A Csecsemőgondozási Díj (CSED), korábbi nevén Terhességi-gyermekágyi segély, a gyermek születéséhez kapcsolódóan kieső jövedelem pótlását szolgáló, biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátás. Ez a legelső, gyermekvállalást támogató juttatás, amelyet bármelyik leendő szülő igényelhet, már a terhesség utolsó heteiben. A CSED a szülési szabadság alatt folyósítják, melynek időtartama 168 naptári nap, vagyis körülbelül 5,5 hónap.
A CSED jogosultság és igénylés feltételei
Ki igényelheti a CSED-et?
A CSED-et elsősorban a vér szerinti anya igényelheti, de bizonyos esetekben más személyek is jogosultak lehetnek rá:
- A csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a vér szerinti anya felügyeleti jogát elveszítette, valamilyen igazolt egészségügyi probléma miatt kikerül az adott háztartásból, vagy az anya halála esetén.
- Örökbefogadás esetén a gyermeket örökbefogadó anya vagy az egyedül örökbefogadó férfi.
- Az a férfi, aki házastársával közösen fogadja örökbe a gyermeket, abban az esetben, ha a nő a háztartásból valamilyen egészségügyi probléma miatt kikerül, vagy meghal.
- A családbefogadó gyám is igénybe veheti a támogatást, ha a csecsemőt végleges döntés alapján gondozza.
Biztosítási jogviszonyhoz kötöttség
A CSED igénylésének alapvető feltétele a biztosítási jogviszony. A szülés - a csecsemőgondozási díj igénylésének - napján is biztosítottnak kell lenni. Fontos, hogy a gyermek születése előtt 1 évig, tehát 365 napig biztosítottnak kell lennie az igénylőnek, és a gyermek a biztosítás ideje alatt vagy lejárata után maximum 42 nappal született.
Ha a biztosítása lejárt, de baleseti táppénzt még kap vagy kapott a gyermek születése előtt nem több, mint 28 nappal, akkor is jogosult lehet.
A 42 naptári napos szabály értelmében, ha a munkaviszony vagy bármely biztosítási jogviszony megszűnését követő 42 naptári napon belül történik a szülés, passzív jogon még jogosulttá válhat a kismama CSED-re. Ez előfordulhat például határozott idejű szerződés lejártakor.
Ha a korábban született baba után járó CSED, GYED folyósítása alatt szűnt meg a munkaviszony, a testvér CSED jogosultságnál figyelembe veszik a passzív jogon folyósított CSED, GYED folyósítási idejét. Ezért ilyen esetben mindenképpen érdemes ellenőrizni a CSED jogosultságot.
Ha a szülést megelőző két évben nem volt munka, vagy a munkáltató nem fizette be a megfelelő járulékokat, akkor nem jár a CSED.
Igénylés menete és határidők
A CSED-et a szülés várható időpontját megelőző negyedik héttől bármikor lehet kérni, de ezt előre jelezni kell a munkahelyen. A kitöltött kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani a munkáltatónak, ami az Államkincstár oldalán érhető el. Amennyiben minden szükséges irat beadásra kerül, a kérelmet nyolc napon belül el kell bírálni. Hiányos benyújtás esetén a határidő 60 napra nő.
A kérelemhez csatolni kell:
- Ha a biztosítási jogviszony megszűnt, a biztosításról szóló igazolványt.
- Ha a szülés előtti 2 évben több munkahely volt, azt igazolni kell.
- Ha nem a vér szerinti anya, hanem az édesapa igényli, az egészségügyi szolgáltatótól kapott igazolást az édesanya állapotáról.
- Ha a szülés előtt igénylik, az orvosi nyilatkozatot a szülés várható időpontjáról (vagy a várandósgondozási könyv másolatát).
- Ha a szülés utántól igénylik a CSED-et és társadalombiztosítási kifizetőhelynél dolgoznak (ahol egymást követő 6 hónapban meghaladja a 100 főt a dolgozók száma), a születési anyakönyvi kivonat másolatát.
A CSED összege és folyósítási időtartama
Időtartam
A CSED folyósítási időtartama 168 naptári nap. Ha a kismama később szül, mint a szülés várható időpontja és a szülési szabadságot a szülés várható ideje előtti 28. naptári naptól igényli, ebben az esetben a szülés napjától függetlenül a szülési szabadság, így a CSED folyósítása is elindul az igényelt időponttól, azaz a szülés várható ideje előtti 28. naptári naptól. A CSED folyósítás ebben az esetben is 168 naptári napig tart.
Ha a szülési szabadságot korábban igénylik, mint a szülés várható időpontja, akkor az igényléshez képest csak abban az esetben változik a szülési szabadság, így a CSED folyósítás első napja, ha a szülés várható idejét megelőző 28 naptári napnál korábban történik a szülés, vagyis koraszülés esetén.
Koraszülött gyermekek esetén tovább is járhat a CSED, ha csak később lehet hazavinni a kisbabát a kórházból. Ilyenkor a szülési szabadságból fel nem használt napok a szülést követő egy év elteltéig igénybe vehetők.
A CED program áttekintése, követelményei és erőforrásai
A CSED összege és számítása
2021 júliusa óta a Csecsemőgondozási Díj a figyelembe vehető jövedelem 100 százalékát teszi ki. Az ellátások alapját úgy állapítják meg, hogy az adott ellátás igénylésétől visszaszámolnak három hónapot, és a harmadik hónap utolsó napjától visszafelé kezdik keresni a bérezett napokat.
A CSED kiszámításához a folyósítást megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé megnézik az elmúlt 180 napra jutó jövedelmet, és ebből az egy napra jutó átlagkeresetét veszik alapul, amennyiben a biztosítási idő folyamatos volt. Amennyiben csak 120 napnyi jövedelemmel rendelkezik az igénylő, akkor azt veszik figyelembe. Ha az igénylő nem rendelkezik 120 napnyi jövedelemmel sem, akkor a CSED összegét a mindenkori minimálbér szerint határozzák meg.
A CSED összegét csökkenti a 15% mértékű személyi jövedelemadó, de a családi adókedvezmény is érvényesíthető belőle. A CSED alapját a bérezett napok függvényében megállapíthatják 180, 120, 30-119 naptári napi jövedelemből.
Ha a GYED, GYES folyósítás alatt vagy a folyósítást követő egy éven belül születik újabb gyermek, akkor a CSED alapját az ún. kedvezményszabály alapján állapítják meg.
Amennyiben a szülés napján fennálló jogviszonyban a CSED irányadó időszakán belül a biztosított nem rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel és 180 naptári napi folyamatos biztosítási idővel, akkor a CSED alapja maximum a CSED igényléskor hatályos minimálbér kétszerese lehet.
CSED és munkavégzés
A szülési szabadság lényege, hogy a szülőnek ne kelljen dolgoznia, mégse járjon anyagilag rosszabbul. Ezért a CSED folyósítása mellett keresőtevékenységet nem folytathat, azaz nem dolgozhat munkaviszonyban, vállalkozásban és megbízással sem, különben nem jár a támogatás.
Fontos változás azonban, hogy 2025. július 1-től lehetőség van a CSED folyósítása alatt dolgozni, de csak a 91. naptól. Ha a kismama a CSED kezdő napját követő 90 napon belül kezd dolgozni, az jogosulatlan kifizetésnek minősül, és a teljes CSED-et vissza kell fizetni. Ha dolgozni szeretne a 91. naptól, akkor a CSED összege 70%-ra csökken.
Különösen óvatosnak kell lenni, ha vállalkozása van, vagy tulajdonosként saját cégben dolgozik és/vagy ügyvezetést lát el, még akkor is, ha társas vállalkozóként a megbízási díj 0 forint. Az ügyvezetés ellátása személyes közreműködésnek minősül, ami alapján felfüggeszthetik a CSED folyósítását, és visszafizetési kötelezettséget eredményezhetnek.
Kapcsolódó ellátások: GYED és GYES
A CSED-et nem lehet egyszerre kapni a GYED-del, de a két igénylést be lehet adni egy időben. A szülési szabadság lejárta után, amikor már nem jár a CSED, de a szülő továbbra is otthon szeretne maradni a gyerekével, vagy visszament dolgozni, akkor igényelheti a GYED-et (Gyermekgondozási díjat).
Gyermekgondozási Díj (GYED)
A GYED-re az anya, az apa és minden szülőnek minősülő személy jogosult lehet. Ez a gyermek kétéves koráig jár. A gyermekgondozási díj havi összege a szülő korábbi jövedelmének 70%-a, de legfeljebb a gyermek születése napján hatályos minimálbér kétszeresének 70%-a (azaz a gyermek születésekori minimálbér 140%-a). 2024-ben ez az összeg bruttó 373 520 Ft.
A GYED folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni, ilyenkor a munkabér és a GYED is megkapható. A GYED iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani a munkáltatónak, vagy bizonyos esetekben a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalhoz.
Diplomás GYED
A diplomás GYED akkor jár, ha egyetemistaként vagy az egyetem befejezése után nem sokkal születik gyerek. Feltétele, hogy a szülést megelőző két éven belül 2 aktív félév hallgatói jogviszonnyal rendelkezzen a szülő magyar nyelvű felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, és a hallgatói jogviszony fennállása alatt, illetve annak szüneteltetését vagy megszűnését követően 1 éven belül szül.
Nem kaphat diplomás GYED-et, ha a gyerek születését követően, az első 168 napban dolgozik, mivel a diplomás GYED-et pont azért kapja a szülő, mert nem dolgozott, hanem tanult korábban.
Nevelőszülői GYED és Nagyszülői GYED
Nevelőszülői GYED-et az a nevelőszülő kaphat nevelőszülői tevékenysége alatt, akire igazak a GYED alapfeltételei. Ha a nevelőszülőség mellett mást is dolgozott a gyerek születését követő 169. napig, akkor erre az időszakra nem jár nevelőszülői GYED.
A nagyszülői GYED arra való, hogy ha a szülők szeretnének dolgozni, de a gyermeket nem tudják bölcsődébe adni, a még nem nyugdíjas nagyszülő be tudjon segíteni úgy, hogy ő sem marad bevétel nélkül. Ilyenkor a munkába visszatérő szülő helyett a nagyszülő kapja az ellátást, ami beleszámít a nyugdíjába is. Nagyszülői GYED-et az kaphat, akinek a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke, esetleg gyermeke házastársa jogosult lenne egyébként szülői GYED-re. Emellett nemcsak a saját, hanem a házastársa unokái után is igénybe veheti valaki a nagyszülői GYED-et.
Gyermekgondozást Segítő Ellátás (GYES)
Ha jogosult volt CSED-re és/vagy GYED-re, akkor ezek megszűnése után jár a GYES. A GYES nem kötött biztosítási jogviszonyhoz, ezért akkor is igényelhető, ha nem volt jogosult sem CSED-re, sem GYED-re. A GYES-t a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti.
A GYES a GYED lejárta után jár, alapvetően a gyermek 2 és 3 éves kora között. Ikrek esetében azonban tovább, a tankötelessé válás évének végéig. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében a gyermek 10. életévének betöltéséig jár.
A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege gyermekenként azonos az úgynevezett szociális vetítési alap összegével (régen nyugdíjminimumként ismertük), ami évente szokott változni az Országgyűlés döntése alapján. A GYES folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni.
Az örökbefogadó szülő a gyermek örökbefogadás előtti gondozásától számított 6 hónapig kaphat GYES-t, ha a gyermek elmúlt már 3 vagy 10 éves.
A nagyszülő is igénybe veheti a GYES-t a szülők helyett, ha egyébként a szülőknek járna a GYES, de úgy döntenek, hogy inkább a nagyszülő kapja.