A csecsemő- és kisdedkor egyik leggyakoribb krónikus bőrbetegsége az ekcéma, más néven atópiás dermatitisz. Gyakorisága 8-15 százalék, és ez az arány egyre nő világszerte, a gyermekek mintegy 20%-át érinti. Az ekcéma már a pár hetes babánál is megjelenhet, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában.
Az ekcéma nem fertőző és nem terjed át egyik emberről a másikra. Családilag öröklődő genetikai bőrállapot, amelyre a bőr szárazsága, hámlása, viszketése és pirosodása jellemző. Az irritált területek végül begyulladnak, kipirosodnak, sőt mi több, néha szét is reped a bőr, és elkezd nedvesedni. A kisbabák jellemzően nyugtalanul alszanak, sokszor felébrednek, és minden lehetséges módon próbálnak vakarózni. Ettől csak még rosszabb lesz a helyzet, sőt mi több, a sebes bőrfelületen keresztül könnyebben bejuthatnak a szervezetbe különböző allergének és baktériumok.

Az ekcéma kialakulásának okai
A csecsemőkori ekcéma döntően örökletes tényezők következtében alakul ki. Az atópiás, azaz a különböző allergiás megbetegedések megjelenését eredményező hajlam öröklődik. Egy allergiás szülő esetén mintegy 30 százalékos eséllyel, két allergiás szülő esetén pedig több mint 60 százalékos eséllyel lesz allergiás születendő gyermekük is. Az atópiás hajlam egyik leggyakoribb formája csecsemőkorban az ekcéma.
A bőrben nem termelődik elegendő lipid (zsír), a védőrétege sérült, ezáltal sérülékenyebb és könnyebben átengedi az allergéneket és irritáló anyagokat. Ennek következtében a bőr veszít nedvességtartalmából, szárazzá válik, viszket. Fontos kiemelni, hogy az ekcéma nem jelent egyet a száraz bőrrel, ám a csecsemőkori ekcémát megelőzi a bőrszárazság.
A csecsemők és kisgyermekek bőre érzékenyebb a környezeti hatásokra, mint a felnőtteké, ezért a külső vagy környezeti tényezők gyakran szerepet játszanak kialakulásában. Ezen kívül az irritatív anyagok, mint például a gyapjú, a szintetikus textíliák, a túlzott meleg vagy a szappan - sőt, akár a baba arcát érő nyál is - befolyásolhatják az ekcémát. A harmadik befolyásoló tényező az allergia, ami lehet ételallergia vagy állatszőr-, poratka- és pollenallergia.

Az irritáló tényezők elkerülése
- A kicsi ruháit, ágyneműit, illetve minden olyan textíliát, amely a bőrével közvetlenül érintkezhet folyékony, színtelen mosószerrel mossuk.
- Öblítőből a szenzitív, vagy bababarát változatot válasszuk, de az is jó megoldás, ha tiszta vízzel öblítjük át alaposan a ruhácskáit.
- A nedvesség fokozottan irritálhatja a pici érzékeny bőrét, ezért a pelenkát cseréljük gyakrabban.
- Ügyeljünk rá, hogy a gyermekszobában ne legyen túl meleg és a kicsit ne öltöztessük túl, mivel a verejtékezés fokozza a panaszokat.
- Az allergénmentes otthoni környezet mindenképpen előnyös.
Orvosi kezelések
A bőrgyógyász többnyire már az első vizsgálat során felismeri a jellegzetes tüneteket, melyek alapján megszületik a diagnózis: ekcéma. A terápia felírása során az orvos minden esetben figyelembe veszi a gyermek életkorát, s ennek megfelelően állítja össze az alkalmazandó szerek listáját.
- Helyi szteroid készítmények: Krémek, kenőcsök használhatóak a panaszok jelentkezésekor. Ezeket kisgyermekeknél rövid ideig, csak az orvos által előírt nagyságú bőrfelületen, hígított formában alkalmazzuk.
- Antihisztamin készítmények: Fontos szerepet játszanak a panaszok fellángolásakor jelentkező nagyfokú viszketés csillapításában.
- Helyi immunmoduláló szerek: 2 éves kor után alkalmazhatók, lényegük, hogy érzékenyebb bőrfelületeken is alkalmazhatóak, illetve fenntartó kezelésként, hosszabb távon, panaszmentes állapotban is használhatjuk őket a tünetek megelőzésére.
Az ekcéma kezelésében fontos megérteni, hogy nincs két egyforma eset, ezért sablonokat nem szabad követni. A kiváltó tényezők kerülésével és fenntartó kezeléssel tünetmentes állapot érhető el.