Az újszülött denevérek táplálkozása és gondozása

Az újszülött denevérek, mint minden emlős, anyatejjel táplálkoznak. Azonban, ha egy árván maradt vagy bajba jutott denevérkölyök kerül elő, akkor az emberi segítségre szorul. Ez a cikk részletesen bemutatja, mivel táplálkoznak az újszülött denevérek, hogyan kell őket gondozni, és mit tegyünk, ha mentésre szoruló példánnyal találkozunk.

A denevérek szaporodása és a kölyöknevelés

A denevérek ősszel párzanak, de a petesejt csak tavasszal termékenyül meg, amikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök - fajtól és az aktuális időjárástól függően - május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, utódaikat elevenen hozzák a világra és tejjel táplálják őket.

Az utódok száma 1-2, melyek csupaszon és vakon, de például az embergyerekekkel összehasonlítva lényegesen fejlettebben jönnek a világra. Az anya az ellést követően 1-2 hétig még testén hordozza kicsinyét, aki kampószerű tejfogaival az emlőbe, míg fejlett hátsó lábaival és hüvelykujjaival mamája szőrébe kapaszkodik. Anyja vitorláival takarja és védi.

A kölyök az első pár napban nem hagyja el az anyját, a nőstény az első 1-2 napban nem is táplálkozik. Majd rövid vadászatokat tart, de inni mindenképp ki kell mennie a tejelválasztás miatt. Az egyhetes kölyköt már magára hagyja addig, amíg elmegy inni és enni, majd visszatér szoptatni. Minél nagyobb a kölyök, annál hosszabb vadászatokat tart. Az újszülött denevérek a tejen gyorsan fejlődnek, és körülbelül 2-2,5 hónapos korukra önállósodnak. Ekkor már röpképesek, és maguknak kell gondoskodni a táplálékról is.

Az anya, merthogy csak a nőstény vesz részt a kölyöknevelésben, ezután is vele marad, és megmutatja utódjának a táplálkozó- és ivóhelyeket, az átmeneti szállásokat, majd végül a telelőhelyet.

Denevérkölyök mentése és elsősegélynyújtás

A kölykök az első napokban repülés közben pottyanhatnak le anyjukról, illetve kicsit fejlettebben már önállóan szétmászkálnak és kieshetnek a búvóhelyről. A szerencsésebbeket - különösen városokban - gyakran emberek találják meg, így lehetőség van a kis apróságok felnevelésére.

FONTOS, hogy egy denevérnek mindenképpen segítségre van szüksége akkor, ha a földön kuporog vagy nappal búvóhelyen kívül, kitett helyen tartózkodik (pl. falon, fatörzsön). A harapások elkerülése érdekében az állat megfogása mindig kesztyűben történjen! Bár a kicsik nem tudnak harapni - sajátos tejfogaik csak az anya emlőjén való csimpaszkodásra szolgálnak -, gumikesztyű használata esetükben is mindenképpen javasolt. A kisdenevérek felnevelése kifejezetten nehéz, ezért azt mindig bízzuk szakemberekre!

Azonnali intézkedések a megtalált denevérrel

1. Elhelyezés: A megtalált állatot helyezzük tiszta, tetején kilyuggatott, zárható műanyag tárolódobozba, amiben megfelelő hőmérséklet és páratartalom van. Fontos, hogy a doboz falmagassága nagyobb legyen, mint a denevér teljes hossza, ami kb. 20 cm. A doboz oldalát karcoljuk be sűrűn, hogy tudjon mibe kapaszkodni a kisállat és fel tudjon kapaszkodni a doboz oldalára. Fúrjunk 5-8 mm-es lyukakat a doboz oldalára, oldalanként 2-3 lyukat. A doboz aljára érdemes papírtörlő kendőt tenni, mert így könnyebb tisztán tartani a doboz belső részét.
2. Hőszabályozás: Nagyon fontos, hogy ne száradjon ki a kölyök, ez nyári melegben pár óra alatt bekövetkezhet. A denevérkölykök nagyon melegigényesek, az ideális hőmérséklet a tárolódobozban min. 25-28 °C. Ezt egy átlagos szobában melegítés nélkül nyáron sem tudjuk biztosítani, így használjunk zselés melegítőpárnát vagy melegvízzel feltöltött palackot.
3. Páratartalom: Jó megoldás a párásításra, ha folyamatosan nedvesen tartott rongy van a dobozban, de soha ne használjunk bolyhosodó szövetet vagy papírtörlőt, mert az állat rá fog harapni, és a szétfoszló anyag a szájában marad!
4. Folyadékpótlás: Általában erősen dehidratált állapotban és minden tartalékukat felélve kerülnek elő a bajba jutott denevérek. A hozzánk került denevérnek először folyadékot adjunk, ugyanis sok esetben már erősen dehidratáltak szoktak lenni. Állatorvosi rendelőkben beszerezhető CALO PET pasztából 0,1 ml-t oldjunk fel 3 ml vízben, és ezzel próbáljuk megitatni a kisemlőst. A Calo PET-es folyadékot max. 2 napig kaphatja. Ha nem tudunk pasztát szerezni, akkor 1 dl vízben oldjunk fel egy evőkanál cukrot vagy szőlőcukrot, és ezzel próbáljuk itatni. Az itatás után jöhet az etetés.

Az újszülött denevérek etetése

A várakozási idő alatt lehetőség szerint gondoskodjunk a kölyök kiszáradásának megelőzéséről táplálással/itatással is. Cukros víz, macskakonzerv, hús stb. nem alkalmas denevérkölykök ellátására!

Tápszeres etetés

Erre laktózmentes (!) forrázott tej és macskáknak való tejpótló tápszer (pl. Royal Canin BabyCat Milk; Panzi Milk Powder) 30-70%-os keveréke használható (mindkettő könnyen beszerezhető élelmiszerboltban és állateledel üzletben). Alkalmanként a testtömeg 10 %-át ajánlott etetni, ez kb. 0,2 ml tejkeveréket jelent. Az etetést nagyon óvatosan, 3-4 óránként megismételve, cseppentő vagy fecskendő segítségével végezzük. Vigyázzunk, hogy az orrába ne menjen a tápszer.

Előfordulhat, hogy nem hajlandó rovart enni. Ilyen esetekben kell megpróbálni a tápszeres etetést. A baba tápszerből 1 evőkanállal tegyünk egy pohárba, és annyi vizet tegyünk hozzá, hogy kissé krémesen folyó tápszert kapjunk. Jól keverjük össze a tápszert és pipettával próbáljuk cseppeket tenni a szájához.

Rovarevő denevérek etetése

A denevérek rovarevő állatok. Szürkületkor nagy csapatokban kirepülnek, és repülő rovarokkal táplálkoznak. A mentett kis denevérünket is rovareleséggel kell etetni. Vegyük ki a denevért a helyéről és tegyük a törülközőre. Csipesszel vegyünk ki 1 db lisztkukacot, tépjük le a fejét és finoman érintsük a szájához a fej nélküli részét. Ha szerencsénk van, akkor a kis denevér elveszi a kínált táplálékot és hangosan csámcsogva elfogyasztja a kukacot. Egy etetésre kb. 8-10 db kukacot is meg lehet vele etetni. Ha szépen eszik, akkor nagyobb rovarokkal is lehet kínálni, mint például gyászbogár lárva vagy barna tücsök. A gyászbogár lárva fejét vágjuk le, mert harap, és csak a megmaradt résszel kínáljuk. Etetés végén mindig kínáljunk friss vizet pipettából a denevérnek.

Etetési gyakoriság

Az állat állapotától függően 2-3 óránként etessük és itassuk meg. Általában ha napközben vesszük ki a dobozból, akkor testhője alacsony lesz, de az etetés végére mindig emelkedik, és ezzel együtt aktívabb is lesz.

Milyen fajtájú denevérek mit esznek?

A denevérek mintegy 1400 faja ismert, és táplálkozásuk nagyon eltérő lehet. Bár a legtöbb denevér rovarokat eszik, és ezért rovarevőknek hívjuk őket, vannak más táplálkozási szokásokkal rendelkező fajok is.

A fenti képek közül melyiket nem eszi meg a denevérek? Mondhatjuk, hogy ez trükkös kérdés, mert valamelyik típusú denevérnek mindegyik jó.

Mit tegyünk, ha sérült vagy eltévedt denevért találunk?

Mikor van szükség közbeavatkozásra?

• Ha a denevért nappal „kitett helyen” találjuk, és ragadozóktól (pl. macska) valamennyire védett helyre (pl. egy fatörzs) helyezve nem repül el este.
• Ha biztosan megsérült, baleset érte (vérzik, törött szárnnyal fekszik stb.).
• Ha elárvult fiatal denevérről van szó (rájuk május második felétől lehet számítani), és nincs meg a kolónia.
• Ha telelés közben zavartuk meg az állatot (pl. egy egész kolóniát építkezéskor, fakivágáskor).

Mik a leggyakoribb okai a denevérek bajba kerülésének?

• Tavasszal és ősszel gyakran találni legyengült denevéreket. Ők pár napos/hetes segítő támogatás után elengedhetőek/teleltethetőek.
• Ragacsos rovar/egér csapdába repült denevérek, az ő megtisztításuk hosszadalmas munka, ami nagy szaktudást igényel.
• Sérült denevér (autóbaleset, nekirepül valaminek, elkapja egy macska stb.), itt főleg a mielőbbi állatorvosi segítség a fontos.
• Elárvult denevér felnevelése hosszadalmas folyamat, sok buktatóval, de nem lehetetlen vállalkozás. Ha ismert a kolónia, meg lehet próbálni visszatenni a többi denevér közelébe.
• Fakivágás során, ha az odvas fában denevér kolónia lakott, akkor megsérülhettek denevérek.
• Télen a telelést zavarjuk meg, ilyenkor is érdemes mielőbb természetvédelmi mentőközponttal kapcsolatba lépni, mivel a hibernált állapotban lévő példányok nem biztos, hogy túlélik a hidegben.
• Régi házak bontásakor, télen is találhatunk telelő denevérkolóniát, nekik is szükségük van a segítségre.

Hogyan fogjuk meg a denevért?

A denevérek tűhegyes rovarevő fogazattal rendelkeznek. Védekezésképpen megpróbálhatnak megharapni, mely főleg a nagyobb termetű fajok esetében járhat sérüléssel. Megfogásukhoz használjunk kesztyűt, rongyot, vagy törölközőt. A denevért ne tartsuk szárnyainál fogva, vagy szárnyait hátra feszítve, mert az fájdalmas lehet számára, akár ficamot is okozhatunk. Próbáljuk a szárnyait csukott állapotban a testéhez szorítva felemelni a denevért.

Betegségek terjesztése

Sok vadon élő állathoz hasonlóan a denevérek is terjeszthetnek betegségeket (pl. veszettség), így amikor megfogjuk őket, vigyázzunk, hogy ne harapjanak meg bennünket. A megfertőződés esélye nagyon csekély, de ettől még fontos a biztonság, ezért lehetőleg kesztyűben, ronggyal vagy törölközővel fogjuk meg a denevért. A megfogást követően a normál higiénés viszonyok betartása ajánlott (kézmosás, kézfertőtlenítés).

Elhelyezés, amíg nem jön a segítség

Egy cipős doboz megfelelő az elhelyezésre. Egy törölköző vagy rongy alkalmas arra, hogy a denevérnek csúszkáljon a doboz alján, hanem a rongy redőiben megkapaszkodhasson, és elbújhasson. Egy kupakban - vagy ha esetleg rendelkezésre áll, akkor - pipettával, kanállal, fecskendővel lehet vizet kínálni nekik, de nem mindig fogadják el.

Szükség van-e etetésre, amíg a segítség nem jön?

Legyengült denevéreknek a koplalás az életébe is kerülhet, azonban - mivel etetni nehézkes őket - hacsak lehet, ezt bízzuk szakemberre, és inkább mielőbb juttassuk mentőközpontba az állatot. A denevérek repülés közben táplálkoznak, és ha még sikerül is beszereznünk eleségállatokat, egyes egyedekkel meggyűlhet a bajunk. Gyakran kiköpik a felkínált táplálékot. Etetésre a legjobb választás a lisztkukac vagy a gyászbogár lárva. Ugyanakkor ezek hirtelen beszerzése sokszor nehézkes. Egy denevér testtömegének kb. 1/3-át eszi meg egy-egy étkezés során.

Kapcsolatfelvétel szakemberekkel

Magyarországon minden denevér védett, amennyiben mentésre szoruló denevért találsz, úgy a legközelebbi természetvédelmi mentőközpontba kell szállítani, ahol sorsáról gondoskodnak. A Szentendrei Kisállatkert természetvédelmi mentőközpontként üzemel, és télen-nyáron fogadja a bajba jutott denevéreket. Az épületbe tévedt denevérnek az a legjobb, ha visszatesszük az eredeti lakhelyére. Amennyiben ez nem megoldható, például a sérülése miatt, akkor tegyük az állatot egy lefedett kartondobozba, és értesítsük a területileg illetékes természetvédelmi szervet.

tags: #mivel #taplalkoznak #az #ujszulott #deneverek