Mióma és terhesség: Mindent a várandósság alatti miómáról

A mióma, más néven leiomyoma uteri, fibromyoma vagy fibroid, a méh izomszövetéből kiinduló jóindulatú daganat. Bár a női nemi szervek leggyakoribb daganata, amely bármilyen életkorban kialakulhat, leginkább a 30-as és 40-es éveikben lévő nőket érinti. Ennek oka, hogy kialakulásában az ösztrogén hormonok szerepe a legjelentősebb, ezért fogamzóképes korban alakul ki, gyakran a 25-30. életév körül. Miómák a nők kb. 80 százalékánál kialakulnak életük során, de csak az esetek kb. 25 százalékában okoznak jelentősebb problémákat. Legtöbbször olyan kis méretűek, hogy semmilyen panaszt nem okoznak.

Ez a cikk részletesen ismerteti a mióma teherbeesésre gyakorolt hatását, a terhesség alatti mióma tüneteit, kockázatait és kezelését, valamint hasznos étrend- és életmódbeli tanácsokkal is szolgál a mióma megelőzéséhez és kezeléséhez.

Mi az a mióma?

A mióma a méh simaizomzatából kiinduló, jól körülírt, kemény, gömbszerű, gócokból álló jóindulatú daganat, izomtumor. Egy vagy több mióma is lehet egy nő méhében, méretük 1 mm-től 20 cm-ig terjedhet. Általában a méh belsejében fejlődnek ki, de előfordulhatnak a méh külső falán is. Ez utóbbi esetben nem befolyásolják a szervezet egészségét, kivéve ha túlon túl nagyra nőnek.

A mióma kialakulásának igazi oka ismeretlen, de kimutatható, hogy a hormonális tényezők (túl sok ösztrogén vagy az ösztrogénhez viszonyítva kevés progeszteron) és az öröklött hajlam is szerepet játszik benne. A miómák terhesség alatt gyakran kialakulnak, gyors növekedésnek indulnak, különösen az első harmadban, amikor magas az ösztrogénszint. Jellemzően termékeny korú nők méhében fordulnak elő, leggyakrabban 30 és 50 éves kor között, de bármilyen életkorban kialakulhatnak. Klimax után a miómák mérete általában csökkenni kezd.

Kockázati tényezők

• A túlsúlyos és elhízott nők körében akár 2-3-szor magasabb a miómák kialakulásának a kockázata, mint az átlag.
• Kutatások szerint a sok vörös hús fogyasztása is növeli a kockázatot.
• A sok zöldség fogyasztása viszont védő hatással van a miómákkal szemben.

Milyen típusai vannak a miómának?

A terhes méhben kialakult miómát - hasonlóan a nem terhes méhben létrejövőhöz - elsősorban elhelyezkedése alapján lehet osztályozni:

• Subserosus (szubszerózus) mióma: A méh külső felszíne felé kialakuló, nagyon nagyra képes megnőni.
• Intramuralis (intramurális) mióma: Magában a méh izomzatában, a méh izomfalában alakul ki, ez a leggyakoribb típus.
• Submucosus (szubmukózus) mióma: A méhnyálkahártya alatti izomrétegben alakul ki és a méh ürege felé növekszik, a méhüreg felé terjeszkedő.
• Cervicalis (cervikális) mióma: A méhnyakban elhelyezkedő.
• Intraligamentaris (intraligamentáris) mióma: A méh függesztő szalagjai között elhelyezkedő.

Mióma tünetei

Legtöbb nő nem tapasztal semmilyen tünetet, gyakran csak egy rutin nőgyógyászati vizsgálat során derül fény a miómára. Ha nagyobb méretű a mióma és/vagy sok található belőle a méhben, akkor viszont jelentkezhetnek tünetek:

• Erős vagy elhúzódó menstruáció.
• Két menstruáció közötti vérzés, pecsételő vérzés.
• Kismedencei fájdalom vagy nyomásérzés.
• Gyakori vizelés, vizelési panaszok.
• Derékfájás.
• Fájdalom szexuális együttlét során.
• Teherbeesési nehézségek.
• Komplikációk terhesség és szülés során.

A miómákban kialakuló degeneratív elváltozások gyakran okoznak súlyos helyi (feszülés, fájdalom, nyomásérzékenység) és általános (láz, gyorsult vérsüllyedés, bélmozgás-zavar) tüneteket.

Mióma és teherbeesés

Nagyon sok nő mióma mellett is teherbe tud esni természetes úton. A fogamzás igen gyakran nem is igényel semmilyen kezelést vagy műtéti beavatkozást. Azonban a meddő nők kb. 10%-ánál van jelen mióma a méhben és akár 4%-nál ez a meddőség egyedüli oka. Panaszként szerepelhet a meddőség is - főként submucosus és intramuralis göbök esetén -, mivel a méhűr alakjának torzulása a megtermékenyült petesejt beágyazódását akadályozza, illetve a mióma mellett a méh és a petevezető ivarsejt-továbbító képessége is zavart szenved.

Hogyan befolyásolja a mióma a teherbeesést?

A miómák többféle módon is megnehezíthetik a teherbeesést:

• A méhnyak alakjának megváltozása csökkentheti a méhbe jutó spermiumok számát.
• A méh alakjának megváltozása akadályozhatja a spermiumok vagy a megtermékenyített petesejt (embrió) mozgását.
• A miómák elzárhatják a petevezetékeket is.
• Hatással lehet a méhüreget borító nyálkahártya vastagságára.
• A méhüreg vérellátására is hatással lehet.
• Csökkentheti az embrió méhfalba történő beágyazódásának és további fejlődésének az esélyét.

Mióma terhesség előtt: kezelés

A terhesség előtt felismert miómák eltávolítása csak akkor javasolt, ha már korábban vetélést vagy meddőséget okozott, mert - a fentebb említettek alapján - többnyire eseménytelen a terhesség lefolyása mellette, a méhen végzett műtét viszont akár nagyobb szövődményeséllyel járhat későbbi terhesség esetén. Azonban ha a leendő kismamának volt már korábbi terhessége, mennyire nehezítették azt meg, okoztak-e vetéléseket, akkor a műtét lehetőségét minden nő esetében egyénileg kell mérlegelni, ultrahangvizsgálatra is szükség van a döntéshez, amit kizárólag szakorvos hozhat meg.

Amennyiben a méh belsejéből kellett eltávolítani a miómát, akkor körülbelül negyed év várakozási idő javasolt a teherbeeséssel. Ha a miómák a méh külső felszínén helyezkedtek el, nem szükséges várni a teherbeeséssel.

Mióma terhesség alatt

Bár az irodalmi adatok nagy szórást mutatnak, de hozzávetőlegesen az állapítható meg, hogy minden 100. terhesség fogan miomás méhben. Azonban úgy tűnik, hogy emelkedő tendenciáról van szó. Ennek egyik oka a jobb felismerési lehetőségekben rejlik. Szerencsére, többnyire eseménytelen a terhesség lefolyása miomás méh mellett is, az ily módon fogant terhességek kb. 70%-a probléma nélkül kiviselhető.

Miért alakul ki mióma a terhesség alatt?

A miómák növekedése igen gyakori terhesség alatt, mivel a mióma-növekedésre hatással van az ösztrogén hormon. Az ösztrogénszint a terhesség első három hónapjában gyorsan emelkedik, ezért ilyenkor a leggyakoribb a mióma kialakulása. Egy 2010-es tanulmány szerint a meglévő miómák egyharmada növekszik az első trimeszterben. Többségük azonban nem változik méretében. Az, hogy az izomtumor nő-e, a vér hormonkoncentrációjától függ. Terhesség során nagyon sok női hormon szabadul fel, ami stimulálhatja a mióma növekedését.

Milyen tünetei vannak a terhesség alatti miómának?

Az esetek többségében semmilyen panaszt nem okoznak a miómák terhesség alatt. Ha mégis, akkor ezek a leggyakoribbak:

• Erős, a menstruációkor tapasztalóhoz hasonló görcsök.
• Hüvelyi vérzés.
• Kiterjedt fájdalom és feszülő érzés a hasban.
• Emésztési problémák, székrekedés.
• Gyakoribb vizelési inger.

Ha vérzést, erős görcsöket, fájdalmakat vagy a 37. hét előtt a szülés jeleit tapasztalja, akkor forduljon azonnal orvoshoz!

Veszélyt jelent-e a terhességre a mióma?

A miómákkal rendelkező nőknél magasabb a terhességi és szülési problémák kockázata. De fontos tudni, hogy a miómás nők többségének egészséges terhessége és gyermeke van. A miómák mérete, száma és elhelyezkedése lényeges abból a szempontból, hogy okoznak-e komplikációkat.

Első trimeszter

A méhmiómák mintegy egyharmada növekedhet a várandósság első trimeszterében. Ebben az időszakban az ösztrogén- és progeszteronszint jelentősen megemelkedik, ami hozzájárulhat a miómák méretének növekedéséhez. Az első trimeszterben előfordulhat:

• Alhasi fájdalom.
• Vérzés.
• A vetélés kockázatának enyhe emelkedése.

A fájdalom rendszerint a mióma elhelyezkedésével és méretével függ össze, különösen akkor, ha növekedése miatt nyomást gyakorol a környező szervekre. Vérzés a várandósság korai szakaszában akkor fordulhat elő, ha a méhlepény a mióma közelében ágyazódik be. Bár a vetélés minden terhesség esetén kockázatot jelent, miómák jelenlétében ennek esélye kissé emelkedhet. A beágyazódás folyamata zavart szenvedhet, így koraterhességben gyakoribb a fenyegető, illetve a spontán vetélés. Fontos hangsúlyozni: a legtöbb esetben a terhesség zavartalanul halad tovább, de az orvosi kontroll ilyenkor különösen fontos!

Második és harmadik trimeszter

A várandósság középső és késői szakaszában a miómákkal összefüggő kockázatok változhatnak. A fájdalom fokozódhat, különösen nagyobb miómák esetén. A növekvő elváltozások nyomást gyakorolhatnak a belső szervekre, ritkább esetben vérellátási zavar vagy degeneráció alakulhat ki bennük, ami erős fájdalommal járhat. Ritkán lepényleválást is okozhatnak. Bár ez miómák nélkül is előfordulhat, jelenlétük növelheti a kockázatát. Ez súlyos állapot, mivel a méhlepény biztosítja a magzat oxigén- és tápanyagellátását, és jelentős anyai vérvesztéssel járhat. Előrehaladott terhességekben a koraszülés, idő előtti burokrepedés, idő előtti lepényleválás, fekvési, tartási, beilleszkedési rendellenességek és a magzat méhen belüli növekedésének elmaradása fordulnak elő gyakrabban.

Szülés alatti és utáni komplikációk

A szülést az említett rendellenességek, továbbá a fájástevékenység zavara (fájásgyengeség) és a lepényi szak rendellenességei (atoniás vérzés) tehetik szövődményessé. Nagyobb göbök (különösen a méhnyakban elhelyezkedők) szülési akadályt képezhetnek. A mióma a farfekvéses szülés kockázatát is növeli. A gyermekágyi szakban gyakrabban lép fel atoniás vérzés és lázas szeptikus szövődmény. A tanulmányok és a tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a mióma növeli a császármetszés esélyét. Ha a mióma a hüvelyi úton való szülés akadályát képezi, akár nagyobb mérete, akár kedvezőtlen elhelyezkedése miatt, császármetszést kell végezni.

A mióma egyik legsúlyosabb szövődményének tekinthető az első trimeszterben a vetélés. A terhesség során a méh folyamatos tágulásban van, hogy helyet adjon a fejlődő gyermeknek. Vizsgálatok igazolják, hogy a mióma terhesség alatt képes fokozni a méhlepény leválásának a kockázatát. Részben a fentieknek köszönhetően, részben a mióma egyéb hatásaiból kifolyólag az elváltozás hatására sokkal gyakrabban alakul ki koraszülés, vagyis a gyermek már a 37. hét előtt megszületik. A miómákkal rendelkező kismamák 10-30 százaléka tapasztalhat komplikációkat a terhesség során. A leggyakoribb panasz a nagy méretű, öt centiméternél nagyobb miómák esetén az alhasi fájdalom, amely inkább a terhesség későbbi időszakában jelentkezhet.

Mióma terhesség alatti kezelése

Terhesség alatt a mióma kezelési lehetőségei korlátozottak, a magzatot érintő kockázatok miatt. A tünetek enyhítéséhez az orvosi javaslat általában ágynyugalom, bőséges folyadékbevitel, és enyhe fájdalomcsillapítók használata. A terhes méhben kialakult mióma fokozottan veszélyeztetett, ezért a szokványosnál szorosabb ellenőrzést igényel, de mivel az esetek többségében a terhesség lefolyása eseménytelen, egyéb teendő igénye általában nem merül fel. A problémás esetekben többnyire a mióma méretének rendszeres ultrahangkontrollja mellett a terhesség megóvására törekednek.

Ritkán kell műtéti beavatkozást végezni, különleges szövődmény (a mióma elhalása okozta szeptikus tünetek, kocsánycsavarodás stb.) esetén. Ilyenkor nagy az embrionális-magzati veszteség-koraszülés esélye. Ha ilyen műtét történt a terhesség folyamán, akkor szüléskor a kitolási szakot vakuum extractióval érdemes lerövidíteni, vagy császármetszést kell végezni.

Mi történik a miómával szülést követően?

Jó hír, hogy a miómák gyakran zsugorodnak terhesség után. Egy kutatásban azt találták, hogy 3-6 hónappal szülés után a nők 70%-ánál több mint 50%-kal csökkent a miómák mérete. Nem tudni pontosan, hogy a miómák miért zsugorodnak vagy akár tűnnek el teljesen szülés után, de a szülés közbeni mechanikai és sejtbeli változásoknak szerepe lehet benne.

Mióma diagnosztizálása és megelőzése

Diagnosztizálás

Tapintásos, úgynevezett fizikális vizsgálattal a mióma-gócok felismerése az eseteknek csak kevesebb mint felében eredményes, bár a méhnyakban elhelyezkedő miómák esetén a hüvelyi vizsgálat elég jó érzékenységű. A kimutatás legjobb módszere az ultrahang-vizsgálat, egyéb képalkotók nem is igazán szükségesek és nem is elterjedtek a kimutatásában. A mióma diagnosztizálásához ultrahang vagy MR is szükséges lehet. A gondos figyelemmel kísérés terhesség előtt, alatt és után, mely során a mióma fejlődését és a terhesség alakulását követhetjük nyomon, biztosítva, hogy minden a lehető legnagyobb rendben haladjon. A rendszeres nőgyógyászati ellenőrzések és a nyitott kommunikáció segítenek megelőzni és kezelni a lehetséges komplikációkat.

Megelőzhető-e a mióma kialakulása?

Nincs garantált módszer a mióma megelőzésére. Egyes kutatások arra jutottak, hogy az elhízás, mozgásszegény életmód, sok vörös hús és cukor, illetve kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása, alkoholfogyasztás és a D-vitamin-hiány is növelheti a miómák kockázatát. Kiegyensúlyozott, változatos táplálkozással és egészséges életmóddal tehát hozzájárulhat a megelőzéshez.

Életmód tanácsok mióma esetén

Vannak olyan étrend- és életmódbeli változtatások, melyek jó eséllyel csökkenthetik a miómák kockázatát. Ezek a mióma eltávolító műtét után is hasznosak, az újabb miómák megelőzésére:

• Egészséges testsúly: A mióma gyakrabban alakul ki túlsúlyos és elhízott nőknél, mivel a zsírsejtek több ösztrogént termelnek.
• Rendszeres testmozgás: Kutatások szerint minél többet edz egy nő, annál kisebb a mióma kialakulásának esélye. A rendszeres mozgás kiváló módja a testsúly és a hormonszintek csökkentésének és akár 40%-kal csökkentheti a mióma kockázatát.
• D-vitamin pótlása: A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a D-vitamin-hiánynak jelentős szerepe lehet a miómák kialakulásában. A D-vitamin gátolhatja a sejtburjánzást és segíthet a hormonegyensúly fenntartásában is.

Milyen étrendbeli változtatások csökkenthetik a miómák növekedését?

Kutatások szerint bizonyos ételek kerülése és bizonyos ételek fogyasztása csökkentheti a miómák képződését és segíthet lassítani a már meglévő miómák növekedését.

Milyen életmódbeli lépések segíthetnek, ha már kialakultak a miómák?

A rendszeres mozgás és kiegyensúlyozott táplálkozás sokat segít a panaszok enyhítésében. Erős vérzés esetén nagyon fontos a vas- és B12-vitamin-pótlás. A stressz a tüneteket, sőt a miómák növekedését is fokozhatja, ezért a stresszoldásra is érdemes kiemelt figyelmet fordítani - olvasson, hallgasson zenét, találjon örömet okozó hobbikat, jógázzon vagy végezzen légzőgyakorlatokat. Ha erős görcsei, fájdalmai vannak, a meleg fürdő, melegítőpárna, meleg vizes palack is segíthet: ez ellazítja a méh simaizomfalát (myometrium), ami csökkenti az erek összehúzódását, így javítja a vérkeringést és enyhíti a görcsöket. A masszázs szintén enyhítheti a fájdalmakat. Szükség esetén nem szteroid gyulladáscsökkentő, például ibuprofén is igénybe vehető - főleg a menstruáció ideje alatt.

tags: #miomanak #nezte #az #orvos #a #magzatot