A védőnői hálózat működése régóta csak a szavak szintjén idilli: közel húsz éve súlyos válságát éli, mert a gyerekekre épül, és gyerekből a magyar vidék meg a főváros egy részén is olyan kevés van, hogy képtelen eltartani a védőnői szolgálatokat.
Július elsejétől a megyei kórházakhoz kerültek a védőnők, az átszervezés azonban éppen ezekre a kihívásokra nem ad választ, mert annak inkább politikai, mint szakmai okai vannak: az önkormányzatiság kiüresítésének újabb állomásához érkeztünk.
- Szeretné, ha diplomásként egy hat osztályt végzett polgármester lenne a főnöke? - kérdez vissza egyik forrásunk, amikor a védőnői rendszer átalakításának hatásáról kérdezzük. Válasza rámutat arra, hogy nem lehet pusztán nagyvárosi nézőpontból ránézni a védőnői rendszer átalakítására.
Bár az elmúlt hetekben számos példát hallottunk arról, hogy az önkormányzatoktól a megyei kórházak állományába átkerülő védőnők anyagilag rosszabbul járnak, egyáltalán nem kizárt, hogy olyanok is vannak, akik számára ez nem hoz változást vagy éppen megnöveli a jövedelmüket.
A védőnők egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak, önkormányzati dolgozóként is az állam határozta meg a keretrendszert, ami alapján jövedelemhez juthattak. Viszont korábban is előfordult, hogy az államilag meghatározott béremelést vagy pótlékokat a védőnők egy része nem kapta meg. Számos önkormányzat nem tudta, vagy nem akarta ezt megadni. A kormányközeli médiában inkább ezek az esetek kaptak hangsúlyt.
Az ellenkezőjéről több jelzés érkezett, mert főként a nagyvárosokban az önkormányzatok magasabb bérkategóriába sorolták a védőnőket, hogy jobban megfizethessék őket, vagy olyan egyetemi diplomát is elfogadtak a fizetési kategória alapjául, amit a védőnő nem feltétlenül használt a napi munkája során. Az önkormányzatok emellett cafetéria juttatással, ingyenes telefonhasználattal és még számos módon igyekeztek megbecsülni a védőnőket.
Az államosításnak nem lehetne indoka, hogy egyes önkormányzatok nem adtak meg törvényben garantált juttatásokat a dolgozóiknak. Az ellenőrzés és a jogszabályok betartatása ugyanis az állam feladata, erre való a főispán és a hivatala.
A védőnői szolgálat fontossága és helyzete
Valóban több jelzés érkezett arról, hogy a központi régióban az új helyzet elleni tiltakozásként nagyobb számban mondanak fel védőnők. Hasonló jelzést kaptunk a 11. kerületből és Csömörről is. Utóbbi helyen három praktizáló védőnő közül kettő jelezte a távozását.
A védőnői szolgálat fontos nemzeti intézmény. Mindenütt jelen van az országban, a végeken is, ahonnan a legtöbb közszolgáltatás, az iskola, az óvoda, a gyerekorvos vagy a háziorvos már eltűnt. A védőnők nemcsak a városok elit kerületeiben segítenek, ahol babajógás kismamákkal herbatea mellett beszélik meg a magzat fejlődésének következő lépcsőjét. A szolgálat ott is tanácsokat ad, ahol a házban sárpadlós szoba van, amin a baba még hat testvérével és a szüleivel osztozik.
Országosan a születések száma ugyan nagyjából egy évtizede stagnál (tavaly volt néhány ezres csökkenés), az ország nagy részén azonban olyan kevés gyerek él, hogy a védőnői pálya egész régiókban került válságközelbe. A gyerekes családok az ország bizonyos pontjain koncentrálódnak, másutt kritikusan alacsony a fiatalok aránya.
A főváros egyes kerületeire, az agglomerációra, az iparosodott vidéki városokra és körzetükre, valamint néhány üdülőhelyre a fiatal családok erőteljes beáramlása jellemző. A védőnő elsősorban kisgyerekekkel és várandósokkal dolgozik, a szolgálatokat is főként a gyerekszám alapján finanszírozzák. Ahol nincs gyerek, oda minek védőnő? - kérdezhetnénk.
A születésszámnak a kétezres évek közepén történő bezuhanása idején a szolgálat tagjai iskolai védőnői állásokba menekültek, tömegével hoztak létre ilyeneket, de azóta a gyerekek ott is „utánuk fogytak”. Egy-egy területi védőnői körzet ellátásához optimális esetben 250 várandós nő vagy hat évnél fiatalabb gyermek kell. Ha ennél sokkal kisebb a létszám, akkor a körzet nem termeli ki a fenntartásához szükséges összeget (a védőnő bérét és a tanácsadó helyiség rezsijét), ha jelentősen több a gyerek, az után az egészségbiztosító nem fizet.
A védőnői szolgálatnak az ország összes településén hétköznap 48 órán belül fel kell keresnie az otthonába bocsátott újszülötteket, és szigorú előírások rögzítik, kinél, mikor és hányszor kell megjelennie. A matek azonban csak úgy jön ki, hogy a területen dolgozó védőnő akár öt-hat településen is kénytelen kopogtatni a családok ajtaján. Házhoz kell mennie, a kisbaba otthonában kell meggyőződnie a biztonságáról, és ez nem az a foglalkozás, amelyhez terepjárót biztosítanak.
A szolgálat lényegi eleme, hogy a védőnők mindenhol jelen vannak, és személyes kapcsolatokon keresztül építenek ki bizalmat, hogy ott segíthessenek, ahol baj van. Július első napjaiban 690 szolgáltatói hely volt betöltetlen, ami arra utal, hogy felbomlani látszik az a korábbi bizalmi viszony, amit a védőnő évtizedek alatt épített ki azzal, hogy egy-egy település vagy körzet minden lakójával kapcsolata volt.
Fontos tudni, ha egy hely betöltetlennek minősül, attól még dolgozik ott védőnő. Hiány van tehát védőnőből, de azért ez sok helyen látszathiány, az állások egy részét nem is akarják betölteni, mert a körzetek nem tartják el magukat.
Demográfiai kihívások és a védőnői körzetek
A Válasz Online szerette volna látni, mennyire súlyos a hiány. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait használtuk, rákeresve, hogy 2022-ben járásonként hány 14 évnél fiatalabb gyermek élt. Az egészségbiztosító adatbázisából pedig megnéztük minden magyar védőnő (tehát nem körzet, hanem konkrét személy) minden egyes ellátandó szolgáltatási helyét (beleértve az iskolákat is), és ezeket járásokhoz rendeltük. Így megkaptuk, hogy az adott járásban egy védőnőre hány 14 év alatti gyermek jut.
A módszer előnye, hogy a betöltetlen státuszokat is figyelembe veszi. A 14 éves kort azért választottuk határpontként, mert ugyan hatéves kor után finanszírozást főként csak az iskolai szolgálatok kapnak a gyerekek után, de a többi védőnőnek is bőven van tennivalója ezzel a körrel. Ha valahova kisbaba érkezik, a védőnő a testvérekre is figyel, sokszor nem is csak egészségügyi szempontból.
Óriási szórást találtunk az egy védőnőre jutó gyerekek számában. Az országnak rengeteg olyan pontja van, ahol még kétszáz 14 év alatti sem jut egy egészségügyi dolgozóra, ami az előbbiek ismeretében elképesztően alacsony szám, hiszen hat éven aluliból is több kellene a finanszírozási keretek kihasználásához. Viszont bőven találtunk négyszáz, ötszáz feletti adatot is.
Az adatokat térképre vittük, és az derült ki, hogy az ország jelentős részén olyan kevés a gyerek, hogy az utánuk járó finanszírozás vélhetően nem tudja eltartani a védőnői szolgálatokat. Térképünkön kékkel jelöltük a krónikus gyerekhiányos körzeteket, a kék tengerben dolgoznak a kényszerből „településhalmozó” védőnők. A jelenség nem új, évtizedek óta jelen van, de egyre súlyosbodik.
Odor Andrea országos vezető védőnő korábbi tanulmányából tudjuk, hogy 2006-ban még a legaprófalvasabb régióban is egy, vagy legfeljebb két településen dolgozott a védőnők 70 százaléka, az ország legtöbb területén pedig messze 90 százalék felett volt ez az arány. A főváros belső kerületei is kékek, itt is nagyon kevés a gyerek, ami gyakorlati hatásként a körzetek összevonását váltja ki hosszabb távon, ez pedig azt, hogy ritkulhatnak a védőnői látogatások. Emellett Budapesten ott a másik véglet is, sok a rózsaszínnel vagy pirossal jelölt terület, ahol sok gyerek jut egy szolgálatra - jellemzően a külső, kedvezőbb lakásárakat kínáló kerületekben.
Látjuk, hogy egy spontán tömbösödés már évtizedek óta zajlik, és egy megyei központ elvileg segíthetne abban, hogy a gyerekhiányos körzetekből átcsoportosítsák a munkaerőt oda, ahol sok a kisbaba. Ám a hivatásuk olyan jelentős helyismeretet igényel, hogy a kirendelgetéssel pont a munkájuk lényege veszne el. A védőnők egy-egy problémás körzetbe évek hosszú sorával „dolgozzák be” magukat, és nemcsak a gyerekeket és a szülőket, de például a helyi orvost és családsegítőt is ismerniük kell.
Az államosítás okai és következményei
Az ország legnehezebb helyzetű területein foglalkoztatják a legkevesebb védőnőt, pedig éppen ott találjuk a legtöbb gyereket. A betöltetlen állások tényleg ott halmozódnak, ahol a védőnő és a „védendők” eltérő szociokulturális háttérrel rendelkeznek, magyarán a gondok leggyakrabban ott keletkeznek, ahol a védőnőknek nehéz, telepi körülmények között kell dolgozniuk. Bár a szolgálatokat területi pótlékokkal segítik, a jelek szerint ennek mértéke nem elegendő.
A sellyei járásban 21 telephelyre nem találtak védőnőt. A salgótarjániban húszra nincs ember a 72-ből, a balassagyarmatiban 18 betöltetlen, a vásárosnaményiban 12, ahogy a tataiban is. Ám ezek jó részében mégsem jut túl járási szinten sok gyerek egy védőnőre. A magyarázatot a járások demográfiailag érdekes mintázata adhatja: elöregedő, szinte gyerektelen települések és komoly gyerekszámmal rendelkező roma falvak váltják egymást, és ezek járási szinten kiegyenlítik egymást. Így hiába a sok betöltetlen, helyettesítéssel látott körzet sok helyen mégsem kiugróan magas az egy védőnőre jutó gyerekek száma.
A védőnők egészségügyi dolgozók, nem keresnek jól, egy kutatás a pályaelhagyás legfőbb indokaként jelöli meg az alacsony fizetéseket. Semmilyen valós szakmai indok nincs arra, hogy a védőnőket miért a megyei kórházak alá rendeljék. Az ispotályok a szakellátásért felelnek, a védőnők pedig az alapellátás részei, ahogy a háziorvosok is. Éppen a helyben elérhetőségük a lényeg.
Nem kis tömegről van szó, Fejér megyében mintegy kétszáz emberről, de van olyan fővárosi kórház, amelyhez még ennél is több védőnőt soroltak. Budapesten ráadásul éppen júliustól vették el a kórházaktól a nem egészségügyi dolgozóikat (takarítók, kertészek, karbantartók) és centralizálták a működésüket. A testületek sem sietnek éppen azzal, hogy áldásukat adják egy újabb csapáshoz, amivel megfosztják őket egy fontos feladatuktól.
Budapesten politikai tartalma is van a döntéseknek, mert a munkáltatói jogok a többnyire ellenzéki önkormányzatoktól kerülnek át az állami kórházakhoz. Egy védőnő azonban jó eséllyel soha nem fog találkozni a főigazgatókkal, még az új közvetlen főnökeivel is csak ritkán, és éppen ez a baj. Amíg az önkormányzatok gondos gazdái lehettek a védőnői szolgálatoknak, erre egy óriási kórházüzemben nincs esély.
Nem tudjuk, mit terveznek a kórházak a védőnőkkel, és vélhetően sok kórházigazgató maga is így van ezzel. Több általunk megkérdezett intézmény odáig jutott el, hogy már van, vagy lesz védőnői főosztály a kórházban.
Az állam valószínűleg nem mérte fel, hogy az önkormányzatok milyen jelentős összeggel egészítették ki a védőnői szolgálatok finanszírozását, egyes helyeken ez a 30 százalékot is elérhette. Nem állítható az sem, hogy egy stabil hálózat kapná meg a védőnői szolgálatokat. A megyei kórházak több évtizede finanszírozási válsággal küzdenek, országosan több tízmilliárdos kifizetetlen számlaállományt görgetnek maguk előtt. A kórházi költségvetésben nincs benne egy több tíz- vagy százmilliós tartalék, amivel kiegészíthetnék a védőnői finanszírozást.
Kétségtelen, hogy a védőnői szolgálat nagy része súlyos gyerektelenségi válsággal küzd, és a következő években a hálózat a mai formában már nem működtethető, amikor a népességcsökkenés a vidéki Magyarország nagy részén a mainál még sokkal drasztikusabb méreteket ölt. A szolgálatokat erre kellene felkészíteni, professzionálisabban szervezett, gépkocsikkal, informatikai eszközökkel segíteni a munkájukat, jutalmazva a helyi összefogásokat. Valószínűleg éppen ezt nem lehet, mert a célkitűzés az, hogy politikai okokból újabb feladatokat szedjenek el az önkormányzatoktól, és ezzel kiüresítsék a működésüket. Az oktatás, a szociális ügyek után most az alapellátás került sorra.
Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2010. 1. § Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete Mosonmagyaróvár város közigazgatási területén- határozatlan időre - 2011. I. 2. § (1) Mentes az építményadó alól: a)1 a magánszemély tulajdonában lévő lakás, aa) amely a tulajdonos magánszemélynek lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is állandó lakóhelyéül szolgál; ab) amely a mosonmagyaróvári lakóhellyel rendelkező tulajdonos Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is állandó lakóhelyéül szolgál; b) magánszemély tulajdonában lévő nem vállalkozási tevékenységet szolgáló állattartásra, vagy növénytermesztéshez használt épület; c)2 a magánszemély tulajdonos által újonnan épített lakás esetében az adómentesség fennállásának feltétele, hogy a tulajdonos hitelt érdemlően igazolja - és azt az önkormányzati adóhatóságnál bemutassa - az ingatlan címmegállapítására irányuló hatósági eljárás folyamatban létét, továbbá a mentesség igénybevételéhez szükséges, hogy a rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott mentességnek egyébként megfeleljen. (2) ha az adóköteles lakásba az I. félévben a tulajdonos, vagy közeli hozzátartozója beköltözik, és ott életvitelszerűen tartózkodik, mentesül a II. (3)3 Jelen rendelet alkalmazásában magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál tényleges, életvitelszerű lakóhelynek, ahonnan az életét szervezi, ahol az életvitelhez szükséges tevékenységeket - különösen főzés, étkezés, mosás stb - legjellemzőbben folytatja, ahol közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, vagy amely elsődleges elérhetőségi címként jelenik meg a hatóságoknál, közüzemeknél. II. 6. §6 Mentes a telekadó alól: a) a magánszemély tulajdonában lévő lakóépülettel beépített telek, b)7 a magánszemély tulajdonában lévő egylakásos lakóépülettel beépíthető telek, - amennyiben arra a magánszemély tulajdonos részére véglegessé vált építési engedély, tudomásulvétel vagy végleges használatbavételi engedély kiadására került sor, továbbá a hatóság a használatot tudomásul vette, - addig az adóévig, míg a felépített lakáscélú ingatlan a Htv. 52. III. IV. V. VI. VII. 16. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 24/2004. (IV. 30.), a 39/2004. (XII. 15.) és a 41/2006. (XII. 20.) rendelettel módosított 31/2003. (XII. (2) Az adózónak az e rendelet hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adó megállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, adóbeszedési kötelezettségét a 2010. december 31. (3) A telekadó vonatkozásában a 2011. adóévben mentes a telekadó fizetési kötelezettség alól az a tulajdonos, aki 2010. december 31-ig építési engedély iránti kérelemmel fordult az Építésügyi Hatóság felé, vagy részére 2010. 1. melléklet a 31/2010. (XII. 2. melléklet a 31/2010. (XII.
tags: #mosonmagyarovar #vedono #fizeztes