A terhességmegszakítások történelme Magyarországon összetett és sokrétű, a jogi szabályozások változása, a társadalmi normák alakulása és a demográfiai trendek egyaránt befolyásolták az abortuszok számát és megítélését. Az 1950-es évektől kezdve állnak rendelkezésre megbízható adatok a beavatkozásokról, amelyek jelentős csökkenést mutatnak az elmúlt évtizedekben.
Az abortuszok számának alakulása a rendszerváltás előtt
Az 1047/1956-os törvénycikk életbe lépésével Magyarországon széles körben legalizálták az abortuszokat, lehetővé téve a terhességek művi megszakítását az anya kérésére, lényegében feltétel nélkül. Ezt követően a magzatelhajtások száma hirtelen és látványosan emelkedett. Míg 1955-ben 35 398, egy évvel később már 82 463 terhességmegszakítást regisztráltak. Az 1960-as évek végére az éves abortuszok száma elérte, sőt meghaladta a 200 ezret, a kiugró év 1969 volt 206 817 beavatkozással.
1973-tól szigorították az abortusztörvényt, és "abortuszbizottságokat" állítottak fel, ami lényegesen csökkentette a beavatkozások számát. Egy év alatt közel 68 ezerrel kevesebb terhességmegszakítást végeztek. Az 1980-ban regisztrált 80 882 terhességmegszakítás, valamint az 1990-ben regisztrált 90 395 abortusz a későbbi adatokhoz képest magasnak tűnik.
A terhességmegszakítások száma az elmúlt 30 évben
Az 1990-es évek elejétől tartós és folyamatos csökkenés figyelhető meg az abortuszok számában, melyben fontos szerepet játszott az 1992. évi magzatvédelmi törvény. Amíg 1990-ben több mint 90 ezer abortuszt végeztek, addig 2001-re jóval 60 ezer alá csökkent ez a szám. 2005-től évente 50 ezer alatt maradt ez a mutató, 2011-ben pedig először regisztráltak 40 ezer alatti eredményt (38 443). 30 ezer alá 2017-től csökkent a beavatkozások száma, és egészen a legutóbbi, 2022-es adatokig 20 és 30 ezer között maradt az éves statisztika.
2022-ben 100 nőre egy művi terhességmegszakítás jutott. Az előzetes adatok szerint a jogszabályi szigorítások, mint a kötelező szívhanghallgatás, tavaly kisebb változást hoztak az abortuszok számában. Ha a jelenlegi trend folytatódik, 2023-ban lehet a legkevesebb terhességmegszakítás az elmúlt 70 évben.
Társadalmi háttér és demográfiai jellemzők
A 2010-es adatok alapján az abortuszra jelentkező nők több mint fele volt hajadon, harmaduk házasságban élt, míg tizedük elvált vagy özvegy volt. Érdekes módon ez a tendencia lassan megfordult az évek során, a rendszerváltás környékén még a férjezett nők végeztettek legnagyobb számban terhességmegszakítást.
A társadalmi csoportok tekintetében az általános iskolát vagy középiskolát végzettek nagyjából egyenlő arányban jelentkeztek terhességmegszakításra. Az élveszülésekre viszonyított abortuszok számát tekintve a legtöbb abortuszt szintén a 8 osztályt végzettek körében végezték, minden élve születésre jutott egy abortusz.
A rendszerváltás környékén a 28 éves nőknél volt a leggyakoribb a művi abortusz, az ezredfordulón a 22 éveseknél, 2016-ban pedig a 20 évesek körében. 1990-ben Budapesten volt a legmagasabb az abortuszgyakoriság, 2016-ban viszont Győr-Moson-Sopron és Vas megye mellett már a fővárosban volt a legalacsonyabb.
Az abortuszok mellett továbbra is léteznek illegális magzatelhajtások és csecsemőgyilkosságok. A becslések szerint 2012-ben évi körülbelül 100 csecsemőgyilkosság történt, de csak az esetek húsz százaléka derül ki.
A művi terhességmegszakítás támogatottsága és jogi szabályozása
Világszerte átlagosan minden második ember (56%) gondolja úgy, hogy az abortusznak legális lehetőségnek kell lennie, köztük minden negyedik (27%) szerint minden esetben legálisnak kell lennie. A legnagyobb támogatást az abortusz akkor élvezi, ha egy nő élete vagy egészsége veszélyben van.
Magyarországon a terhességmegszakítás alapvető szabályait az 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről szabályozza. 1956 óta legális bizonyos körülmények között a művi abortusz, előtte az ilyen tevékenység minden formája magzatelhajtásnak számított.
2022. szeptember 15-étől szigorodott az abortuszszabályozás, melynek értelmében minden abortusz előtt a kismamának kötelező meghallgatnia a magzat szívhangját. Ez az intézkedés a nemzetközi gyakorlatban is ismert, bár eltérő formákban.
Kihívások és jövőbeli kilátások
Az abortuszok száma az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, azonban még így is magasnak mondható. A termékeny korú nők számának csökkenése önmagában is visszaveti a beavatkozások számát, de a társadalmi és gazdasági tényezők is nagyban befolyásolják a döntéseket.
A demográfiai trendváltás elérése érdekében fontos a családok támogatása, a fogamzásgátlás széles körű hozzáférhetőségének biztosítása, valamint a fiatalok megfelelő szexuális felvilágosítása. A célzott programok, különösen az északkeleti régiókban, segíthetnének az abortuszok számának további csökkentésében.
Nőjogi aktivisták tüntetnek a magyarországi abortuszszabályozás ellen | Legfrissebb hírek | WION
A szakértők szerint a legfontosabb a megelőzés: a terhességmegszakítások számának csökkentése nem tiltással, hanem felvilágosítással, a fogamzásgátló szerekhez és információkhoz való hozzáférés biztosításával érhető el leghatékonyabban.