A várandósság egy különleges időszak a nők életében, amikor fokozott figyelmet kell fordítani az anya és a magzat egészségére. A mikrobiológiai vizsgálatok és eredmények kulcsfontosságúak a terhesség alatti esetleges fertőzések azonosításában és kezelésében, amelyek súlyos betegségeket, születési rendellenességeket és életre szóló fogyatékosságot is okozhatnak a magzatnak.
A baktériumok, vírusok vagy az egysejtű élősködők a terhesség bármelyik időszakában megbetegíthetik a magzatot, anélkül, hogy tünetekkel járó betegséget okoznának. Ezért fontos a megelőzés és a szűrések elvégzése.
A B-csoportú Streptococcus (GBS) szűrés jelentősége
A Streptococcus agalactiae vagy B-csoportú Streptococcus (GBS) hosszabb-rövidebb ideig kolonizálja a vastagbél és a hüvely flóráját. A hordozás aránya terhes nők esetében 20-30%-ot is elérheti. Normál immunrendszerű felnőttek között ritkán okoz megbetegedést, bár elsősorban nőknél például húgyúti fertőzés kórokozójaként fordulhat elő. Az újszülötteknél azonban nagyon komoly problémákat okozhat.
A GBS fertőzés típusai és kockázatai újszülötteknél
A GBS-fertőzések két fő formában jelentkezhetnek az újszülötteknél:
- Korai fertőzések: A szülést követő első héten alakulnak ki. Kórképek: szepszis, meningitis és pneumonia.
- Késői fertőzés: A szülést követő 7-90. nap között alakul ki. Kórképek: szepsis, meningitis.
Bár a korai forma viszonylag ritkasággá vált az elmúlt években, az anyai GBS-kolonizáció aránya az 1970-es évek óta változatlan maradt. Az újszülött fertőzésének esélyét növeli az anya lázas állapota, elhúzódó szülés, koraszülés, vagy S. A csecsemők többsége a korai burokrepedés révén, illetve a szülés során, a kolonizált hüvelyen áthaladva fertőződik.
A GBS szűrés és kezelés protokollja
A vizsgálat elvégzésének egyik jelentősége a várandós nők 35-37. hetében van, mivel ez a magyar terhesgondozási protokoll része. Továbbá jelentősége az újszülöttekben okozott fertőzésekben játszott kóroki szerepének felderítésében van.
A mintát steril vattatamponnal kell levenni transzportközeges mintavevő eszközbe. Várandósok esetén hüvelyből vagy végbélnyílásból vett minta alkalmas a szűrővizsgálat elvégzésére. Újszülötteknél a fertőzés gyanúja esetén fülből vagy gyomorból vett minta küldendő a laboratóriumba.
Várandósok szűrésénél kapott pozitív tenyésztési eredmény (azaz a baktérium kitenyészett: Streptococcus agalactiae pozitív) esetében a szülész-nőgyógyász a szülő nőt szülés közben kemoprofilaxisban (megelőző gyógyszeres kezelésben) részesíti. Ennek megfelelően a hüvelyi kolonizáció (hordozás) kimutatása a szülő nőnek a szülés közben adott antibiotikum prevenciót tesz szükségessé.
Az antibiotikumos kezelés nem indok arra, hogy ágyba kényszerítsenek a vajúdás alatt! Egy-egy adag kb. 15-20 perig „folyik”, utána nyugodtan kérheted, hogy kössék ki az intravénás folyadékot és zárják le a branült, hogy szabadon tudj mozogni.
Streptococcus B szűrés terhesség alatt? Ezt érdemes tudnod - akkor is, ha negatív az eredmény!
Miért a 36. héten végzik a szűrést?
A magyar terhesgondozási protokoll része a várandósság 36. hetében végzett Streptococcus B szűrés. A vajúdás során végzett kenetvétel azért nem járható út, mert a laboratóriumi vizsgálathoz körülbelül két nap szükséges, viszont a 37. héttől született babák már nem számítanak koraszülöttnek, így a 36. héten van lehetőség a megfelelő időben történő azonosításra és kezelésre.
Kutatók viszont azt találták, hogy ha a baba születése előtt legalább 4 órával történt az antibiotikum kezelés, akkor a baktériumok szintje már jelentősen lecsökken a baba születésére és ráadásul a méhlepényen keresztül a kisbaba testében is már kifejti a hatását!
Egyéb fertőzések a várandósság alatt
A magzatra is veszélyes vírusfertőzések előfordulási gyakoriságát a terhesség alatt nem könnyű feladat megbecsülni: szerény becslések szerint ez 5 százalékra tehető. Ennél persze lényegesen több az észrevétlenül zajló fertőzés, mely sem a magzatban, sem az anyában nem okoz kárt.
Rubeola
A rubeola a gyermekkorban jelentkező kiütéses betegség, ami a szervezett oltási kampányoknak köszönhetően ma már viszonylag kevés gondot okoz a terhesség során. A vírus magzatkárosító hatása miatt a családtervezés vagy a terhesség elején mégis ajánlott a rubeolaszűrés elvégzése, ahol ellenanyagteszttel ellenőrzik a védettséget. A gyermekkorban nem immunizált vagy bizonytalan védettségű nőket pár hónappal a teherbeesés előtt ajánlott beoltani.
A vírus a vérárammal jut át a méhlepényen, és főleg a terhesség első harmadában okozhat fejlődési rendellenességet. Elsősorban hallás- és látáskárosodás, néhány esetben pedig szívfejlődési zavar fordulhat elő.
Cytomegalovírus (CMV)
A legtöbb méhen belüli vírusfertőzésért a cytomegalovírus felelős, amelyet sok ember tünetmentesen hordoz magában. A CMV leginkább a legyengült immunrendszerű szervezetben okoz gondot, ami a legtöbbször lázzal, torok- és fejfájással, izomfájdalmakkal, valamint étvágytalansággal jár együtt. A magzat fertőződésére akkor a legnagyobb az esély, ha az anya először betegedett meg.
Herpes simplex vírus (HSV)
A herpes simplex vírusnak két típusa ismert, a HSV-1 és a HSV-2. Mindkettő a bőr és nyálkahártya fertőzését okozza. A születendő magzat 40-60%-os eséllyel fertőződhet a szülőcsatornán keresztül, ami szintén súlyos fejlődési rendellenességekhez, például agyvelőgyulladáshoz vezethet. Veszélyesnek kizárólag azok az eseteket minősülnek, amikor az elsődleges fertőzés súlyos.
Parvo B19 vírus
A parvo B19 vírus gyakori a 2-12 éves korosztálynál, az ennél idősebbek 40 százaléka azonban nem mutat védettséget. A vírus cseppfertőzés révén terjed: a legnagyobb veszélynek az imént említett korosztállyal találkozó várandós anyák vannak kitéve. Nagyjából minden harmadik magzat fertőződik méhen belül és a kialakult magzati fertőzések 10 százalékában fordul elő vetélés.
Varicella-zooster vírus (VZV)
A varicella-zooster vírus jellegzetessége, hogy az első fertőzést követően bárányhimlőt, majd hosszabb-rövidebb ideig tartó lappangást követően övsömört idéz elő. VZV-fertőzés körülbelül minden hatezredik terhességnél fordul elő, többnyire már idősebb korban. A terhesség első harmadában 10 és 50 százalék között okoz magzati rendellenességet. A bárányhimlő elleni védőoltás nem tartozik a kötelező oltások közé, de ajánlott, különösen a terhesség előtt álló, bárányhimlőn át nem esett nők számára.
Hepatitis B vírus
A hepatitis B vírust a vér, a vérkészítmények, a szövetnedvek és más váladékok terjesztik. A vírushordozó anyáról a magzatra terjedő fertőzés ritkán fordul elő. Magzati rendellenesség kialakulása ebben az esetben nem várható. Az újszülöttek 95%-os eséllyel fertőződnek a vírushordozó anyáktól, amennyiben nem kapnak védőoltást. Itt is a megelőzés a fontos, ezért a terhesség 16. hetében ajánlott a szűrés.
Influenza
Az influenza nem jelent veszélyt a fejlődő embrióra, a magas láz viszont már problémákat okozhat, ezért ezt feltétlenül csillapítani kell. Az influenza elleni védőoltás (úgynevezett split vakcina) adása csak a terhesség első három hónapjában nem javasolt, utána viszont igen.
A mikrobiom szerepe a várandósság alatt
A mikrobiom a velünk együtt élő mikroorganizmusok genetikai állományának összessége. Megtalálhatók a bőrön, szájban, légutakban, nyelőcsőben, gyomorban, hüvelyben - és a belekben. A velünk élő mikroorganizmusok szoros kapcsolatban vannak a szervezetünkkel, fontos szerepük van az egészség fenntartásában, a szervezet védelmében és az újabb kutatások szerint a várandósság alatt az anyai mikrobiom lényeges szerepet tölt be a magzat immunrendszerének, különösen az idegrendszerben lévő immunsejtek fejlődésében.
A bélben velünk élő baktériumok számos enzimet, fehérjéket és egyéb anyagokat termelnek, mint a rövid láncú zsírsavak (SCFA). Ezek bejutva a keringésbe különböző feladatokat látnak el az emberi szervezetben és természetesen a fejlődő magzatra is hatással vannak. Születéskor pedig a baba bélrendszere gyakorlatilag steril, az első mikroorganizmusokkal a szülés folyamán találkozik, mely az anyai flóra.
tags: #mikrobiologiai #eredmeny #varandossag #alatt