Mikor vezethető be a pékáru a csecsemők étrendjébe?

A hozzátáplálás megkezdése nagy mérföldkő a baba életében. Hirtelen új, korábban ismeretlen ízekkel, illatokkal és ételtextúrákkal bővül étrendjük. Az újdonsült szülők, akik minden irányból kéretlen tanácsokat kapnak a szülői neveléssel kapcsolatban, gyakran minden újdonságtól tartanak. Fontos, hogy a gyermek neurológiailag és pszichésen is megérjen rá, ez betöltött 4-6 hónapos kor után várható. Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.

Az első szilárd ételek bevezetésénél az aggodalmakat félre kell tenni. A gyermekorvosok egyetértenek abban, hogy a hozzátáplálást 4 és 6 hónap között érdemes elkezdeni. Az első szilárd ételeket 4-6 hónapos korban ajánlott bevezetni. Lassan próbálja megismertetni a babát az új ízekkel. Kezdje gyengéd rosttartalmú zöldségekkel, azaz sárgarépával, cukkínivel, fiatal zöldbabbal és brokkolival. Állaguknak köszönhetően a baba fokozatosan megszokja az új ízeket - keserűt és savanyút. Az anyatejjel ellentétben a bébiétel, a benne található rostok miatt, nem mindig ízlik a babának és néha makacsul elutasítja azt.

A babát kezdetben csak kis mennyiségű étellel kínálja, és figyelje meg a reakcióit, beleértve az esetleges allergiás reakciót illetve ételintoleranciát, amely bőrpír, kiütés vagy kólika formájában is megnyilvánulhat. Nem kell elsietni a dolgokat, elvégre az első ételek bevezetése nincs konkrét időponthoz kötve. Az etetés ideális alkalom arra, hogy beszélgetést folytassunk a babával. Már az étel készítése során mondja el a csöppségnek, mi lesz az aznapi menü, írja le az étel illatát, színét, ízét, ejtse ki a zöldségek, gyümölcsök nevét. Négy hónapos kortól a gyerekek elkezdenek kísérletezni, új dolgokat tanulnak, fejlődik a memóriájuk, ezért megpróbálják megérinteni az ételt, megszagolják, megfigyelik a formáját, színét. Kóstolgatásával új ízeket fedeznek fel, ízviláguk, látókörük tágul.

A magas zsírtartalmú anyatejet, amely támogatja a baba növekedését, magas szénhidrát tartalmú ételekkel egészítjük ki. Először zöldségek, majd gyümölcsök, valamivel később pedig keményítők kerülnek az étrendbe, hogy segítsék a baba növekedését, alvását és tanulását. Ügyeljen arra, hogy a szilárd ételek bevezetése lassú és kíméletes legyen, mert a kezdetben elsősorban a baba ízlelőbimbóinak felébresztésére szolgál. A hozzátáplálás megkezdésekor tartsa tiszteletben a baba saját tempóját. Figyelje gyermeke hozzáállását és hajlandóságát az új ételek, étel textúrák kipróbálására, a kiskanál használatára. Ha a baba képes megfogni az evőeszközt, akkor már csak egy lépés választja el őt az önálló evéstől.

A hozzátáplálás lépései, folyamata

A gabonafélék és pékáruk bevezetése

Ha egészségesen és kiegyensúlyozottan szeretnénk élni, fontos, hogy lehetőleg minél többféle gabonát fogyasszon gyermekünk is. Használjunk teljes kiőrlésű gabonákat is, de figyeljünk arra, hogy a kicsiknek 1 éves kor alatt csak kifejezetten gyermekeknek szánt teljes kiőrlésű termékeket adjunk (pl. gabonapépek). A köles, a hajdina, a tönkölybúza, a bulgur, a zab, a kuszkusz vagy a quinoa mind tökéletes alternatívája a tésztaköretnek vagy éppen a rizsnek. Főzésükkor figyeljünk arra, hogy a súlyuknak körülbelül háromszorosára nőnek meg. Gondolatban osszuk el a tányért négyfelé, és az ételünk egynegyedét tegye ki a gabonaköret.

A legújabb kutatások szerint a glutén megvonásának nincs értelme, már hat hónapos kortól érdemes hozzászoktatni a babákat a gluténhez. A glutén bevezetése kis mennyiségekkel kezdődjön. Először babakekszet, háztartási kekszet, gluténtartalmú tejpépet adjunk a kicsinek. Pl. első héten egy negyed darab háztartási vagy babakekszet pépesítsünk össze a már megszokott gyümölcslével, anyatejjel, ezt adjuk a babának. 7-8 hónapos korban már adható gabonapehely, pl. árpa, zab, búza. A baba kezébe adhatunk kenyérhéjat, kiflivéget, azonban figyeljünk arra, hogy ne nyeljen félre, ne „harapjon” le egyszerre nagyobb darabot belőle.

Hajdina

A hajdina élelmi rostban nagyon gazdag (rosttartalma 25-szöröse a rizsnek!), tele van kalciummal, magnéziummal és káliummal is. Májgaluska helyett tégy hajdinagombócot a levesbe. Rakott és töltött ételeknél rizs helyett használd (ilyenkor főzzük egy kicsit tovább).

Quinoa

Az Andokból származó quinoát szinte alig fogyasztják a magyarok, pedig elképesztően sokoldalú, finom és egészséges gabona. A quinoa a gyermekek étrendjébe 7-8 hónapos kortól vezethető be. A quinoát sokan bő vízben főzik, és ha elkészült, leszűrik a vizet. Ezzel a módszerrel könnyen túl puhára főhet. Úgy gondolj rá, mint a rizsre és úgy is készítsd el, csak arra figyelj, hogy nagyon gyorsan megfő. Főzés előtt válogasd szét a szemeket, ahogy nagyszüleink a rizzsel is tették annak idején. Nem kell megijedned, ez nem tart hosszú ideig, viszont mindenképp megéri a fáradtságot. Így biztosan kiszűrjük az egyéb magokat is. Ha tejben főzöd meg (pl. rizstejben), akkor egy kis vanília hozzáadásával ízesítheted.

Tönkölybúza

Mert tele van alfa-linolénsavval (ALA) és Omega-3 zsírokkal! A fehérjebevitel mindig gondot jelent nekünk, szülőknek, hiszen igyekszünk nem túl húsközpontúan táplálni a családot. Nos, tegyetek egy próbát a tönkölybúzával! Ha hiszitek, ha nem, kimagasló a fehérjetartalma. Viszont az elkészítésénél vonatkoztassatok el attól, hogy búza. (Biztos vagyok benne, hogy lisztként jelenik meg előttetek.) Pedig hasonlóan kell elkészíteni, mint pl. a rizst. Ha húshoz keveritek, vagy hús mellé adjátok, felezzétek el a húst. A tönkölybúzának valóban olyan magas a fehérjetartalma, hogy le lehet mellette csökkenteni a húsadagot.

Hogyan és mikor történjen a glutén bevezetése?

Kenyér a baba étrendjében

Igen, adható kenyér a babának. A búza (és más gluténtartalmú gabonafélék) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint globálisan kiemelt allergénként van nyilvántartva. A nagyon puha és a nagyon kemény, ropogós (pl. kétszersült jellegű) kenyerek is olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek növelhetik a fulladás kockázatát - különösen akkor, ha magas kockázatú egyéb összetevőket is tartalmaznak (pl. magvak). A fulladásveszély csökkentése érdekében mindig a baba életkorának megfelelően készítsd elő és tálald a kenyeret. Sok totyogó egyszerűen imádja a kenyeret, és hajlamos lenne azzal jóllakni, így kevesebb hely marad más, táplálóbb ételeknek. Vagyis nem kell mindig a „tökéletes” kenyeret keresni - a legfontosabb, hogy a gyermek örömmel, nyugodt környezetben étkezzen, és változatos, tápláló ételekhez jusson.

8 hónapos kortól gyümölcspépek sűrítésére használhatunk babakekszet, babapiskótát. A házilag készített babakeksz nem tartalmaz felesleges adalékanyagokat, tojásfehérjét, tejet, amelyeket egy éves kor alatt nem ajánlott adni. Ha a baba kezébe akarjuk adni a kekszet, hogy ő maga rágcsálja, süssük hosszúkásabb formára, hogy meg tudja fogni. A babakeksz ételekbe történő belereszelése nem feltétlenül a legjobb, hiszen a kekszek alapból cukrozottak, édesebbek, előnyben részesítendők a számos helyen (bevásárlóközpont, DM, Rossmann stb.) kapható gabonaporok használata.

A babák első ételeinek táblázata életkor szerint

Mit ne adjunk a babának?

A hozzátáplálás során fontos tudni, milyen ételeket érdemes kerülni:

  • Tehéntej nagy mennyiségben: fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, „túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját.
  • Édeskömény: se tea, se semmilyen más formában ne adjuk, mert egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
  • Gyümölcslé: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
  • Hozzáadott só és cukor: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
  • Feldolgozott húsok: mint például párizsi, virsli, szalámik, nem javasolt rendszeres fogyasztásra, főleg nem 1 éves kor alatt. Ritkán beleférhet, de fontos a mértékletesség.
  • Nassolnivalók: a 12 hónapnál fiatalabb babáknak nincs szükségük még nassolnivalóra. A szilárd ételeket főétkezések közben szolgáljuk fel, hogy megkönnyítsük a hozzátáplálás folyamatát.

tags: #mikortol #lehet #pekarut #adni #a #babaknak