Amikor egy újszülött baba először pislog az édesanyjára, a szeme színe még alig megállapítható. Ez az a kifejezés, mellyel valószínűleg először a 8. osztályban találkozunk, amikor a genetikát tanuljuk. A legtöbb újszülött szeme kezdetben egyfajta ködös, szürkéskék árnyalatú, mintha a természet még nem döntötte volna el, milyen színnel ajándékozza meg. A szemszín kialakulása nem egy hirtelen, hanem egy fokozatos folyamat, amelyet a melanin nevű pigment mennyisége és eloszlása határoz meg az íriszben.
Rengeteg szülőt foglalkoztatnak az olyan kérdések, hogy mikor fog a baba ülni, mászni, vagy sétálni. De emellett nem kevesen vannak azok, akiket érdekel, milyen színű is lesz a kicsi szeme. Vajon kék lesz, mint az apjáé? Vagy barna, mint az anyjáé? Miért sötétebb a gyermek szeme színe, mint a testvéreié?
A szülők szemszíne alapján lehet saccolni, de a végső szemszín mégis nagy izgalmakat hoz magával. A választ azonban nem rögtön kapjuk meg: az újszülöttek általában kékesszürke szemszínnel jönnek világra, és a végleges szemszínük általában csak 6 és 12 hónapos kor között alakul ki.
Mi határozza meg a szemszínt?
A szem színét az íriszben található melanin nevű pigment mennyisége szabályozza. A melanin olyan pigment, amely meghatározza a bőr-, szem- és hajszínt is. A melanin két fő típusa létezik: az eumelanin (barnás-fekete) és a feomelanin (vöröses-sárga). A szem íriszében lévő színtermelő sejteket, a melanocitákat fénynek kell kitenni ahhoz, hogy aktiválódjanak. Mivel az anyaméhben alig van fény, ezek a sejtek a születés után kezdenek el működni. Ez a folyamat fokozatos, nem azonnali. Minél több fény éri a szemet, annál intenzívebb lehet a pigmentáció.
A hajszínhez hasonlóan a szemszín kialakulásáért is a melanociták felelnek. Fontos azt is tudni, hogy nem a pigment színe okozza ezt a változást. Nincsenek kék, szürke, zöld vagy mogyoróbarna pigmentek a szemben. Az újszülött csecsemőknek, különösen a világos bőrűeknek jellemzően világos színű a szemük is, mert kevés bennük a melanin. Ráadásul az sem ritka, hogy a baba kék színű szemmel születik, de aztán a születés után a fény stimulálja a melanin szintjét, így a szem sötétedni kezd, vagy időről időre változik.
A kék szem valójában nem tartalmaz kék pigmentet. Ez egy optikai illúzió, ami a Rayleigh-szórás jelenségének köszönhető. Kék szem esetén a stroma rétegben nagyon kevés melanin található. Amikor a fény belép a szembe, a stroma réteg elnyeli a hosszabb hullámhosszú fényeket (mint a vörös és zöld), de a rövidebb hullámhosszú kék fényt szétszórja. Ez a magyarázat segít megérteni, miért változhat a kék szem árnyalata a fényviszonyoktól függően: a szóródás mértéke változik.
A zöld szemek kialakulásához több melaninra van szükség, mint a kékhez, de kevesebbre, mint a barna szemekhez. A zöld szín a stroma rétegben lévő kis mennyiségű sárgás pigment (feomelanin) és a kék fény szóródása közötti interakció eredménye. A mogyoróbarna szemszín (hazel) még összetettebb. Ez a szín az íriszben lévő melanin egyenetlen eloszlásának eredménye. A mogyoróbarna szemek gyakran mutatnak barna, zöld és arany árnyalatokat, amelyek a pupilla körül sötétebbek, míg a külső peremen világosabbak lehetnek. A barna szemszín a leggyakoribb a világon. Ha valakinek barna a szeme, az azt jelenti, hogy az írisz stroma rétege magas koncentrációban tartalmaz eumelanint. Ez a sötét pigment elnyeli a fényt, így elfedve a Rayleigh-szórás jelenségét, és stabil, sötét színt eredményez.
A genetika szerepe a szemszínben
A melanociták termelése és a kialakuló színárnyalat alapvetően a domináns-recesszív öröklésmenet szabályai szerint történik. Egy tulajdonságot a genetikában két gén - egy génpár vagy allél - határoz meg. Ha a gyermek mindkét szülőtől ugyanazt a tulajdonságot - mindkét szülőtől kék vagy mindkét szülőtől barna szemszínt - örökítő allélt kapott, akkor homozigótáról beszélünk. Amennyiben azonban a szemszín vonatkozásában a gyermek heterozigóta - vagyis különböző alléleket örökölt -, úgy a domináns-recesszív öröklésmenet szabályai érvényesülnek. A barna színt örökítő allél domináns a recesszív kék színt örökítő alléllel szemben.
A szemszínt a genetika határozza meg. Egy bizonyos kromoszóma nagyrészt felelős a szemszín meghatározásáért, amely két gént hordoz, az egyik a melanin mennyiségét határozza meg az íriszben, a másik pedig a melanociták aktivitását szabályozza. Ezek a gének együttesen hatnak a szemszínre. Bár technikailag a melanin adja a szem színét, valójában a csecsemő szülei - és bizonyos mértékig az ük- és a dédnagyszülők - azok, akik segítenek meghatározni, vajon mennyi melanin termelődik majd a kicsi szervezetében.
A szemszínt meghatározó gének közül kettő kiemelkedően fontos: az OCA2 gén és a HERC2 gén. Az OCA2 gén (Oculocutaneous Albinism Type II) felelős a P-protein nevű molekula termeléséért, amely részt vesz a melanin érésében és szállításában. A HERC2 gén valójában egy szabályozó kapcsoló, amely befolyásolja az OCA2 gén működését. A szemszín öröklődését ma már nem egyetlen génpárral magyarázzuk. Ez a komplexitás magyarázza, miért lehetséges, hogy két kék szemű szülőnek barna szemű gyermeke születik, vagy fordítva.
Bár a genetika bonyolult, a legtöbb esetben mégis megállapíthatunk bizonyos valószínűségeket. A barna szemszín hordozza a legnagyobb mennyiségű pigmentet, ezért a génkészlet tekintetében is hajlamosabb az expresszióra. Fontos megérteni, hogy a „tiszta” barna vagy kék szülő azt jelenti, hogy mindkét allél az adott színt hordozza. A genetikai öröklődés nem áll meg a szülőknél. A nagyszülők szemszíne, sőt, a távolabbi felmenőké is befolyásolhatja a gyermek szemszínét. Ez a jelenség a genetikai mozaik elve szerint működik.
Példák a szemszín öröklődésére:
- Ha mindkét szülő barna szemű, nagy az esély rá, hogy a babának barna szeme lesz, mivel a barna allél a domináns. Két barna szemű szülőnek csak akkor születhet kék szemű gyermeke, ha mindketten hordoznak egy kék szemszínért felelős recesszív allélt. Ez a kombináció adja a 25%-os esélyt a kék szemre.
- Ha azonban a család mindkét oldalán vannak kék szemű felmenők, akkor nem lehetetlen, hogy két barna szemszínű szülőnek kék szemű gyermeke szülessen.
- Két kék szemű szülő esetén nagyon nagy - de nem 100%-os - valószínűséggel a baba is kék szemű lesz.
Mikor alakul ki a végleges szemszín?
Az újszülöttek általában kékesszürke szemszínnel jönnek világra, és a végleges szemszínük általában csak 6 és 12 hónapos kor között alakul ki. A szemszín változása a csecsemő első életévében a legintenzívebb. A legtöbb szülő azt tapasztalja, hogy az első hat hónap kritikus a kezdeti árnyalatok stabilizálódásában.
Ahogy már említettük, a legnagyobb változások az első évben történnek, de a valódi stabilizálódás a gyermek hároméves kora körül következik be. A melanociták termelése a csecsemőkorban intenzíven beindul, válaszul a fényre és a hormonális változásokra. Körülbelül a második-harmadik életévre a melanociták elérik a maximális, genetikailag kódolt aktivitási szintjüket. Ezt követően a melanintermelés lelassul és rögzül. A pigment mennyisége már nem változik olyan drámai módon, mint csecsemőkorban.
Jelek a bőrön – Az emberiség elfeledett spirituális öröksége - A Tetoválás Története
Bár a legtöbb gyermek szemszíne egyéves korára már rögzül, a szakemberek szerint a folyamat akár hároméves korig is tarthat, sőt, ritkán még később is történhetnek apró változások. Ennek oka, hogy a melanociták a fényre reagálva termelik a pigmentet, és a gyermek egyre több időt tölt a napfényen. A napfény stimulálja a pigmenttermelést, ami lassan, de folyamatosan sötétítheti a szemet.
Ha a kicsi melanocitái a születést követő hónapokban sem termelnek sokkal több melanint, akkor a szeme kék marad. Amennyiben pedig egy kicsit több melanin kerül az íriszbe, a szeme zöldnek vagy mogyoróbarnának tűnik. A barna szem a nagy mennyiségű melanin eredménye.
A szemszín változásának tipikus ütemterve:
- Születéskor: A legtöbb újszülött kék vagy szürkéskék szemmel születik. A sötétebb bőrtónusú etnikumokhoz tartozó csecsemők gyakran már születéskor is sötétbarna vagy fekete szemmel jönnek a világra.
- 3-6 hónapos kor: Ebben az időszakban kezd el intenzívebben termelődni a melanin. A kék szemek sötétedhetnek, zöldes vagy barnás foltok jelenhetnek meg.
- 6-9 hónapos kor: A legnagyobb változás a baba szemszínében ekkor figyelhető meg. A kék szemű babák szeme bebarnulhat, mire megteszik az első lépéseket.
- 1 éves kor: A végleges szemszín körülbelül a 12. hónap körülre alakul ki, de még nem feltétlenül stabil.
- 1-3 éves kor: A szemszín változása egyéves kor körül sok esetben lelassul, de még nem áll meg teljesen. A pontos tónus, az intenzitás és az esetleges foltok (pl. aranygyűrű a pupilla körül) a hároméves korig még finomodhatnak.
Bár a statisztikák szerint világszerte több barna, mint kék szemű csecsemő születik, a Stanford Egyetem 2016-os kutatásából kiderül, hogy a szerzők által megfigyelt 192 csecsemő közel kétharmada barna, és csupán minden ötödik kék szemmel született.
Etnikai és regionális különbségek:
- Azok a csecsemők, akik a származásuk szerint sötétebb bőrűek, általában barna szemmel születnek, míg a skandináv újszülöttek általában kék vagy szürke szemmel jönnek a világra. De természetesen mindig vannak kivételek.
- Az elismert afro-amerikai színész, James Earl Jones például kék szemű, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy európai származású ősei kék szeműek voltak.
Ritka szemszínek és állapotok
Miközben a legtöbb embernek két azonos színű szeme van, néha megjelenhet az úgynevezett heterokrómia is, ami egy szemmutáció. Ez az állapot általában ártalmatlan, és a pigmentáció fejlődésének véletlenszerű zavarából adódik. A heterochromia oka lehet genetikai mutáció, de ritka esetekben sérülés, gyulladás vagy bizonyos betegségek (pl. Horner-szindróma vagy Waardenburg-szindróma) is kiválthatják.
Az ámbra szemszín egy ritka, egységes, sárgás-arany vagy réz árnyalat, amely a feomelanin (vöröses-sárga pigment) dominanciájának köszönhető, miközben az eumelanin mennyisége alacsony. A valódi szürke szemszín szintén ritka, és gyakran a kék egy variációjának tekinthető.
Szintén ritka a Waardenburg-szindróma nevű genetikai állapot, amely 40 ezer emberből egyet érint. Az ilyen betegségben szenvedők szemei gyakran eltérő színűek, de a betegség tünetei közé tartozik még a hallás-, valamint a haj- és bőrkárosodás.
Egészségügyi vonatkozások és tanácsok
A szemszín nem csak a szépség kérdése, hanem összefüggésben állhat bizonyos egészségügyi tényezőkkel is. Tény, hogy a világosabb szemszínű emberek (kék, zöld) érzékenyebbek a fényre, mint a barna szeműek. Ennek oka egyszerű: a kevesebb melanin az íriszben kevesebb fényt nyel el, így több jut el a retinához. A melanin nem csak a szemszínt adja, hanem védelmet is nyújt az UV-sugárzás ellen.
Ha a végleges szemszín már rögzült (kb. 3 éves kor után), és hirtelen, drámai változás következik be az egyik vagy mindkét szem színében, az orvosi figyelmet igényelhet. Gyulladás (pl. iritis, uveitis), sérülés vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is okozhatnak szemszínváltozást. Ritka esetekben a szem daganatos megbetegedése (pl. melanoma) is lehet a háttérben. Ha a szemszín csak enyhén, fokozatosan sötétedik a pubertás idején, az általában normális hormonális folyamat.
Bár a legtöbb szülő számára a baba szemszínének megismerése izgalmas várakozás, bizonyos esetekben a genetikai tanácsadás hasznos lehet. Ma már léteznek DNS-alapú tesztek, amelyek meg tudják jósolni a felnőttkori szemszínt nagy pontossággal, különösen a barna és kék színek esetében. Ezek a tesztek a kulcsfontosságú géneket (OCA2, HERC2) vizsgálják.
A szemszín nem befolyásolja a gyermek intelligenciáját, személyiségét vagy képességeit. Akár kék, akár barna, akár zöld lesz a végső árnyalat, a lényeg az a ragyogás és az a mélység, amit a tekintete hordoz.