Az inszemináció és az ideális méhnyálkahártya vastagság

Ahhoz, hogy a megfogant kis embrió megtapadjon a méh falán és beágyazódjon, megfelelő minőségű és vastagságú méhnyálkahártya szükséges.

A sikeres terhesség csak abban az esetben jöhet létre, ha a méhnyálkahártya elég vastag ahhoz, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódhasson. A meddőségek és vetélések egy része tehát nem valamilyen ovulációs vagy fogantatási probléma, hanem a vékony méhnyálkahártya terhesség gátló hatása miatt alakul ki. Épp ezért rendkívül fontos a tervezett terhesség előtt a méhnyálkahártya vastagság növelése.

Mi az ideális méhnyálkahártya vastagság az inszeminációhoz?

Orvosi vélemények szerint az ovuláció után a 8-12 mm-es nyálkahártya (endometrium) vastagság optimális az inszemináció sikerességéhez, természetesen kis egyéni eltérések lehetnek. A méhnyálkahártya vastagsága hüvelyi ultrahang során ellenőrizhető. Amennyiben meddőség gyanúja áll fenn, és egy ilyen jellegű - ovuláció környéként elvégzett - vizsgálat során az endometrium nem éri el a 8 mm-t, úgy arra lehet következtetni, hogy a sikertelen terhességek mögött a vékony méhnyálkahártya áll. Ekkor elkezdődhet az okok feltárása.

A méhnyálkahártya vastagságának változása a ciklus során

Az optimálisan működő menstruációs ciklus során a méhnyálkahártya vastagság növelése elsősorban a szervezetben megnövekedett ösztrogén hormon feladata. Mellette természetesen jelen van a progeszteron, azaz sárgatest-hormon is, ám a közhiedelemmel ellentétben a feladata nem elsősorban a méhnyálkahártya erősítése, hanem a táplálása, hogy az embrió megtapadását követően kialakulhasson a placenta.

A méhnyálkahártya vastagság növelése a 28 napos ciklus fázisaitól függ:

1. Proliferációs, vagyis felépítési szakasz - A ciklus 6-13 napja között az agyalapi mirigy elkezdi termelni a tüszőérlelő (FSH) és a tüszőrepesztő, luteinizáló (LH) hormonokat, ezzel egyidőben pedig megnövekszik az ösztrogén hormon is, aminek egyik jelentős feladata a méhnyálkahártya erősítése.
2. Szekréciós szakasz - A ciklus 14-28. napja között következik be. A tűszőrepedést követően megnövekszik a progeszteron szint, ennek a hormonnak köszönhetően a méhnyálkahártya tovább vastagodik és megtelik tápanyagokkal. Amennyiben eljut a méhbe egy megtermékenyített petesejt, megtörténik a beágyazódás, vagyis létrejön a teherbe esés. Ennek hiányában a méhnyálkahártya degenerálódni kezd.
3. Menstruációs szakasz - A ciklus 28. napján az elsorvadó méhnyálkahártya elkezd leválni a méh faláról, és menstruációs vérzés formájában távozik a szervezetből.

A menstruációs ciklus normál vastagsága a következőképpen alakul:

• Menstruáció során: 2-4 mm
• Korai follikuláris szakasz: 5-7 mm
• Késői follikuláris szakasz: >11 mm
• Luteális fázis: >16 mm

Vékony méhnyálkahártya tünetei és okai

Ha a nyálkahártya túl vékony, nem lesz alkalmas az embrió megtapadására. A legtöbb esetben nincs különösen érezhető, jól elkülöníthető testi jele a vékony méhnyálkahártyának, bizonyos tünetek mégis árulkodók lehetnek. Ezek elsősorban a nem megfelelően működő hormonháztartás következményei, netán valamilyen kóros elváltozás vagy veleszületett állapot ismertetőjelei.

Gyakori tünetek lehetnek:

• A menstruációs ciklus szabálytalansága - az átlagosnál rövidebb vagy hosszabb ciklus, a havi menstruáció kimaradása
• Fájdalmas menstruáció
• Kevésbé fejlett nemi jellegek - például 16 éves kor feletti első menstruációs, keskeny medence, alulfejlett mellek, túl rövid hüvely
• Az orgazmus hiánya
• Fájdalmas együttlétek
• A korai klimaxhoz hasonló tünetek, melyek az ösztrogénhiányt jelzik - túlzott izzadás, hőhullámok, alvászavar, izomgörcsök, cikluszavarok, túlzott szőrnövekedés, migrén
• Sorozatos vetélések
• Meddőség

A beágyazódásra alkalmatlan, vékony méhnyálkahártyának számos oka lehet, de jó hír, hogy az esetek nagy részében a felismerést követően kezelhető, így a vékony méhnyálkahártyára terhesség gátló hatása megszüntethető.

A túl vékony méhnyálkahártya okai lehetnek:

• Ösztrogénhiány - A csökkent ösztrogénszint adódhat pajzsmirigy túlműködésből, a tüszőérlelő hormon (FSH) hiányállapotából, progeszteron tartalmú gyógyszer túladagolásából, de okozhatja a dohányzás, a depresszió, a hosszú ideje tartó alultápláltság, vagy épp a hirtelen fogyás is.
• Felborult hormonháztartás
• A méh, petefészkek alulteljesítése
• A kismedence elégtelen vérellátása, gyulladása
• Nemi úton terjedő betegségek
• Korábbi műtétet vagy méhfertőzést követően kialakult hegszövet az endometrium felületén
• A méhtest fejletlensége
• Rendellenesen fejlődött reproduktív szervek
• Genetikai hajlam
• Műtéti méhtisztítás, abortusz (sérült méhnyálkahártya)
• Hosszú ideig szedett fogamzásgátló tabletta
• Egyes kutatások arra világítottak rá, hogy kapcsolat van a vékony méhnyálkahártya és a napi több ezer mg mennyiségben bevitt C-vitamin között. Épp ezért érdemes magas C-vitamin tartalmú zöldségekből, gyümölcsökből fedezni a napi szükségletünket.

A méhnyálkahártya vastagításának természetes módszerei

Nem kell azonban egyből különböző hormontartalmú készítményekhez nyúlni, a méhnyálkahártya vastagítás természetesen is megoldható. A kismedencei vérkeringés fokozásával, bizonyos vitaminok, nyomelemek bevitelével és a hormonháztartást helyreállító tápanyagok szedésével sokat tehetünk a méhnyálkahártya erősítése érdekében. Mielőtt hormontartalmú készítményekhez nyúlnánk, érdemes a következő, természetes módszereket is kipróbálni, természetesen a kezelő orvosunk hozzájárulásával.

Étrend-kiegészítőkkel történő erősítés

• E-vitamin - A méhnyálkahártya erősítésére hatékony megoldást jelent az E-vitamin, melyből naponta 400 NE mennyiséget ajánlott szedni.
• Omega-3 zsírsavak - A jótékony élettani hatásuk mellett, a tüszőérlelő hormon (FSH) termelődésére is hatással vannak, mely elengedhetetlen a méhnyálkahártya vastagság növelése szempontjából fontos megemelkedett ösztrogén szinthez.
• Ligetszépe olaj - A méhnyálkahártya erősítése szempontjából, már napi 1-2 kapszula nagy segítséget jelenthet.
• Fehér fagyöngy tea - Az áztatással elkészített tea, napi egy csészével fogyasztva nagyban hozzájárul a méhnyálkahártya erősítéséhez.
• Palástfű tea - A hagyományos, forrázással elkészített palástfű teából, a ciklus második felében elegendő napi egy csészényit inni ahhoz, hogy erősítse a méhet, javítsa a kismedencei vérkeringést és hozzájáruljon a méhnyálkahártya vastagításához.
• Zsálya - A zsályalevélből készült forrázott tea segít növelni az ösztrogén szintet. Napi két-három csészényit javallott fogyasztani belőle a ciklus első napjától az ovuláció napjáig.
• Málnalevél tea - A ciklus első felében javasolt a fogyasztása, mivel rengeteg E-vitamint tartalmaz. Forrázással kell elkészíteni, és napi 2-3 csészével is meg lehet inni a belőle készült teát.
• Lenmag olaj - A benne található lignanok - ösztrogén termelést serkentő hatásuknál fogva, nagy szerephez jutnak a méhnyálkahártya erősítése szempontjából. A ciklus első felében javasolt salátákhoz és más ételekhez adva fogyasztani.

Méhpempő

A szupertápláléknak is nevezett méhpempőt a méhek állítják elő, ezzel táplálkozik ugyanis a méhkirálynő, ami akár 5 évig is élhet, miközben naponta 1000 petét rak le. A tiszta méhpempő bizonyítottan a termékenység egyik igen hasznos segítője. Rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz: fehérjét, nyomelemeket, ásványi anyagokat, szénhidrátokat, aminosavakat, enzimeket, előhormonokat, gyulladáscsökkentő hatóanyagokat, vitaminokat és több mint 150 féle biológiai aktív anyagot.

A méhpempőben található előhormonok és B-vitaminok az emberi szervezeten belül képesek serkenteni az olyan hormonok termelődését, melyeknek szintje lecsökkent. Így képes természetes megoldást nyújtani például a tüszőérlelő (FSH) és az ösztrogén hormonok hiányára is.

A méhpempő számos, a reproduktív folyamatokra pozitív hatással levő hatóanyagának köszönhetően minden lehetséges módon támogatja a sikeres teherbe esést, így kiemelten fontos a méhnyálkahártya vastagság növelése szempontjából.

Táplálkozással történő erősítés

Az étkezi szokások megváltoztatásával is sokat tehetünk a méhnyálkahártya erősítése érdekében. Nem kell riasztó diétákra gondolni, csupán bizonyos ételek előnyben részesítéséről van szó.

• A gránátalma napi fogyasztása hozzásegít a felborult hormonháztartás helyreállításához, továbbá kiváló gyulladáscsökkentő hatásáról is ismert. Nem szabad azonban három hónapnál tovább gránátalma-kúrát tartani, mert hosszú távon alvászavarhoz, ingerlékenységhez vezethet.
• A friss ananászból is érdemes naponta pár szeletet megenni, mivel a benne lévő bromelain enzim jótékonyan hat a méhnyálkahártya optimális működésére.
• A sárgarépában, édesburgonyában, paradicsomban és kajszibarackban lévő nagy mennyiségű béta-karotin a szervezetben lévő össze nyálkahártya, így az endometrium egészségét is védi.
• A diófélékben található Omega-3 zsírsavak is befolyással vannak a méhnyálkahártya vastagság növelése szempontjából, így érdemes naponta egy kis marékkal fogyasztani.
• Amennyiben a cél a méhnyálkahártya erősítése, próbáljunk a heti étrendünkbe minél több zellert, édesgyökeret, lestyánt és komlót beilleszteni, valamint fogyasszunk bátran minél több aszalt és friss gyümölcsöt, valamint zöldséget.

Vannak olyan ételek, melyek kifejezetten negatívan hathatnak a méhnyálkahártyára. Ilyenek a túl sós, túl csípős és a zsíros, bő olajban készült ételek. Ezeket a tervezett terhesség időszakában javallott elkerülni vagy fogyasztásukat minimálisra csökkenteni.

Testmozgással történő erősítés

Amennyiben ülő munkát végzünk, keveset mozgunk, a reproduktív szervek vérellátása romolhat. A kismedencei vérkeringés, valamint a méhnyálkahártya erősítése érdekében épp ezért ajánlott a napi rendszeres mozgás beiktatása.

Az inszemináció folyamata

A hosszabb ideje gyermekre váró pároknak részletes reprodukciós kivizsgálást és különböző asszisztált reprodukciós eljárást tudunk javasolni. Ennek egyik gyakori és sikerre vezető módszere az inszemináció. Az inszemináció olyan reprodukciós eljárás, mely jó hatásfokkal képes a spermium és a petesejt találkozását elősegíteni.

Az eljárás során a tüszőrepedés időszakában a szakorvos a méh üregébe juttatja az előválogatott és tápanyagokkal megerősített spermium állományt egy vékony inszeminációs katéteren keresztül. Az inszemináció sikeréhez nagymértékben hozzájárul az előzetes kivizsgálás, a női ciklus és a spermiumállomány előkészítése. Fontos, hogy az eljárás csak abban az esetben alkalmazható, ha vizsgálataink segítségével meggyőződünk a szükséges élettani, biológiai feltételek meglétéről.

Az inszemináció során ritkán előfordulhatnak különböző szövődmények is, melyek azonban körültekintő kivizsgálással, a ciklus megfelelő beállításával és ellenőrzésével megelőzhetőek. Az eljárás idejét a női menstruációs ciklus első napjához igazítja az orvos, és a változásokat a nő kezelésének megfelelően nyomon követi. A beavatkozás előtt kb. egy órával szükséges a megfelelő spermiummintát az előzetesen megkapott steril tárolóedényben a rendelőbe eljuttatni. Egy szakember előkészíti a spermiumokat a beavatkozáshoz, egy speciális, tápanyagokat tartalmazó folyadékba helyezi, majd ú.n. inszeminációs katéterbe szívja fel azokat. A beavatkozás során a katétert a méhnyakon keresztül az orvos felvezeti a méhüregbe, majd oda juttatja az anyagot.

Szerencsés, ha a kezelést követő néhány óra múlva és az azt követő 2-3 napban együttlétek történnek. A menstruáció elmaradását követően 24-48 órával vérvétellel érdemes ellenőrizni a szervezetben a terhességi hormonszintet. A βHCG megjelenése mindenképpen biztató jel. A vérvizsgálatot két nap múlva megismételve, a βHCG érték emelkedése a sikeres inszeminációról ad tanubizonyságot.

Elmondható, hogy általában 6 inszeminációs kezelésből sikeres terhesség érhető el. de nagyon fontos a görcsös türelmetlenség és kapkodás kiiktatása. terápia. Nyugalom, türelem, semmi stressz és görcsösség.

Mikor ellenjavallt az inszemináció?

Előfordulnak olyan helyzetek, amikor nem szabad vagy kifejezetten ellenjavallt az inszemináció elvégzése:

• a nemi szervek aktív gyulladásos folyamatai esetén;
• amennyiben a spermiumok száma kevesebb, mint 5 millió/ml vagy egyáltalán nincsenek mozgó vagy ép ivarsejtek;
• mindkét oldali petevezető lezárt;
• súlyos fokú endometriosis;
• súlyos fokú kismedencei összenövések;
• a méh üreget is deformáló vagy súlyos fokú myomás elváltozás esetén;
• húgycső, here vagy prostata gyulladás esetén;
• amennyiben nincs megfelelő tüszőérés és megfelelő méhnyálkahártya.

tags: #inszeminacio #idealis #mehnyalkahartya