A mobiltelefonok káros hatásai csecsemőkre és gyermekekre

A drót nélküli kommunikációs eszközök, magyarul a mobiltelefonok káros hatását már régóta kutatják, némiképp ellentmondó eredményekkel. A digitális eszközök a mindennapok részévé váltak, különösen a fiatalabb generációk számára. A mindennapokban gyakori, hogy már a csecsemők kezében is láthatunk digitális eszközöket.

A szülők fejében meg sem fordul, hogy ezzel nem segítik a csecsemő vagy gyermek fejlődését, hanem hátráltathatják, de minimum megzavarják azt. Az okostelefonok, tabletek és az internet elérhetősége új kihívások elé állítja a szülőket, hiszen a gyermekek fejlődésére gyakorolt hatások eltérőek lehetnek.

A Covid hatalmas nehézségeket okozott a tanulási és szociális képességeik fejlődésében, a mai napig leterhelve az eleve túlfeszített szakszolgálatokat, emellett náluk már egyértelműen mutatkozik a kütyüzés számos kártékony hatása. Nézzük meg, mit mutatnak a kutatások a mobiltelefonok csecsemőkre és gyermekekre gyakorolt káros hatásairól.

Fizikai és neurológiai kockázatok

Sugárzás elnyelődése

A gyerekek agya és csontvelője több sugárzást nyel el. Ennek az az oka, hogy a babák és gyermekek koponyacsontja vékonyabb, agyszövetük pedig felépítéséből és az agy relatíve kisebb méretéből adódóan jobban elnyeli a szóban forgó hullámokat a felnőttekéhez képest. A gyerekek agya a fenti különbségek miatt a mikrohullámok kétszeresét nyeli el a felnőtt agyhoz képest.

A tudósok egyetértenek abban, hogy a gyerekek szervezete több sugárzást képes elnyelni, mivel a fejük kisebb méretű, és koponyájuk vékonyabb csontozatú. A tumorkeltő sugárzások nagyjából harminc év alatt okoznak kimutatható tumorokat, a mobileszközök ilyen széles körű elterjedése pedig csak az utóbbi évtizedekben történt.

Egy idei, francia vizsgálat szerint a hétköznapi mobiltelefonhasználat nem, de az átlagosnál gyakoribb, igen rendszeres telefonhasználat már növelte kétféle agytumor kockázatát is. Az eddigi kutatások kissé ellentmondásosak ebben a tekintetben. Mindenesetre, úgy tűnik, hogy egyes tumortípusok kialakulásának kockázatát növeli a kommunikációs eszközök és egyes, szintén nem ionizáló sugárzást kibocsátó játékok használata.

Szabályozási hiányosságok

A mikrohullámmal működő kommunikációs eszközöket illetően szabályozásokat is kiadnak, erre sok esetben az adott ország törvénykezése kötelezi a gyártókat. Laptopok és tabletek esetében jelenleg általában 20 cm-ben határozzák meg ezt a távolságot. Azonban ezeket a szabályokat nem igazán frissítik, a jelenlegi húsz centit még abban az időben állapították meg, amikor azt gondoltuk, hogy leginkább a túlmelegedés okozhat szöveti károsodást, a mikrohullámmal kevésbé számoltunk.

Rengetegen sürgetik a törvényhozókat, hogy az elővigyázatosság elvét követve szabjanak határt a gyerekek körében a mobil használatának mindaddig, amíg be nem bizonyosodik, hogy biztonságosak.

Fejlődési és pszichológiai hatások

Az alvásminőség romlása

Jelentősen megnőtt a gyermekek okostelefon-használata. Bár a legtöbb szülő megpróbálja korlátozni gyermeke képernyő előtti idejét, a korábbi időkorlátok szinte "felrobbantak", amelynek számos pozitívuma mellett az egészségügyi kockázataira hívja fel a figyelmet a Magyar Alvás Szövetség. Az angol kutatás szerint azoknak a gyerekeknek, akiknek a hálószobájukban volt a mobilja, és használták is azokat, a legjelentősebb mértékben csökkent az alvásidejük.

„Számos gyerek a lefekvés előtt is használja az okostelefonját, pedig az eszköz kék fénye kifejezetten késlelteti és csökkenti az alvásidőt - hangsúlyozza G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke -, a gyermekek minőségi alvásának a hiánya nemcsak a napi teljesítményüket befolyásolja, hanem hosszabb távon a fizikai fejlődésüket, a figyelmüket, az energiaszintjüket is, és személyiségproblémákat is okozhat.”

Kognitív képességek romlása

Egy nemzetközi kutatás szerint az iskoláskorú gyerekek egészségére és tanulási hatékonyságára is negatívan hat a mobiltelefonok használata. "Az iskolások mobiltelefon-használatának nemzetközi elemzése kimutatta, hogy az eszközök hosszú távú használata pszichikai károsodást, hiperaktivitást, ingerültséget és alvászavart okozhat, valamint a szellemi munkaképesség csökkenéséhez, a memória és a figyelem gyengüléséhez vezethet".

Peternák Magdolna logopédus, gyógypedagógus elmagyarázta, hogy az idegrendszer 21 éves korig fejlődik, addig tudnak a kütyük ártani, és ha a figyelemkoncentráció képessége még ki sem alakult, akkor a gyermek egyéb kognitív képességei is nehezebben fejlődnek. Márpedig nagyon egyszerűen fogalmazva „ha nincs figyelem, nincs semmi”, ebből erednek a tanulási zavarok és a digitális demencia.

Utóbbi kifejezést Manfred Spitzer német neurológus, pszichiáter alkotta meg 2012-ben arra, milyen kognitív változásokat okozhat a túlzott digitáliseszköz-használat. Mára kutatások is igazolták, hogy a sok képernyőidő negatívan hat a többi között a végrehajtó funkciókra, a koncentrált és a munkamemóriára.

Beszédfejlődés és szociális interakciók

A 2020-as metaanalízis arra hívta fel a figyelmet, hogy a túl sok tévénézés/képernyőhasználat összefüggést mutat a beszédfejlődés lassulásával, az alvászavarokkal, valamint a szülő és gyermeke közötti interakciók csökkenésével. A korai tévénézés/képernyőhasználat kihatással van a későbbi (felnőttkori) tévénézési/képernyőhasználati szokásokra, így hozzájárul a figyelemzavarok, a rendszertelen étkezési szokások és a viselkedészavarok kialakulásához.

A pszichológusok már régóta figyelmeztetnek a dopaminfüggőség és az indulatkezelési problémák kialakulására, a figyelem elvesztésére. McDaniel és Radesky 2018-as kutatása kimutatta azt, hogy az anyák problémás eszközhasználata összefüggésbe hozható a gyermekek viselkedési zavaraival.

A szülők digitális eszközhasználata jelentős hatással van a gyermekek érzelmi fejlődésére, hiszen a gyerekek elsősorban szüleiktől tanulják meg az érzelmi kapcsolatok kezelését, a kommunikáció módjait és a figyelem irányítását. Ha a szülők túlzottan belemerülnek az okostelefonok, táblagépek vagy számítógépek használatába, az csökkentheti a gyermekkel töltött minőségi időt, és negatívan befolyásolhatja a kötődést, az érzelmi biztonságot és a szociális készségek fejlődését.

A logopédusok szerint az elmúlt 4-5 évben nagyon hirtelen és rohamosan emelkedett a beszédészlelési és -értési problémákkal küzdő gyerekek létszáma és a problémák súlyossági foka. Ennek elsődleges oka, hogy a folyamatosan a képernyő előtt ülő gyereknek a vizuális ingerek túlsúlya nem engedi az auditív információk befogadását, nem tudják ezeket párhuzamosan feldolgozni és integrálni, ezért a beszédértési és -észlelési képességük egyre romlik.

Virtuális autizmus és hiperaktivitás

Az okostelefon ott van a babakocsikban, a monitorok mindenütt körülvesznek, már a legkisebbeknél is megjelenhet a „virtuális autizmus" vagy a „virtuális hiperaktivitás" - amikor a túlzott eszközhasználat miatt szélsőséges magatartásminták mutatkoznak.

A kísérletek bebizonyították azt is, hogy azok a csecsemők, akik egy bekapcsolt tévével voltak egy szobában, egy idő után a tévét nézték és kevesebbet játszottak, a játéktevékenységükben nem tudtak elmélyedni. A bekapcsolt tévé/képernyőhasználat emiatt lassította a csecsemő mozgásfejlődését is.

Ajánlások és megelőzés

Ajánlott képernyőidő korosztályonként

A WHO ajánlása szerint digitális eszközt - és ebbe minden monitor, a tévé is beletartozik - 24 hónapos korig egyáltalán ne használjunk a gyerekek közelében (korábban ebben megengedőbbek voltak, aztán korrigáltak), 5 éves korig több részletre bontva napi 1 óra képernyőidőt engedélyezhetünk, a kamaszok esetében pedig napi 2 órát.

Franciaországban szigorítanák a gyerekek mobiltelefon- és internethasználatát. A májusban közzétett kutatási eredményeik szerint 3 éves kor alatt egyáltalán nem szabadna a gyerekeknek képernyőt látni, még 6 éves korig is csak szülői felügyelettel és oktatási céllal. „Jöhetnek korlátozások, akár tiltások is” - idézte az elnököt a France24 hírportál.

A teljes tiltás helyett fontos a megfelelő használat elsajátítása.

Tippek a képernyőidő egészséges kezelésére

• Távolság: A sugárzás erőssége a távolsággal sokszorosan csökken, azaz minél messzebb tartjuk magunktól a kütyüt, annál kevesebb sugárzás ér. Ha a mobiltelefont közvetlenül a fülemhez szorítom, akkor tízezerszer annyi sugárzást kapok, mintha 15 centire tartanám magamtól.
• Kikapcsolt állapot: A mobiltelefon csak akkor nem sugároz, amikor ki van kapcsolva.
• Terhesség és szoptatás: Tartsuk távol a mobiltelefont terhes nők hasától, és semmiképp ne telefonáljunk vagy tabletezzünk szoptatás közben.
• Hálószoba: A gyerek hálószobájában ne legyen mobileszköz éjszaka.
• Időkorlát: Érdemes minél kevesebb órát tölteni mobileszközök használatával, mivel a tumorkeltő sugárzás kockázatnövelő hatása összeadódik, azaz összességében az életünk során kapott sugár számít.
• Minőségi idő: A gyermekek érzelmi fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a szülők tudatosan alakítsák saját és gyermekeik képernyőhasználati szokásait, hiszen a közösen töltött minőségi idő, a személyes jelenlét és a valódi kapcsolatok nem pótolhatók semmilyen technológiai eszközzel.

A cél nem az eszközök teljes kizárása, hanem azok ésszerű és felelős használata, hogy a gyermekek megtanulják az egészséges digitális egyensúlyt. Ehhez elengedhetetlen a következetesség, a példamutatás és a közös szabályok kialakítása, amelyek biztonságos kereteket nyújtanak a fejlődéshez.

tags: #mobiltelefon #artalmai #csecsemokre