A csecsemő mozgásfejlődése hetek és hónapok szerint

A csecsemők mozgásfejlődése az életük első évében rendkívül fontos és izgalmas folyamat. Az újszülött és az első hónapok a csecsemők életében lenyűgöző fejlődési időszakot jelentenek, mely során a kicsik különböző mérföldköveket érnek el, amelyek meghatározzák a motoros készségeiket és előkészítik őket az önálló mozgásra.

A mozgásfejlődés már magzati korban megindul. Héthetes magzatban a szájzug simogatása mozgást vált ki, 8 hetesen generalizált mozgásokat láthatunk, 9 hetesen már spontán magzatmozgás és csuklásszerű mozgás, szájnyitás, nyelés, légzőmozgások is detektálhatóak. 10 hetesen pedig már nemcsak a védekező hajlító-, hanem az antigravitációs nyújtóizmokban is megfigyeltek reakciót.

Az újszülött mozgása már méhen belül elkezdődik. Már ott fordul, rugdos, markol, ütöget, ölel. Ezek a mozgások a vízben lebegve igen könnyűek, viszont a „szárazföldön” már nehezebb, és bizony több hét is eltelik, mire újra sikerül megismételni őket. A születés pillanatában a csecsemőnek csak néhány létfontosságú reflexe és készsége van, de utána hihetetlenül gyorsan tanul.

Az újszülött reflexei és érzékszervei

Az újszülött mozgásfejlődése az első hetekben és hónapokban a reflexek köré épül. Az újszülöttek még nem tudatosan mozgatják a végtagjaikat, hanem inkább reflexszerűen kapálóznak. Ebben az időszakban gyakran látjuk, hogy a babák tenyere és talpa szinte folyamatosan ökölbe van szorítva. Néhány reflexmozgás már az első hetekben megmutatkozik:

• Szopóreflex: az újszülött születése után nem sokkal szopni próbál.
• Nyelő és köhögő reflex: alapvető fizikai reakciókat tesz lehetővé, amelyek nélkülözhetetlenek szoptatáskor vagy köhögési inger esetén.
• Moro vagy átkaroló reflex: ha az újszülöttet hirtelen a hátára fektetik vagy valamitől megijed, karjait széttárja, ujjait pedig szétnyitja. Ez az újszülött reflex azért fontos, mert lehetővé teszi az első lélegzetvételt, és támogatja a légcső tágulását.
• Fogóreflex: lehetővé tette őseink számára, hogy erősen kapaszkodjanak az anyjukba. Manapság akkor figyelhető meg, ha a tenyérre nyomást gyakorolva a kisbaba erősen megfog tárgyakat vagy megfogja az ujjunkat.
• Lépés reflexe: láthatod, ha szorosan tartod a babát a karjai alatt (természetesen támaszd a fejét is!), míg a lába egy sík felületre ér, egyik lábát a másik elé teheti egyfajta „sétáló” mozgást imitálva.

Az újszülöttek érzékszervei is gyorsan fejlődnek:

• Látás: a szemek születéskor már teljesen kifejlettek. Az agynak azon területei, amelyek a képek feldolgozásához szükségesek, még nem fejlődtek ki tökéletesen, ezért az újszülöttek az arcokat és a tárgyakat legfeljebb 25 cm távolságban látják élesen. Az újszülöttek kezdetben csak körülbelül harminc centire látnak, de ez is éppen elég ahhoz, hogy szemüket az arcok felé mozdítsák.
• Hallás: az újszülöttek hallása a felnőttekéhez hasonló, talán csak egy kicsit gyengébb. Az anyaméhből már ismerős a szülők és a testvérek hangja. Körülbelül két hónapos korban a kisbaba elkezd az érdekes zajok felé fordulni.
• Szaglás: már a kezdetektől nagyon fejlett, és segíti a babákat, hogy megtalálják anyjuk mellét és szopni kezdjenek közvetlenül a szülés után. A csecsemők képesek anyjuk illatát is felismerni.

A mozgásfejlődés fontossága

A baba mozgásfejlődése nemcsak a fizikai képességek szempontjából fontos, hanem az agy fejlődéséhez is hozzájárul. A mozgás fejleszti a szem-kéz koordinációt, az egyensúlyérzéket és a finommotoros készségeket, amelyek elengedhetetlenek a későbbi életben is. Az első év során a babák mozgásfejlődése nem csak a fizikai készségeiket, hanem az érzelmi, kognitív és szociális fejlődésüket is befolyásolja.

A mozgásfejlődés során nyilvánvalóan jelentős fizikai fejlődés zajlik le - az izomzat és a mozgásszervrendszer fejlődése -, közben rendkívül fontos idegrendszeri fejlődés is bekövetkezik. A fizikai fejlődés és a neurológiai fejlődés kölcsönhatása miatt a mozgásfejlődés során lényeges, hogy a baba átélje az egyes szakaszokat. Ez azt jelenti, hogy a baba meg kell tanulja az összes nagyobb mozgást a fejlődési folyamat során, kezdve a fordulástól egészen a saját erőből történő járásig.

A mozgásfejlődési lépéseket úgy kell teljesíteni, hogy a gyermek minden egyes mérföldkőt megtapasztaljon, és ne hagyjon ki egyetlen szakaszt sem. Ennek összefüggésében nem szabad sürgetni a baba egészséges fejlődését, mivel minden lépésnek saját logikus sorrendje és ideje van.

A csecsemő mozgásfejlődése hetek és hónapok szerint

1. hónap

• Az újszülött első aktív mozgása a fejének mindkét oldalra való elfordítása.
• A baba mozgására a koordinálatlan kapálózás jellemző, de fényre, hangra odafordul.
• A csecsemőnek a születés pillanatában hallatott sírása az első hangmegnyilvánulás.
• Az első két hétben még csak egy pillanatra figyel a fényes, mozgó tárgyakra, de a 4. hétre már akár idegeneket is észrevesz.
• Hason fekve állát pillanatokra elemeli az ágyról, ölben fejét néhány másodpercig képes megtartani.
• Kezét az arca közelében ökölben tartja, fogóreflex miatt a tenyérbe helyezett tárgyra ujjai rámarkolnak.

2. hónap

• Körülbelül 2 hónapos korban a babának tudnia kell a fejét a testével egy vonalban tartani.
• Az újszülött reflexek kezdenek átadni helyüket a szándékos mozgásoknak.
• A legtöbb csecsemő képes felemelni a fejét, amikor hason fekszik. Rendszeres „hasalás idő” biztosítása kiváló módja annak, hogy erősítse nyakát és törzsét.
• Ezekben a kar- és lábmozgásai folyamatosan egyre gördülékenyebbé válnak.
• Kezében csökken a hajlítóizmok túlsúlya, így oldalt sepregető mozgásokat végez, ujjai már csak 50%-ban vannak ökölben, lehetővé válik a szándékos fogás kialakulása.

3. hónap

• Ebben a korban a fej egyre gyakoribb emelgetése és egyre hosszabb megtartása mutatja, hogy egészséges tempóban fejlődik a gyermeked.
• Csecsemőd kezei már nem lesznek mindig ökölbe szorítva. Elkezdi élvezni, hogy tudatosan kinyitja és becsukja őket.
• A nyaki izmokban egyre erősödő feszítődominancia következtében fejét nagymértékben emeli, alkarjára támaszkodik, mellkasa kissé elemelkedik.
• Háton fekve örömében kezével, lábával szimmetrikusan rugdos, ölben fejét stabilan megtartja.
• Kezét középvonalba hozza, ujjait figyeli, kezét szájához emeli, játszik a kezével, egyikkel a másikat megfogja.

4. hónap

• A baba mozgásfejlődése ebben a korban felgyorsul. A kicsik már egyre jobban képesek irányítani a mozdulataikat.
• Csecsemőd kar- és lábmozgásai folyamatosan egyre gördülékenyebbé válnak.
• A babád egyre nagyobb irányítást szerez a keze felett. A legtöbb baba ekkorra könnyen el tudja navigálni a számára érdekes tárgyakat a szájához.
• Az aszimmetrikus nyaki reflex eltűnik, ezért megtanul és elkezd hasról hátra fordulni.
• Hason fekve nyújtott könyökkel tenyerén támaszkodik, ülésbe húzáskor fejét tartja, a végtagok segítségével ül.

5. hónap

• A rúgásai egyre erőteljesebbek lesznek, hamarosan képes lehet saját magát átfordítani a hasáról a hátára.
• A kúszás alapjait is ekkor teszik le a babák. Már nagyon sokáig képesek megtartani a fejüket és alkar támaszban fekszenek.
• Amint képesek a fejüket felemelni, a babád elkezdi karjait tolva emelgetni a mellkasát. Ez a „gyakorlat” erősíti a felsőtestüket.
• Karjával szélmalommozgásokat, lábával pedálozást végez. Lábfejével játszik, szájába veszi.

6. hónap

• A baba mozgásfejlődése e korban felgyorsul. A kicsik már egyre jobban képesek irányítani a mozdulataikat, és sok baba elkezd megfordulni hasról hátra vagy hátról hasra.
• Ezen kívül a kézügyességük is fejlődik: elkezdik célzottan nyúlni a tárgyak felé, megfogják és felfedezik azokat. A fogás és a tárgyak megtartása nagy előrelépés.
• Hátról hasra fordul, tárgyakat kézből szájba, szájból kézbe ad, ruháit szorítja, folyamatosan nyúlkál, játszik a csörgővel, tárgyakért pontosan nyúl, eleinte kettő, majd egy kézzel, rövid ideig megtartja a cicit vagy cumisüveget.

7. hónap

• Ebben a korban a babák elkezdenek elkapni azokat a tárgyakat, amelyek éppen elérhetetlenek. Míg az újszülött reflex arra ösztönzi a babákat, hogy ökölbe szorítsák azokat az objektumokat, amelyek hozzájuk érnek, a csecsemőd fogása most már szándékosabb lehet.
• A kúszást általában hét és tíz hónapos kor között sajátítják el a gyermekek.
• Amint a babád felemeli a mellkasát, segíts neki az ülés gyakorlásában. Tartsd vagy támaszd meg a hátát párnákkal, miközben tanul egyensúlyozni.
• Kialakul a hüvelykujj szembehelyezése, már mindent megfog és mindent a szájába vesz.

8. hónap

• 8 hónapos koruk körül a babák kezdenek sokkal mozgékonyabbá válni. Ebben a korban a babád valószínűleg már tud ülni segítség nélkül.
• Babád mostanra folyamatosan izeg-mozog, nem marad meg nyugodtan a hátán. Akarata szerint tud pillanatok alatt forogni.
• A következő négy hónap során az ujjaikat és a hüvelykujjukat egy kétujjas kesztyűszerű fogással vagy kaparó mozdulattal kezdik el használni.
• Két tárgyat megtart, azokat egymáshoz és az asztalhoz ütögeti, apróbb tárgyakat hüvelykujj és mutatóujj közé fog. Ilyenkor fokozottan kell figyelni a félrenyelés lehetőségeire!

9. hónap

• A babád csak kilenc hónapos kora körül fogja kialakítani a mutatóujj és a hüvelykujj csípőfogását, de hat-nyolc hónapos korára megtanulják áthelyezni a tárgyakat egyik kézből a másikba, és megfordítani vagy megcsavarni őket.
• A babák elkezdenek elszakadni a földtől, és négykézlábra emelkednek, majd hintáznak, kezüket, lábukat, gerincüket kellően megerősítve ezzel a kúszásra, majd a mászásra, mely eleinte főként hátrafelé történik.

10-12. hónap

• A babák környékén felállnak, majd bútorok mentén lépegetnek. A tárgyakat elkezdik dobálni, egyre kevésbé vesznek tárgyakat szájba.
• Egyéves korban látása már hasonló a felnőttéhez. Apróbb tárgyakat pedig már hüvelykujj és mutatóujj hegye közé vesz, csippentő fogással. Szeret pakolni.
• Amint az egyensúlyuk javul, előfordulhat, hogy néha elengedik a támaszt mielőtt újra fogást keresnének, amikor érzik, hogy ingadoznak.
• Az első lépéseik bizonytalanok lesznek. Hamarosan azonban képesek lesznek tartani magukat és mozogni, amíg néhány lépés megtétele után el nem kapod.

13-15. hónap

• Ebben a korban megteszik első önálló lépéseiket. Kezdetben széles alapon, teli talppal járnak, karjukkal próbálnak egyensúlyozni, majd a következő hónapokban az érett járás során ez a kartartás megszűnik, és szépen, sarokról lábujjhegyre gördülnek.
• A csecsemő mozgásfejlődése az első, önálló lépések megtételével tulajdonképpen véget is ér. Természetesen 15 hónaposan nincs vége a kisgyermek mozgásfejlődésének, melyet három szóval lehetne leginkább jellemezni: gyakorol, gyakorol, gyakorol.

A mozgásfejlődés sorrendiségének fontossága

Csecsemőkorban a mozgásfejlődési szintek szabályos sorrendje elengedhetetlen. A sorrendiség (hason támaszkodás, forgás, kúszás, mászás, felülés, felállás és a járás) folyamatos erősödést jelent az izomrendszernek és az ízületeknek, ugyanakkor optimális idegrendszeri érést fog eredményezni. Ha a sorrend elemei felcserélődnek vagy egy-egy mozgásminta kimarad (pl. kúszás vagy a mászás) az idegrendszer éretlen minősítést kaphat az iskolaérettségi vizsgálatnál.

Az új mozdulatok mindig ráépülnek az előző mozgásformára. Ha az egymásra épülő mozgásfejlődési szintekből egyetlen láncszem kimarad, akkor az egész mozgásszabályozási rendszer kompenzálni próbál. A kompenzálás során kóros folyamatok indulnak el.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Minden baba saját ütemben halad előre, és a mozgásfejlődés üteme részben öröklött dolog, részben függ a baba alkatától és motivációjától is. Azonban vannak bizonyos jelek, amelyek gyanakvásra adhatnak okot, és fokozottabb figyelmet igényelnek:

• Nagyon laza, vagy nagyon feszes izomtónus esetén, illetve görcsös állapotok kialakulásakor.
• Ha a csecsemő hanyatt fekvő helyzetében lábai nem felemelve hajlítva vannak, hanem oldalt elérik a talajt, „békatartásban” fekszik, akkor az izomgyengeség jele lehet.
• Amennyiben lábait keresztezi „ollótartásban” akkor a fokozottabb izomtónus okának tisztázása válhat szükségessé.
• Ha 3 hónapos korban a születéstől kezdve még mindig folyamatosan oldalra dől.
• 4-8 hónapos korban egyenetlenül támaszkodik, tárgy után csak egyik kezével nyúl, érdemes odafigyelni a másik oldal gyengeségének hátterére.
• Ha 4 hónapos korban ülés helyett rögtön állásba húzható, lehet fokozottabb izomtónus jele.
• Ha 5 hónapos kor után még döntően kezét nézegeti, fontos lehet, mert szépen lassan el kell kezdenie kialakulni a külvilág felé irányuló figyelemnek.
• Ha a kúszás kimarad vagy a csecsemő inkább a fenekén csúszva szeret közlekedni, mindig vizsgálni kell az egyik oldal (bal és jobb) esetleges gyengeségét.
• Ha később főként W ülésben szeret lenni, illetve nyusziszökdécseléssel közlekedik, fennmaradóan nagylábujjon jár, akkor is neurológiai vizsgálat lehet indokolt.
• Nem használja a testének egyik oldalát. Ebben a korban a csecsemők általában nem mutatják meg, hogy melyik a domináns kezük vagy lábuk.
• Rázkódik vagy túl sokat remeg. Sok újszülöttnek lehet remegő keze vagy reszkető állkapcsa, de ha az egész teste rázkódik, ez orvosi problémára utalhat.

A gyerekorvosok és védőnők rendszeres ellenőrzések során figyelik a csecsemő fejlődését. Az alábbi táblázat összefoglalja a mozgásfejlődés főbb mérföldköveit és azokat az időpontokat, amikor a gyermekorvos vagy védőnő kérdőívek segítségével felméri a fejlődést:

A fejlődési felmérések segítenek abban, hogy a szülők tájékozódjanak arról, hogyan halad egy-egy gyermek a fejlődés útján, illetve időben felismerhetnek olyan tüneteket, fejlődésbeni elmaradást vagy elakadást, amelyek megfelelő fejlesztéssel, kezeléssel megszüntethetők, illetve súlyosabbá válásuk megelőzhető.

tags: #mozgasfejlodes #hany #het