Az idők változnak, velük együtt a közlekedési szabályok is. Ami egykor megszokott volt, azt ma már egyértelműen törvény tiltja. A gyermekek biztonságos szállítása érdekében a jogalkotók szigorú előírásokat vezettek be, amelyek betartása minden szülő felelőssége. Ezek az előírások a KRESZ-ben (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól) találhatók meg, azon belül is a 48. §-a foglalkozik a gyermekbiztonsági rendszerekkel.
A gyerekülés nem kényelmi eszköz, nem felesleges kiegészítő. A kutatások szerint az autós gyerekülés használata akár 75%-kal csökkentheti a halálozás kockázatát, a sérülésekét pedig 90%-kal, ami elképesztő adat. Tanulmányok szerint a gyerekülések több mint felét a szülők hibásan helyezik be - ügyelj tehát arra, hogy mindig kövesd a gyártó utasításait, és ha van rá lehetőség, kérj bemutatót a helyes használatról!
A gyermekbiztonsági rendszerek alapfogalmai és típusai
A rendelet valójában nem gyerekülésnek, hanem „gyermekbiztonsági rendszernek” nevezi a gyerekülést. A KRESZ 1. számú függelékében található definíciók szerint megkülönböztetünk:
- Integrált gyermekbiztonsági rendszer: Az autóban gyárilag beépített, a rendes ülésekből kialakítható gyermekülést jelenti.
- Nem integrált gyermekbiztonsági rendszer: Részleges biztonsági rendszer, amely a felnőttek számára szolgáló biztonsági övvel együtt használva - amely körbeveszi a gyermek testét, vagy biztonságosan rögzíti azt a szerkezetet, amelyben a gyermeket elhelyezik - teljes gyermekbiztonsági rendszert képez. Ez az utólagosan beszerelt gyermeküléseket és ülésmagasítókat foglalja magában.
Mindkét megoldás megfelel a „gyermekbiztonsági rendszer” meghatározásának.
Gyermekbiztonsági rendszerek csoportosítása testsúly szerint
A gyermekek biztonságos autóban történő szállítása érdekében a gyereküléseket testsúly alapján különböző csoportokba sorolják:
- 0. csoport: 10 kg-nál kisebb testtömegű gyermekek számára
- 0+. csoport: 13 kg-nál kisebb testtömegű gyermekek számára
- I. csoport: 9-18 kg közötti testtömegű gyermekek számára
- II. csoport: 15-25 kg közötti testtömegű gyermekek számára
- III. csoport: 22-36 kg közötti testtömegű gyermekek számára
A 0-I. csoportba tartozó gyereküléseket általában 0-4 éves kor között használjuk. A legkisebbek esetében különösen fontos, hogy a menetiránynak háttal utazzanak. A csecsemő életkori sajátossága, hogy teste egészéhez képest arányaiban nagyobb a feje, nyaki izomzata pedig még fejletlen, ezért csecsemők esetén a babahordozót és a gyerekülést az autóban menetiránynak ellentétesen kell elhelyezni, így vészfékezéskor kevésbé terhelődik a hátuk és a nyakuk. Próbáljunk a lehető leghosszabb ideig babahordozót használni, a gyerekek ugyanis a hátsó ülésen, a menetiránynak háttal bekötött ülésben vannak a legnagyobb biztonságban.
A II-III. csoportba tartozó üléseket pedig átlagosan 4-5 éves kortól, ezek az ülésmagasító néven ismert gyerekülések. Az ülésmagasítókat általában a II. és III. csoportba tartozó gyermekek számára ajánlják, kb. 15 kg-os testsúlytól lehet használni.
A KRESZ előírásai a gyermekek szállítására vonatkozóan
A legfontosabb előírás szerint a 150 centiméternél alacsonyabb gyermek kizárólag a testméretének megfelelő gyermekbiztonsági rendszerben (gyerekülés vagy ülésmagasító) szállítható. A KRESZ a gyermekbiztonsági rendszer használatát a gyermek testmagasságához köti, nem az életkorhoz. Ez egy gyakori tévhit, miszerint az életkor dönti el, meddig kell gyerekülést használni. Nos, nem így van, a gyerekülés használatának kötelezettségét a gyermek magassága szabja meg.
Alapszabály: A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyerekülésben rögzítve szállítható, erre alkalmas járműben. A gyermeket a gyereküléshez tartozó hevederekkel is rögzíteni kell. Az autó hátsó ülésén biztonsági övvel bekötve gyermekülés vagy ülésmagasító nélkül utazhat az a kisgyermek, aki 3 évnél idősebb, és 135 cm-nél magasabb.
Gyermekek szállítása az első ülésen
Sokan meglepődhetnek, de a gyermek nincs automatikusan kitiltva az első ülésről, viszont szigorú feltételeknek kell megfelelni. Ha a gyermek nem érte el a 150 centiméteres magasságot, az első ülésen csak megfelelő gyerekülésben utazhat. Ráadásul, ha menetiránynak háttal rögzített ülést használnak, az utasoldali légzsákot kötelező kikapcsolni. Az első ülés tehát inkább kivétel, mint szabály.
Általános szabályként elmondható, hogy az aktív első utasoldali légzsákkal rendelkező járművek első ülésére nem szerelhető fel menetiránynak háttal gyermekülés. Egy baleset esetén a működésbe lépő légzsák "kilőheti" a gyermekülést, és ez jelentős terhelést jelenthet a gyermekre, vagy akár meg is ölheti. Az előre néző gyermeküléseket a legtöbb esetben fel lehet szerelni az anyósülésre. A gyermek azonban nem ülhet túl közel az első légzsákhoz!
A biztonsági öv csak az ajtókartól oldalra vagy előre futhat a gyermeküléshez. Ha az öv hátrafelé, az ülés felé vezet, az ütközés esetén veszélyes előre mozduláshoz vezethet. Az újabb járművekben az úgynevezett légzsák kulcskapcsolókat alapfelszereltségként vagy felár ellenében kínálják, amelyekkel a vezető maga is kikapcsolhatja az első utasoldali légzsákot. Bizonyos esetekben ezek a légzsák kulcskapcsolók utólag is beszerelhetők az újabb modellekbe. Vannak azonban olyan rendszerek is, amelyekben a légzsákot automatikusan deaktiválja egy speciális érzékelő rendszer a gyermekülésben.
Még akkor is, ha a törvény nem ír elő korlátozásokat az első utasülésen menetirányba néző gyermekülésekre vonatkozóan, mindig figyeljen a jármű és a gyermekülés gyártóinak használati utasítására. Vannak olyan járműgyártók, akik általában nem ajánlják az első utasülést gyermekbiztonsági rendszerekhez, mert a légzsák kioldása vagy az első utasülés helytelen beállítása veszélyes helyzeteket okozhatnak.
Gyermekek szállítása a hátsó ülésen
Az ADAC ajánlása alapján a gyermekek számára a legbiztonságosabb ülések mindenekelőtt a jobb hátsó ülések, vagy a középen három teljes értékű hátsó üléssel rendelkező járművek esetében a középső ülések. A tapasztalatok szerint a személyautó jobb hátsó ülése a legbiztonságosabb hely a gyermek számára. Így elsődlegesen ide érdemes berakni a gyereküléseket. Már csak azért is, mert ez a járda felőli oldal, itt a legbiztonságosabb a be- és a kiszállás, így a legkényelmesebb a biztonsági öv be- és kicsatolása.
Ha a gyermek a gépkocsi hátsó ülésén utazik, 3. életévét már betöltötte, legalább 135 cm magas és az üléshez beszerelt biztonsági övvel a testméretéhez igazodóan (pl. ha a pánt a vállánál helyezkedik el), akkor gyermekülés nélkül is utazhat.
Kivételek a szabályok alól
A KRESZ 48. § (8) bekezdés a) pontja alapján a gyermeket nem kell gyermekbiztonsági rendszerben rögzíteni:
- Ha a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére a gépkocsi a gyári kialakítása alapján nem alkalmas (az ilyen kialakítású M1, N1, N2 és N3 kategóriájú gépkocsiban a 3 évnél fiatalabb gyermek nem szállítható, illetve a 3. életévét már betöltötte, legalább 135 cm magas és az üléshez beszerelt biztonsági övvel a testméretéhez igazodóan). Ezekbe az autókba nem lehet gyerekülést rögzíteni, így érthető biztonsági okok miatt, 3 éves kor alatt nem szállítható bennük gyermek.
- A KRESZ szerint a taxi hátsó ülésén utazó gyermekek esetében nem kötelező a gyermekbiztonsági rendszer használata. Azonban a gyermek biztonsága érdekében ajánlott előre jelezni a taxi rendelésekor, hogy gyerekülésre van szükség.
- Autóbuszban ülve szállított gyermekek gyermekbiztonsági rendszerben történő kötelező elhelyezésére vonatkozó rendelkezések.
Ülésmagasító: Mikor van rá szükség és hogyan válasszunk?
Az ülésmagasító iskoláskorú, idősebb gyermekek számára szükséges, akik már kinőttek a legnagyobb súlykategóriából, vagy kényelmetlen számukra a kompakt ülések háttámlájának vállrésze, de az autó biztonsági öve még nem rögzíti őket megfelelően. Ha a biztonsági övet át tudja vezetni a gyermek előtt úgy, hogy az nem vágja a nyakát, hanem a vállánál húzódik, akkor nem kötelező a kompakt ülés. Alsó tagozatos gyerekek esetén már általában elhagyható a gyerekülés, ha elérik a jogszabályban írt magasságot, és útközben a megfelelő üléspozíció enélkül is biztosítható a jármű saját, integrált biztonsági övével.
Akkor kell ülésmagasító, ha a gyermek már 135 cm-nél magasabb, tehát kinőtte a gyerekülést, de az autó biztonsági öve magasító nélkül még nem rögzíti őt megfelelően (túl magasan helyezkedik el, így a nyakánál szorítja a gyermeket. Az, hogy az ülésmagasító meddig kell, ti magatok fogjátok megtapasztalni. Nézzétek meg, miként tudjátok bekötni a gyermek felett a biztonsági övet.
Ülésmagasító típusai
Az ülésmagasítók különböző típusokban érhetők el, attól függően, hogy milyen extra funkciókkal vannak ellátva:
- Háttámlás ülésmagasítók: Ezek az ülésmagasítók egy extra háttámlát is biztosítanak, amely további oldalirányú védelmet nyújt a gyermek számára. A háttámla fontos funkciókat tölt be, és ez fontos a jó gyermeküléshez. A háttámla így biztosítja a vállpánt megfelelő irányát, és baleset esetén az övvezetők megakadályozzák, hogy az öv felemelkedjen és bevágjon a gyermek hasába.
- Háttámla nélküli ülésmagasítók: Ezek az egyszerűbb, kompakt megoldások főként a nagyobb gyermekek számára készültek, akik már elérik a 135-150 cm közötti magasságot. Azonban egy egyszerű ülésmagasító nem nyújt védelmet a gyermek medencéjénél, vállánál és fejénél. A biztonsági öv helyes iránya garantált, a gyermek vezetés közben kicsúszhat az övből, és baleset esetén nagy sérülésveszélynek van kitéve. Csak áthidaló megoldásként használható.
- Isofix ülésmagasítók: Az isofix ülésmagasítók előnye, hogy stabilabban rögzíthetők az autóhoz, így minimalizálják az elmozdulás lehetőségét.
- I-size ülésmagasítók: Az i-size szabvány szerint készült ülésmagasítók a legújabb biztonsági előírásoknak megfelelően készültek, biztosítva ezzel az oldalirányú ütközések elleni védelmet is.
Általánosságban elmondható, hogy gyermeke ne üljön túl korán az ülésmagasítóba az autóban. Ha túl nagy, az öv nem fog megfelelően futni, és az ülés nem fogja ellátni védelmi funkcióját. A maximális biztonság érdekében a gyermeket megfelelően be kell csatolni a háttámlával ellátott ülésmagasítóba, és az övet a gyermek méretéhez kell igazítani.
Ülésmagasító vs. Gyerekülés
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a gyerekülés és az ülésmagasító közötti főbb különbségeket:
| Jellemző | Gyerekülés | Ülésmagasító |
|---|---|---|
| Védelmi szint | Teljesebb védelmet nyújt, mivel háttámlával, oldalsó védelemmel és beépített biztonsági övvel rendelkezik. | Korlátozottabb védelmet nyújt, főként a biztonsági öv helyes pozícionálására fókuszál. |
| Korosztály és testsúly | Általában a kisebb korosztály számára ajánlott (kb. 0-4 éves korig). | Nagyobb gyerekeknek (kb. 4 éves kortól), akik kinőtték a gyerekülést, de még nem elég magasak a biztonsági öv használatához. |
A helyes rögzítés fontossága
A gyerekülés helyes használata kulcsfontosságú a gyermek biztonsága szempontjából. Fontos, hogy az ülést az autó gyári rögzítési pontjaihoz vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz rögzítsük, a gyártó által megadott szerelési információknak megfelelően. Az Isofix rendszer előnye, hogy az autó gyári rögzítési pontjaihoz közvetlenül csatlakozik, így stabilabb rögzítést biztosít. Ha ISOFIX-kompatibilis az autód, érdemes ilyen ülést választani, ezt ugyanis nem lehet hibásan rögzíteni. A biztonsági övvel történő rögzítés is megfelelő, ha azt a gyártó előírásainak megfelelően végezzük.
A szakértők szerint az egyik leggyakoribb hiba, hogy a szülők nem húzzák meg elég szorosra a biztonsági pántokat. Egy alacsony sebességű, akár 30 km/órás ütközés is súlyos következményekkel járhat. Az autó biztonsági öve pedig akkor megfelelő a gyerekeknek, ha a pánt a válluknál helyezkedik el. Fontos, hogy a gyermekülésekben ülő gyermekekre leselkedő veszélyek, baleset esetén a fejtámlákat felszerelve és eltávolítva is megvizsgálták. Az eredmény: Ráfutásos ütközés esetén a fejtámla támasztó hatása csökkenti a nyak felső részén fellépő erőket. A következtetés: A fejtámlákat általában nem szabad eltávolítani - még akkor sem, ha a használati utasítás ezt ajánlja.
tags: #milyen #a #nem #impregnalt #gyerekules