Mit eszik a medve? – A barna medve táplálkozási szokásai és életmódja

A barna medve (Ursus arctos) a medvefélék családjának legelterjedtebb faja, a ragadozók rendjének egyik legnagyobb termetű szárazföldi faja.

Európában a barna medve számít a legnagyobb méretű ragadozónak, amely a legtöbb országban védettséget élvez. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.

A barna medve elterjedési területe

Hol él a barna medve?

A barna medve az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálható. Valaha élt két különálló alfaja Mexikó területén és az Atlasz-hegység vidékén, de ezek mára már kihaltak. A barna medve különböző alfajai alkalmazkodtak a rendkívül változatos élőhelyekhez is, így a félsivatagoktól a magashegységeken át a tundráig mindenhol képesek életben maradni. Az alfajok testfelépítése, mérete és viselkedése egyaránt jelentősen különbözik.

Európában korábban általánosan elterjedt volt, de napjainkra néhány magasabb hegységbe szorult vissza, kivéve Erdélyt, ahol leköltözött a dombvidékekre, sőt a szántóföldekre is, például ősszel a kukoricásokba. Nagy számban él az erdélyi Kárpátokban, különösen a Keleti-Kárpátokban és az azt övező dombvidéken, főleg a Székelyföldön, a Kárpát-kanyarban. Számuk becslések szerint 7000 és 20 000 között van, ebből a mai Kovászna megye állománya becslések szerint 1400, Hargita megyéé 2100. Összességében a négy történelmi megye, Maros és Brassó megyével együtt kb. 6000 medvének szolgál lakóhelyül.

Magyarország mai területéről az 1850-1860-as években pusztult ki. Az ezt követő másfél évszázadban csak egy-egy esetben fordult elő, majd az 1990-es évek közepétől már történtek szórványos észlelések a Börzsönyben, az Ipoly mentén és a Bükk-vidéken is. Legkésőbb 2014 elejétől pedig újra állandóvá vált a jelenléte Salgótarján környékén; a következő télen már bizonyítottan át is telelt egy példány. A medve a felvidéki erdőségekből az Ipoly-völgyön keresztül juthat el a megtelepedésre alkalmas hazai élőhelyekre (Börzsöny, Mátra, Bükk-vidék). 2015-ben az Aggteleki-karszton is felbukkant egy példány. 2018-ban több egymást követő medve-észlelés is bejárta a magyar médiát, jellemzően a Bükki Nemzeti Park területéről, illetve Pest megyéből. Jellemzően az összefüggő, nagy erdőségekben él.

Barna medve a természetben

A barna medve étrendje

A medve a felvidéki erdőségekből az Ipoly-völgyön keresztül juthat el a megtelepedésre alkalmas hazai élőhelyekre. Bár rendszertanilag és fogazata alapján a ragadozók közé tartozik, a gyakorlatban tipikus mindenevő; megeszik gyakorlatilag mindent, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős vagy szarvas méretű állat. A szláv nyelvterületeken meghonosodott neve, a medvegy, amelyből a magyar medve is származik, mézevőt jelent. A medvék mindenevők, azaz növényeket és állatokat is fogyasztanak.

Növényi táplálékok

  • Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat fogyaszt.
  • Ősszel gyümölcsöket - alma, vadalma, körte, vackor (vadkörte), szilva, kökény.
  • Szereti a gabonát is, például a kukoricát.
  • Nagy makkrajongó, amiért néha egészen hosszú utakat tesz meg.

Állati táplálékok

  • Étrendjében kiemelt helyen szerepelnek az ízeltlábúak, például a hangyák és a molylepkék lárvái.
  • A mézet közmondásosan kedveli.
  • Táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, például az egereket, mormotákat, rókákat.
  • A húsra kapott medve elsősorban juhokat, disznókat zsákmányol, de szarvast, zergét, őzet is.
  • Nem veti meg a városi kukákat sem, amelyekhez bocsait is elvezeti.

Ezek a fehérje- és zsírforrások különösen ősszel, a téli álom előtt fontosak, amikor zsírt halmoz fel a kemény hónapokra. Egyes alfajai eltérő mértékben vadásznak nagyobb állatokra. A grizzly például nemcsak a jávorszarvast, de alkalmanként még a fekete medvét is elejti. Elsősorban az észak-amerikai medvék szednek súlyos vámot a vándorló lazacokból. Egy-egy kedvező folyószakaszon több medve is összegyűlik, hogy a vízben állva kapkodják ki az árral birkózó halakat.

Grizzly medve lazachalászat közben

Bár a grizzlyk zöldséget, gyümölcsöt és gyökereket is fogyasztanak, továbbá szívesen megdézsmálják a méhkaptárakat és a madárfészkeket is, alapvetően húsevők; naponta akár 15 kilónyi élelmet is elfogyasztanak. A lazacok vándorlása négy hónapon át bőségesen ellátja a medvéket. A lazacok kínálják a legjobb lehetőséget arra, hogy elég zsírt szedjenek fel a télre. Naponta mintegy két kilogrammot híznak. Akár 15 centiméter vastag zsírréteg is nő rajtuk, amivel átvészelhetik a telet. Intenzíven halásznak, akár húsz percenként is elejtenek egy halat. Egy nap alatt képesek harmincat is elfogyasztani.

Kannibalizmus

Több esetben megfigyelték a barnamedvék kannibalizmusát: főleg az idősebb hímek hajlamosak arra, hogy felfalják a fiatalokat. Természetes ellensége gyakorlatilag nincs, de a szibériai tigrissel kölcsönösen felfalják a másik faj fiatalabb példányait.

Barnamedve Nógrádban

Életmód és viselkedés

A barna medve bármely napszakban lehet aktív, de rendszerint reggel és este táplálkozik, a nap többi részét pedig fedezékében tölti. Ehhez többnyire egy mélyedést ás magának, és belefekszik. Magatartása korlátozottan territoriális; táplálékbőség idején (mint a fentebb említett lazachalászatnál vagy a gazdagabb áfonyásokban) többen is összegyűlhetnek. Ilyenkor több korosztályból álló családi csoportok alakulnak ki, és ezekben viszont már megfigyelhetők az egyedi erőn alapuló dominancia-viszonyok. A legerősebb hímek a legmagasabb rangúak, bár a bocsaikat védő nőstények a legagresszívabbak.

Téli nyugalmi időszak

A téli nyugalmi időszak a tél elején kezdődik, és a helyi viszonyoknak megfelelő ideig tart (a melegebb vidékeken el is maradhat). A nyugalomra vonuló medve leginkább nagy kövek, vagy óriásfák gyökerei közé odút ás, majd száraz növényekből bealmol magának. Nem ritkán több, egymást követő évben ugyanazt az odút használja. A nyugalmi időszakban nem hibernálódik, gyakran felébred, ezért ez nem igazi téli álom, mint egyes rágcsálóknál, hüllőknél és kétéltűeknél. A medvék a téli pihenés alatt hozzák világra és szoptatják a kis bocsokat.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény medvék a 10-30 napos párzási időszakban (ivarzás, ösztrusz) több hímmel is párosodhatnak. Leginkább május és június között párzanak, viszont a megtermékenyített petesejt beágyazódása rendszerint késik 5 hónapot, vagyis a téli nyugalmi időszak kezdetéig. A vemhesség ezután 6-8 hétig tart, vagyis a gyámoltalan, csupasz és vak bocsok (rendszerint 2-3) télen születnek meg. A kezdetben mindössze 340-680 grammos bocsok gyorsan fejlődnek: 3 hónapos korukra elérik a 15 kg-ot, a 6. hónapban a 25 kg-ot. 18-30 hónapos korukig szopnak, de 5 hónapos koruk után már nem csak anyatejen élnek. A fiatalok legalább a második tavaszig, de a legtöbbször 3-4 évig anyjukkal maradnak. A hím medvék nem vesznek részt az utódok gondozásában, sőt, kifejezetten veszélyeztetik azokat. Ezért az anyamedve rendkívül agresszíven lép fel minden vélt és valós támadóval szemben (ilyenkor lehet különösen veszélyes az emberre). A fiatalok 4-6 évesen válnak ivaréretté, de 10-11 éves korukig még nőnek.

Anyamedve bocsokkal

Az ember és a medve

Sok tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha valaki medvével találkozik. A medve alapvetően kerüli az embert. Megfelelő viselkedéssel és felkészültséggel elkerülhetők az esetleges problémák. Nagyon fontos az is, hogy a medvét ne csalogassuk magunkhoz semmilyen módon. Azokon a helyeken, ahol nagyragadozók előfordulhatnak, célszerű zártan kezelni a kommunális hulladékot, hogy a szemetet ne tekinthessék táplálékforrásnak. A szabad természetben ugyanúgy tart az embertől, mint amennyire az ember megijedhet a medvétől. Csak „szorult” helyzetben, vagy a bocsait védve mutathat támadó magatartást.

Konfliktushelyzetek kezelése

  • A medve nem játék, a medvét el kell kerülni! A medvével nem kell barátkozni - bármilyen korú is legyen.
  • A bocsok közelében nagy valószínűséggel az anya is ott van. A legtöbb konfliktus az anyamedvékhez kapcsolódik!
  • A medve indokolatlanul nem támad emberre, sőt ha lehetősége van rá, messze elkerüli.
  • Ha erdőben járunk és úgy gondoljuk, hogy bármikor felbukkanhat, keltsünk magunk körül zajt (pl. fütyülés). Nagyobb társaság esetén kisebb a támadás veszélye.
  • Ha mégis medvével találkozunk, de az állat nem vett észre minket, lehetőleg feltűnés nélkül, halkan azonnal távozzunk a helyszínről.
  • Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni kövekkel vagy bármi mással.
  • Autós találkozás esetén tilos elhagyni a járművet!
  • Ne etessük, közelről ne fényképezzük a medvét!
  • Ha a medve közeledni próbál, hagyjuk ott a magunkkal vitt élelmet egy helyen, és lassan, figyelemmel kísérve az állatot, távolodjunk el a környékről.
  • Ne nézzünk a medve szemébe, ez agresszivitást válthat ki, ugyanakkor ne fordítsunk hátat az állatnak.
  • Ha a medve két lábra áll, őrizzük meg nyugalmunkat, ez még nem jelent kimondottan támadási jelet, lehet, hogy csupán a terepet fürkészi.
  • Ha a medve közel merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat.
  • Ha a medve mégis odajön hozzánk, feküdjünk hasra, a fejünket takarjuk el a kezünkkel, és maradjunk mozdulatlanul.
  • Kutyasétáltatás, kutyával való vadászat esetén is veszélyes helyzet alakulhat ki, ha a medve elől menekülő kutya a gazdához fog visszafutni - akár az őt követő állat kíséretében.
  • Az erős illatú élelmiszereket ne a sátorban tároljuk.

Medvehús fogyasztása

Bár kevésbé ismert, de a medve húsa évezredek óta kedvelt csemege, noha fogyasztása sosem volt jelentős olyan vadonélő állatokkal ellentétben, mint a szarvas. A kínai konyhaművészet kezdeteitől nagyra értékelték a medvetalpat. A középkorban volt kifejezetten kulináris divat a medvehús fogyasztása, leginkább a medvecsülöké. Erdélyben ma is népszerű fogás a medvepörkölt.

Az eszkimó népcsoportok is megeszik az elejtett jegesmedve húsát, és ez az egyetlen olyan hús, amit sohasem nyersen esznek, mindig megfőzik. A jegesmedve máját sosem eszik meg, mert annak óriási A-vitamin-tartalma károsíthatja a vesét és a májat. A medvehúst alaposan meg kell főzni vagy sütni, mivel egy trichinella nevű parazita fordulhat elő benne, és halálos féregfertőzést okozhat. A trichinella az észak-amerikai medvék húsában a leggyakoribb. A medvehús íze változó, függ az élőhelytől és a medve étrendjétől. A legjobb a kétéves vagy annál fiatalabb bocsok húsa.

tags: #mit #eszike #gy #medve