A béren kívüli juttatások rendszere ma már kulcsfontosságú szerepet tölt be a munkaerő megtartásában és motiválásában, miközben jelentős gazdasági előnyöket kínál mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. Továbbá nemzetgazdasági szinten is erősíthetik a fogyasztást, és így a gazdaságot is. Emellett a vállalatok és a kormányzat célzott juttatási formákkal aktívan támogathatják bizonyos fogyasztási szokások és normák kialakulását vagy megerősödését Magyarországon.
A cafeteria a béren kívüli juttatások egyik formája. Lényege, hogy a munkáltató egy meghatározott keretösszeget biztosít, amelyből a munkavállaló szabadon választhat a felkínált juttatási elemek közül, saját igényei szerint. A cafeteria-rendszer tehát egyfajta „önkiszolgáló étteremként” működik a juttatások terén: a dolgozó maga döntheti el, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül melyeket választja. A béren kívüli juttatásokat viszont a munkáltató akár fixen is adhatja, választási lehetőség nélkül.
A cafeteria alapvetően olyan béren kívüli juttatás, amelyet jóval kedvezményesebb adóterhek mellett szolgáltathat a munkáltató a munkavállalók bérkiegészítése céljából, mintha a bérüket emelné meg. Így a cafeteria alapvetően nem adómentes, legalábbis a legtöbb eleme, amelyet igénybe lehet venni, nem az. A cafeteria adózása egy összetett, szigorú rendszer, a cafeteria szabályzat alapján működik.
A cafeteria rendszer működése és elemei
Egy gazdasági szervezet cafeteria elemeinek megállapítása során, a munkáltató egy keretösszeget határoz meg és rögzíti, hogy mely juttatások közül választhat a munkavállaló; a munkavállalók pedig kiválaszthatják a saját igényüknek legmegfelelőbb cafeteria-elemeket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem lehet kihagyni valamelyik munkavállalót a rendszerből.
A béren kívüli juttatások minden olyan juttatást, kedvezményt vagy támogatást magukba foglalnak, amelyet a munkáltató az alapbéren felül biztosít a munkavállalónak.
A Személyi jövedelemadó törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 69. § (5) a) pontja alapján a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások (pl. SZÉP Kártya béren kívüli juttatás összeghatárt meghaladó része, csekély értékű ajándék, célzott szolgáltatás nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba) adózása speciális szabályok szerint történik.
A leggyakrabban biztosított elem továbbra is a SZÉP-kártya volt 2024-ben (99%), azt követte a bölcsődei- és óvodai támogatás (76%), majd a készpénzbeli megváltás (70%). A SZÉP-kártya már 2023-ban is népszerű volt, de pozitív fejlemény, hogy azon kívül szinte minden juttatási típus gyakorisága nőtt, különösen jelentős volt az emelkedés az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagság támogatásában (32-34%-ról 57%-ra).
A munkáltatói juttatások megjelenhetnek pénzbeli juttatás, vásárlási utalvány, önkéntes pénztári hozzájárulás, kedvezményes kölcsön, természetbeni juttatás és munkáltatói (nem jogszabályi kötelezettség alapján adott) költségtérítés formájában. Az egyes juttatások adóterhelése azonban eltérő.
Népszerű cafeteria elemek:
- SZÉP Kártya
- Bölcsődei- és óvodai támogatás
- Készpénzbeli megváltás
- Önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás
- Lakáscélú támogatás lakásszerzéshez, felújításhoz, építéshez
- Iskolakezdési támogatás
- Diákhitel támogatás
- Helyi utazási bérlet
A cafeteria nem minden formája adómentes, de vannak olyan jellegű juttatási formái, amelyek esetén mentesülünk az adófizetés alól. Ezek eléggé szigorú szabályozások mellett vehetőek igénybe, további hátrányuk, hogy nem minden munkavállaló számára bizonyulnak egyformán hasznosnak, vonzónak. Összességében tehát a cafeteria néhány kivételes elemétől eltekintve nem adómentes juttatás.
A béren kívüli juttatások után 2025-ben is 28 százalékos adót kell fizetni, amely a 15 százalékos személyi jövedelemadóból és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adóból tevődik össze. Természetesen a legnépszerűbb kategória a munkaadók részéről az adómentesen adható bevétel-kiegészítő szolgáltatások, melyek után 0% adót kell fizetni.
Adózási tudnivalók és változások
A SZÉP-kártya béren kívüli juttatásként, a bérekhez képest kedvezőbb adózással adható, ennek éves keretösszege 570 ezer forint, és 28%-os adó terheli. Újdonság, hogy 2025-től a keret 50%-a lakásfelújításra is fordítható.
Amennyiben a munkáltató által juttatott SZÉP-kártya összege meghaladja az alszámlákra utalható összeghatárt, akkor a juttatás értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. Amennyiben SZÉP-kártya juttatás az egyes alszámlákra vonatkozóan meghatározott értékhatárt nem haladja meg, de a teljes juttatás összege a rekreációs keretösszeget már meghaladja, akkor a meghaladó rész is egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.
A rekreációs keretösszegen (évi 450 ezer forint) felüli SZÉP-kártya-juttatás után továbbra is havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell a közterheket bevallani és megfizetni.
Változás 2024. január 1-étől, hogy a munkáltató/kifizető ugyanazon magánszemélynek évente, a korábbi egy alkalom helyett évi három alkalommal adhat csekély értékű ajándékként a minimálbér 10 százalékát (2024.évben 26 680 forintot) meg nem haladó értékű terméket, szolgáltatást - a megfelelő nyilvántartás vezetése mellett.
A 2025-ös év sok izgalmas változást hozott a cafeteria területén, amik 2026-ban is érvényben vannak. A legnagyobb újdonság az, hogy havi legfeljebb 150 ezer forintos, azaz évi 1,8 millió forintos mértékig munkáltatói lakhatási támogatást nyújthatsz a 35 év alatti munkavállalóid számára.
Új elem 2026-ban: Otthontámogatás a közszolgálatban dolgozók (pl. orvosok, tanárok, rendőrök) számára elérhetővé vált az Otthontámogatás, amely évente maximum nettó 1 millió forintig adható béren kívüli juttatásként (28% adóval -> ez pedig a munkáltató terhe. A béren kívüli juttatások azért közkedveltek munkáltatók körében, mert jelentősen kevesebb az adóvonzata, mint a munkabérnek).
Továbbra is évi 570 ezer forint a munkavállalóid számára adható SZÉP-kártya cafeteria keret. Ami Aktív Magyarok néven önálló zsebként jelenik meg a kártyán, amely 2025-től érhető el, és 2026-ban is igénybe vehető. Fontos szabály az Aktív Magyarok számlához: Naptári félévenként legfeljebb 60 ezer forint utalható.
A SZÉP-kártyával kapcsolatban fontos tudni, hogy a jogszabály 2025-ben tette lehetővé a rekreációs keret 50 százalékának (225 ezer forint) lakásfelújítási célú (pl. bútor, építőanyag) felhasználását. Érdemes figyelemmel kísérni, hogy a 2026-os évre vonatkozóan születik-e hasonló hosszabbítás, mivel az alaprendelkezés a 2025-ös évre szólt.
Jelentős változás: 2025. december 1. és 2026. április 30. Munkáltatóként már háromszor is adhatsz a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó ajándékot, jelenleg erre évente egy alkalommal van lehetőség.
Az idei évben továbbra is elérhető elem a diákhitel törlesztő cafeteria formájában adómentesen, felső értékhatár nélkül támogathatod a munkavállalód diákhitel törlesztését.
További érdekesség, ami a családos munkavállalóid számára kifejezetten érdekes lehet, hogy állatkerti belépőt is biztosíthatsz számukra cafeteriaként évente a minimálbér értékéig.
A munkáltatói juttatásokkal kapcsolatban figyelni kell arra, hogy az egyes juttatási elemek adóztatása változhat és az elmúlt időszakban akár évközben változott is.
A cafeteria rendszerek nemzetközi és hazai összehasonlítása
Európai összevetésben a magyar cafeteria-rendszer sajátossága, hogy számos célzott juttatást tartalmaz (pl. SZÉP-kártya, lakhatási támogatás, sport- és kulturális belépők), amelyek a hazai gazdaság egyes szektorait is támogatják (pl. vendéglátás, turizmus, kultúra, ingatlanszektor), hiszen a béren kívüli juttatások felhasználásának egy része meghatározott célokra irányul. Ez a fajta célzott támogatás kevésbé jellemző például a nyugat-európai országokban, ahol a béren kívüli juttatások inkább standardizáltabbak.
A magyarhoz hasonló strukturált béren kívüli juttatási (fringe benefits, flexible benefits, cafeteria plans) rendszerek több európai országban is léteznek, bár a részletek és az adózási szabályok országonként eltérnek. A közös jellemző a rugalmas, választható juttatások rendszere, amelyben a munkavállaló saját igényei szerint válogathat a különböző adó- vagy járulékkedvezménnyel adható elemek közül.
Példák más országokból:
- Belgium: A béren kívüli juttatások rendszere rugalmas és nagyon elterjedt, mivel a magas bérterhek miatt a munkáltatók és munkavállalók számára is előnyös adózási lehetőségeket kínál. Belgium az egyik legmagasabb arányban alkalmaz béren kívüli juttatásokat Európában, ahol a munkavállalók 95%-a részesül valamilyen nem pénzbeli juttatásban (fringe benefit), amelyek között kiemelkedő szerepet kapnak az étkezési utalványok (adómentes), céges autók, egészségbiztosítások és különféle mobilitási támogatások.
- Németország: A béren kívüli juttatások rendszere két fő pilléren nyugszik: a kötelező (törvényi) juttatások és a vállalati önkéntes juttatások, melyek jelentős adókedvezménnyel is járnak legtöbb esetben. A leggyakoribb juttatások közé tartozik a munkáltató által támogatott kiegészítő nyugdíjpénztár, céges autók, mobilitási támogatások, étkezési utalványok, egészségmegőrző és wellness támogatás.
- Olaszország: A béren kívüli juttatások rendszere jelentős részben a kollektív szerződések és vállalati gyakorlatok határozzák meg. Ezek a szerződések gyakran tartalmaznak kötelező bónuszokat vagy pótlékokat, valamint szociális juttatásokat, mint az étkezési jegy vagy utazási hozzájárulás.
- Lengyelország: A kötelező juttatásokon túl egyre több cég kínál önkéntes, béren kívüli juttatásokat is, mint a magán-egészségbiztosítás, életbiztosítás, MultiSport kártya vagy gyermekgondozási támogatás. Az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek számára kötelező a Zakładowy Fundusz Świadczeń Socjalnych (ZFŚS) létrehozása, amely lakhatási, gyermekgondozási, rekreációs, kulturális támogatásokat finanszírozhat.
A 2024-es Országos Cafeteria Felmérés eredményei szerint az egy dolgozóra jutó éves bruttó cafeteria keret átlagosan 454 429 forint volt Magyarországon tavaly, ami 51 745 forinttal, azaz közel 13%-kal haladta meg az előző évit. Ez az összeg a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2024-es bruttó átlagkeresetének 5,9%-át tette ki. Szakértői előrejelzések szerint a béren kívüli juttatások éves összege 2025-ben átlagosan 8-13%-kal nőhet.
A SZÉP-kártya éves keretösszege 2025-ben 570 ezer forintra emelkedett (ebből 450 ezer Ft a hagyományos rekreációs keret, 120 ezer Ft pedig az új Aktív Magyarok alszámla).
A cafeteria felmérésből kiderült, hogy a béren kívüli juttatások rendkívül népszerűek, csupán a vizsgált cégek 5%-ánál nincs semmilyen juttatás a béren felül a munkavállalók részére, ezek 60%-a nem is tervezte a bevezetését az adatfelvétel időpontjában. A válaszadó munkáltatóknál átlagosan hatféle (5,8) elem szerepelt a juttatási rendszerben, melyek közül válogathattak a munkavállalók.
A cafeteria hatása a munkavállalókra és a gazdaságra
A béren kívüli juttatások szerepe egyre nő a munkaerő megtartásában, különösen a hiányszakmákban, és a nemzetközi trendek is ebbe az irányba mutatnak. A rendszer gazdasági előnye, hogy növeli a munkavállalók elégedettségét, motivációját, hozzájárul a munka-magánélet egyensúlyához, és serkenti a fogyasztást.
A munkavállalói jól-lét befolyásolja termelékenységüket, hatékonyságukat a munkában, így a nemzetgazdasági termelékenységet és versenyképességet is meghatározza.
A fizetések kiegészítése, a különféle béren kívüli juttatások a nemzetgazdasági növekedésre, a GDP-re is kihatnak, mivel növelik a lakosság elkölthető jövedelmét, serkentik a fogyasztást és egyes esetekben a szolgáltatások igénybevételét (pl. SZÉP-kártyák felhasználása, a belföldi turizmus fellendítése).
Továbbá a munkaerőért, tehetségekért folytatott versenyben - különösen a munkaerőhiányos ágazatokban - a béren kívüli juttatások nagy vonzerőt jelenthetnek a toborzás során.
Egy 2024-es felmérés szerint a magyar munkavállalók véleménye nagyjából egyenlő arányban oszlik meg a szabadon elkölthető pénz (fizetés) és a cafeteria elemek egyensúlyának tekintetében. A munkáltatói juttatások felé leginkább a 16-19 éves korcsoport, a diplomások és a fővárosiak nyitottak, az ő körükben csak 15%, 23%, illetve 25% szeretné, ha az összes juttatást szabadon elkölthető formában (havi fizetés) kapnák meg a munkáltatójuktól.
A cafeteria nem része a garantált jövedelemnek, nem számít bele a nyugdíjalapba, így hosszabb távon a munkabér juttatásokkal történő kiváltása a dolgozók számára hátrányosabb lehet.
Bár költséget jelent a vállalatoknak, a kedvezőbb adózás miatt megéri a munkáltatóknak ilyen eszközökkel (is) motiválni, jutalmazni a meglévő dolgozókat - a jó munkaerő megtartása céljából, illetve a hatékonyság növelése, ösztönzése okán is. Ez erősítheti a munkavállalók elégedettségét és hosszú távú elkötelezettségüket, lojalitásukat.
Egyes juttatások növelhetik a munkavállalók egészségét, javíthatják a munkavégzés minőségét és csökkenthetik a munkahelyi konfliktusokat, így végső soron a termelékenységet növelhetik.
A költségek mellett hátrány lehet viszont az adminisztrációs teher a munkáltatók részéről: a juttatások kezelése, nyomon követése és az adózási kötelezettségek teljesítése időigényes.
A nemzetgazdaság szempontjából elsősorban a humán tőke oldaláról érdemes az előnyöket megközelíteni. Közgazdasági szempontból vizsgálva a humán tőke mint termelési tényező kiemelt jelentőségű a termelés, így a gazdasági növekedés tekintetében. Nemcsak a humán tőke mennyisége, vagyis hogy mennyien dolgozunk adott gazdaságban, hanem annak minősége is kiemelt fontosságú: képzettsége, termelékenysége, mentális és fizikai állapota, de ide sorolható még egyéb számos tényező is, mint a munkavállalók lelkesedése, motiváltsága, kreativitása stb.
Ahogy Trautmann László közgazdász, a Neumann János Egyetem docense megfogalmazta (2025), „a béren kívüli juttatások szerepe elsősorban az, hogy a munkavállalók biztonságérzetét növelje, és hozzájáruljon a teljesítményük növeléséhez”. Továbbá a fizetés és a béren kívüli juttatások továbbra is a legfontosabb tényezők a munkaválasztásban, és mint motivációs tényezők is a meglévő munkahelyen.
Mindezeken felül tapasztalatok szerint a munkavállalók sok esetben nemcsak a cafeteria-juttatásokat használják fel, hanem azokat saját forrásból kiegészítve, a juttatás összegén túl is költenek például vendéglátásra, szállásra vagy kulturális programokra.
tags: #munkaltatoi #teher #a #cafeteriamn