A várandósság és a gyerekvállalás munkajogi szempontból is változást hoz az ember életébe. A Munka Törvénykönyve kiemelt védelmet nyújt a várandós, reprodukciós eljárásban (inszemináció, IVF stb.) részt vevő, szoptató és kisgyermekes munkavállalóknak. A magyar jogszabályok különös figyelmet fordítanak a várandós munkavállalók védelmére. A Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) számos ponton korlátozza a munkáltató jogait és speciális előjogokat biztosít a kismamáknak.
A várandósság megállapításától a gyermek egy éves koráig, ha eredeti munkakörében e feltételek nem módosíthatóak, a munkáltatónak egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére a munkavállalót megilleti az alapbére, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő.
A bejelentés fontossága és időzítése
A terhesség bejelentése az egyik legkényesebb pontja a munkahelyi várandósságnak. A törvény nem kötelez minket arra, hogy közöljük a munkaadónkkal, hogy várandósak vagyunk. Azonban a munkáltatóval szemben a munkavállaló terhességére alapított kedvezmények és jogi védelem akkor érvényesül, ha a munkavállaló a terhesség tényéről tájékoztatta a munkáltatót. Ezt a tájékoztatást érdemes írásban, orvosi igazolással alátámasztva megtenni.
Ha a munkaköröd veszélyes, ha nehéz fizikai munkát végzel, vagy ha a korai tünetek (például súlyos reggeli rosszullét) megnehezítik a munkavégzést, ne halogasd a bejelentést. A magzat és a saját egészséged védelme minden üzleti érdeket felülír. Ha viszont irodai munkát végzel és jól vagy, sokan kivárják a 12-16. hetet.
Fontos továbbá, hogy a munkáltató és a munkavállaló köteles együttműködni és tájékoztatni egymást a munka ellátásával kapcsolatos lényeges kérdésekben.
Felmondási védelem
A magyar jogszabályok erőteljes védelmet biztosítanak a várandós nők számára. A Munkatörvénykönyv 65. § (3) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság ideje alatt, valamint a szülést követő négy hónapig. Ez a védelem a bejelentéstől kezdve azonnal érvényes. A felmondási tilalom abszolút, azaz a munkáltató még indoklással sem mondhat fel.
A felmondási védelem azonban nem vonatkozik az ún. azonnali hatályú felmondásra, tehát ha nem láttad el megfelelően a munkádat vagy nem tartottad be a szabályokat, és súlyos kötelezettségszegés miatt bocsátanak el. Ezekben az esetekben el lehet küldeni akkor is, ha várandós vagy vagy reprodukciós eljárásban veszel részt. Ugyanígy nem vonatkozik a védelem a próbaidő alatti, indokolás nélküli felmondásra.
Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen. Ha a felmondás pillanatában, vagy azt követően - lehetőleg mihamarabb - tájékoztatod a munkáltatót, egy kisegítő szabály szerint 15 napon belül a felmondást írásban visszavonhatja.
A felmondási védelem hat hónapig áll fenn a kezelések megkezdésétől, ha a munkavállaló reprodukciós eljárásban vesz részt. Sikeresség esetén természetesen már a várandósság alapján fennálló védelem illeti meg a munkavállalót a terhesség kezdetétől.
Munkakörülmények és áthelyezés
Ha a munkaköröd veszélyezteti a várandós munkavállaló vagy a magzat egészségét - és ez nem csak a fizikai munkára vonatkozik, hanem a stresszre, vegyi anyagokra vagy fertőzésveszélyre is - a munkáltató köteles intézkedni. Az Mt. 54. § (1) bekezdése és a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben foglaltak alapján a munkáltató elsődleges kötelezettsége ilyen esetben a munkakörülmények módosítása.
Ha ez nem lehetséges, a munkavállalót ideiglenesen, a bejelentéstől a szülést követő hatodik hónap végéig, az állapotának megfelelő munkakörbe kell áthelyezni. Ha nincs megfelelő munkakör, vagy az áthelyezés nem lehetséges, a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól. Ilyenkor az új munkakör alapbére nem lehet kevesebb, mint az eredeti.
Ha terhességed miatt eredeti munkakörödben nem dolgozhatnál tovább, mert az káros lenne a te vagy a babád egészségére, módosítani kell a foglalkoztatásod feltételeit vagy másik munkakörbe kell helyezni téged a gyereked egy éves koráig.
Munkaidő és pihenés
A várandósság alatt külön szabályok vonatkoznak arra, hogy számukra mikor és milyen munkaidő osztható be. Éjszakai munkavégzésre a várandós munkavállalók nem oszthatóak be, sőt számukra rendkívüli munkaidő (túlóra) sem rendelhető el. Fontos továbbá, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetükben csak hozzájárulásukkal lehet alkalmazni, heti pihenőnapjaik pedig egyenlőtlenül nem oszthatóak be.
A várandós munkavállalók mentesülnek a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségük alól a kötelező orvosi vizsgálatok időtartamára. Az orvosi vizsgálat idejére a várandós munkavállalót távolléti díja illeti meg.
A terhesség megállapításától a gyermek hároméves koráig nem dolgozhatsz egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, csak akkor, ha ehhez hozzájárultál.
Szabadságok és ellátások
Anyaként gyereked megszületése előtt négy héttel, illetve a szülés után közvetlenül szülési szabadságra mehetsz. Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, melyből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadság megkezdését legkésőbb 15 nappal korábban jelezned kell a munkáltatónak.
A 24 hét szülési szabadság lejártát követően a gyerek három éves koráig mindkét szülő jogosult fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyerek gondozása céljából, akár egyszerre is. Ez idő alatt úgynevezett családtámogatási ellátásokra, gyermekgondozási díjra (GYED), majd gyermekgondozás segítő ellátásra (GYES) jogosult a szülő.
Az apák számára létezik apasági szabadság, és mindkét szülő igénybe vehet a gyerek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot és úgynevezett szülői szabadságot is a gyerek hároméves koráig.
Az apasági és a szülési szabadságon felül a szülőknek 44 nap szülői szabadság is jár gyerekük hároméves koráig, ha munkaviszonyuk a gyerek születésétől, vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadási határozat keltétől legalább egy éve tart.
A kisgyerekes szülőknek úgynevezett családtámogatási ellátások járnak. Ilyenek például: családi pótlék, GYES, anyasági támogatás, babakötvény, gyermeknevelési támogatás.
A csecsemőgondozási díj (CSED) a szülési szabadságának megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik. A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra lesz jogosult. A gyermekgondozási díj a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár.
Örökbefogadás
Szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság az örökbefogadó szülőknek is jár a gyerek családba érkezésétől számított három évig, három évesnél idősebb gyerek esetén pedig hat hónapig. Az örökbefogadó szülők a családtámogatási ellátásokat is igénybe vehetik.
Örökbefogadó szülőként mentesülsz a munkavégzési kötelezettség alól az örökbefogadás előkészítésének időszakában, évente legfeljebb 10 munkanapra, hogy személyesen találkozhass a gyerekkel.
Veszélyeztetett terhesség
A munkavállaló veszélyeztetett terhesség esetén nem betegszabadságra, hanem táppénzre lesz jogosult. Főszabály szerint a táppénz összege a jövedelem 60 százaléka, de a napi összeg nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét.