Az újszülött fejlődésének üteme és nyomon követése

Az emberi szervezet egy parányi petéből a megtermékenyülést követő kilenc hónap alatt fejlődik ki. A növekedés a testnek az a fejlődési időszaka, amelyben a gyermek fokozatosan eléri felnőttkori méreteit. Ebben a folyamatban a széltében-hosszában növekvő szervek sejtjei megsokszorozódnak. Amikor a test mérete, a szervek funkciója eléri a rendeltetésének megfelelő maximumot, a sejtek sokszorozódása abbamarad. Az ember növekedése körülbelül húsz éves korára fejeződik be. Az újszülötteknél a folyamat nagyon gyors.

A magzati fejlődés szakaszai

A magzati fejlődés rendkívül dinamikus folyamat, amely során a sejtek differenciálódnak, szervek alakulnak ki, és a magzat mérete, súlya folyamatosan növekszik.

Az első trimeszter: a szervek kialakulása

• A 10. hétre a magzat összes létfontosságú szerve kialakult és megkezdik összehangolt, közös működésüket.
• Az agy rohamos fejlődésnek indul: percenként 250 000 idegsejt jön létre az embrionális agyban!
• Ha a kicsi fiú lesz, a herék megkezdik a tesztoszteron hormon termelését.
• A külső felépítés is folyamatosan változik, már kialakult a legtöbb ízület: a váll, a könyök, a csukló, a térd és a boka éppúgy, mint az ujjak és a lábujjak.
• Ez a hét több szempontból is vízválasztó a terhesség szempontjából: a hét végére befejeződik az embrionális szakasz, és kezdetét veszi a magzati periódus.
• A rohamos növekedésnek indult kisbaba hossza kb. 8 centiméter, súlya mintegy 28 gramm. Formára már teljesen emberi.
• A rekeszizom és tüdő tovább fejlődik. Kialakulnak a hangképzéshez elengedhetetlen hangszálak.
• A külső nemi szerv elvileg már látható, de gyakorlatilag csak a 16-18. héten kerülhet a látótérbe az ultrahangos vizsgálaton.
• A belek szinte már teljes egészében átvándoroltak a köldökzsinórból a magzatba.
• Ez az időszak a 12. hét, azaz a harmadik hónap végéig tart.

A második trimeszter: a fejlődés felgyorsulása

• Az íny alatt már mind a húsz tejfog kifejlődött és a nyelven megjelennek az ízlelőbimbók.
• A csontok tovább erősödnek, egyre nagyobb az esély arra, hogy az anya megérezze a magzat mozgását.
• A körmök már mind a kéz, mind a láb ujjain kinőttek.
• A baba súlya már 135 gramm, hossza pedig körülbelül 16 centiméter, és egyre gyorsabban növekszik.
• Kialakulnak a baba ízületei, csontjai is fejlődni kezdenek. Már tudja szopni az ujját.
• A baba szempillája is kinő, arcát és testét pedig finom szőr, a lanugó borítja.
• A magzat alvás-ébrenlét idejének aránya megegyezik egy újszülöttével.
• A baba ekkortájt kezd hangokat hallani: az anya szívverését és a gyomor korgását éppúgy, mint a külvilág hangjait.
• Ha erős zajt hall a közvetlen közelből, kezeivel eltakarja a füleit, sőt az is előfordulhat, hogy egy éles hangtól megriad a pocakban.
• A mozgása változatos: forog, izeg-mozog, kígyózik a méhben, bokszol és rugdos. Karja és lába egyre erősebb.
• Már a külső zajokra is reagál néha. A baba már 25 centiméteres lehet, súlya még csak 340 gramm körül van.
• Hallása már teljesen fejlett. Előfordul, hogy egy hirtelen zajra "ugrik" egyet, de az is megfigyelhető, amint édesanyja hangjára megnyugszik.
• A baba szemei eddig szorosan le voltak zárva, ám ezen a héten nyiladozni kezdenek.
• A méhen belül már a sötétség és a világosság is elkülöníthető számára. A szem színe is kialakulóban van: az újszülött kék-kékesszürke vagy sötétbarna szemmel látja meg a világot, de az első hat hónapban ez nagyon gyakran változik.
• Tüdeje folyamatosan fejlődik, de még mindig nem elég fejlett az önálló légzéshez. Tökéletes csak a születés idejére lesz.

A harmadik trimeszter: felkészülés a születésre

• A zsírszövet gyarapodásával egyre kevésbé tűnik ráncosnak a baba, ez a zsírréteg segít megtartani a hőt, miután világra jött.
• Ahhoz, hogy felkészüljön a kinti életre, a kicsi elkezdi utánozni a légző mozgásokat. Ismételten és ritmusosan mozgatja a rekeszizmát, de a gyakorlat még gyakran fullad csuklásba, ha véletlenül magzatvizet sikerül lenyelnie.
• Észrevehetően kevesebbet mozog, hisz egyre kisebb helye van a méhben. Kéz és lábujjain kialakultak a körmök, látható a haja, a szemöldöke és a szempillái.
• Képes oldalra fordítani a fejét, s mivel már elég nagy, az eddigi ficánkolása lassan csökkenni kezd. Teste egyre gömbölyűbb, arányosabb.
• Már érzékeli a különbséget a világosság és a sötétség között. Mivel egyre kevesebb helye van, legtöbbször ekkorra már fejjel lefelé helyezkedik el.
• A magzatmáz egyre vastagabb a baba bőrén. Valószínűleg már abban a pozícióban helyezkedik el a méhen belül, amelyben meg kíván születni.
• Csontjai ekkora már megerősödtek, de még elég lágyak ahhoz, hogy egy kicsit alakulni tudjanak a szülőcsatornában.
• Már teljesen kitölti a méhet. A körmök elérik az ujjak végét. Már körülbelül fél centis haja van.
• Ha első baba, akkor minden bizonnyal befordult a méhnyak felé és leszállt a medencébe, rajtra készen. Súlya még gyarapszik.
• Ha fényt érzékel a méhen belül, arrafelé fordul. A kicsi feje ekkorra már elhelyezkedett a kismedencében, ezért az édesanya légzése is könnyebbé válik, ahogy a méh "visszavonul" a rekeszizom alól.
• Mostantól naponta kb. 28 grammot hízik.
• A magzat bélrendszerében szép lassan gyűlik a sötétzöld színű, kenőcsös állagú magzatszurok, amelyet a májból, az epehólyagból és a hasnyálmirigyből érkező sejttörmelék, elhalt bőrsejtek tömege és a lenyelt lanugo alkot. A magzatszurok általában a születés után nem sokkal távozik az első széklet formájában.
• Ha a magzat fiú, a 38. hétre a herék megérkeztek a hasüregből a herezacskóba; ha lány, a nagyajkak teljesen kifejlődtek.
• A baba ezen a héten már 3 kg felett van, és szinte teljesen kitölti a méhet.
• A lepényen keresztül az anyai szervezet az immunrendszer első védelmi vonalával, az antitestekkel látja el a magzatot: ez élete első 6 hónapjában segít majd neki a fertőzésekkel szembeni küzdelemben.
• A tüdő teljes gőzzel termeli a szörfaktánst, az erősödő izmok pedig a légző mozgást gyakorolják. A magzati szőrzet (lanugó) nagy része eltűnt már.
• A kismamáknak legfeljebb 5%-a szül a kiírt időpontban.

Az újszülött növekedési paramétereinek nyomon követése

Az újszülötteknél a növekedés nagyon gyors. Az átlagos újszülött 52 cm hosszú, 3,25 kg súlyú. A csecsemő hossza és súlya egymással arányosan nő. Három hónapos koráig a kicsi havonta 3 centimétert nő, míg négyéves korban már csak fél centimétert. A csecsemők növekedésének nyomon követése fontos dolog, hiszen a különböző adatok folyamatos vezetésével az egészségi állapot és a fejlődés menete is megfigyelhető.

A súlyfejlődés

A csecsemők súlyfejlődését az alábbiakban foglalhatjuk össze:

• A csecsemők nagyon különböző méretekkel és súllyal születnek. Egy újszülött átlagos súlya 3,5 kg, de a 2,5-4,5 kg közötti tartományban minden normálisnak számít.
• Az első néhány napban a csecsemők általában még súlyt veszítenek (nagyjából a születéskori súly 10%-át). Ez egy teljesen normális folyamat: a csecsemők magasabb víztartalommal jönnek világra, amelyet az első napokban fokozatosan elveszítenek.
• A születéskori súlyt a második hét végéig kell visszaszereznie a csecsemőnek. Amennyiben a súlyvesztés túlzott mértékű, vagy két héttel később még nem sikerült visszaszereznie azt a csecsemőnek, a védőnő tájékoztatást nyújt a lehetséges okokkal és a további teendőkkel kapcsolatban.
• A születéskori súly 10%-ánál nagyobb fogyás kórosnak számít.
• Újszülött- és csecsemőkorban heti 150-250 gramm súlygyarapodás számít egészségesnek. A csecsemő az első hónap végére kb. 750 grammal gyarapodik.
• A gyerekek jellemzően 6 hónapos korukra megkétszerezik, 1 éves korukra megháromszorozzák a születési súlyukat.
• A koraszülöttekre jellemző az úgynevezett gyorsabb ütemű kiegyenlítő súlygyarapodás, tehát az első év végére megközelítik, a második évre pedig elérik az átlagos súllyal született babák testtömegét.

Növekedési ugrások

Vannak bizonyos életszakaszok, amikor az addigiakhoz képest hirtelen, szinte egyik napról a másikra megváltozik a szervezet energia- és tápanyagigénye. Ezeket a periódusokat növekedési ugrásoknak nevezzük. Ezt jelezheti, hogy az addig jól szopó, jóllakott baba szinte folyamatosan mellen lenne, sokat sír, nyűgösebb és éhesnek tűnik. A rendszer nagyon hamar, pár nap alatt reagál, és átáll az „emeltebb dózisra”, és így szolgálja ki a csecsemő megnövekedett anyatejigényét. Az első hónapokban a súlynövekedés normál értéke tág határok közt mozog, igen nagy átlagban kb. 100-200 gramm/hét. Az első 6 hónapban észlelt hirtelen növekedés fokozott rizikót mutat a 3 éves korban észlelt elhízásra.

A testsúlyt befolyásoló tényezők

A csecsemők testsúlyát és annak változását sok tényező befolyásolja. Teljesen normális, ha a csecsemő súlya nem egyenletesen változik - vannak időszakok, amikor hirtelen ugrásszerűen nő, máskor pedig lelassul a növekedés. A csecsemő születéskori testsúlyára több tényező is hatással van:

• genetika - a szülők testi adottságai (testsúly, magasság);
• a terhesség hossza - a várthoz képest előbb vagy később születés;
• születési súly, esetleges ikerterhesség;
• az anya táplálkozási és életmódbeli szokásai - az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat is hatással van a csecsemő súlyára;
• a gyermek neme - a fiúk általában nagyobb súlyúak;
• a csecsemő egészsége - veleszületett betegségek is befolyásolhatják a csecsemő súlyát;
• az anya várandósság alatti betegségei - pl. terhességi cukorbetegség, magasvérnyomás;
• a testvérek száma - az elsőszülöttek általában kisebb súlyúak.

Vannak időszakok, amikor a csecsemő testsúlya hirtelen, szinte egyik napról a másikra gyarapszik, vagy a növekedés lelassul. A csecsemő súlygyarapodásának változását okozhatják az alábbiak:

• a gyermek többet alszik, és ritkábban eszik;
• az anya vagy a csecsemő megbetegszik;
• az anya stresszesebb a megszokottnál, ami hatással lehet a szoptatásra is;
• fogamzásgátló tabletta szedése vagy egy következő terhesség is szerepet játszhat.

Súlygyarapodás monitorozása

A súlyfejlődés ütemének megállapítására ún. percentilis görbéket alkalmaznak. Ennek segítségével pontos kép kapható arról, hogy a gyermek súlya hogyan viszonyul azonos nemű kortársai súlyához képest, illetve hogy a rendszeres mérések fényében a gyermek növekedése milyen tendenciát mutat. Koraszülöttek esetében ehhez a korrigált életkort szokták használni általában 2 éves korig. Például egy 14 hetes babánál, aki 4 héttel hamarabb jött világra, az orvos a gyermek súlyát a 10 hetes, megfelelő nemű babák súlyához fogja hasonlítani.

A csecsemők súlyát az első két hétben szorosan, napról napra nyomon kell követni a születés utáni fogyás, majd gyarapodás megfigyelésére. Ezt követően azonban elég ritkábban mérni a csecsemőt. A csecsemő súlyának mérésére az első két hetet követően az ideális gyakoriság az alábbi:

• féléves korig először kéthetente, majd havonta;
• fél- és egyéves kor között kéthavonta;
• az első születésnapot követően háromhavonta.

A hosszfejlődés

Csecsemőkorban a gyermek hosszáról szokás beszélni, és nem a testmagasságáról. A csecsemő hosszát a feje tetejétől a sarkáig mérjük. Egy átlagos újszülött hossza általában 50 cm körüli, de ez tág határok között mozoghat (45,7-60 cm).

• Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet.
• Átlagosan az első 6 hónap során a csecsemők havonta 1,5-2,5 cm-t nőnek, 6-12 hónapos kor között pedig 1 cm-t.
• Bizonyos időszakokban (10-14 napos, 5-6 hetes, 3 hónapos, 4 hónapos korban) jellemző, hogy a csecsemő hirtelen sokat nő. Ezt nevezzük növekedési ugrásnak, ez akár 1 hétig is eltarthat. Ilyenkor a csecsemő nagyon nyűgös lehet, rosszul alszik, és rendkívül sokszor kérhet enni.
• Koraszülött babáknál a gyermekorvos a baba korrigált korához hasonlítja a hosszfejlődés ütemét. Például egy 16 hetes babánál, aki 4 héttel hamarabb jött világra, az orvos a gyermek hosszfejlődésének ütemét a 12 hetes, megfelelő nemű babák hosszához fogja hasonlítani.
• A koraszülöttek általában 2 éves korukra beérik az időre született gyermekeket.

A hosszfejlődést befolyásoló tényezők

A gyermek hosszát befolyásolhatják öröklött tényezők (az anya és az apa testmagassága), illetve a táplálkozás és számos hormonális tényező (pl. a növekedési hormon szintje) is. A magzati növekedés is hatással van a csecsemő hosszára és a várható testmagasságra. Méhlepény-elégtelenség, terhesség alatti dohányzás, alkoholfogyasztás, fertőzések esetén nem minden esetben hozza be a gyermek a lemaradást. Elmondható azonban, hogy a kétéves kor körüli testmagasságból már nagyjából következtetni lehet a végső magasságra.

A fejkörfogat fejlődése

A babáknak testükhöz viszonyítva túl nagy a fejük. A koponya mérete a születés után nem sokat változik, a születési méretnek csupán 1,7-szeresére nő. A fejkörfogat növekedése a csontos koponyán belül található képletek (agy, vértérfogat, agyvíz és csontok) növekedéséből adódik össze. Az újszülöttek koponyája több csontból áll, amelyek varratokkal illeszkednek egymáshoz azért, hogy a szülés során megfelelően tudjanak alkalmazkodni a térfogat változásokhoz, illetve azért, hogy a gyermek első éveinek agytérfogat növekedését le tudják követni a koponya növekedésével. Ezek a varratok kisded korban elcsontosodnak. A varratok csontosodásának időpontja szintén befolyásolni tudja a koponya méretét és formáját. A varratoknak van egy normál csontosodási ideje például: nyílvarrat esetében, ami hátrafelé fut a koponya tetején 22 hónap, a koronális varrat, mely körben fut 24 hónaposan záródik. Az agy tömege megduplázódik négy és hat hónapos kor között és megháromszorozódik egy éves korra.

Kutacsok

Kutacsok (latinul fontanellák) a baba fején lévő puha területek, ahol a koponyacsontok még nem olvadtak össze. Újszülött korban hat kutacs található a koponyán, azonban közülük kettőt szoktunk vizsgálni. Az újszülött kisbabák kutacsának normál mérete általában 2,5 és 3,8 centiméter között van átmérőben. Az átlagos méret körülbelül 2,5-2,7 centiméter, azonban egészséges kisbabáknál a méret változó lehet. Nyugodtan simítsd végig kisbabád buksiját! Az egészséges kutacsnak puhának és laposnak kell lennie. Az elülső kutacs (fontanelle) általában 18-24 hónapos korra záródik, a nagykutacs (fontanelle) pedig 2-3 éves korra. Ezek az okok azonban nem minden esetben állnak fenn, és általában csak a ritka esetekben okoznak korai kutacs benövést. Ahogy a túl korán záródó, a túl későn záródó kutacsok is egészségügyi problémák jelei lehetnek. Nem minden esetben kóros az elülső kutacsnak az előre domborodása. Például néha amikor az újszülött sír vagy lefekszik fontanellája a koponyacsontok fölé domborodik. Ez teljesen normális, amíg visszatér eredeti állapotában (amikor a baba felül, vagy abbahagyja a sírást). Ha nagyon tágak a kutacsok és nem nagyon záródnak, akkor lehet D vitaminhiány a háttérben. A csecsemő D vitamin státusza az első 6-8 hétben függ a méhlepényből nyert D vitamintól. Anyától kapott D vitamin raktárak a születést követően kb. a 8. hétre ürülnek ki, onnantól az étrendből napfényből és táplálék kiegészítőkből nyerik. Azt azonban fontos szem előtt tartani, hogy nagyon sok tápszerben van D vitamin, míg az anyatejben kevés fordul elő! A baba fejlődése során, érdemes figyelni az elülső kutacs állapotát, hiszen ez sokrétű információt adhat számunkra. Amennyiben bármilyen eltérésre gyanú van, érdemes egyből szakemberhez fordulni. Fontos a rendszeres védőnői státusz, ahol a baba kutacsának méretét, illetve a mellkas és fejkörfogat arányának változását nyomon követi szakember, és ha bármilyen eltérés van időben tovább tudja irányítani további vizsgálatokra. Rendkívül fontos a korai észrevétel, hiszen amikor elkezd záródni idő előtt az elülső kutacs, babákkal foglalkozó FDM terapeuta kézzel végzett fogásokkal tudja segíteni, ennek a folyamatnak a lassulását, de csakis addig amíg nem történik meg a teljes bezáródás.

Táplálkozás és növekedés

A csecsemők táplálása kulcsfontosságú a megfelelő növekedés és fejlődés szempontjából. A táplálék minősége és mennyisége közvetlenül befolyásolja a súlygyarapodást és a hosszfejlődést.

Anyatejes táplálás

A kizárólag szoptatott csecsemők anyukáinak nagyon gyakori félelme, hogy a kicsinek esetleg nem elegendő a rendelkezésre álló anyatej mennyisége. A baba súlygyarapodásának nyomon követésével könnyen ellenőrizhetjük, hogy eleget eszik-e a gyermekünk, a túlzott aggodalom azonban az anyatej elapadását is okozhatja. Amikor az édesanya attól fél, hogy a babája éhezik, ördögi kör kezdődik: rendszeres súlymérésekbe kezd - kétnaponta, naponta, naponta többször, végül minden etetés előtt és után. Tudnunk kell viszont, hogy a kicsik sosem esznek annyit és úgy, amennyi a nagy könyvben meg van írva. Ez további aggodalmat, szorongást idézhet elő a kismamában, pedig az anyai szervezetben tomboló stresszhormonok valóban kedvezőtlen irányba hathatnak a tejelválasztás szempontjából. Éppen ezért, a szoptatós édesanyáknak érdemes tisztában lenni azzal, hogy a gyermekek étvágya szinte mindig más (mint ahogyan mi magunk sem fogyasztunk minden egyes étkezéskor ugyanannyi mennyiséget). Az egyszerre elfogyasztott anyatej mennyisége igen széles határok közt mozoghat: 20-30 ml-től 100-150-200 ml-ig, amely számos tényezőtől, többek közt a baba kedvétől, lustaságától, de az éppen következő tej kalóriatartalmától is függ. A naponta többszöri, de még a napi szintű súlymérések is éppen emiatt könnyen tévútra vezethetnek, és sok esetben csak az édesanyák szorongásának megerősítésére alkalmasak, hiszen a napi súlygyarapodás akár 0 gramm is lehet. Például más a teli pocakkal mért baba előző nap, és más, ha nem sokkal egy kiadós pisi-kaki után mérjük meg, így természetesen az előző nap mért értéknél alacsonyabbat is mérhetünk. Általánosságban elmondható, hogy ha a kicsi nem nagyon sírós, nyugodt, és napi 4-5 vizeletes pelenkája van, akkor elegendő csupán heti egy alkalommal megmérni a súlyát.

Hozzátáplálás

A fentiek tekintetében fokozott figyelemmel kísérendő az anyatej melletti fokozatos hozzátáplálás mivel az élelmiszerekkel történő étrend-kiegészítéssel addig ismeretlen emésztőrendszeri problémákra (pl. enzimhiány, allergia) derülhet fény.

Fontos tápanyagok

A gyereknek minden étkezéskor meg kell kapnia a szükséges mennyiségű és minőségű fehérjéket, hiszen a fehérje az élőlények elsődleges alkotóeleme. A protein (fehérje) a görög “protos” szóból ered. Jelentése: elemi, alap, fő. Egy tizenkét éves gyereknek naponta nyolcvan gramm fehérjére van szüksége. Ez a mennyiség állati (hús, hal, tojás, tejtermékek), illetve növényi eredetű fehérjékből (kenyér, gabonafélék, hüvelyesek) tevődik össze. Az aminosavak ugyanis - melyekből a fehérjék felépülnek - éppúgy nélkülözhetetlenek, mint amennyire különbözőek. Az esszenciális aminosavakat - ezeket a szervezet nem tudja előállítani - megfelelő arányban és mennyiségben csak az állati eredetű fehérjék tartalmazzák. A nem esszenciálisakat viszont a szervezet képes előállítani, növényi és állati eredetű fehérjékből egyaránt. Ugyancsak létfontosságú a víz. A gyermek szervezetének 80%-a vízből áll, és nagyon gyorsan ki tud száradni.

Növekedési görbék és korrekciók

A növekedési görbék segítenek a gyermek fejlődésének objektív értékelésében, különösen koraszülöttek esetében.

WHO növekedési görbék

A WHO (World Health Organization, az Egyesült Nemzetek Szövetségének egészségügyi irányító szervezete) növekedési görbéi egy Multicenter Növekedési Referencia Tanulmány adatai alapján készültek, mely folyamatosan gyűjtött adatokat születéstől 2 éves korig és keresztmetszeti, azaz egy megadott időpontban is gyűjtött adatokat 18 és 71 hónapos korban. A vizsgálatban 8440 egészséges, különböző etnikai hátterű és kulturális környezetben élő anyatejes csecsemő és fiatal gyermek vett részt, akik megfeleltek az optimális környezeti feltételek mellett élő gyermekek szempontjának. A WHO növekedési görbéi növekedési normák, melyek leírják, hogy az egészséges gyermekek hogyan fejlődnek optimális körülmények között, gyorsabb növekedést mutatnak az első 3 hónapban, mint azon görbék, melyek tápszeres csecsemők bevonásával készültek (CDC, magyar növekedés görbéi). A grafikonokat 2000-ben felülvizsgálták és etnikailag sokkal szélesebb populáción és több anyatejes csecsemő bevonásával készültek az új görbék.

Koraszülöttek növekedési korrekciója

Fontos korrigálni a növekedési paramétereket a gesztációs korral (a jelenlegi korból ki kell vonni azt az időszakot, ameddig a csecsemő koraszülöttnek számított). Nincs egyetértés abban, hogy mennyi ideig kell folytatni ezt a korrekciót. Erre vonatkozó vizsgálat nem készült, amely pontos útmutatást adna ebben a kérdéskörben. A hagyományos megközelítés azt mutatja, hogy a súlyfejlődést 2 éves korig, a hosszfejlődést 40 hónapig, a fejkörfogat fejlődését pedig 18 hónapos korig szokták korrigálni. Akárhogy is 2009-ben a UK WHO növekedési görbéi a korrekciót a 32. hét előtt született koraszülöttek esetében egységesen 2 éves korig, a 32 és 36 hét között született koraszülöttek esetében pedig legalább egy éves korig javasolják. Az 1500 g alatti súllyal született csecsemők általában még korrekcióval is kisebbek és alacsonyabbak 2 éves korukban, mint időre született társaik. Léteznek speciális növekedései görbék, melyeket azon körülmények között növekvő gyermekek számára fejlesztettek ki, akik megváltozott növekedési mintázatokkal rendelkeznek. Ilyenek például Down-szindróma, Turner-szindróma, Williams-szindróma, achondroplasia.

Arányosság és BMI

Az arányosság egy olyan mutató, mely azt fejezi ki, hogy a különböző növekedési paraméterek hogyan függenek össze egymással. A testsúly viszonyítása a testhosszhoz. Két éves korig lenne szükség ilyen összefüggések követésére. A 2,3 és 97,7 percentil közé eső variációk normálisak, az alatta lévők az alultápláltak, a felette lévők a túlsúlyosak vagy obesek. A testtömegindexet úgy kapjuk meg, ha a testsúlyt (kg) elosztjuk a testmagasság négyzetével (m2). A BMI-t két éves kor fölött kell számítani. Alkalmas és legjobb előrejelzője az elhízásnak. A BMI percentilt jól lehet használni az alultápláltság és a túlysúly és obesitas monitorizálására. A test arányai változnak a magzati és a születés utáni élet során. A legáltalánosabban elfogadott és használt jellemzői a test arányainak a felső test szegmentum aránya az alsó testhez és a kar aránya a magassághoz.

Mikor forduljunk orvoshoz?

• Amennyiben azt tapasztalja, hogy gyermeke nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben), vagy kifejezett haspuffadást, hasfájást, hasmenést tapasztal, vagy megfelelő étkezés mellett sem gyarapszik, mindenképpen keresse fel házi gyermekorvosát.
• Ritka esetekben, amikor a gyermek nem olyan ütemben növekszik, mint kellene, az orvos pajzsmirigy-alulműködés, növekedésihormon-elégtelenség vagy Turner-szindróma kizárására kérhet vizsgálatokat.
• Amennyiben gyermeke növekedési üteme lelassul, vagy jelentősen felgyorsul, keresse fel gyermekorvosát.
• A növekedésben bekövetkező változás első jele lehet patológiás állapotoknak (IBD, hypercortisolismus, pajzsmirigy dysfunctio).

tags: #milyen #gyorsan #nol #az #ujszulott