A 3 hónapos baba etetése és fejlődése

Ahogy gyermeked cseperedik, egyre figyelmesebbé válik, emellett egyre jobban ki tudja fejezni önmagát. Az első hónapokban rengeteg ingerre van szükségük ahhoz, hogy mentálisan és fizikailag megfelelő ütemben tudjanak fejlődni. Babánk a születése óta akár 8 centimétert is növekedhetett, sőt, hízhatott akár másfél-két kilogrammot is. A legtöbb kisbaba súlya körülbelül 600 grammot gyarapszik a harmadik hónapban, és körülbelül 2 centimétert növekednek.

Fejlődési mérföldkövek 3 hónaposan

A 3 hónapos kisbabák életében fontos mérföldkő jön el, hiszen általában ilyenkor próbálkoznak meg a kicsik hasukról az oldalukra fordulni. A 3 hónapos kisbaba fogása egyre szorosabbá válik, ennek köszönhetően egyre könnyebben tud megragadni dolgokat. Az ennyi idős kicsik teste már szépen kiegyenesedett. A kicsi egyre erősebb, és folyamatosan fejlődő nyakizmai teszik lehetővé azt, hogy szépen megemelje a fejét, majd a testével egyvonalban kitartsa, ezt pedig hason fekvés közben egyre hosszabb ideig tudja bemutatni nekünk.

A hason fekvés rendkívül fontos a gyermek fejlődése miatt, és bár vannak babák, akik kifejezetten nem szeretnek hason lenni, érdemes próbálkozni, ha csak rövidebb ideig is. A baba ebben a korban rendkívül sokat játszik a kezével. Hosszasan nézegeti, kinyitja majd becsukja az öklét. Egyre ügyesebben nyúl már a tárgyak, játékok felé, egy ekkora baba már magabiztosan mozgatja a karjait és a lábait is. Ahhoz, hogy elérje azt, amit szeretne, egyre ügyesebben irányítja kezét, és az ujjait, de nemsokára kezeit elkezdi majd támasztékként is használni. Megfigyelhetjük azt is, hogy ha ölbe vesszük őt, gyakran próbálja magát ülő helyzetbe felhúzni, de természetesen ehhez még az izomzatának erősödnie kell.

A kicsik ebben a korban már rengeteget mozognak. Mivel az alvásigényük csökken, sokat vannak ébren, és egyre mozgékonyabbak. Akár a kiságyban, akár a játszószőnyegen fekve képesek hason fekve 45-90 fokba kinyomni magukat. Eleinte pár perc torna elegendő, később kibővítheted ezt az időt 15-20 percre. Ebben az időszakban fontos az érintés érzésének fejlesztése is. A bőröd közvetlenül érintkezzen a piciével, például egy babamasszázs keretében. Ez a kettőtök közötti köteléket is erősíti, illetve jótékony hatással van az emésztésre is.

A 3 hónapos baba súlya és mérete

A 3 hónapos baba súlya, a születési méretektől függően természetesen eltérő lehet. Egy kisebb súllyal született baba ebben a korban körülbelül 5-5,6 kg. Egy átlagos születési súlyú kicsi testtömege 6,3-6,5 kg körül mozoghat, míg egy nagyobb születési súllyal rendelkező baba elérheti akár a 7-7,8 kg-ot is ebben a korban. A legtöbb anyatejes babára igaz az, hogy kicsivel gyorsabban gyarapodnak, így lehetséges, hogy babád már a 3. hónapra meg tudta duplázni a születési súlyát. 3 hónaposan a babák egy része megduplázza születési súlyát, de ez inkább csak a gyorsan gyarapodó csecsemőkre érvényes, a többiek 3-6 hónapos kor között dupláznak (koraszülöttek nem ritkán tripláznak). A duplázás után általában lelassul a hízás üteme és gyakran akár hetekre is megállhat a hízás.

3 hónapos kortól 62-68-as ruhákat szoktak általában hordani a kisbabák. Mivel ilyenkor már viszonylag sokat mozognak, fontos, hogy ne legyen szűk a ruha, és kényelmetlen. Az ideális pelenka mindig pontosan illeszkedik a kicsi testéhez. Ahhoz, hogy a tökéletes pelenkát válasszuk ki, a baba súlyát kell néznünk, bár való igaz, hogy sokat számít a kicsi alkata is, illetve az, hogy mennyire mozgékony babáról van szó.

Etetés 3 hónaposan: anyatej vagy tápszer

Sokan elgondolkoznak a kérdésen: Mégis mennyit kellene ennie egy 3 hónapos kisbabának? Ez természetesen egyénenként változik, de a legtöbb esetben 150-200 ml tápszerrel, vagy anyatejjel számolhatunk testsúlykilogrammonként. A kisbaba fejlődése és növekedése mellett természetesen az étvágya is egyre nagyobb lesz. A legteljesebb táplálék számára még mindig az anyatej, az anyatej mennyisége pedig mindig a kisbaba igényeihez fog igazodni. Ezt azért is fontos tudni, mert újra szembe találhatjuk magunkat az úgynevezett 3 hónapos növekedési ugrással, ez pedig a gyermek étkezésében mutatkozik meg.

Ameddig egészséges, nem számít, hányszor eszik és mennyi ideig. Ha nem tudod eloszlatni a kételyeidet, akkor pedig irány a gyermekorvos!

Anyatejes táplálás

Az anyatej az újszülött baba etetésének legtermészetesebb formája. A szoptatás biztosítja kicsi számára az összes szükséges tápanyagot, ráadásul erősíti a baba és a mama közötti köteléket is. Kezdetben a kolosztrum, azaz az előtej tartalmazza az újszülött számára elengedhetetlen immunanyagokat, vitaminokat és fehérjéket, amelyek az első napokban kulcsfontosságúak. Néhány baba ügyesen megtalálja a mellbimbót, míg másoknak idő kell, hogy összehangolják a szopási, nyelési és légzési reflexeket. Ha nehézségekbe ütközöl, kérj segítséget egy szoptatási tanácsadótól, aki segíthet a helyes technika elsajátításában.

A legtöbb kisbaba súlya körülbelül 600 grammot gyarapszik a harmadik hónapban, és körülbelül 2 centimétert növekednek. A legtöbb anyatejes babára igaz az, hogy kicsivel gyorsabban gyarapodnak, így lehetséges, hogy babád már a 3. hónapra meg tudta duplázni a születési súlyát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1 éves korig vagy tovább ajánlja a szoptatást.

Tápszeres táplálás

Előfordulhat, hogy az anyatejes táplálás nem megoldható, vagy kiegészítésre van szükség. Az újszülött tápszeres etetése ma már teljesen biztonságos, hiszen a modern tápszerek összetételükben igyekeznek minél jobban megközelíteni az anyatejet. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő anyatej és kiegészítésre van szükség, el lehet kezdeni a hozzátáplálást kb. 4-6 hónapos korban.

Fogyasztásuk a születés első napjától kezdődően egészen 6 hónapos korig erősen ajánlott, főleg anyatejhiány esetén. Ezek a készítmények teljes mértékben kielégítik az egészséges, normál ütemben fejlődő csecsemő tápanyag- és folyadékigényét egyaránt. A tápszerek választéka ma már elég szélesnek tekinthető ugyanis találkozhatunk por, granulátum alapú, illetve folyékony, kész tápszerekkel is. Emellett léteznek olyan tápszerek is, amelyek az anyatejmennyiséghez igazítható, mint például a HA (hipoallergén) tápszerek 1-es/2-es számmal jelzett formái. A HA tápszerekben a tejben lévő fehérjét speciális eljárással lebontják, így olyan fehérjekomponensek jönnek létre, amelyeket a baba szervezete jobban tolerál, ezáltal csökkentve az allergia kialakulásának kockázatát.

Abban az esetben, ha nincs vagy nem elegendő az anyatej mennyisége, úgynevezett anyatejpótló tápszerre lesz szükség az első hat hónapban. Itt jönnek szóba a HA, 1-es számmal jelzett formái. Viszont azt mindenképp tudni kell, hogy ezeknek a készítményeknek a nyomó részét csak orvosi vényre adják ki a gyógyszertárakban. 6 hónapos kor után következnek az úgynevezett követő vagy elválasztó tápszerek, ezek a 2-esek, melyeket már a gyümölcsök, főzelékek mellé kiegészítésként adhatunk.

Felhasználás során mindig pontosan tartsuk be a készítmény csomagolásán leírt elkészítési utasításokat, legyen szó bármely típusú tápszerről! Mindig forralt (körülbelül 5 percig), majd 50 celsius fokra lehűtött ivóvízben oldjuk fel az előírt, az adagolókanállal pontosan kimért mennyiséget, majd testhőmérsékletig tovább hűtve adjuk a gyermeknek.

Cumisüveges etetés

A cumisüveges etetés praktikus megoldás lehet, akár anyatejről, akár tápszerről van szó. Fontos a megfelelő cumisüveg és cumifej kiválasztása. Az anyatejet vagy tápszert melegítsd testhőmérsékletre, de ne legyen forró.

• Anyag: Léteznek üveg, műanyag és szilikon cumisüvegek. Az üveg tartósabb, de nehezebb, míg a műanyag könnyű, de idővel kopik.
• Cumifej: A megfelelő áramlású cumi kiválasztása fontos.
• Tápszer elkészítése: Mindig kövesd a dobozon található utasításokat.
• Hőmérséklet: Az anyatejet vagy tápszert melegítsd testhőmérsékletre, de ne legyen forró.

Hozzátáplálás: Mikor és hogyan?

A baba etetése 6 hónapos kortól kiegészülhet szilárd ételekkel, amennyiben ezt az orvos is javasolja. Az anyatej, illetve a tápszer mellé adott egyéb táplálékot nevezzük kiegészítőnek, ez alatt értjük például a gyümölcsöket, főzelékeket, gabonaféléket. Fontos, hogy a csecsemő már a születés első pillanatától minőségben és mennyiségben is megfelelő, gazdag tápanyaghoz juthasson. Természetesen csecsemő számára a legjobb táplálék az anyatej, és a legegészségesebb táplálási mód a szoptatás.

A hozzátáplálás megkezdésénél legyen türelmes. Előfordul, hogy a baba az első kanál pépet kiköpi. Először meg kell tanulnia a pép lenyelését és hozzá kell szoknia az új állagú és ízű táplálékhoz, ezért kezdetben csak néhány kanálnyi gyümölcspépet adjon a babának, majd fokozatosan növelje az adagot. Körülbelül 2-3 hét szükséges ahhoz, hogy egy tápszeres/anyatejes étkezést teljesen lecseréljünk. Ajánlott, hogy legutoljára a reggeli, majd az esti szoptatást/tápszert hagyjuk el. Ha úgy látjuk nem ízlik vagy nem akarja befalni a kanalat, ne erőltessük, mert azzal csak rontunk a helyzeten ránk és a babára nézve is.

A hozzátáplálás akkor javasolt, amikor az adott gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá, ez betöltött 4-6 hónapos kor után várható. Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.

Fokozatosság elve

Az új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvetően fontos a fokozatosság elve. Egyenként vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket, és először csak kis mennyiséget kapjon belőlük. Célszerű az első alkalommal a délelőtti vagy a déli szoptatás/tápszer előtt próbálkozni, körülbelül 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel. Ha nem ízlik, ne erőltessük. Egy-egy újdonság bevezetését követően 5-7 napig ne próbálkozzunk másik ismeretlen ízzel!

Minden új íz, étel után ajánlott 3-5 nap pihenőidőt tartani, ezzel is elkerülve az allergia lehetőségét, illetve időt adva az ízek memorizálásának. A kóstoltatás időzítése leginkább a délelőtti órákban ajánlott, mivel így, ha bármilyen elváltozás felmerülne, akkor azt nagyobb valószínűséggel lehet majd kezelni a nap többi részében.

Mire figyeljünk a hozzátáplálás során?

• Alapanyagok ellenőrzése: Az alapanyagok ellenőrzött helyekről való beszerzése is kiemelkedő fontosságú, amelyek vegyszermentes, tartósítószer-, mesterséges színezék- és ízesítőanyagmentes készítményeket foglalnak magukban.
• Gabonafélék: A gabonaféléket 6 hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínálhatjuk. Mivel a rizs és a kukorica nem tartalmaz glutént, ezért célszerűbb ezekkel kezdeni a hozzátáplálás folyamatát. A teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket csak 1 éves kor után javasolt a babának adni!
• Zöldségek: A zöldségek bevezetése a mindennapos táplálkozásba elmaradhatatlan a különböző vitamin- és fehérjetartalmuk miatt. Az elkészítés során kínálhatjuk turmixolva vagy akár megfőzve egy villával jól pépessé elpréselve. Darabosat mindenképp csak akkor adjuk a kicsinek, ha már a hátsó fogai is megvannak és tud rágni. Sűrítésnek használhatunk krumplit, majd fokozatos adagolás mellett rizst, esetleg kukoricapelyhet is. Továbbá újíthatjuk az ízvilágot egyéb zöldségfajtákkal is, mint például: sárgarépával, céklával, sütőtökkel, főzőtökkel, brokkolival, gesztenyével, spenóttal, zöldborsóval, zöldbabbal. A K-betűvel kezdődő zöldségeket leginkább 8-12 hónapos korban érdemes bevezetni, mivel ilyenkor már edzettebb, fejlettebb az emésztőrendszerük, ezáltal csökkenthető a hasfájást okozó szélgörcsök kialakulása.
• Gyümölcsök: Gyümölcsök közül például először kezdjünk almával, majd folytathatjuk őszibarackkal, sárgadinnyével, meggyel, cseresznyével, szilvával, körtével, banánnal, naranccsal. Először mindig a gyümölcs levét kínáljuk, majd idővel kínálhatunk pépet is. C-vitamin tartalmuk miatt jótékony hatást gyakorolnak a kicsi immunrendszerére is. Csecsemőkorban tilos az apró magvú gyümölcsöket adni a kicsinek (eper, málna, szeder, kivi).
• Hús: A hús sok fontos tápanyagot tartalmaz, amelyek elősegítik a fejlődésben levő gyerek normál növekedését. A teljes értékű fehérjét tartalmazó húsok olyan aminosavakat tartalmaznak, amelyet a szervezet nem tud előállítani, viszont meglétük elmaradhatatlan az egészséges fejlődéshez, így csak azok fogyasztásával juthatunk hozzájuk. Emellett pedig ideális vasforrás is egyben, ami a vörösvérsejtek képződésében és a szellemi fejlődésben is fontos szerepet játszik. Tehát 6 hónapos kortól erősen ajánlott a fogyasztásuk, ugyanis az anyatej mellett, a hús is tartalmazza a legtöbb fontos tápanyagot, amire szükség van.
• Tojás: A tojás is igen hasznos tápanyagokat tartalmaz, éppen ezért rendelkezik nagy biológiai értékkel. Ugyanis a tojás maga fehérjékben dús, zsírokban szegény, emellett vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Ami még fontos, hogy sok omega-3 zsírsav mutatható ki benne, éppen ezért véd a szív- és egyéb érrendszeri betegségek ellen. D-vitamint tartalmaz, amelynek kiemelkedő szerepe van a későbbi csontritkulás megelőzésében, emellett A-vitamint, ami a szép és egészséges bőrért felelős, valamint antioxidáns hatással bíró E-vitamint és B-vitamint is tartalmaz. Az ásványi anyagokat illetően található benne kálcium, magnézium, vas, cink, kálium, foszfor és nátrium. Viszont mindezek mellett a túl korán történő fogyasztás esetén allergiás tünetek/reakciók léphetnek fel, ezért lehetőleg 1 éves kor alatt fehérjét ne adjunk a gyereknek!
• Tejtermékek: Tejtermékek esetén a laktózérzékenység kialakulásának megelőzése végett, a 8 hónaposnál kisebb babák számára a fogyasztása nem ajánlott. A szín tehéntej esetén erős, zsíros állaga miatt egészen 1 éves korig ne adjunk!
• Méz: Ne adjunk mézet az 1 évnél fiatalabb babának még kis mennyiségben sem, a botulizmus veszélye miatt!
• Só és cukor: Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
• Gyümölcslé: A hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
• Édeskömény: Édesköményt se tea, se semmilyen más formában ne adjunk: egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.

A hozzátáplálás során kerülendő ételek

Ahogy nőnek a picik, úgy párhuzamosan nő az étvágyuk és tápanyagszükségletük is. Ez annak is köszönhető, hogy 6 hónapos kor felett már egyre többet és egyre intenzívebben mozognak. Fontos, hogy mikor mit adunk a babának enni, hiszen 6 hónapos kor alatt még könnyen kialakulhatnak különböző allergiás reakciók, amelyek később akár állandó betegségként is mutatkozhatnak. A gyermekek bélflóra összetétele is kiemelkedő szerepet játszik az allergia megelőzésben, mivel kimutatták, hogy azon csecsemők, amelyek rendszeresen anyatejet fogyasztanak, azoknak kevesebb eséllyel lesznek allergiás megbetegedései. De mielőtt elkezdenénk lassacskán kiegészítgetni a babánk étlapját, mindenképp kérjük ki a védőnő vagy a gyermekorvos véleményét, tanácsát.

Mit ne adjon a gyermekének?

• tehéntejet nagy mennyiségben (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, "túlterheli azt", továbbá növeli a vashiány rizikóját).
• édesköményt se tea, se semmilyen más formában: bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából (hatása persze finoman szólva kérdéses), egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
• gyümölcslevet: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
• mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
• A boltokban kapható kekszek, babapiskóták, gabonapelyhek is a legtöbb esetben édesítőszert, tojást és különféle ízesítéseket tartalmaznak, ezeket célszerű hanyagolni, legalábbis a táplálkozás első hónapjaiban.

tags: #mit #adtok #3 #honapos #babatokra