A csecsemőkori ekcéma okai, tünetei és kezelése

A csecsemő- és kisdedkor egyik leggyakoribb krónikus bőrbetegsége az ekcéma, más néven atópiás dermatitisz. Gyakorisága 8-15 százalék, és ez az arány egyre nő világszerte, a gyermekek mintegy 20%-át érinti. Az ekcéma már a pár hetes babánál is megjelenhet, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában.

Az ekcéma nem fertőző és nem terjed át egyik emberről a másikra. Családilag öröklődő genetikai bőrállapot, amelyre a bőr szárazsága, hámlása, viszketése és pirosodása jellemző. Az irritált területek végül begyulladnak, kipirosodnak, sőt mi több, néha szét is reped a bőr, és elkezd nedvesedni. A kisbabák jellemzően nyugtalanul alszanak, sokszor felébrednek, és minden lehetséges módon próbálnak vakarózni. Ettől csak még rosszabb lesz a helyzet, sőt mi több, a sebes bőrfelületen keresztül könnyebben bejuthatnak a szervezetbe különböző allergének és baktériumok.

Csecsemő ekcémás bőrrel

Az ekcéma kialakulásának okai

A csecsemőkori ekcéma döntően örökletes tényezők következtében alakul ki. Az atópiás, azaz a különböző allergiás megbetegedések megjelenését eredményező hajlam öröklődik. Egy allergiás szülő esetén mintegy 30 százalékos eséllyel, két allergiás szülő esetén pedig több mint 60 százalékos eséllyel lesz allergiás születendő gyermekük is. Az atópiás hajlam egyik leggyakoribb formája csecsemőkorban az ekcéma.

A bőrben nem termelődik elegendő lipid (zsír), a védőrétege sérült, ezáltal sérülékenyebb és könnyebben átengedi az allergéneket és irritáló anyagokat. Ennek következtében a bőr veszít nedvességtartalmából, szárazzá válik, viszket. Fontos kiemelni, hogy az ekcéma nem jelent egyet a száraz bőrrel, ám a csecsemőkori ekcémát megelőzi a bőrszárazság.

A csecsemők és kisgyermekek bőre érzékenyebb a környezeti hatásokra, mint a felnőtteké, ezért a külső vagy környezeti tényezők gyakran szerepet játszanak kialakulásában. Ezen kívül az irritatív anyagok, mint például a gyapjú, a szintetikus textíliák, a túlzott meleg vagy a szappan - sőt, akár a baba arcát érő nyál is - befolyásolhatják az ekcémát. A harmadik befolyásoló tényező az allergia, ami lehet ételallergia vagy állatszőr-, poratka- és pollenallergia.

Az ekcéma kialakulásának tényezői</tagék></p><h2>Tünetek és szövődmények</h2><p>Csecsemőekcéma esetén a tünetek már néhány hónapos korban megjelenhetnek, és leggyakrabban az arcon, a fejbőrön, a térdek és könyökök hajlataiban, valamint a pelenka alatti területeken fordulnak elő. Az először nedvedző hólyagocskák pár nap elteltével felszakadva beszáradnak, majd az egész folyamat ismétlődik. A gyermekek és szülők számára talán a legnehezebb, hogy az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek. A viszketés az ekcéma egyik fő jellemzője, a bőrfelszín védőrétege sérült, így az allergének és irritáló anyagok bejuthatnak a bőr mélyebb rétegeibe, ami gyulladást és a viszketésért felelős hisztamin felszabadulását okozza.</p><p>A csecsemőekcéma önmagában nem életveszélyes, de számos kellemetlenséggel és szövődménnyel járhat. Az egyik a fertőzések veszélye: a viszketés miatt a baba gyakran vakarja az érintett bőrfelületet, ami kisebesedést okozhat. A nyílt sebek könnyen elfertőződhetnek, például baktériumok vagy gombák által. Ha a csecsemőekcéma súlyos és nem kezelik megfelelően, az idősebb korban is fennmaradhat, és egyéb atópiás betegségek, például asztma vagy allergiák kialakulásának kockázatát növelheti. Az atópiás menetelésnek nevezett kórállapot allergiás alapú asztmához is vezethet.</p><h3>Az atópiás menetelés tipikus lefolyása</h3><table> <thead> <tr> <th>Életkor</th> <th>Jellemző tünetek</th> </tr> </thead> <tbody> <tr> <td>0-2 év</td> <td>Ekcémás bőrtünetek, ételallergiával társulva</td> </tr> <tr> <td>2-3 év</td> <td>Savós középfülgyulladás</td> </tr> <tr> <td>Óvodás-kisiskolás kor</td> <td>Allergiás nátha tünetei (köhögés, szemviszketés, orrfolyás)</td> </tr> </tbody></table><h2>Megelőzési lehetőségek</h2><p>Genetikai eredetű betegség révén nincs olyan módszer, amivel garantáltan megelőzhető lenne az ekcéma a születendő gyermeknél. Azonban egyes kutatások szerint bizonyos élelmiszerek várandósság alatti fogyasztásával csökkenthető a betegség kifejlődésének kockázata.</p><h3>Anyai táplálkozás a terhesség alatt</h3><p>A zöld és sárga színű zöldségek, a citrusfélék és a béta-karotinban gazdag (általában piros vagy narancssárga színű) zöldségek és gyümölcsök nagy mennyiségű fogyasztása a terhesség alatt csökkenti a születendő gyermeknél az ekcéma kialakulásának kockázatát egy japán kutatás szerint. Ajánlott élelmiszerek például a sárgarépa, paradicsom, cékla, brokkoli, káposzta, karfiol, spenót, halak, joghurt, a citrusfélék (pl. narancs), továbbá a teljes kiőrlésű gabonák.</p><p>További kutatások a probiotikumok és prebiotikumok lehetséges előnyeire utalnak. Ezek szerint a várandósság időszakának egészséges bélflórája az immunrendszer részeként közvetve hatással van a születendő gyermek immunrendszerére is, csökkentve a csecsemőkorban megjelenő allergia kockázatát. A bélflóra támogatására ajánlott a joghurt, kefir rendszeres fogyasztása, természetesen csak akkor, ha az anya ezeket egyébként is fogyaszthatja.</p><h3>Szoptatás és az ekcéma kockázata</h3><p>A szoptatás egyértelműen ajánlott, és kulcsfontosságú szerepet játszik az ekcéma megelőzésében. Azok a gyermekek, akik három hónapos korukig, vagy tovább kizárólag anyatejjel tápláltak, alacsonyabb az ekcéma előfordulása, mint a sosem, vagy ennél rövidebb ideig szoptatott kortársaiknál. A kizárólagos szoptatástól genetikai hajlam esetén önmagában nem várható az ekcéma megelőzése, azonban a tünetek kialakulásától és visszatérő fellángolásától részben megvédheti a gyerekeket.</p><p>Az anyatejben antitestek, prebiotikus összetevők és gyulladáscsökkentő anyagok találhatók, melyek segíthetnek a csecsemő immunrendszerének erősítésében és érésében, csökkentve az ekcéma kialakulásának esélyét is. Anyatej hiányában az allergiára hajlamos csecsemőknek hipoallergén (HA) tápszert adhatunk.</p><h3>A szoptatás alatti táplálkozás szerepe</h3><p>Régebben azt gondolták, hogy a gyakori allergének (tehéntej, tojás, földimogyoró, hal) kiiktatása a kismama táplálkozásából segít az ekcéma vagy az ételallergiák megelőzésében. Ez az összefüggés azonban téves: a szoptatás alatti táplálkozásban csak akkor kell korlátozásokat bevezetni a tünetek megelőzése céljából, ha a baba valóban allergiás (pl. a tejre). Ebben az esetben ki kell iktatni a panaszokat okozó ételeket a kismama étrendjéből is.</p><p>Egészséges, ételallergiát vagy súlyos ekcémás tüneteket nem mutató babánál felesleges, sőt káros is lehet az indokolatlan allergénmentes diéta. Ebben az esetben elegendő az, ha az erős allergénként ismert összetevők túlzott fogyasztását kerüli a szoptató anyuka, de napi 2 dl tej, heti 3 tojás vagy egy alkalommal történő halfogyasztás nyugodtan beiktatható az étrendbe. Az erős allergének bevezetése történhet később, de mindenképpen az anyatejes táplálás ideje alatt, az első egy évben javasolt.</p><p><tagvideo>A szoptatás és a csecsemő immunrendszere</tagvideo></p><h2>Az ekcéma kezelése</h2><p>Az ekcéma kezelésének alapja a bőr hidratálása, az irritáló tényezők elkerülése, és szükség esetén az orvos által javasolt gyógyszeres kezelés. Fontos a szoros konzultáció a házi gyermekorvossal, védőnővel, szükség szerint pedig gyermek gasztroenterológussal, bőrgyógyásszal.</p><h3>Bőrápolás és hidratálás</h3><p>Az ekcémás csecsemő érzékeny, gyakran igen száraz bőre gondos ápolást igényel. Hetente kétszer-háromszor, maximum 10 percig fürdessük meg a babánkat langyos vízben, gyógyszertári fürdetőkrémekkel. Lehetőleg olajos tusfürdőt alkalmazzunk, amely visszahidratálja a száraz bőrű csecsemő bőrét. A fürdést követően érdemes hamar (3 percen belül) bekenni a teljes bőrt egy tápláló, hipoallergén hidratáló krémmel, melyek elegendő bőrbarát lipidet és hidratáló összetevőket tartalmaznak, továbbá nincs bennük allergizáló anyag és parfüm. Kerüljünk minden olyan terméket, amely illatanyagot és színezéket tartalmazhat.</p><p><tagimg>A csecsemőkori ekcéma kezelésének fontossága

Az irritáló tényezők elkerülése

  • A kicsi ruháit, ágyneműit, illetve minden olyan textíliát, amely a bőrével közvetlenül érintkezhet folyékony, színtelen mosószerrel mossuk.
  • Öblítőből a szenzitív, vagy bababarát változatot válasszuk, de az is jó megoldás, ha tiszta vízzel öblítjük át alaposan a ruhácskáit.
  • A nedvesség fokozottan irritálhatja a pici érzékeny bőrét, ezért a pelenkát cseréljük gyakrabban.
  • Ügyeljünk rá, hogy a gyermekszobában ne legyen túl meleg és a kicsit ne öltöztessük túl, mivel a verejtékezés fokozza a panaszokat.
  • Az allergénmentes otthoni környezet mindenképpen előnyös.

Orvosi kezelések

A bőrgyógyász többnyire már az első vizsgálat során felismeri a jellegzetes tüneteket, melyek alapján megszületik a diagnózis: ekcéma. A terápia felírása során az orvos minden esetben figyelembe veszi a gyermek életkorát, s ennek megfelelően állítja össze az alkalmazandó szerek listáját.

  • Helyi szteroid készítmények: Krémek, kenőcsök használhatóak a panaszok jelentkezésekor. Ezeket kisgyermekeknél rövid ideig, csak az orvos által előírt nagyságú bőrfelületen, hígított formában alkalmazzuk.
  • Antihisztamin készítmények: Fontos szerepet játszanak a panaszok fellángolásakor jelentkező nagyfokú viszketés csillapításában.
  • Helyi immunmoduláló szerek: 2 éves kor után alkalmazhatók, lényegük, hogy érzékenyebb bőrfelületeken is alkalmazhatóak, illetve fenntartó kezelésként, hosszabb távon, panaszmentes állapotban is használhatjuk őket a tünetek megelőzésére.

Az ekcéma kezelésében fontos megérteni, hogy nincs két egyforma eset, ezért sablonokat nem szabad követni. A kiváltó tényezők kerülésével és fenntartó kezeléssel tünetmentes állapot érhető el.

tags: #mitol #alakul #ki #a #csecsemokori #ekcema