Németh Géza egyetemi tanár, villamosmérnök, akinek munkássága kiemelkedő a beszédinformációs rendszerek, multimodális és mobil ember-gép interfészek területén. Emellett a műszaki ellenőrzés, különösen a táj- és kertépítész műszaki ellenőrzés is kiemelt figyelmet kap a szakmában, amelynek szabályozása és jelentősége alapvető fontosságú a kivitelezési projektek sikeréhez.
Németh Géza életútja és tudományos munkássága
Németh Géza 1983-ban szerzett villamosmérnöki diplomát a BME-n, majd 1985-ben szakmérnöki képesítést nyert, és 1987-ben doktorált jelfeldolgozás témában. PhD fokozatát 1997-ben védte meg. Szakmérnöki diplomájának megszerzése után a BEAG Elektroakusztikai Gyárban dolgozott fejlesztőmérnökként, majd 1987-ben a BME Távközlési és Telematikai tanszékén (ma Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszék) lett egyetemi tanársegéd.
Gordos Géza által alapított beszédkutatási laboratóriumnak hamarosan meghatározó alakja lett. Tématerülete a beszédinformációs rendszerek, a multimodális és a mobil ember-gép interfészek körében az alapkutatástól a fejlesztésen át egészen az alkalmazásig terjed. Ezek a fejlesztések a látás- és hallássérült emberek számára is hiánypótló megoldást adtak.
Oktatói tevékenysége során több önálló tárgy kidolgozása fűződik a nevéhez, egyaránt részt vesz a graduális és posztgraduális oktatásban. 1989-től egyetemi adjunktus, 2000-től docens lett, és 2013-ban habilitált. 2023-ban egyetemi tanárnak nevezték ki.
Tudományos munkája is a fenti területekre összpontosít. Ennek következtében több külföldi tanulmányúton vett részt és sok meghívásnak tesz eleget. Emellett nemzetközi konferenciák szervezőbizottsági tagja. Tudományos publikációi már lassan elérik a 200-at.
Közéleti tevékenység és elismerések
Németh Géza a szakmai közösségi életben is aktív. A BME Tudományos Diákköri mozgalmának egyik meghatározó személye, a BME VIK TDK titkára, majd 2000 óta az elnöke, az OTDK Informatikai szakmai bizottság tagja. Az MTA Távközlési Tudományos Bizottság és az Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottság választott tagja. Az International Speech Communication Association tagja, számos külföldi szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja, illetve bírálója. 2019 óta az EU mesterséges intelligencia platformjának magyar kapcsolattartója, a hazai MI koalíció nemzetközi kapcsolatok munkacsoport vezetője.
Szakmai tevékenységét számos díjjal ismerték el, ezek közül kiemelkedik a 2004-ben elnyert Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje és a 2011-es Akadémiai Nívódíj. A HTE javaslatára 2020-ban nyerte el a Gábor Dénes-díjat. A HTE-nek 1985 óta tagja, 2000 és 2010 között a Díjbizottság tagjaként tevékenykedett, 2005-től a Híradástechnika folyóirat szerkesztőbizottságának munkájában is részt vett. Számos BME és HTE közös konferencia megszervezésében volt és jelenleg is aktív, de tevékenyen részt vett nemzetközi konferenciák Budapestre hozásában is. A HTE tevékenységét 1994-ben Ezüst jelvénnyel, 2016-ban Arany jelvénnyel ismerte el, 2012-ben pedig megkapta a Puskás Tivadar-díjat. 1995-ben és 2000-ben Kempelen Farkas-díjban részesült. Az Egyesület a HTE Életmű-díj odaítélésével Németh Géza eddigi életútján az oktatásban és a beszédinformációs rendszerek terén elért elméleti és gyakorlati eredményeit, valamint a HTE-ben végzett szakmai munkáját és önzetlen közösségi tevékenységét kívánja elismerni.
Műszaki ellenőrzés az építőiparban
A műszaki ellenőr megbízása kötelező a külön jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi, vagy az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik. Ez a szerepkör kulcsfontosságú a kivitelezési folyamatok megfelelő minőségének és jogszabályi megfelelőségének biztosításában.
Táj- és kertépítész műszaki ellenőr jogosultsága
A létrejött táj- és kertépítész műszaki ellenőri jogosultság fontos hiánypótló a műszaki ellenőrzések palettáján. A tájépítészek által tervezett tájépítészeti alkotások - mint az épített környezet szerves részei - minőségének biztosításához elengedhetetlen a kivitelezés során a megfelelő műszaki ismerettel és tervezési kompetenciával rendelkező műszaki ellenőri tevékenység. Eddig ezeket a feladatokat társszakmák látták el. Jobb esetben a szakmai tudás hátterét adta egy tájépítész, de magát a műszaki ellenőri tevékenységet hivatalosan nem láthatta el, mert nem volt rá nevesített jogosultság. A közbeszerzésekben sem lehetett előírni, hiszen abban csak olyan jogosultság írható elő, ami a 266-os jogosultsági rendeletben meghatározásra került.
Mindenképpen előrelépés a tájépítész szakmának a nevesített műszaki ellenőri tevékenység gyakorlása, mivel ezzel szélesíti a szakmagyakorlás spektrumát. A 266-os rendelet a tájépítész műszaki ellenőri tevékenységet tájépítész végzettséghez köti, és nem engedi a sokszor gyakorlatban eddig ezzel foglalkozó kertészmérnök végzettségűeknek annak megszerzését. Jelen szabályozási környezet alapján, ha tájépítész műszaki ellenőri tevékenységről van szó, akkor ezt annak égisze alatt nem tehetik meg.
Az egyetemi Tájrendező és kertépítő mérnöki BSC képzésben egy tucat olyan tantárgy szerepel, amiket a kertészmérnöki képzésben végzők nem tanulnak. A teljesség igénye nélkül:
- Dendrológia és dísznövényismeret
- Faiskolai áruismeret
- Kert- és szabadtérépítés
- Kertépítészeti anyagtan és gyártmányismeret
- Kertépítészeti geodézia
- Kertépítészeti kivitelezés és anyagismeret
- Kertépítészeti szerkezettan
- Speciális kertépítési ismeretek
- Statika
- Tereprendezés
- Út- és közműépítés
- Zöldfelület-fenntartás
Ezen tantárgyak elvégzése nélkül nem mondhatjuk, hogy a két szakma egyenértékű. A tájépítész műszaki ellenőri tevékenység, összetett és komplex építési folyamatokat összefogó szakmai ismereteket igényel.
Szakmai gyakorlati idő és továbbképzés
A 266-os rendelet alapján szakmai gyakorlati időként az építési műszaki ellenőri jogosultsághoz a szakirányú végzettség megszerzését követően a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelő építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, építőipari kivitelezési, építésfelügyeleti, építésügyi hatósági, beruházói-műszaki, felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy oktatói, építészeti-műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. A tevékenység engedélyezése során szakmai gyakorlati időként a felsorolt tevékenységekből gyakorlati időt kell igazolni oly módon, hogy az előírt gyakorlati idő felének az első négy típus szerinti tartalmúnak kell lennie.
A MÉK TKT tervezi a táj- és kertépítész műszaki ellenőri továbbképzés indítását, de kizárólag a névjegyzékbe vételre jogosult tájépítészeknek. Szó sincs arról - és nem is lehet a jogszabályi környezet miatt sem -, hogy ez a továbbképzés egyfajta átképzés lenne más szakterületek részére. A névjegyzékbe vételi beszámolóban szereplő műszaki ellenőri tevékenység ismeretanyag átadásáról lenne szó, és nem az alapokat képező tájépítész kompetenciák elsajátításáról. A kamara nem foglalkozik képzéssel, csak továbbképzéssel. Mint az előbbi felsorolásból kiderült, sok tantárgy, sok félévi elvégzése hiányzik a kertészmérnökök diplomájából. Amennyiben lenne ilyen képzés, akkor azt csak az egyetem tudná létrehozni. Jelen esetben ez a lehetőség nem áll nyitva, és a nyitottság mellett a jogszabályi környezet miatt nincs is lehetőség erre. A kamarai, szakmai álláspont és a vonatkozó jogszabályi környezet alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a táj- és kertépítész műszaki ellenőri névjegyzékbe vételre kizárólag a jogszabályban meghatározott tájépítészeti végzettséggel rendelkezők jogosultak. Más kapcsolódó szakterületi végzettségnél, az egyetemi képzésben elsajátított ismeretanyag nem, vagy nem teljes mértékben fedi az ehhez a tevékenység gyakorláshoz szükségeseket.
Az Óbuda Group és a műszaki ellenőrzés
Az Óbuda Group tervezőirodája számos kiemelkedő építőipari beruházás előkészítésében játszott már főszerepet. Germán Géza hangsúlyozta, hogy az 1988-ban alapított vállalatcsoport hosszú utat bejárva szerves fejlődésen ment keresztül, és mára több mint 80 építésszel, illetve közel 160 projektmenedzserrel működik. Hozzátette, már a kezdeti fázisban, vagyis már a telekkiválasztásnál belépnek egy-egy projektbe. Ahogy a szlogenjük is szól, 'think ahead', vagyis a tudatos tervezés és előre gondolkodás a kulcsa egy sikeres projekt megvalósításának. Hozzátette, ehhez a nagyobb előkészítettséghez - másokhoz képest - nem többlet energiát vagy időt használnak, hanem a cégcsoportban rendelkezésre álló tudást és tervező, mérnök együttműködésének kölcsönhatását.
„Annak érdekében, hogy egy projekt sikeresen el tudjon indulni, egy bizonyos tervezési részfeladatot már a projekt legelején szükséges definiálni, hogy tudjuk, mit kérünk a tervezőtől. Ide tartozik például, hogy milyen üzemeltetési koncepciója, építési költsége, energetikai besorolása, vagy BIM-követelménye lesz a projektnek. A cégcsoporton belül a kezdeti tervezési lépésektől egészen az átadásig teljes tervezési és műszaki menedzselést végeznek, ezzel jelentős szinergiát hoznak létre az Óbuda Groupon belül.
„Házon belül mindig tudunk egymástól kérdezni és tanulni, így a projektlebonyolítás tapasztalata integrálódik az építésztervezők tudásába is, és természetesen ugyanez fordítva is érvényesül. Ha a nagyfesztávú acélcsarnoknak a speciális térbeli szerkezetéről kell véleményt formálni vagy megosztani egy kivitelezési organizációs tapasztalatot, akkor a tudás nálunk megtalálható. A különleges feladatokra és a magas minőségre egy másik példaként hozta fel a budapesti Szervita téren, a barokk Belvárosi Szent Anna-templom mellett megépült Emerald Residence tervezését. Kifejtette, nagyon sok olyan projekt van, ahol a beruházónak tiszta és konkrét elképzelései vannak, ugyanakkor egy nívós, jól megtervezett, tartós épület és a beruházási költségek alacsonyan tartása örök kettőséget teremt. „Ritka az a tervező, aki ezt a kettőséget optimálisan össze tudja hangolni. A mi építész stúdiónk megérti ezt a helyzetet, és nem öncélú építészetet végez.
Projektmenedzsment és tervezési szolgáltatások
Az Óbuda Groupot sokszor projektmenedzser vállalatként azonosítják, hiszen az elmúlt évtizedekben nagyon erős referenciákat szereztek beruházás lebonyolítói vagy műszaki ellenőri szerepkörben, elég például a Liget Budapest projekt teljes portfóliómenedzsmentjére gondolni - mutatott rá Germán Géza. Az Óbuda Group a referenciáit tekintve nagyon jelentős tapasztalattal bír az ipari szegmensben. „Egy hosszú listát sorolhatnánk fel az elmúlt évtizedekből, és a mai piaci körülmények is ezt a területet erősítik, hiszen jelenleg az ipari projektek húzzák az építőipari termelést. Az ipari épületeken belül jelentős referenciákkal rendelkeznek az autóiparban is. „Az elektromos autógyártás eszközeit előállító csarnokok tervezésében számottevő rutint szereztünk az elmúlt öt évben.
A vállalatcsoport jelentős mértékben érdekelt a többi szegmensben is. „Nagy büszkeségünk, hogy az ipari beruházások mellett kereskedelmi, egészségügyi, szállodaipari és lakóépületekben, sportlétesítményekben is közreműködhettünk, így a nagyberuházások tekintetében referenciáink szinte a teljes építőipari palettát lefedik.” Germán Géza példaként említette a nemzetközileg is elismert Bécsi Corner Irodaházat, a Bozsik Stadiont, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének tervezését. Szintén megemlítette a Semmelweis Egyetem Arc- és Szájsebészeti Klinikájának műemléki átépítését, ugyanakkor még katonai jellegű beruházások tervezésében is szerepet vállal a tervezőiroda. „A NATO pápai légibázisán egy szimulátor épületet terveztünk, ahol az iparági speciális BIM követelményrendszerének megfelelő modellt adtunk át a kiviteli terv részeként. A referenciák halmazát színesíti, hogy egy európai pályázaton sikeresen szerepeltek a Penny üzletláncának arculatát is áttervezték. Hozzátette, három BudaPart beruházásában 3 épületet is ők terveztek: a BRG, a BRK és az BRL jelű épületeket. Közülük az utóbbi magasházként épül a Kopaszi-gát vízparti területén. Egy további referenciája a társaságnak a Duna Terasz legnagyobb lakóprojektjének tervezése a XIII. kerületben.
Jelentős volumenük miatt a német beruházásokban történő szerepvállalásra külön kitért Germán Géza. „Az úgynevezett LPH1-től (Leistungphase jelentése: fejlesztési fázis - a szerk.) egészen az LPH8-ig veszik igénybe a szolgáltatásainkat a német fejlesztők. Tehát olyan komplett megoldást nyújtunk, amely tartalmazza a koncepciótervet, az építési engedélyt, a tendertervet, a kiviteli tervet, a tendereztetést és a kiértékelését, a tervezői közreműködést az építés ideje alatt, valamint a műszaki ellenőrzést. A tervellenőrzési szolgáltatás is tudatosan épült be az elmúlt években a vállalatcsoport tevékenységi körébe. „A saját munkamódszerünk igényeit felmérve léptük meg ezt a fejlesztést. Ugyanakkor a belső folyamatot erősítve megjelentek olyan projektek, ahol a megrendelő igényelte is ezt a szolgáltatást.
BIM munkamódszer és belső csapatok
A vállalatcsoport egyik fókuszterülete a BIM munkamódszer, ez a terület az elmúlt tíz évben jelentős fejlődésen ment keresztül. „Elkezdtük a BIM-menedzserek képzését többek között annak érdekében is, hogy a piaci szereplőknek akár a modellek minősítését is el tudjuk végezni. A BIM-modell jelentőségére példaként az ügyvezető felhozta azt az esetet, amikor az Óbuda Group tervezői egy nagyberuházáson a szerkezetépítés időbeliségét tervezték meg ezzel az módszertannal. „Az organizációs fázis során a kivitelező mérnökei elakadtak, és szerették volna tudni, hogyan tudják megoldani a következő szerkezetépítési lépéseket. Mindezek mellett a nemzetközileg is elismert minősítési rendszerben is sikerrel mérettették meg magukat, így ma már az építésziroda a BSI (British Standards Institution) sztenderdjei által is minősítve lett.
Germán Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a következő tíz évben robbanásszerű átalakulást hoz a BIM által nyújtott információk felhasználása. „A kivitelező felől például elvárás lesz, hogy a tervadatok szintjén minden olyan épület, épületelem, amit neki meg kell építenie, azonosítható módon, mennyiségben és minőségben szerepeljen a modellben. Hozzátette, a tervet lehetőség szerint úgy kell összehangolni a 3D modellben, hogy a gépészeti, elektromos, gyengeáramú, statikus, belsőépítész és egyéb szakágak tervei ütközésmentesek legyenek. Személyes véleményének is hangot adva elmondta, ennek a tudásnak a megszerzéséhez, legalább 3-4 évet kell foglalkozni egy-egy mérnökirodának, hogy hatékonyan tudja majd alkalmazni.
Hasonló célokat szolgált az, hogy a vállalatnál elkezdtek felépíteni egy saját belsőépítész csapatot. „Azt tapasztaltuk, hogy a külsőleg bevont belsőépítész csapat munkája elvált az általunk képviselt építészettől. Ahogy azt az ügyvezető az interjú elején is kifejtette, az Óbuda Group számára fontos, hogy a tervező tevékenysége is jobban a piaci szereplők tudatába kerüljön. Ennek a pozicionálásnak az egyik lépése, hogy a közelmúltban megújult a cégcsoport.