Ráday László József 1912-ben született. Ő volt az 1930-as évek népszerű magyar nóta énekese, akinek pályafutását a trianoni békeszerződés utáni Magyarország történelmi és hazafias hangulata határozta meg.
Pályáját meghatározta a trianoni békeszerződés utáni Magyarország hol hazafias, hol irredenta propagandájának zenei világa. Ennek folytatásaként beállt azon művészek sorába, akik a háborúban való részvételre lelkesítették a lakosságot és a katonákat. Jellegzetes és legjobban ismert műve az Első levél (Ne sírj utánam kedvesem).
Ráday László a Magyar Királyi Állami Operaház tagja, ügyelője és Palló Imre operaénekes barátja volt. 1944-ben több filmnek is a főszereplője volt, többek között az Ambrus Film által készített "Ne sírj utánam kedvesem" című filmnek. Ebben a filmben ő játszotta Nagy Istvánt, "aki úgyis hazajön". A filmplakát alapján mint "ludovikás tisztet" 1945-ben internálják a dél-budai táborba.
1945 után el kellett hagynia Budapestet és Miskolcon telepedett le. Vendéglátóipari zenészként élt nyugdíjba vonulásáig. Dalait a Magyar Rádió műsoron tartotta, majd 1980-ban megjelent egy válogatáslemez, melyen az általa írt "Ha fáj a szívünk" című dal is hallható, Kalmár Pál előadásában. Ez a dal később szerepelt a "6:3" Játszd újra Tutti című filmben is, Kállai Ferenc előadásában, Cseh Tamás és Péterdi Péter hangszerelésében.
Ráday kiváló társasági ember volt, történeteit életéről és életéből sokan szívesen hallgatták. Magánélete zaklatottabb volt, többször nősült. Nem szégyen a szegénység (szöveg: Kéry K. Ha fáj a szívünk (szöveg: Sárosi László) előadó. Aki nékem mindenem volt (id. No, de hogy le tetszett fogyni! Ennek a története tipikusan "Ráday".
A hatvanas években Rudabányán a Bányász Presszóban zongorázott, és játszotta saját dalait is. A filmes stáb véletlenül pont ide tért be egy kávéra, és azonnal felismerték a "tékozló fiút". A "Ne sírj utánam kedvesem" eredeti lemezét ő adta át, hogy abban a jelenetben ahol Darvas Iván a "báró" és Major Tamás cukrot dob a kutyának, korhűen hallható legyen a dal. Sajnálatos módon az elkészült film stáblistáján elfelejtettek megemlékezni róla, csak Sárközi Györgyöt a film zeneszerzőjének a nevét tüntették fel.
Az hogy ki is Nagy István, találgatások tárgya volt. Valójában ő "Nagy István, az 1944-ben készült ugyanazon című film főszereplője, egy szakaszvezetőt alakít benne aki indul a frontra. A film az Ambrus Film gondozásában készült el.
Ráday László 1985-ben átadta életének fontosabb dokumentumait, dalainak kottáit, a róla készült fotókat, filmplakátokat, és lemezeket barátjának Sz.György Tibornak. A hagyatéknak e része ma is előtalálható.
A diótörő figurák az elmúlt években reneszánszukat élik, és a karácsonyi dekoráció szimbólumává váltak. A diótörő figurák eredete egészen a 17. századig visszanyúlik, amikor Németországban elterjedt háztartási kellék volt, ám funkciója nem merült ki ennyiben, a diótörő figurák a folklór részét képezték, mágikus erejű tárgyaknak tartották őket. Úgy tartották, hogy a diótörő figurák elűzik a rossz szellemeket, szerencsét hoznak, így a család védelmezőjének tartották őket.
A Csajkovszkij Diótörő története balett részben E.T.A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című fantáziamese alapján készült, amely egy lányról szól, aki összebarátkozik egy diótörővel, aki karácsony este életre kel, és harcot vív a gonosz egérkirály ellen. A mesében a család a karácsonyfa körül gyűlik össze és üdvözlik Drosselmeyer bácsi érkezését, aki történetesen egy játékkészítő, és néhány karácsonyi ajándékot hoz magával.
A diótörő figura bármilyen formáját választjuk, jól be tudjuk illeszteni lakásunk dekorációjába. Díszíthetjük vele a karácsonyfát, hiszen akasztós kivitelben is kapható, vagy kitehetjük a polcra.