vagy nagyon vékony, először szükséges az életkorának megfelelő testsúly-testmagasság percentilis érték (és görbe) felvétele a gyerekorvosnál. Első lépésben a szervi okokat kell kizárni (pl. vashiányos vérszegénység, lisztérzékenység, tehéntejfehérje allergia, más krónikus betegség…). Ha ez megtörtént, vagy az evészavar típusa kifejezetten más jellegű, akkor gyermekpszichológus vagy gyermekpszichiáter vizsgálatára is szükség lehet.

Az étvágy fokozására időnként alkalmasak az étrendkiegészítők, vitaminok (pl. Béres csepp, multivitamin szirup, stb.). Ha a kalóriabevitel növelése a cél, érdemes átmenetileg a magasabb kalóriatartalmú ételeket választani. Köretnek a krumpli, húsból átmenetileg a kacsa/disznóhús, növényi ételekből a bab, csicseriborsó, lencse, kukorica és más kalóriadús hüvelyesek választhatóak. Kiváló kalóriadús választás az olajos magvak (pl. dió, mogyoró, tökmag, mandula, kesudió) vagy az olajok (olívaolaj, lenolaj, tökmagolaj…).

Ajánlott zöldség- és gyümölcsmennyiség gyermekeknek életkor szerint

A gyermekeknek ajánlott mennyiség életkoronként változik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és egyes országos egészségügyi szervezetek (pl. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége) ajánlásai általában napi 400 gramm zöldség-gyümölcs fogyasztását javasolják, amit a legideálisabb öt adagra elosztani (tehát minden étkezésben legyen egy kis gyümölcs vagy zöldség).

Az étrendkiegészítők és vitaminok alkalmazása csak orvosi konzultáció után javasolt.

Tippek a válogatós evőknek

A zöldségek-gyümölcsök elfogadtatásának alapja: az expozíció. Az expozíció, azaz a zöldségek és gyümölcsök rendszeres bemutatása és kínálása kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a gyerekek megszeressék ezeket az ételeket. Ahhoz, hogy egy új ízt elfogadjanak és megszeressenek, akár 10-15 próbálkozásra is szükség lehet. Az ismételt felkínálással az ismeretlen ízek megszokottá válnak, és idővel kedveltté válhatnak.

Sokat segít az is, ha nyers, sült, párolt vagy turmixolt verzióban is kínálsz egy-egy ételt, hogy megtaláld, melyik formát szereti.

Kreatív ötletek a zöldségek és gyümölcsök bevezetéséhez:

1. Szivárványos tányér: Kérd meg a gyermekedet, hogy minden színből válasszon ki egy hozzávalót (pl. piros paradicsom, narancssárga répa, sárga kukorica, zöld borsó, lila padlizsán). Rakjátok ki egy tányéron a szivárványt. A cél, hogy minden színből kóstoljatok egy keveset.
2. Kóstoló vakon: Kösd be a gyerek szemét, és adj neki különböző gyümölcs- vagy zöldségdarabokat, hogy kóstolja meg. Találja ki, mit evett! Ha sikerül, kap egy pontot.
3. Zöldség- és gyümölcsszobrok: Adj különböző zöldségeket (pl. sárgarépa, uborka, paprika) és gyümölcsöket (pl. alma, banán, szőlő) és hagyd, hogy a gyerek vicces arcokat vagy állatokat készítsen belőlük. A végén közösen megehetitek a műalkotásokat.
4. Kincskeresés: Rejtsd el a zöldségeket és gyümölcsöket a lakásban vagy a kertben. A gyerek feladata megtalálni őket, majd közösen kipróbálni, hogyan lehet őket elkészíteni.
5. Smoothie bár: Adj többféle gyümölcsöt és egy kis zöldséget (pl. spenótot vagy uborkát) és hagyd, hogy a gyerek maga válassza ki, mit tegyen bele.
6. Találd ki, mi vagyok!: Mutass egy gyümölcsöt vagy zöldséget a gyereknek, és adj róla vicces leírásokat (pl. „Édes vagyok, piros, és a fán nőttem.” - alma). A gyerek feladata kitalálni, melyik gyümölcsről vagy zöldségről van szó.
7. Szezonális kalandok: Vásároljatok együtt a piacon, és válasszatok ki szezonális gyümölcsöket vagy zöldségeket. Beszéljetek arról, hol nőnek, és hogyan lehet őket felhasználni.
8. Ételekkel való festés: Pl. egy alma szeletével készítsetek mintákat festékkel a papírra.
9. „Ki eszi meg előbb?” társasjáték: Készítsetek saját társasjátékot, ahol a mezőkön előre kell lépni bizonyos gyümölcsök vagy zöldségek elfogyasztásával.
10. Mini pizzák zöldségekkel: Készítsetek közösen mini pizzákat, és engedd, hogy a gyerek kreatívan díszítse őket zöldségekkel (pl. paprikával, gombával, olajbogyóval). A végén együtt megsütitek és megeszitek.

Felmerülhet a kérdés: Nem gond, ha a gyerek játszik az étellel? Nem, mert a játékok célja, hogy többféle módon ismerje meg az új ételeket az érzékszerveivel és elkezdjen pozitív élményeket társítani hozzájuk, végül pedig szívesebben elfogadja őket.

További hasznos tippek a szülőknek:

• Példamutatás: Mutass példát az asztalnál, hadd lássa a gyerek, hogy a szülő bizony megeszi a kiválasztott ételt, gyümölcsöt.
• Érintés és kóstolás: Tegye lehetővé a gyereknek, hogy megtapasztalja, megérintse, sőt megkóstolja az ételt anélkül, hogy ténylegesen le kellene nyelnie. Engedje a gyereknek megtapasztalni, hogy az adott étel hideg-e vagy meleg.
• Közös tevékenységek: Időnként főzzenek közösen, a zöldségek, gyümölcsök mosását végezzék együtt. Vonja be a gyereket az élelmiszerek kiválasztásába a boltban.
• Rutin: Tartsd magad a napi öt étkezéshez, és az étkezések időtartamát is előre határozd meg.
• Vízfogyasztás: A különféle édes itókákban található természetes és finomított cukrok elegendő szénhidrátot jelentenek a gyerekek számára, így ha gyermeked sok ilyet fogyaszt, szinte sosem lesz éhes. Légy következetes, és ragaszkodj ahhoz, gyermeked kizárólag szénsav- és cukormentes vizet fogyasszon egész nap!
• Élvezetes étkezések: Az étkezések ideális esetben közösségi élményként vannak jelen a gyerekek életében. Együtt, egy asztalnál fogyasszátok el a finom falatokat, azaz a kicsik látják, hogy az étkezés nemcsak táplálkozás, hanem öröm is.
• Határozott szabályok: Ha gyermeked feláll az asztaltól, ne vidd az ételt utána! A következetesség rendkívül fontos a kisgyermekkori egészséges étkezés kialakításában.
• Önállóság támogatása: Engedd, hogy ő válasszon tányért, evőeszközt vagy poharat! Ezzel megerősíted őt abban, hogy képes önállóan döntéseket hozni, és van hatása arra, mi vele történik.
• Pozitív kommunikáció: A bodyshaming és az étkezési zavarok kialakulása már jóval a kiskamaszkor előtt megkezdődik. Ne szégyenítsd meg, ne cikizd vagy gúnyold gyermekedet az étkezési szokásai miatt.
• Figyelmes kínálás: Próbálj meg nem túlságosan óvatos lenni, és ne félj a darabosabb, rágást igénylő falatoktól. Vannak babák, akik egyszerűen nem szeretik, ha kanállal kínálják őket. Próbálj meg keskenyebb, kissé puha anyagból készült kanalat használni. Sok baba sokkal jobban boldogul falatkákkal, ha maga ehet.
• Éhségérzet kialakítása: Fontos, hogy ne etesd meg a babádat minden alkalommal, amikor sír. A babának időre van szüksége ahhoz, hogy kialakuljon benne az éhségérzet.

tags: #nem #akar #gyumolcsot #enni #a #7