A jármű kiválasztása egy vállalkozás számára összetett döntés, amely számos tényezőtől függ. Akinek tonnákat kell szállítania, teherautót vesz, aki pedig a gyerekeket viszi oviba reggel, az személyautót. De mi is pontosan a különbség a törvényi szabályozás, az adózás és a gyakorlati használat szempontjából?
Mi minősül személygépkocsinak a jogszabályok szerint?
A személygépkocsi fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 3. §-ának 45. pontja határozza meg. Eszerint „személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncs kerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas”. Ez magában foglalja a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsikat, a versenyautókat és az önjáró lakóautókat is.
Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi) is, amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér. Ide tartozik az az eset is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. Ez azt jelenti, hogy egy kombi attól még jogilag személyautónak minősül, hogy kiszereljük belőle a hátsó üléseket, leköszörüljük a padlón a rögzítési pontokat, a rakteret körbeburkoljuk farostlemezekkel, és kizárólag festékesvödröket, talicskát vagy akár sódert szállítunk vele.
A vámtarifaszám (vtsz.) szerepe a besorolásban
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) előzetesen felszámított adó levonásának tételes tiltását és az ezek alóli kivételt jelentő esetköröket a személygépkocsikra, mint a 8703 statisztikai besorolás alá tartozó eszközre vonatkozóan írja elő. A 8703-as vtsz. szám alá tartoznak „[a] gépkocsi és más gépjármű, elsősorban személyszállításra tervezett (a 8702 vtsz. alá tartozó kivételével), beleértve a kombi típusú gépkocsit és a versenyautót is.”
Nem a forgalmi engedélyben szereplő bejegyzés tehát a meghatározó, hanem a vámtarifába történő besorolás. A minősítést a vámtarifaszámok 2018. január 1-jén érvényes besorolási rendje szerint kell elvégezni. Személygépkocsinak minősülnek a kettős funkciójú (személy- és teherszállításra szolgáló) járművek is, ha az elsődleges funkció a személyszállítás.
Amennyiben az adott jármű az Áfa tv. alkalmazásában nem minősül személygépkocsinak (például 8704 vtsz. alá tartozik, ami tehergépkocsit jelöl), akkor annak beszerzési áfa tartalmát és az abba tankolt gázolaj áfa tartalmát az általános szabályok szerint - adóköteles üzleti használat esetén - le lehet vonni.
Adózási szempontok: cégautóadó és ÁFA levonhatóság
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/A. §-a szerint cégautóadó-köteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti személygépkocsi (ide nem értve a környezetkímélő gépkocsit), amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.
A személygépkocsi beszerzését terhelő előzetesen felszámított áfát soha nem lehetett levonni. Ha mégis levonták, akkor az elévülési idő miatt az adóbevallást nem, de a számviteli elszámolást korrigálni kell. Hasonló az eset akkor is, ha kiderül, hogy nem személygépkocsiról van szó, hanem tehergépkocsiról, és az előzetesen felszámított áfát a társaság nem vonta le.
A 2008. évet megelőzően elkövetett hibák esetén adózási szempontból nincs következménye (a szándékosság kivételével), számviteli szempontból viszont megállapítható a 10 évvel ezelőtti hiba esetére is, hogy jogszabályellenesen jártak el.
A 12 Teherautó, Amelyet NE Vegyél meg 2026-ban (A Folytonos Hibáktól a Teljes Katasztrófáig)
Példa esettanulmány: Tehergépkocsinak bejegyzett, 6 személyes jármű
Egy kft. magánszemélytől vásárolt egy 2800 kg össztömegű, 6 személy szállítására is alkalmas, nyitott raktérrel is rendelkező gépkocsit. A forgalmi engedélybe tehergépkocsi van bejegyezve. Ez a gépkocsi az Áfa-tv. értelmében személy- vagy tehergépkocsinak számít?
Az Áfa-tv. azt a gépjárművet tekinti tehergépkocsinak, amelynél a vtsz.-besorolás 8704-es. Amikor új tehergépkocsit veszünk, a számlára az eladó ráírja a 8704. vtsz-t. Az egyes áruosztályokat magyarázó rendelkezések segítséget adnak a helyes besoroláshoz, de egyáltalán nem biztos, hogy ez elegendő. Ha autókereskedőtől történik a vásárlás, és a számla tartalmazza a vásárolt gépjármű vtsz.-besorolását (tehergépjárműnél legalább 8704-es számot), ez még nem elegendő, különösen vitatott vagy vitatható esetben. Ezért célszerű, még ebben az esetben is, a magánszemélytől történő vásárlás esetén mindenképpen az arra illetékes szervtől szakvéleményt kérni.
Járművek besorolásának főbb szempontjai
| Szempont | Személygépkocsi | Tehergépkocsi |
|---|---|---|
| Személyszállítási kapacitás | Max. 8 fő (vezetővel) | Általában 2-3 fő (vezetőfülke) |
| Rakodótér | Korlátozott, személyszállításra optimalizált | Nagyobb, teherszállításra kialakított |
| Vtsz. besorolás | 8703 | 8704 |
| Cégautóadó | Köteles (kivéve környezetkímélő) | Nem köteles |
| ÁFA levonhatóság (beszerzés) | Nem vonható le | Általános szabályok szerint levonható |
| ÁFA levonhatóság (üzemanyag) | 50%-ban vonható le | Általános szabályok szerint levonható |
Utánfutó vontatás szabályai és jogosítvány kategóriák
Kiindulási pont, hogy aki utánfutót húzna, az rendelkezik B kategóriás jogosítvánnyal. Minimális fogalommagyarázat, hogy könnyű pótkocsiról 750 kilogrammig, nehézről felette beszélhetünk. Egy 3,5 tonnás, akár 9 személyes furgon után kötve tehát akár még egy ilyen is húzható, így B kategóriával akár 4,25 tonnányi járműszerelvényt is vezethetünk. Nehéz (750 kilogrammnál nagyobb össztömegű) pótkocsit azonban csak 3,5 tonnás összesített szerelvénytömegig húzhatunk B kategóriás jogosítvánnyal. Amennyiben ennél nehezebb járműszerelvényt szeretnénk vezetni, legalább B+E kategóriás jogosítványra lesz szükségünk. Fontos, hogy a tömegek számításakor mindig a megengedett össztömegeket kell nézni, a rendőr is azt fogja.
Autónként változik, hogy milyen tömegű fékezetlen és fékezett pótkocsi húzható vele. Fontos tudni, hogy bár a szabályzás akár azt is megengedné, hogy egy 1,5 tonna saját tömegű, 2 tonna megengedett össztömegű autó után egy 1,5 tonna megengedett össztömegű utánfutót kössünk, azonban minden esetben figyelni kell arra is, hogy az adott autó forgalmijában milyen vonathatósági érték szerepel.
Példák utánfutó vontatásra
Vegyünk egy példát, egy 1575 kilogramm saját tömegű Renault Grand Scénicet. Itt a megengedett össztömeg 2175 kilogramm, ehhez jöhet még 650 kilogrammnyi fékezetlen és 1,25 tonnányi fékezett utánfutó. Az 1.5 dCi-re tehát akár 3425 kilogrammot is akaszthatnék, s akár kéttengelyes, könnyebb személyautóhoz elegendő utánfutót is húzhatnék vele.
Egy Renault Laguna 2.0 dCi vontatásakor a 2,0 literes dízel is alaposan megérezte a csaknem kétszeres súlyt. A Laguna saját tömege egyébként 1576 kg, megengedett össztömege 2051 kg, fék nélkül a Scénicemhez hasonlóan 650 kilogrammos utánfutót húzhat, fékezetten 1500 kilogrammot. Ám vigyázat, ha valaki valóban rátenne egy 1,5 tonnás utánfutót, akkor már csak B+E jogosítvánnyal vezethetné, hiszen a járműszerelvény össztömege túlnyúlna a 3,5 tonnán. Erre az autóra B kategóriás jogosítványhoz csak 1449 kilogramm megengedett össztömegű utánfutó köthető. Szélsőséges példa, de vontathatóságát kihasználva B+E kategóriás jogosítványt igényel az amúgy kulturált családi autónak számító Renault Laguna 2.0 dCi.
A 12 Teherautó, Amelyet NE Vegyél meg 2026-ban (A Folytonos Hibáktól a Teljes Katasztrófáig)
Vonóhorog felszerelés és sebességkorlátozások
Autónkra bármikor szereltethető vonóhorog, ám azt az autóval együtt vizsgáztatni szükséges. Új autó vásárlásakor tehát érdemes még a forgalomba helyezés előtt felszereltetni azt, hogy az első vizsgát már azzal együtt kapja meg, idősebb autónál pedig akkor járunk a legjobban, ha azt az időszakos ellenőrzés előtt szereljük fel. Felszerelni fel lehet persze már jóval korábban is, csak vizsga nélkül nem vonóhorog, hanem egy kiegészítő az csupán, pótkocsit tehát nem vontathatunk vele.
Fix és levehető fejű vonóhorgok egyaránt kaphatóak, s a leszerelhető fejűek között is többféle verzió létezik. Bármelyik szabályos, amennyiben az - előírt helyén, a földfelszíntől számított 35-42 centiméteres magasságában, az autó középvonalánál - nem zavarja a rendszám leolvashatóságát. Amennyiben igen, akkor csakis csavarrögzítés oldása nélkül levehető fejű vonóhorog szerelhető fel. Nem kötelező leszerelhető legyen a vonóhorog, itthon még a levehetőt sem kell eltávolítani, ha nem használjuk - már amennyiben nem takarja a rendszámot.
Fontos, hogy vontatáskor csökkentett, autópályán is legfeljebb csak 80, lakott területen kívül autóúton és országúton is 70, lakott területen belül pedig a magasabb tempót engedélyező helyeken is legfeljebb 50 km/órával szabad közlekedni. Friss - az első kategóriaszerzést két éven belül jelölő - jogosítvánnyal még nem szabad vontatni. Erre nincs külön korlátozó jelölés a jogosítványon, a kategóriaszerzés dátuma a döntő.
Tapasztalatok és tanácsok a járműpark kialakításához
A megfelelő jármű kiválasztása nagyban függ a vállalkozás specifikus igényeitől. A költségek minimalizálása és a tudatos tervezés kulcsfontosságú. A flottakezelés, mint szolgáltatás, segíthet ebben, mivel a szakértők tanácsot adnak a megfelelő járművek kiválasztásához, azok bérbevételéhez és üzemeltetéséhez.
Fontos tehát már az autóvásárlás előtt alaposan átgondolni és eldönteni, milyen célra kívánjuk használni a járművet. A járműpark összetételének megtervezésekor figyelembe kell venni a szállítandó áru mennyiségét és méretét is.