A hónapos retek termesztése és gondozása

A hónapos retek az egyik legelső növény, amelyet kora tavasszal vetni lehet. Ez a gyorsan növekvő gyökérzöldség rendkívül népszerű a kertészek körében, mivel rövid tenyészideje és nagy hidegtűrése miatt már a tavasz elején friss termést biztosít. Akinek fűtetlen fóliája vagy kis üvegháza van, az február közepén vesse el a retekmagot. Szabadföldbe február végén, március elején vethető, amikor a fagy kienged és a talaj már kicsit szikkadt, pirult.

Hónapos retek magvetéshez előkészített talaj

Optimális körülmények a retek termesztéséhez

Hőmérséklet és fényigény

A hónapos retek csírázása már 2 °C-on megindul, de a 20 °C az ideális hőmérséklet ehhez. A kikelés a szikleveles időszakban 5-6 °C-on megfelelő, ilyen hőmérsékleten fejlődik a legjobban. Ha már rendelkezik a hónapos retek 2-4 levéllel, akkor a gumóképződés elkezdődéséig 12-13 °C-ot érdemes számára biztosítani. A gumóképzés idején pedig 15-20 °C lenne az ideális.

Hidegtűrése nagy, csírázáskor a -3 °C-ot, növekedéskor pedig a -6 °C-ot is elviseli. Azonban a hosszan tartó hideg hatására előfordulhat, hogy magszárba indul a növény. A túl nagy meleg hatására viszont (főleg a csírázás utáni időszakban) megnyúlik és eldől a retek, ezért igyekezzünk mindig a megfelelő hőmérsékletet biztosítani. Nagy hiba, ha túl melegen tartjuk a retket! Hajtatásban a nagy meleg hatására erőteljesebb a lombképződés, amit a gumótermések sínylenek meg.

A hónapos retek fényigénye nagy. Gyenge fényben a levelei megnyúlnak, és a gumóképződés lelassul. Ezért árnyékos helyre ne ültessük. Hosszúnappalos növény, ami azt jelenti, hogy ahogyan közeledik a nyár, tehát hosszabbak a nappalok, könnyebben felmagzik és gumót sem fejleszt - éppen ezért, lehetőleg csak kora tavasszal vessük.

Retek fejlődési szakaszai és az ideális hőmérsékletek

Talaj és tápanyagellátás

A legjobb az, ha homokos, laza, tápanyagban dús talajt tudunk a hónapos reteknek biztosítani. A talaj legyen szerves-anyagokban gazdag, jól vízelvezetésű, enyhén savas vagy semleges pH értékű, de legyen tömött. Ültetés előtt ássuk fel az ágyást legalább 20 cm mélyen, és távolítsuk el belőle a köveket és talajrögöket. Készítsünk gyommentes, sima felületű, apró morzsás magágyat. A retek földjét 5-20 cm-es mélységig kell megmunkálni, amihez kiváló eszköz a rotációs kapa.

A tápanyagokat rövid tenyészideje miatt könnyen felvehető formában kell megkapnia. A nitrogénellátás a gumó megfelelő fejlődéséhez szükséges, túladagolása következtében viszont szétcsattanhat a retekgumó, ezért a tenyészidő második felében már ne adjunk nitrogént. A retek hajtatásánál nagyon fontos a talaj átmosatása. Amennyiben a fóliasátorban már az előző évben is termesztettünk és műtrágyáztunk, úgy leginkább nitrogén-utánpótlásra van szükség (2 dkg ammónium-nitrát négyzetméterenként).

Ha a fóliasátrat frissen építettük, akkor alaptrágyaként 4 dkg nitroamofoszkát (NPK), 1 dkg ammónium-nitrátot és 1 dkg kálium-nitrátot adjunk négyzetméterenként. Emellett - szükség esetén - tenyészidőben a kálium-nitrát kijuttatását is biztosítani kell (1 kg/1000 l víz). A szerves trágya kijuttatása ugyancsak fontos a retek számára. Viszont a nem teljesen földdé érett trágya gátolhatja a magok kelését, ezért a szerves trágyát célszerűbb a retek és a főnövény közé kijuttatni (10-15 kg/m2). Arra vigyázzunk, hogy 3-4 évig ne kerüljön ugyanarra a helyre a retek.

Vízigény

A hónapos retek vízigénye a fejlődési szakaszoktól függően változik, de alapvetően nagynak mondható. A csírázási időszakban sok vízre van szüksége. Kikelése után egészen a gumóképződésig megelégszik kevesebbel, majd mikor elkezd kialakulni és növekedni a gumó, ismét nagy mennyiségű víz szükséges a megfelelő fejlődéshez. Az öntözési norma kicsi, egy-egy alkalommal 5-10 mm. A tenyészidő alatt eleinte heti egyszer, majd heti kétszer is öntözzünk kis adagokkal. Az egyenetlen vízellátás a gumók felrepedését eredményezheti, a száraz talajon való termesztés pedig pudvásodást okozhat. A legnagyobb hibát akkor követjük el, ha rendszertelenül, hosszabb szünet után jó alaposan megöntözzük a retket.

Retek öntözésének fontossága és a repedezett retek

Vetés és ültetés

A retek vetése helyrevetéssel történik. A vetés időpontja hideghajtatásban február eleje-közepe, enyhe fűtés esetén január 20. Szabadföldbe február végén, március elején vethető, amikor a fagy kienged és a talaj már kicsit szikkadt, pirult. Márciustól április közepéig vethetjük a hónapos retket.

A művelési mód sík, de lehet ágyásos is. A kisebb gumójú fajták esetében 5x5, esetleg 6x6 cm, a nagyobb gumójú fajtáknál 8x5 cm a tenyészterület. A vetés mélysége 1,5-2 cm. Kerti körülmények között a magokat legjobb egyenként elvetni, különben később ritkításra lesz szükség. A magokat kisebb területen kézzel, nagyobb területen géppel vetjük. A kézi vetéshez lyuggatódeszkával vagy -henger segítségével készítik elő a lyukakat. Mindig osztályozott magvakat vessünk! Nagyobb magvak esetén gyorsabb a kelés, és egyenletesebb a növény fejlődése. A drazsírozott magokat mindenképpen meg kell locsolni, bőségesen, hiszen a magokat körülvevő vivőanyag átnedvesedéséhez sok nedvességre van szükség. A vetést követően talajtakaróval fedhetjük le, ami alatt a talaj jobban tud melegedni.

Retek - általános tudnivalók, ültetése, termesztése

Vetésforgó és társültetés

Az ültetést hároméves vetésforgó szerint tervezzük, tehát csak minden harmadik évben telepítsük ugyanarra a helyre a retket. A vegyes termesztés egy nagyon hasznos dolog, melyet érdemes lehet kihasználni, akár a hónapos retek esetében is. Mindamellett, hogy helytakarékos, egyes növények egyes növények társaságát kedvelik, míg másokét csak elviselik. Mindemellett bizonyos kártevőket is távol tarthatnak egymástól, például a levéltetveket vagy a fonalférgeket, így növényvédő szerekhez sem kell nyúlni!

Növénytársítási táblázat hónapos retekkel

Ápolás és növényvédelem

Gyomirtás

A terület gyommentességét a gazdák többsége a Devrinol gyomirtó használatával éri el, melyet a beöntözés előtt juttatnak ki a területre.

Kártevők és betegségek

A retek rövid tenyészideje miatt viszonylag kevés növényvédelmi eljárással termeszthető. A hónapos retek csírázás idején, főleg hideg talajon nagyon érzékeny a rizoktóniás és fuzáriumos palántadőlésre. Mindkét kórokozó a csírázó magvakat támadja, aminek következtében azok nem kelnek ki. Ha mégis, akkor a kórokozó gombák a szikleveles növények gyökereit és a szik alatti szárrészt támadják meg. A gyökérnyak üveges, sárgás színű lesz, majd összezsugorodva elbarnul, a palánta kidől. A gyökerek csúcsán sötét színű fekélyek keletkeznek, és a növények elpusztulnak.

A retek legveszedelmesebb ellensége a retekperonoszpóra. A gomba alacsony hőmérsékleti igényű, így különösen a kora tavaszi és a késő őszi termesztés esetén fordul elő. Kórokozója a növénymaradványokon telel át. Tavasszal a sziklevelekre, majd a lomblevelekre kerül, ahonnan a gumóra mosódik. A levelek színén sárgászöld foltok, fonákán fehér bevonat (sporangiumtartó gyep) látható. A gumó felületén sötétszürke, elmosódott szélű foltok, rajtuk szintén fehér sporangiumtartó gyep figyelhető meg. A védekezést már szikleveles korban meg kell kezdeni, és hétnaponta ismételni a lomblevelek védelme érdekében. Védekezésre alkalmas szer például az Amistar.

A kártevők közül kora tavasszal, amikor a léghőmérséklet 8-10 °C fölé emelkedik, a keresztesvirágúak földibolhái a hónapos retek szik- és lomblevelein apró, kerek lyukakat rágnak. A növények lankadnak, fejlődésükben visszamaradnak, gyakran el is pusztulnak. Ha száraz a tavasz, akkor a földibolha megtámadhatja a vetést. Onnan ismerhető fel, ha a kezünket a leveleken végighúzva érezzük a bolhák „pattogó” mozgását. Ha időben észleljük őket, akkor egyszerűen megszabadulhatunk tőlük, hiszen napi többszöri hideg vizes permetezéssel már gyéríteni lehet őket. A vegyszeres védekezést viszont mellőzzük! A kifejlett bogarak telelnek a növénymaradványok között. Tojásaikat tavasszal a talajba, a gyökérnyaki részre rakják.

A fólia szélein, nedves élőhelyeken a hajtatott retek gyakori kártevője a házatlan csiga. Ellene elsősorban a gyommenteséggel védekezhetünk. Igyekezzünk a fólia széleit gyommentesen tartani, valamint a csigaölő szereket (pl. Detia) a sorok közé kiszórni, de semmiféleképpen sem a retek közé.

Gyakori retekbetegségek és kártevők illusztrációja

Betakarítás és tárolás

A hónapos retket kb. 3-4 hét után már szedheted, amikor eléri a 2-3 cm-es átmérőt, de átlagosan 3-5 hét a beérési idő. A legtöbb fajta esetében akkor végezzük el a betakarítást, amikor a gyökerek átmérője körülbelül 2,5 centiméter a talaj felszínén. A retek akkor érett a szedésre, ha a gumó elérte a fajtára jellemző méretet. Ez a kis gumójú fajtáknál 30 mm, a nagytestű vajreteknél 40-45 mm. Húzzuk ki az egyiket, és ellenőrizzük le, mielőtt betakarítanánk a többi növényt is. A szedések száma 2-3.

Betakarítás után vágjuk le a növény tetejét és a vékony gyökérvéget, mossuk meg a retket és alaposan szárítsuk is meg. Ezután tárolhatjuk őket műanyag zacskóban a hűtőszekrényben. Az árut kétféleképpen is értékesíthetjük: válogatva, csomózva, majd megmosva vagy kilóra, amikor a retekgumót 20 kg-os zsákokba szedjük.

Frissen betakarított, megmosott hónapos retek

Gyakori problémák és megoldások

  • Megnyúlt, vékony gumó: Túl kevés fény vagy túl sűrű vetés lehet az oka.
  • Keserű retek: Az egyenetlen öntözés és a hőség miatt keserűvé válhat.
  • Fás, szivacsos retek: Ha túl sokáig hagyod a földben, megöregszik.
  • Furatos retek (kukacosodás): A földibolhák és reteklegyek előszeretettel támadják.

tags: #mint #a #honapos #retek