A terhesség során az ideálisnál nagyobb mértékű súlygyarapodás veszélyt jelenthet nemcsak a kismamára, hanem a babára is. A nők többségénél csak kismértékű többletkalória bevitele szükséges a várandósság alatt. Teljesen normális, hogy a nők testsúlya a várandósságuk alatt gyarapszik. A súlytöbbletet nem csak zsírlerakódás okozza, hanem a magzat súlya, a magzatvíz, a méhlepény, a növekvő emlők, sőt a vízháztartás megváltozása és a nagyobb vértérfogat is hozzájárul a testsúlyhoz. Nem mindegy azonban, hogy mennyivel nő a terhesség alatt a testsúly. Amennyiben jelentős zsírlerakódás következik be, annak már nincsenek a baba szempontjából előnyei, ellenben a mama és a magzat számára is fokozza bizonyos terhességi komplikációk, magzati rendellenességek kockázatát.
A terhesség alatti súlygyarapodás mértéke szoros kapcsolatban áll a kiinduló testsúllyal, a trimeszterenkénti élettani változásokkal és az életmóddal. A kismamák többsége aggódva szemléli a mérleget hétről hétre, ennek ellenére húsz százalékuk túl sok plusz kilóval gyarapodik a terhesség alatt, ami nem jó a babának sem. Azt talán már csak kevesen hiszik, hogy igaz lenne nagyanyáink mondása, miszerint egy várandós nő kettő helyett eszik. Viszont sokan vannak, akik jóval engedékenyebbek magukkal szemben, amikor babát várnak: vagyis azt eszik, amit megkívánnak, és felhagynak a korábbi mértékletesebb táplálkozással - rosszabb esetben ugyanolyan egészségtelenül táplálkoznak, mint addig.
Mekkorát hízhat egy kismama?
Azt, hogy mennyit hízhat egy kismama terhesség alatt a negatív kockázatok emelkedése nélkül, elsősorban a várandósság előtti testtömeg-indexe (BMI) határozza dozza meg. Nagyobb súlygyarapodás megengedett a terhesség előtt sovány vagy normál testtömeg-indexű nőknek, míg az eleve elhízott kismamáknál az elfogadható súlytöbblet határértéke alacsonyabb.
A BMI-t úgy tudod kiszámolni, hogy a testtömeget elosztod a méterben mért testmagasság négyzetével. Ha pl. a terhesség előtt 55kg voltál és 1,62m magas vagy, így kell számolnod: 55 : (1,62 x 1,62) = 21, azaz a testtömegindexed 21. A normál testtömegindex 20 és 25 között mozog.
A javasolt súlygyarapodás a testtömegindex alapján:
| Terhesség előtti BMI | Egyes terhesség | Ikerterhesség |
|---|---|---|
| <18,5 | 12,5-18 kg | >18 kg |
| 18,5-24,9 | 11,5-16 kg | 16,8-24,5 kg |
| 25-29,9 | 7-11,5 kg | 14,1-22,7 kg |
| >30 | 5-9 kg | 11,3-19,1 kg |
Forrás: Institute of Medicine
Ha a testtömegindexed 20 alatt van, akkor hízhatsz akár 16-17kg-ot is. Amennyiben a testtömegindexed 25-tel egyenlő vagy ennél nagyobb, az orvosod azt fogja tanácsolni, hogy a súlyod csak 7-10 kg-mal emelkedjen. A testtömegindexed nagyobb vagy egyenlő 30-cal? Akkor számodra a legfeljebb 6-7kg mértékű súlygyarapodás ajánlott.
A "hízás" valójában a magzat, a méhizomzat, a méhlepény, a magzatvíz és a felhígult vér tömegéből adódik össze, ehhez járul pluszban a "vizesedés", azaz a szövetek közt felszaporodott folyadék súlya és a zsírlerakódás. Az ideális hízás a terhesség alatt kb. 11-13 kg. A baba súlya (átlagban 3 kg), vízvisszatartás, a méh és a mellek súlygyarapodása (2,5 kg), magzatvíz (1,5kg), a vér mennyiségének növekedése (1,5kg), méhlepény (0,5kg). Mindez összesen 9 kg. Ehhez az orvosok szerint hozzá kell adni 2-4 kg zsírtartalékot, mely a terhesség kezdetekor szükséges a méhben a baba táplálásához, majd később a szoptatáshoz.
A súlygyarapodás időbeli megoszlása
A súlygyarapodás időbeli megoszlása is fontos a kockázatok szempontjából. Az első trimeszterben egyes terhességben 0,5-2 kg súlygyarapodás ajánlott, mivel ilyenkor még a baba növekedése nem indokol jelentős többletsúlyt, ellenben a terhességi (gesztációs) diabétesz kockázatát elsősorban az első trimeszteri hízás növeli. Az első trimeszterben még minimális a súlygyarapodás mértéke (1-3 kg), sőt az is előfordulhat, hogy a rosszullétek miatt a kismama veszít a súlyából. Emiatt nem kell aggódni, azonban ha a rosszullétek nem múlnak el a második trimeszterben sem és a kismama továbbra is súlyt veszít, az orvosi beavatkozást igényel.
A második és harmadik trimeszterben a BMI függvényében heti 0,3-0,5 kg testsúlynövekedés természetes. A második trimeszterben már hetente akár 0,3-0,5 kg-mal gyarapodhat a súlyod, főleg, ha alacsony súllyal vágtál bele a terhességbe. A harmadik trimeszterben szintén heti 0,3-0,5 kg súlygyarapodást tartanak ideálisnak, de általánosságban elmondható, hogy az utolsó hónapban a legtöbb anyuka súlygyarapodása megáll, vagy akár minimális súlycsökkenés is előfordulhat.
Miért baj a terhességi elhízás?
A terhesség során az optimálisnál nagyobb mértékű súlygyarapodás növeli a gesztációs diabétesz, valamint a terhességi magas vérnyomás és a preecplampsia (terhességi toxémia) kockázatát. Ezek a betegségek közvetlenül az anyuka, közvetve azonban a baba egészségét is veszélyeztetik. A kockázat elsősorban azon nőkkel fokozott, akik a várandósságuk előtt is túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, és ez egészül ki jelentős terhesség alatti súlynövekedéssel. Rendkívül fontos a terhességi cukorbetegség és magas vérnyomás időben történő felismerése és megfelelő kezelése, és lehetőség szerint a megelőzésük.
A túlzott terhességi súlygyarapodás legfőbb következménye, hogy nagysúlyú babák születnek. A terhességi diabétesszel kezelt nőknek gyakori, hogy az átlagosnál nagyobb gyermekeik születnek, ám a terhesség során elhízott anyák esetében a cukorbetegségtől függetlenül is nagyobb a valószínűsége túlsúlyos csecsemő születésének. Egy kutatás (Egészségügyi Kutatási Központ, Portland) szerint azoknak az anyáknak, akik több mint 18 kg-ot híztak terhességük alatt, több mint 20 százalékuk szült nagy babát, míg a normál testsúly-gyarapodásúak között ez az arány kevesebb mint 12 százalék volt. A terhességi diabéteszesek közül azok, akik sokat híztak, 29,3 százalékban adtak életet nehéz csecsemőnek, míg azok a betegek, akiknél normál testsúly-gyarapodás volt megfigyelhető, csak 13,5 százalékban szültek nagy gyereket.
A nagy súlyú babáknál egyéb - az anya egészségét érintő - kockázatok mellett magasabb a császármetszés valószínűsége, mert természetes úton történő szülés esetén könnyen beszorulhatnak a szülőcsatornába. Később nagyobb valószínűséggel alakulnak ki gyermekkori anyagcserezavarok, illetve felnőttkorukban is gyakoribb az elhízás és a metabolikus szindróma előfordulása. Kismértékű terhességi túlsúly rendszerint nem jár a komoly következmények gyakoribb előfordulásával, ám a nagyobb mértékű elhízással már szoros a kapcsolat, különösen ha kialakul a terhességi magasvérnyomás is.
Gyakoribbá válnak az alábbi ritkább, ám súlyos rendellenességek, komplikációk is:
- fejlődési rendellenességek - nyitott gerinc, agyi, emésztőrendszeri és szívfejlődési rendellenességek
- lepényi rendellenességek, korai lepényleválás
- koraszülés
- vetélés, halvaszületés
- magasabb a csecsemőhalálozás előfordulása
- gyermekkori mentális-viselkedési rendellenességek gyakoribb előfordulása
Gyermekvállalás és testsúly
A testsúly alakulása és az elhízás kockázata a gyermekvállalás szempontjából nemcsak a várandósság hónapjai alatt érdemel figyelmet. Érdemes már a gyermektervezés időszakában rendezni a testsúlyeltéréseket, a túl alacsony és túl magas BMI ugyanis már a fogantatást is akadályozhatja, illetve befolyásolhatja a terhesség időszakát is a baba és a mama szempontjából egyaránt.
A szoptatás időszakában élettanilag inkább a fogyás indokolt, sok nő azonban ilyenkor is szed fel plusz kilókat. Az esetleges második/harmadik terhesség szempontjából is érdemes a két várandósság közötti időben elérni és megtartani a normál testtömeg-indexet jelentő súlyt. Sokszor jelentős testsúlynövekedéssel jár a szoptatás utáni időszak is a gyermek óvodba, iskolába kerüléséig. Ennek nincs élettani oka, de a tapasztalatok szerint anyukák saját étkezésüket gyakran egészítik ki gyermekük maradékának elfogyasztásával.
Nem feltétlenül. A szoptatás alatt van, aki hízik, van aki fogy, van aki meg tartja a súlyát. Általában a hozzátáplálás megkezdésével és a szoptatások csökkenésével változás áll be, megkezdődik vagy éppen megáll a fogyás, az előzményektől függően.
SÚLYGYAPÍR TERHESSÉG ALATT | Mennyit kellene híznia terhesség alatt?
Az alultáplált kismama veszélyei
Az is veszélyes, ha a terhes nő alultáplált. A terhesség alatti éhezés, valamint a hiányos táplálkozás, beleértve a minőségi éhezést (értékes tápanyagokban szegény ételek fogyasztása, akár nagy mennyiségű táplálék mellett) is maradandó károsodásokat okozhat a magzatnál, de hosszú távú következményei is lehetnek a gyermek későbbi életében. Mindez azonban csak a jelentős alultápláltság esetén jelentkezik, kutatások szerint túlsúlyos vagy elhízott hölgyeknél még az sem probléma, ha várandósságuk ideje alatt némileg csökken a testsúlyuk.
Kutatások bizonyítják, hogy az alultáplált anyák gyermekeinél gyakoribb a fejlődésbeli elmaradás, továbbá későbbi életkorukban nagyobb eséllyel alakul ki cukorbetegség, túlsúly, szív- és érrendszeri betegségek, illetve hallás- és látászavarok, valamint idősebb korukban a kognitív képességeik csökkenésének is nagyobb a valószínűsége.
Mit tehetünk a túlzott súlygyarapodás megelőzéséért?
A terhesség valóban fokozott tápanyagszüksélettel jár, ez azonban nem elsősorban kalóriatöbbletet jelent, a kalóriabevitelre az alultáplált nőknek kell kiemelt figyelmet fordítaniuk. Az ajánlások szerint az első trimeszterben egészséges súlyú nőknek nem kell növelniük étkezéseik energiatartalmát, és semmiképp se haladja meg a napi 150 kcal-t. A második-harmadik trimeszterben az étkezés kalóriatöbblete 300 kcal legyen.
Amire fokozott figyelmet kell fordítani, az a rostdús étkezés, az emelt ásványi anyag és vitaminpótlás. Kiemelten fontos a folsavpótlás, illetve a 4. hónaptól a vasé, de várandósság alatt magasabb a kalcium, magnézium, foszfor (50 %-kal), a jód, cink, réz, B-vitaminok és C-vitamin (25-30 %-kal) iránti igény is.
Amennyiben nincs kontraindikáció, ajánlott várandósan is a rendszeres, könnyű sportolás, ami a túlzott súlygyarapodás elkerülése mellett az általános egészségi állapotra, a vérkeringésre, egyes terhességi panaszok megelőzésére is kedvezően hat. A rendszeres mozgás, mint például a séta, a kismama torna, kismama jóga segíthet kontrollálni a súlygyarapodást és fenntartani az egészséges testsúlyt.
Fontos! Mindez nem azt jelenti, hogy mindenkinek ez a megfelelő mértékű súlygyarapodás. A terhesség előtti testsúlyodtól függően az orvosod tanácsolhatja, hogy csökkentsd (ha túlsúlyos vagy), vagy növeld (ha túl sovány vagy) a táplálék mennyiségét. Az ajánlott súlygyarapodás tehát mindig attól függ, milyen tartalékai voltak az anyának a terhesség előtt.
A terhesség alatti rendszeres vizsgálatok jó alkalmat adnak az egészségmegőrző szokások kialakítására, különösen akkor, ha a kiinduló testsúly nem ideális, vagy alapbetegségek állnak fenn. Az alacsony vagy túl magas kalóriabevitel egyaránt veszélyes lehet, különösen a fehérjebevitel tekintetében. A magzat a szénhidrátokat, zsírokat és vitaminokat az anya tartalékaiból is pótolni tudja, de fehérjét kizárólag az elfogyasztott táplálékon keresztül képes felépíteni.
A kulcs az étrend helyes összeállítása. A fehér lisztből készült péksütikre, kenyérre nincs szüksége a szervezetnek továbbra sem, helyette fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonából készült pékárut. Kerülni kell a magas szénhidráttartalmú, alacsony tápértékű, cukros ételeket, rágcsákat, nassolnivalókat. Naponta 4-5 alkalommal kell étkezni, a rendszertelen táplálkozás nem jó, a folyamatos eszegetés sem. A zsíros, nehéz, fűszeres, puffasztó ételek fokozhatják a vizesedést. A helyes étrend kulcsa a változatosság: az öt fő élelmiszercsoport (gabonafélék, tejtermékek, zöldség-gyümölcsök, húsok, zsírok-olajok) mindegyikére szükség van. Érdemes figyelni a táplálék minőségére, kerülni a félkész ételeket, cukros üdítőket, és minden olyan élelmiszert, melyben nagy mennyiségű szintetikus anyag van, például ízfokozók, festékek, természetazonos aromák, tartósítószerek.