Az idén jelentősen változik a munkaviszonyra vonatkozó szabályozás, amely a gyermekgondozási díjat (GYED) is érinti. Az RSM DTM adótanácsadó cég hívja fel a figyelmet, hogy a munkaviszonyhoz, illetve biztosítási időhöz kötött juttatás, azaz a terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) és a gyermekgondozási díj (GYED) jogosultsági ideje 180 napról 365 napra emelkedik.
A terhességi-gyermekágyi segélynél és a GYED-nél további változás, hogy a jogszerző időbe nem számítható be a felsőoktatásban eltöltött idő egésze, hanem csak 180 napot lehet majd figyelembe venni. A szociális tárca számításai szerint a GYED-re vonatkozó változások az igénybe vevők alig 5 százalékát fogják érinteni.
2025. július 1-jétől több ponton is módosultak a társadalombiztosítási, munkajogi és bírósági végrehajtási szabályok, amelyek érintik a kisgyermekes családokat. Több pénz maradhat a családok zsebében, kevesebb adminisztrációval járnak a TB-ügyek, de az egyszerűsített foglalkoztatás terhei nőnek.
Mi is az a GYED?
A GYED a gyermekvállalás támogatásához nyújtott egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amely biztosítási jogviszony (általános szabályok szerint járó GYED, nagyszülői GYED), nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (nevelőszülői GYED), illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony (diplomás GYED) alapján állapítható meg.
Ki jogosult a GYED-re az általános szabályok szerint?
- A gyermeket saját háztartásában nevelő biztosított szülő, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.
- Anya és az a személy, aki csecsemőgondozási díjban (CSED) részesült, de a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt megszűnt, és a gyermek születését megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosítási idővel.
Milyen időtartamra jár a GYED?
A gyermekgondozási díj a csecsemőgondozási díj (szülési szabadság), illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2 éves koráig, ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig jár a szülőnek.
A nevelőszülőnek megállapított gyermekgondozási díj legkorábban a nevelt gyermek gondozási helyének a nevelőszülőnél történő kijelölésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár. Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a gyermekek 3 éves koráig jár.
A GYED összege és számítása
A gyermekgondozási díj összege a szülő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. 2026. január 1-től a GYED maximális havi összege bruttó 451 920 forintra nőtt.
A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét a minimálbér emelését követő 15 napon belül hivatalból felülvizsgálják, és a megemelt összeghatár figyelembevételével a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen újra megállapítják.
A GYED számítása az egyedi eseteknél eltérő lehet, hiszen több tényező közrejátszik az összeg kiszámításában. A csed, gyed jogosultsághoz szükséges a gyermek születése előtti két évből legalább 365 biztosított nap. Összeg szempontjából pedig alapesetben a csed/gyed indulása előtti három hónapot megelőző 180 nap (tehát fél év) átlagjövedelméből kalkulálnak. Amennyiben nincs 180 napunk (mivel mindig csak az aktuális jogviszonyból számolhatjuk az ellátások összegét, előző jogviszony nem releváns), akkor 120 napot keresnek.
Abban az esetben, ha az igénylőnek gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül újabb gyermeke születik, akkor az újabb gyermek után járó GYED összegét a korábbi gyermek utáni ellátás alapjából kell kiszámítani, vagy, ha az újabb gyermekre vonatkozó számítás kedvezőbb, akkor abból.
Ha a várandós kismamának nem lesz legalább 120 bérrel ellátott napja (tehát a táppénzes időszak nem számít bele) a gyermek születése előtti három hónaptól visszafelé számítva, akkor maximum a minimálbér kétszerese után számíthatják a CSED-et. Hiába van tehát akár több százezres, milliós fizetése a kismamának, ha ezzel nem dolgozott "eleget" az új munkahelyén.
Adózás és járulékok a GYED mellett
2025. július 1-jétől a GYED után nem kell személyi jövedelemadót fizetni, így az ellátás bruttó összegéből mindössze 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra, amelyből érvényesíthető a családi kedvezmény.
Ez a személyi jövedelemadó-mentesség nemcsak a vér szerinti szülőkre vonatkozik, hanem az örökbefogadó, nevelőszülői és nagyszülői ellátásokra is kiterjed.
Lehet-e a GYED mellett munkát végezni?
A szülő az általános szabályok szerint járó GYED mellett korlátlan időtartamban, bármilyen jogviszonyban dolgozhat. Újdonság, hogy már a gyermek születését követő 91. naptól lehetőség nyílik munkát vállalni a CSED mellett, ám ez csökkentett - 70%-os - ellátást jelent. A diplomás GYED folyósítása mellett a gyermek születését követő 169. naptól lehet keresőtevékenységet végezni.
Apuka is mehet GYED-re, ez alatt korlátlanul dolgozhat is. Ezt általában anyagi megfontolásból szokták alkalmazni, ha az apuka jobban keres, de nem ő van otthon a kisgyermekkel. Ilyen esetben az anyának nincs biztosítási jogviszonya, a TB-t (hivatalosan egészségügyi szolgáltatási járulék) magának kell fizetni, amivel így orvosi ellátásra jogosult, azonban biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Ennek számos hátránya lehet, például testvér érkezésekor.
Diplomás GYED
Diplomás GYED-re az a szülő nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben, vagy magyar állampolgárként külföldi felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe.
Diplomás GYED-re jogosult továbbá, akinek gyermeke a „diplomás gyed” igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik. A diplomás GYED-re a vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő meghal, vagy a szülő nő lemond az ellátásról. A hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmet postai úton, személyesen a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújthatja be a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nő és a vér szerinti apa.
A felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70%-a jár. Mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70%-a jár.
Örökbefogadói díj
Csecsemők örökbefogadásakor nincs eltérés a saját gyermek születéséhez képest. Azonban, ha 2 évesnél idősebb a gyermek, akkor ún. örökbefogadói díj kapható, 168 napig jár, számítása a GYED-hez hasonlóan működik.
Nagyszülői GYED
A nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj naptári napi alapját és a folyósítandó ellátás összegét a nagyszülő jövedelméből állapítják meg. Az igénylő, a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos.
Ha a biztosított egyidejűleg fennálló, több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik és gyermekgondozási díjat igényel, vagy hallgató gyermekgondozási díj esetén a foglalkoztatónál a gyermek születésekor fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkező vér szerinti apa igényli az ellátást, illetve nagyszülői gyermekgondozási díj iránti igény esetén a gyermekgondozási díj iránti kérelem elbírálására a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal rendelkezik hatáskörrel, vagyis a kifizetőhely ebben az esetben nem bírálhatja el a biztosított gyermekgondozási díj (hallgató gyermekgondozási díj, nagyszülői gyermekgondozási díj) iránti kérelmét.
Gyermekvállalás: magánkedvtelés vagy közjó? – 2.
A gyermekvállalás tervezése és a munkaügyi kérdések
A gyermekvállalással járó munkaügyi kérdések és kihívások terén nagyon fontos, hogy az érintettek alaposan tájékozódjanak. Nem csak időben és széleskörűen, de a megfelelő forrásokból. Alapvető tanács tehát, hogy már jóval a fogantatás várható ideje előtt, akár 2-3 évvel el kell kezdeni a tervezést. Érdemes alaposan felkészülni ahhoz, hogy a várandósság ideje és a kisgyermekkel otthontöltött időszak a lehető legnyugodtabb lehessen.
Karrier és magánélet
Karrier és magánélet szempontjából is sok kérdést át kell gondolni, és bizonyos döntéseket már a tervezési szakaszban érdemes meghozni. A karrier építése és a kedvezőbb munkahelyi pozíció érdekében gondoljuk át alaposan, hogy hol tartunk most és milyen céljaink vannak rövid, közép és hosszú távon? Érdemes átgondolni szakmai és gyermekvállalási terveinket, és ezeket összhangban megvalósítani.
Ha elégedett a munkavállaló a fizetésével és az elkövetkezendő 1-2 évben szeretne kisbabát, akkor ebből a szempontból érdemes a munkahelyén maradnia. Ebben az életszakaszban rizikós munkahelyet váltani. Egy új munkahellyel próbaidő is jár, amely alatt indoklás nélkül megszüntethetik a munkaviszonyt, akkor is, ha a munkavállaló már várandós.
A várandósság bejelentése és a felmondási védelem
A várandósság bejelentésére nincsen jogi értelemben kötelezettsége a munkavállalónak. Sokan megvárják a 12. hetet, azonban munkajogilag ez nem releváns. Legyünk figyelemmel arra azonban, hogy a felmondási védelem akkor él, ha a munkavállaló bejelentette a várandósságát. A hivatalos bejelentéshez nem szükséges orvosi igazolás, de mindenképpen írásban kell megtenni a munkaadó felé.
Emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben (közismertebb nevén lombikprogramban) résztvevők számára a kezelés elejétől jár a védelem, amely maximum 6 hónapig tart. A hivatalos bejelentés a rendszeres orvosi vizsgálatok miatt is egy kardinális kérdés: szinte elkerülhetetlen - pláne kötött munkaidő esetén - a munkahelyről történő gyakori késés vagy a napközbeni elkéredzkedés. A munkáltatónak kötelessége elengedni a munkavállalót az orvosi vizsgálatokra, azonban ezzel nem szabad visszaélni, a munkavállalónak is együttműködési kötelezettsége van. Amennyire lehet, érdemes tehát a vizsgálatokat a nap elejére, vagy a végére szervezni.
Munkakör és munkaidő módosítása
A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel (például várandósság) köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást, akár a munkakört ennek megfelelően módosítani.
Ha például olyan munkakörben dolgozik a kismama, amelynek körülményei veszélyt jelenthetnek rá vagy a magzatra (pl. gyógyszergyártó cég laboratóriumában, vagy megerőltető fizikai terheléssel járó munka), úgy a bejelentés után a munkáltatónak az egészségügyi állapotának megfelelő, biztonságos munkakört kell biztosítania a cégen belül, amelyet el tud látni. Ha ez nem megoldható, nincsen ilyen pozíció, akkor felmentik a munkavégzés alól a kismamát és az alapbérét folyósítják számára.
Érdemes előre tervezni, hogy meddig szeretne a várandós kismama dolgozni és ezt a munkáltatóval leegyeztetni. Így a munkaadó is tud tervezni, új kollégákat toborozni, akár belső átszervezéssel megoldani a helyettesítést. A szülési szabadság előtt a munkavállaló jelzi várható visszatérési szándékát, erről írásban is nyilatkozik. Érdemes beiktatni egy beszélgetést a közvetlen felettessel vagy HR-es kollégával, amely keretében átbeszélik, hogy a kismama vissza szeretne-e majd egyáltalán térni a munkahelyére, és ha igen, nagyjából mennyi idő után, milyen körülmények mellett.
Apai szabadság
2023 óta 10 szabadnap jár az apukáknak a gyermek születésekor: az első 5 napban 100%-os bérrel lehet otthon, a második 5 napra a bérének a 40%-a illeti meg.
Visszatérés a munkahelyre a GYES/GYED lejárta után
A munkavállalónak a gyermek 3 éves koráig joga van otthon maradni. Legkésőbb a 3. év végének közeledtével a munkavállalónak szükséges bejelentkeznie a cégnél, hogy egyeztessék a folytatást. Ez előbb is megtörténhet indoklás nélkül (a munkáltatóra nem tartozik az ok, amiért a kismama ennél korábban menne vissza dolgozni), ami fontos, hogy legalább 30 nappal a munkába állás előtt ezt hivatalosan be kell jelentenie a munkáltatójánál.
Fizetés nélküli szabadság megszüntetésére irányuló kérelmet kell beadni írásban. A munkaadó nem mérlegelhet: a bejelentést követő 31. napon aktív állományba kell vennie a szülésről visszatérő alkalmazottat.
Előfordul, hogy az otthon töltött időszak alatt a cégnél megváltozott körülmények miatt nem tudják visszavenni a kismamát az eredeti pozíciójába, mert az megszűnt. Ilyenkor érvényes a munkakörfelajánlási kötelezettség, vagyis, hogy a munkaadónak meg kell vizsgálnia a helyzetet és fel kell ajánlania egy alternatív megoldást a visszatérőnek (képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelően); ha ezt visszautasítja a kismama, akkor munkáltatói felmondással élhet a munkaadó. Ha a munkáltató nem tud másik megfelelő munkakört felajánlani, a munkaviszony ekkor is megszüntethető.
A munkáltatónak visszatéréskor bérajánlatot kell tennie a visszatérőnek. Amennyiben az otthontöltött időszak alatt volt bérfejlesztés a vállalatnál, az vonatkozik a kismamára is: a vele azonos munkakörben dolgozókéval azonos mértékű jár számára is, vagy ennek hiányában az általános bérfejlesztés mértéke.
A távollétet követően a jogszabály előírja, hogy a kismama a felhalmozott szabadságokat 60 napon belül kivegye. A szabadságok kiadása munkáltatói kötelezettség, ezt tovább görgetni nem lehet. Az ún. szülői szabadságot a gyermek 3 éves koráig lehet felhasználni, amely 44 munkanapra vonatkozik. Ilyenkor a hivatalos bér 10%-át kapja a szülő, amelyből még lejön az erre az időszakra megfizetett GYED vagy GYES összege.
Az egyszerűsített foglalkoztatás (napi bejelentés) és a GYED
A napi bejelentés - vagy hivatalos nevén egyszerűsített foglalkoztatás - még mindig népszerű forma a hazai munkaerőpiacon. Sokan mégis bizonytalanok a szabályokban, pedig a hibás alkalmazás súlyos következményekkel járhat. Fontos tudni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók csak korlátozott társadalombiztosítási jogokat szereznek: nem kapnak táppénzt, teljes egészségbiztosítási ellátást, gyermekgondozási támogatásokat (CSED, GYED).
A napi bejelentés előnyei és hátrányai munkavállalóként
A legtöbb munkavállaló számára az első és legfőbb vonzerő az adózási kedvezmény. Egy meghatározott összeghatárig ugyanis egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetned - 2025-ben ez a mentesített keretösszeg szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén napi 17.394 forint, míg szakképzettséget igénylő pozíciók esetén 20.852 forint lehet.
Ezen túlmenően a munkaidő-beosztás is kedvező lehet. A törvény ugyanis előírja, hogy munkaszüneti napokon dupla bér jár, vasárnapi munkavégzés és túlóra esetén másfélszeres fizetés, éjszakai műszakban 15%-kal magasabb díjazás, és rendkívül rugalmas munkavégzési lehetőség áll rendelkezésre. Ez utóbbi különösen értékes lehet azok számára, akik főállásuk mellett szeretnének extra jövedelemre szert tenni, vagy éppen rugalmas munkaidőben gondolkodnak.
A kedvező adózási feltételek ellenére számottevő hátrányokkal is jár ez a foglalkoztatási forma. Az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók csak korlátozott társadalombiztosítási jogokat szereznek: baleseti egészségügyi ellátást, öregségi nyugdíjjogosultságot (de alacsonyabb összeggel számolva) és álláskeresési támogatást kapnak, azonban nem kapnak táppénzt, teljes egészségbiztosítási ellátást, gyermekgondozási támogatásokat (CSED, GYED).
2025. július 1-től ráadásul egy még nagyobb kihívás vár azokra, akik rendszeresen támaszkodnak erre a jövedelemforrásra. Ettől kezdve ugyanis egy munkavállaló naptári éven belül összesen csak 120 napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatás keretében - és ez összes munkáltatójánál együttesen értendő. Ez a korlátozás jelentősen csökkenti a jövedelmi lehetőségeket.
Munkáltatói előnyök és kihívások
Munkáltatói oldalról nézve az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése valóban egyszerűbb folyamat, mint egy hagyományos munkaviszony létrehozása. A gyors online bejelentés csökkenti az adminisztrációs terheket, azonban - és ez fontos fordulat - a járulékok már korántsem annyira kedvezőek, mint korábban.
Idén februártól ugyanis jelentős közteher-emelkedések léptek életbe, amelyek komolyan megváltoztatták a számításokat. Az alkalmi munka esetén a munkáltatói közteher 2.900 forintról 4.400 forintra emelkedett naponta (+51,7%), míg a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 1.500 forintról 2.200 forintra (+46,7%). Egyedül a filmipari statiszták közterhe maradt változatlan 8.700 forint/nap szinten.
Fontos: Az új szabályok a 2025. február 2-án vagy azt követően megkötött egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkoznak. Korábbi szerződések esetén az áthúzódó munkavégzésre a régi szabályok érvényesek.
Ennek ellenére a rugalmas munkaerő-gazdálkodás lehetősége továbbra is vonzó lehet, különösen idényjellegű tevékenységeknél.
A munkáltatóknak azonban számolniuk kell bizonyos kockázatokkal is:
- A szigorú szabályok betartása kötelező érvényű.
- Jogsértés esetén a foglalkoztatási jogviszony átminősíthető hagyományos munkaviszonynak.
- Utólagos többletterhek keletkezhetnek.
- A hibás bejelentéseket csak a bejelentést követő két órán belül lehet módosítani, azután már nem törölhetők.
Milyen munka esetén éri meg a napi bejelentés?
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló jogszabályok eredeti célja szerint ez a forma főként rövid távú, időszakos jellegű munkavégzésre alkalmas. A valóságban is ezeken a területeken terjedt el leginkább, ahol a munka jellegéből adódóan nem szükséges hosszú távú elköteleződés.
- Mezőgazdasági idénymunka: szüret, betakarítás, ültetési munkák, ahol a szezonális jelleg miatt természetes a rövid távú foglalkoztatás.
- Turisztikai idénymunka: nyári vagy téli szezon alatt szállodákban, éttermekben, wellness központokban végzett munka.
- Alkalmi munka: rendezvények, költöztetés, takarítási munkák, raktári segédmunkák.
- Filmipari statiszta munka: forgatások alkalmával végzett munka (ahol a napi nettó jövedelem maximum 34.900 forint lehet).
A napi bejelentés munkaviszonynak számít?
Ez a kérdés rendszeresen felmerül, és nem véletlenül - a válasz ugyanis árnyalt. A napi bejelentés során létesített munkaviszony alapvetően eltér a hagyományos foglalkoztatási jogviszonytól. Míg egy normál munkaviszony esetén részletes munkaszerződést kötnek, addig az egyszerűsített foglalkoztatás esetén maga a bejelentés hozza létre a jogviszonyt.
Ennek gyakorlati következményei jelentősek: nincs szükség munkahelyi elköteleződésre hosszú távra, nem szükséges munkaegészségügyi vizsgálat, nincs próbaidő vagy felmondási idő, lényegesen kevesebb az adminisztrációs teher, és eltérőek az adózási és járulékfizetési szabályok.
Fontos azonban tudni, hogy jogsértés esetén a hatóságok átminősíthetik a foglalkoztatást hagyományos munkaviszonynak, ami a munkáltatónak jelentős többletköltséget okozhat.
Beleszámít a nyugdíjba?
A nyugdíjjal kapcsolatos kérdés talán a legösszetettebb az egész témakörben. Bár a munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás keretében nem fizet társadalombiztosítási járulékot, mégis jogosultságot szerez nyugellátásra. A nyugellátás számításának alapja 2025. február 1-jétől jelentősen megváltozott:
- Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 6.100 forint/nap (minimálbér 2,1%-a)
- Alkalmi munka esetén: 12.200 forint/nap (minimálbér 4,2%-a)
- Filmipari statiszta munka esetén: 8.100 forint/nap (minimálbér 2,8%-a)
Az egyszerűsített foglalkoztatásban végzett munka ideje alapvetően szolgálati időnek minősül, így hozzájárul a nyugdíjjogosultsághoz. Fontos kivétel azonban, hogy amennyiben valaki főállása mellett végez egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát, az ilyen formában ledolgozott időszak nem számítható be sem szolgálati, sem jogosultsági időnek.
Hogyan történik a napi bejelentés ellenőrzése?
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzi. A hatóság fokozott figyelmet fordít arra, hogy a munkáltatók teljesítsék bejelentési kötelezettségeiket és tartsák be a foglalkoztatás egyéb előírásait.
A foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén akár 150.000 Ft-os mulasztási bírság szabható ki. Ha a munkáltató határidőre nem tesz eleget az adategyeztetési felhívásnak, további 1.000.000 Ft-os bírságra számíthat alkalmanként.
A bejelentés nélküli (fekete) foglalkoztatás különösen súlyos következményekkel jár: akár 2 éves időtartamra való kizárást is eredményezhet az állami támogatásokból és pályázati forrásokból.
Jó tudni: 2025. július 1-jétől a NAV elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít a foglalkoztatók számára, amely által ellenőrizhetik a foglalkoztatás megkezdése előtt, hogy az adott munkavállaló nem merítette-e már ki a 120 napos éves egyszerűsített foglalkoztatási keretét.
tags: #napi #bejelentes #gyed