Az emberi test alapvetően szimmetrikus, a belső szervek elhelyezkedésétől eltekintve. A mindennapi tevékenységeink során, mint például cipőfűző kötése vagy sminkelés, mindkét oldalunkat egyformán használjuk. Képzeljük el, milyen lenne, ha mindezeket csak az egyik oldalunkon tennénk meg. A neglect szindrómában szenvedő betegeket könnyen fel lehet ismerni ezekről a tulajdonságokról. Bár a neglect szindróma általában felnőtteknél gyakoribb, mint gyerekeknél, fontos, hogy megértsük a jelenség gyermekkori vonatkozásait és megelőzési lehetőségeit, különösen a csecsemőkorban.
Mi is az a neglect szindróma?
A neglect szindróma, más néven hemineglect vagy téri vizuális neglect szindróma, egy neurológiai állapot, amely során az érintett személy nem vesz tudomást a tér egyik oldaláról, jellemzően a bal oldalról. Ez az állapot általában a jobb oldali stroke következménye (ritkábban bal oldalon is előfordul). Stroke során az érintett agyféltekében nem lesz megfelelő a vérellátás, így sejtpusztulás jön létre. Érdekes módon, a sérült féltekével ellentétes oldalon, azaz a bal oldalon fognak jelentkezni a problémák.
A neglect szindróma azt jelenti, hogy az adott személy egyik oldalának észlelése kiesik, attól függően, hogy melyik agyfélteke sérült. Ha a jobb agyféltekében van valamilyen zavar, sérülés, akkor a kliens bal oldalának észlelése sérül. Ha pedig a bal agyféltekében történik lézió, akkor a jobb oldal észlelésével történik probléma. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a neglekt szindrómás ember nem vesz tudomást a fél oldaláról, olyan számára, mintha az nem is létezne.
A szindróma további érdekessége, hogy a látási, tapintási, hallási vagy egyéb érzékelési funkciók nem sérültek, tehát a személy képes a bal karját mondjuk felemelni, de nem teszi ezt meg, mivel eszébe sem jut. Ez a súlyosabbik eset. Vannak enyhébb formái, amikor csak bizonyos funkciók esnek ki, például csak nem néznek balra vagy jobbra. De az igazán extrém esetekben akár szó lehet az egyik testfél elhanyagolásáról is, vagy akár a testidegen érzésről.
Tünetei és megjelenési formái
A neglect szindrómát tünetek alapján több csoportra lehet bontani, megfigyelve, hogy milyen funkciók esnek ki. Ezek a betegek általában nem figyelnek és nem reagálnak a bal oldalról érkező információkra. Sokszor az agy sérüléséről nem is tudósít más, mint az addig oly természetes világészlelés bizarr torzulása.
- Szenzoros defekt: Amikor a beteg a külvilágból érkező ingertípust figyelmen kívül hagyja, legyen szó vizuális, hangalapú vagy tapintási ingerről. Ilyenkor a beteg adott esetben nem veszi észre a tőle balra lévő embert vagy, ha valamennyire érzékeli is, nem veszi észre, ha a másik személy elkezd beszélni hozzá.
- Motoros probléma: A beteg kevésbé fogja használni a bal oldali kezét/lábát, nem azért, mert sérült, hanem mert nem tudatosítja, hogy ott van.
- Reprezentációs neglect: Amikor a beteg agyában leképződő kép is hiányos lesz.
A neglekt szindróma kísérő tünete lesz az anosognosia, vagyis a betegségtagadás. A betegek olyanokat is mondtak, hogy: „Nem tudom, kié ez a kéz, de levette a gyűrűmet.”, vagy „Ez egy műkar, amit valaki rám tett!”. Rajz másoltatásánál az egyszerű ábrákat (síkidomok, fa, virág, ház) általában jól megoldották a sérültek. Bár egyes dolgoknál általában hiányzik az ábra egyik oldala. Például az óra rajzolásánál csak az egyik felét rajzolják le (mondjuk déltől hatig), vagy az összes számot csak az egyik oldalra zsúfolják, a másik oldal eltorzult vagy üres lesz. Emberábrázolásnál gyakran hiányzik a test egyik oldala, illetve befejezetlen. Ha szemből kell lerajzolniuk egy arcot, akkor általában nem jelentkeznek a neglekt tünetei, minden a helyén van.
Kialakulásának okai és mechanizmusa
A neglect szindróma sokkal gyakrabban származik a jobb agyféltekének sérüléséből, tehát a betegek túlnyomó többsége a bal oldaláról nem vesz tudomást. Ennek oka abban keresendő, hogy a két agyfélteke nem egyformán figyel a tér két oldalára. A jobb félteke mindkét oldal figyelméért felelős, a bal oldali félteke azonban csak a jobb oldalra figyel. Így ha az agy jobb féltekéje sérül, igaz, hogy megszűnik a jobb oldali figyelmi rendszer, a bal félteke viszont ki tudja javítani azt. Viszont a bal oldal figyelme kiesik, hiszen arra csak a jobb félteke figyelt. A bal oldali félteke léziója is vezethet neglekthez, csak az kevésbé súlyos, és általában hamarabb megszűnik, hiszen a bal oldal figyelmi rendszeréért a jobb oldali lebeny a felelős.
A neglekt hátterében mindig kérgi sérülés húzódik. A bal oldal elhanyagolása mögött a jobb oldali hátsó parietális lebeny sérülése áll. A perszonális (egocentrikus - testfelszín) és extraperszonális (allocentrikus - körülöttünk befogott terület) tér különbözteti meg az egészséges és a sérült területeket. Vagyis a neglekt helyzete nem a szemek mozgásától függ. Neglekt során a látás tudata a sérüléssel ellentétes téri oldalon is megmarad, de az itt levő ingerek észlelése nehézségekbe ütközik.
Félteketéri neglekt szindróma | StrokeFoundation.com
Neglect szindróma csecsemőknél
Bár a neglect szindróma általában felnőtteknél gyakoribb, a csecsemőkori agysérülések, például stroke, szintén okozhatják ezt az állapotot. Akiket gyerekkorban érint, azok mind felépülnek általában, az agy ruganyosságának köszönhetően. A csecsemők agya rendkívül plasztikus, ami azt jelenti, hogy képes alkalmazkodni és átszerveződni sérülések után. Ez a plaszticitás magyarázza, miért gyógyulnak meg a gyerekek általában teljesen a neglect szindrómából.
A neurológiai betegségek felismerése és kezelése komplex folyamat, amelyben a korai diagnózis kulcsszerepet játszik. A csecsemőknél a tünetek felismerése különösen nehéz lehet, mivel nem tudják szavakban kifejezni, amit éreznek vagy észlelnek. Fontos figyelni a szokatlan mozgászavarokra, például ha a csecsemő következetesen csak az egyik oldalát használja, vagy nem reagál a bal oldaláról érkező ingerekre.
A rázott baba szindróma és a neglect szindróma kapcsolata
A rázott baba szindróma (Shaken Baby Syndrome - SBS) súlyos agysérülést okozhat csecsemőknél, amelynek következtében kialakulhat a neglect szindróma. A csecsemők testaránya más, mint a felnőtteké. A fejük a testükhöz képest nagy, a nyakizmaik gyengék és az erek fejletlenek, könnyen elszakadnak. A rázás következtében a fej egy úgynevezett „ostorcsapó” mozdulatot ír le, melynek következtében az agyállomány elmozdul, megnyúlnak/elszakadnak a vénák és az idegszálak. Agyvérzés, bénulás alakulhat ki. A csontos agykoponyához ütődik az agyállomány, így agyzúzódás jöhet létre. A szemfenéki bevérzés jellegzetes tünete a kórképnek, hiszen a szemgolyó a csontos szemüregben szintén elmozdul, és sérülnek a szemfenéki erek. A kórkép változatos tünetekkel jár.
Enyhe megrázás esetén mikro agyvérzések alakulhatnak ki, melyek lehet, hogy azonnal nem is okoznak tünetet, azonban a későbbiekben megjelenhetnek tanulási, beilleszkedési nehézségek formájában. Erősebb rázás következtében, látás/hallás/mozgásszervi sérülés alakulhat ki. Az ismert esetek közel ötödében (19%) a megrázás következtében a gyermekek meghalnak. Azonnal kórházba kell vinni a gyermeket, mert az állapota sürgős ellátást igényel. Ez a kórkép 100%-ban megelőzhető. Kulcsa a tanulás.
Megelőzés és rehabilitáció
A rázott baba szindróma megelőzésének kulcsa a szülők oktatása és a sírás megértése. A csecsemő kommunikációs eszköze a sírás. Bármilyen baja van (pl. fáradt, éhes, túl sok az inger körülötte, magányosnak érzi magát, stb.) csak sírással tudja jelezni. A sírást meg lehet érteni, és meg lehet tanulni a megnyugtatás technikáit. Fontos tudni, hogy ezek segítségével a sírás mennyisége és erőssége csökkenthető, de nem várható el egyértelműen a sírás teljes megszűnése, és ez így rendben van. A szülővé válás egy folyamat, amit a szülőknek is tanulni kell. Ilyen például a „Szülőség okosan” tanfolyam, amely tartalmaz egy speciális sírásértési/bántalmazás megelőzési blokkot.
A neglect szindróma megléte jelentősen le fogja lassítani egy stroke-on átesett beteg rehabilitációját, ezért több terápiás módszert használnak a tüneteinek enyhítésére. A neglektes betegek rehabilitációja teammunka keretében a legeredményesebb, amelyben a neuropszichológus mellett általában orvosok, gyógytornászok és ergoterapeuták vesznek részt.
A rehabilitációs munka első lépése, hogy a betegben különböző szituációkon keresztül elkezdjük tudatosítani nehézségeit, annak következményeit - ennek lényegében a terápiás munka során végig fokozott figyelmet szentelünk. A cél az, hogy önmagára és a környezetére figyelve elkezdjen aktívan részt venni saját gyógyulásában, és egyre hatékonyabban integrálja a szenzoros és motoros információkat. Az agyi plaszticitás lehet az alapja a módszernek, hiszen az agy képes egész életen át tartó működésének folyamán a reorganizációra. Agyunk képes arra, hogy bizonyos területek kiesése után átvegye annak feladatait, és így működjön tovább.
A neglekt rehabilitációjában alkalmazott eljárások lényegében két nagy csoportba sorolhatók:
- Amelyek a problémák tudatosítását és a figyelemnek az elhanyagolt térfélre irányítását célozzák; és
- Amelyek a test pozíciójával, térbeli orientációjával és a tér reprezentációjával kapcsolatos deficitek helyreállítására fókuszálnak.
Ilyen például az optokinetikus stimuláció, amikor egy vizuális ingerrel a beteg figyelmét az érintett oldal irányába terelik. Ezen kívül alkalmaznak occipitalis (tarkótájéki) vibrációt, valamint a kezelő kimozgathatja a beteg nyakát, úgy hogy az teljesen ellazítja magát. Gyógytorna alatt a betegnek minél többet kell az érintett irányba mozognia (például forgásokkal-törzsrotáció) vagy sokat kell tornáznia az érintett oldal végtagjaival. A kezelések folyamán figyelmeztetik a betegeket negligált testrészeik használatára, illetve a térben észlelhető ingerek figyelésére. Rendkívül fontos a mozgástréning is, hiszen vissza kell állítani a ritkán vagy egyáltalán nem használt végtagok megfelelő mozgását.
Létezik még egy prizmaadaptáció nevű eljárás, melynek folyamán a páciensnek egy szemüveget kell viselnie egy kis ideig, ezáltal a beteg negligált térfele áttolódik az ép részre. Levéve a szemüveget ismét torznak látja a világot, azonban most a tér ellentétes oldalán. Sajnos csak pár óráig tart az élmény, de a beteg ismét átélheti az egykor ép térfelének látványát. Ezenkívül léteznek különféle gyógyszeres kezelések is. A remek eredmények ellenére még mindig nem találták meg a megfelelő gyógymódot, pedig számos kutatást végeznek ezzel kapcsolatban.
tags: #neglect #szindroma #csecsemoknel