Lázár Ervin legismertebb, legtöbbször kiadott mesekönyve, a „Négyszögletű Kerek Erdő”, Réber László szellemes, játékosan groteszk illusztrációival számos színpadi és filmes feldolgozást megélt már. Ez a meseregény egymástól független elbeszélések füzére, ám az állandó helyszín és szereplők révén mégis egységes egészként olvasható.
A meseregény előzményei és szereplői
A „Négyszögletű Kerek Erdő” előzménye, tematikai és poétikai szempontból is, Lázár Ervin első meseregénye, „A kisfiú és az oroszlánok” (1964). Az egyik mesefigura, a kiöregedett cirkuszi oroszlán, Bruckner Szigfrid már ebben a korai meseregényben feltűnik, ahol a pajta zárt világa nyújt olyan biztonságos, belátható teret a gyermeki fantáziának, mint a „Négyszögletű Kerek Erdőben” maga az erdő. A főhős, Mikkamakka pedig a „Hétfejű Tündér” (1973) kötetből lép át az új meseregénybe. A „Négyszögletű Kerek Erdő” egy részét már az 1979-es „Bikfi-bukfenc-bukferenc” is tartalmazta.
A nyitányban Mikkamakka, egy „macskaforma kis figura” mutatja be az elbeszélőnek (aki aztán a későbbiekben nem részese a történeteknek) az erdőt és lakóit. A szereplők mindannyian az „igazi” világ vesztesei, kitaszítottjai, csalódottak, akiket Mikkamakka mint afféle emberhalász gyűjtött össze az erdőbe. Az egyes epizódok mindnyájuk számára megadják a lehetőséget, hogy magukra találjanak, hogy átéljék az összetartozás, a közösség élményét.
Főbb karakterek:
- Ló Szerafin: Kék paripa, egy „lócsoda”, akiben az emberek nem hisznek.
- Bruckner Szigfrid: Bár egykor „artista, főzsonglőr, bűvész, bohóc, balett-táncos” volt, mára már „meglassult, meggörbedt, meggyengült”.
- Aromo: A nyúl „fékezhetetlen agyvelejű”, aki a nyúlfutásra oktató tanfolyam elől menekült az erdőbe.
- Vacskamati: Városlakó macska, akinek szeleburdisága okozott nagy bánatot: elfelejtette egy kisfiúval megbeszélt találkozóját; Mikkamakka vezette őt ide.
- Nagy Zoárd: „Lépkedő fenyőfa”, aki beleunt abba, hogy hiába járja a világot, nem találja a szülőföldjét.
- Szörnyeteg Lajos: A „legjobb szívű behemót”, csúnyácska is, nehézfejű is, a fából vaskarikát kereste, amikor Mikkamakka rátalált.
- Dömdödöm: Ő csak annyit tud mondani, hogy „dömdödöm”: korábban a „szeretni” szó értelmén kesergett, látván, hogy az emberek milyen csalfán használják.
- Maminti: A kicsi zöld tündér.
A Négyszögletű Kerek Erdő világa
A Négyszögletű Kerek Erdő egy mitikus tér. Az oximoront alkotó jelzők már eleve a mese világába vezetnek, autopoietikus (önértelmező) jelleget adva a helyszínnek: a lehetetlen, a különös, végeredményben a minden lehetséges világában járunk. Olyan térben, amely fittyet hány a mindennapi valóság elvárásainak, egyszerre négyszögletű és kerek, körülzárt és otthonos, a mese állatszereplői számára a kivonulás terepe.
Valós helyszínek ihlette Négyszögletű Kerek Erdők
Nem árt tudni, hogy négyszögletű kerek erdővel nem csak a Bakony lábánál találkozhatunk. Taliándörögd és Halimba között a térkép egy négyszögletű, távolról mégis kör alakúnak tűnő fenyőerdőcskét mutat. A turistatérképeken Atibor-hegy vagy Kerekfenyves néven találjuk a 375 méter magas pontot, ami az elnevezésén túl is tartogat érdekességet. A minden irányból tekintetet vonzó fenyőliget egy dolomitból felépülő sziklagyeppel övezett domb tetején áll. A környezetéből kitűnő kis erdőt feketefenyők alkotják, amit az egykor Taliándörögdön élő kisnemesi Lőke család telepített a 19. század végén. A fenyves mérete valamivel kevesebb mint 9 ezer négyzetméter. Elsősorban a magaslat sziklagyepén előforduló ritka növény- és állatfajai miatt áll Natura 2000 védelem alatt a terület. A sziklagyepet régen birkalegelőnek használták, ami több gombafaj elterjedését is segítette. A fenyvest körülvevő tisztásról gyönyörű panoráma nyílik a szomszédos falvak irányába, a Balaton-felvidék vonulatára, valamint a közeli Kab-hegyre.
Egy tüneményes tolnai zsákfaluban, Kisszékelyben Lázár Ervin Négyszögletű Kerek Erdője nem csak mese, hanem valóság. Kisszékely egyedülálló természeti öröksége mellett kultúrtörténeti emlékekben is gazdag. A településen egy tanösvény is bemutatja ezeket az értékeket, amely négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. Mivel a körutak egy négyszög csúcsai felé mutatnak, a tanösvény négyszögletű, körút lévén kerek, körülötte pedig nagy erdőtömbök helyezkednek el. A közel 11 km hosszú körutat alkotó tanösvény mentén 22 állomás helyezkedik el, ahol ismertető táblák segítik a tájékozódást. A tanösvény központja az iskola épületénél van, itt található a Helytörténeti Gyűjtemény.
A házelnöki szék várományosa: Kicsoda valójában Forsthoffer Ágnes? - HírTV
A mesék tanulsága és humora
Lázár Ervin a szinonimák halmozásával ébreszti rá olvasóit a nyelv kimeríthetetlen gazdagságára: „Azonnal takarodj, hordd el magad, pucolj, lépj olajra, tűnj el!” A Négyszögletű Kerek Erdő nyelvileg hármas rétegzettségű: nagyobbrészt a gyermeknyelv játékos elszólásaiból, szóalkotásaiból építkezik, felidézve az élőszóban előadott népmesék fordulatait és szórványosan a tájnyelv elemeit. A helyzetkomikumot minduntalan a nyelvi humor változatai kísérik, és találó hasonlatok („Ropogott a cipőnk talpa, mint a géppuska”), valamint az ismétlések sokasága teszi szemléletessé.
A történetekben Maminti, a kicsi zöld tündér menti ki Dömdödömöt a kivágott fa alól. Gyakran közös erőfeszítések árán, „ötleteléssel” oldják meg a problémákat: a falánk Szörnyeteg Lajost az álmosságtól evéssel, bukfencezéssel, hashajtóval próbálják megmenteni, mígnem Mikkamakka előáll a megoldással: „feküdj le, és aludj”. A versenyfutás Ló Szerafinnal csak akkor hozza meg a várt eredményt, amikor, egyéb ló híján, önmagával versenyez: „Győzd le önmagad!” Ha versenyeznek, akkor konszenzussal döntik el, ki a győztes; a versíróversenyt nem is nyerheti más, mint Dömdödöm, akinek a verse - „Dömdödöm, dömdödöm, / dömdö-dömdö dömdödöm” - mi mást is jelenthetne, mint hogy mindenkit szeret.
Az összefogás akkor válik még fontosabbá, amikor az erdőn kívüli világ próbálja rájuk kényszeríteni a „kinti” szabályokat. Először rendőrök - Gepárd Géza, Medve Medárd -, majd a „fejes”, Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon képében. Zordonbordon be akarja tiltani a vidámságot, bukfencezést, de az erdőlakók jókedve felülkerekedik rajta. A felnőtt olvasó ráismerhet a kétosztatú világ „eredetijére”: Zordonbordon és társai a szocialista (és bármilyen más) elnyomó hatalom képviselői, akikkel szemben a zárt térbe visszahúzódók mint afféle erdei menekültek (belső emigránsok) próbálják megőrizni méltóságukat, függetlenségüket, önmagukat. A Négyszögletű Kerek Erdő az összetartozás, az egymásra utaltság, a kitartás - végeredményben a feltétel nélküli szeretet meséje.
Az inventáriumokból is megtudhatunk érdekességeket a múltból. Például a 16. században készült összeírások rögzítették a szepesi prépostság vagyonát, amelyben számos mindennapi tárgy szerepelt, mint asztalok, székek, ládák, ágyak, sőt még egy fürdőkád is. Egy másik leírásban „Négyszögletű fényezett asztal” is szerepel, ami a kényelemre és a szépségre való törekvést mutatja a korabeli otthonokban. Ezek a dokumentumok betekintést engednek abba, hogyan éltek az emberek, milyen tárgyak vették körül őket, és milyen volt az akkori tárgyi kultúra.