A koraszülés az egyik legijesztőbb forgatókönyv a várandós szülők számára, hiszen kisbabájuk élete vagy egészsége veszélybe kerülhet, ha túl korán jön világra. Sajnos a koraszülés diagnosztizálásának és kezelésének gyakorlata sok helyen még nem éri el a világszínvonalat. Bár nem lehet teljes biztonsággal megelőzni, kockázatát időben fel lehet ismerni és hatásosan kezelni, ami jelentősen javítja a kisbaba életkilátásait.
A magzatok az anyaméhben meghatározott rend szerint fejlődnek. Jó esetben a 40. hétre alakulnak ki minden szervrendszerük, és állnak készen arra, hogy az egészséges testi folyamatoknak köszönhetően megkezdjék a szülés utáni életüket. Ha idő előtt születik meg a baba, az immunrendszere még nem elég fejlett ahhoz, hogy a fertőzésekkel szemben védekezni tudjon. A koraszülés miatt az újszülött szervezete nem jut el abba a fejlődési fázisba, amely során a különféle kórokozókkal szembeni ellenanyagot megkapná az édesanyjától a méhlepényen keresztül. Erre épp a magzati fejlődés utolsó heteiben kerül sor.
Az idegrendszer fejletlensége számos fejlődési folyamatot befolyásol. Így a még nem kialakult légzőközpont miatt légzésleállás következhet be. A nem megfelelő fejlettségű ajak- és garatmozgató agyi folyamatok elégtelen nyelő- és szopóreflexet, elégtelen mozgást okozhatnak. Ez pedig táplálkozási és emésztési gondok kialakulását okozhatja.
A koraszülés definíciója és kockázati tényezői
A várandósság 37. hete előtt világra jött babák számítanak koraszülöttnek. A születési hetek és az éretlenségi fok alapján a 22-27. héten született magzatok az extrém koraszülött kategóriába tartoznak, a 28-31. héten érkezők alacsony gesztációs korúnak számítanak, míg a 32-36. héten születettek az "enyhe" koraszülött kategóriába esnek.
Habár a koraszülés pontos oka nem mindig egyértelmű, léteznek olyan tényezők, amelyek növelik a kockázatot. Ezekre fokozottan érdemes odafigyelni:
- Ikerterhesség
- Korábbi méhszájon végzett műtéti beavatkozás
- Méhfejlődési rendellenesség
- Korábbi koraszülés az édesanyánál
- Dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás
- Az édesanya túl alacsony vagy túl magas súlya
A dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat, kóros alultápláltság, egészségtelen életmód mind a magzat életét veszélyezteti. Nem különben az anyáét egy idő előtt fellépő, komplikált szülés esetén.
A koraszülés felismerése
Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már a hüvelyi ultrahangvizsgálat a legfontosabb eszköz a felismerésben, hiszen segítségével kimutatható a méhszájtágulás, illetve a méhszájrövidülés, amelyek koraszülésre utaló jelek. Ha a méhszáj 1,5 centiméternél hosszabb és zárt, akkor egy százaléknál is kevesebb az esély arra, hogy egy héten belül bekövetkezik a koraszülés.
A pontosabb kép érdekében érdemes a hüvelyi ultrahangot kiegészíteni az úgynevezett magzati fibronectin vizsgálattal, amely a koraszülés előrejelzésének leghatékonyabb módja. A magzati fibronectin a méhnyakváladékban található, egyfajta ragasztóként helyezkedik el a lepény és a méh között. A vizsgálat során ennek mennyiségét mérik. Amennyiben a 22. hét után 50 nanogramm/milliliter alatt marad, alacsony kockázatú terhességről beszélhetünk, ha viszont megemelkedik az értéke, fenyegető koraszülésre kell gyanakodnunk.
Fenyegető koraszülésről akkor beszélhetünk, ha 10-15 percnél gyakoribb a méhtevékenység, amely méhszájtáguláshoz vagy méhszájfejlődéshez vezethet a terhesség 24-37. hete között. Ennek gyanúja esetén - a korábban említett hüvelyi ultrahang és magzati fibronectin vizsgálatok segítségével - meg kell állapítani, hogy valóban fenyegető koraszüléssel vagy csak fokozott méhaktivitással állunk szemben.
Hatásos kezelési módok
A rendelkezésre álló kezelési módok nem a koraszülés okát, hanem a tüneteit kezelik. Hazánkban sajnos még sok nőgyógyász magnéziumot, illetve tartós ágynyugalmat ír elő a kismamának, amennyiben megállapítható nála a koraszülés kockázata. A szakmai protokollok azonban ma már ezeket nem javasolják, mivel hatástalanok, sőt veszélyesek is lehetnek.
A magnézium például az anya és a gyermek számára is mellékhatásokat okozhat (tachycardia, émelygés, szédelgés), sőt az ún. kalciumcsatorna-blokkolóval együtt adva még súlyosabb mellékhatásokkal járhat. Az ágynyugalom pedig stresszt, vénás trombózist, vagy akár anyai izomsorvadást idézhet elő. Ikerterhességnél végzett felmérések szerint pedig kifejezetten növeli a koraszülés kockázatát, ha a kismamát ágyhoz kötik.
Amennyiben megállapítható a koraszülés kockázata, először azt kell tisztázni, hogy nagy kockázatú vagy fenyegető koraszülésről beszélünk, mivel mindkét esetben más kezelési módszerhez kell folyamodnunk. Amennyiben magas a kockázata a koraszülésnek, célszerű a kismamának progeszteron hormont adni és alapos megfigyelés alatt tartani őt, így azonnal felismerhetővé válnak a fenyegető koraszülés jelei.
Az egyéb kiegészítő kezeléseket - mint például a méhösszehúzódásokat csökkentő gyógyszer, folsav, vitaminok adása - el kell felejteni, mivel a tapasztalatok szerint egyáltalán nem hatásosak. Fontos hangsúlyozni, hogy azon kismamáknál, ahol alacsony a koraszülés kockázata, egyetlen teendő van: a megnyugtatás.
Fenyegető koraszülés esetén a 34. terhességi hét előtt szteroid kezelést kell kezdeni, hogy a magzati tüdőt éretté tegyük a gázcserére. Mivel a szteroid a tüdőérlelő hatását kb. 48 óra alatt fejti ki, a szülés bekövetkeztét késleltetni kell. Ilyenkor a kismama a méh aktivitását csökkentő készítményeket kell kapjon, kórházi körülmények között.
Közegészségügyi stratégiák a koraszülés megelőzésére
A koraszülöttek ellátása és túlélési esélyei
A koraszülött babák számára mindenképpen az az ideális állapot, ha olyan egészségügyi intézményben születnek meg, ahol létezik intenzív koraszülött osztály a hozzá tartozó speciális felszerelésekkel, készülékekkel, szakemberekkel. Sajnos ez az ideális felszereltség nem minden megyeszékhely kórházában van jelen, így vannak olyan városok, települések, ahol egyes koraszülöttek életesélyei épp ezért szerényebbek.
A koraszülött részleg (PIC - perinatális intenzív centrum, vagy NIC - neonatológiai intenzív centrum) egy intenzív osztály. Itt 24 órás folyamatos munka folyik a legmagasabb szinten. A koraszülötteknek folyamatosan speciális eszközök (inkubátor, infúziók, intravénás és szájon át adott tápszerek, hypersteril körülmények) szükségesek. A személyzet magasan képzett, a nővérek szakápolói végezettségűek, és több orvos is 24 órás szolgálatot ad.
Az újszülött minél kisebb súllyal születik a világra, annál rosszabbul tud alkalmazkodni a méhen kívüli élethez. A 12. hétig minden szervük kialakul, de még éretlen. Azonban az egész szervezet összehangolt működéséhez legalább a 34. hetet el kell érnie egy magzatnak.
A koraszülöttek túlélési esélyeit nagyban meghatározza a születési súlyuk. Az 500 gramm alatti magzatoknak sajnos a tíz százaléka sem marad életben. Az 500-1000 grammos újszülött babák között jó eséllyel 45-70 százalékuk marad életben. Az 1000-1500 grammos babák túlélési esélye mára 87-94 százalék. A 1500-2500 grammos kis súlyú koraszülöttek 98-100 eséllyel rendelkeznek az életben maradásra.
Elmondható tehát, hogy egy 35. hétre született, 2000 grammos koraszülött általában ugyanolyan életkilátásokkal rendelkezik, mint egy időre született, megfelelően érett baba. Számos európai országban a koraszülött csecsemők életben tarthatóságának alsó határa a magzati kor 22. hetének elérése és a legalább 500 grammos testsúly, de ettől szerte a világban számos helyen eltérnek. Hazánkban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően a koraszülöttek életben tarthatóságának határa a 24. hét.
A koraszülés következményei és a rehabilitáció
A 2500 gramm alatt született újszülöttek adják a születés körül (ún. perinatális) halálozás (mortalitás) 80%-át. Ha a koraszülött túléli élete első évét, nagy az esély a születés körüli megbetegedés olyan formáira, mint az agyi károsodás miatti fogyatékosság (cerebral palsy), koordinációs zavarok, tanulási nehézségek, magatartási zavarok (hyperaktivitás), érzékszervi károsodások (rövidlátás, vakság, süketség).
A koraszülöttek az időre született társaikhoz képesti lemaradásukat csak igen sokára (többnyire óvodás, iskolás korukra) hozzák be. Nagyon sok utókezelés, rehabilitációra, fejlesztésre szorulnak.
A koraszülötteknek gyermekkorukban jellegzetes arcvonásaik és fejformájuk alakulhat ki. Ez annak köszönhető, mert életük első hónapjaiban még a csontosodás nem kellő mértékű.
A nagyon éretlen koraszülött babák akár 25%-ánál is előfordulhat a tüdőéretlensége és a kezelésére alkalmazott gépi lélegeztetés miatt krónikus tüdőbetegség (Bronchopulmonális diszplázia, BPD). Az 1500 gramm alatti babák akár 1/3-át érinti valamilyen másodlagosan kialakuló (nosocomialis) fertőzés az intenzív osztályon. A babák akár 6%-a súlyos agyvérzést szenved el. A babák 7%-nál jelentkezik a ROP, a szem ereinek kóros növekedése, mely a gyermekek látását befolyásolja. A nagyon éretlen koraszülöttek akár 30%-ánál tapasztalható a magzati életre jellemző keringésben központi szerepet játszó ér, a ductus arteriosus záródásának az elmaradása.
Éppen ezért a koraszülött gyerekek fejlődését hosszabb távon nyomon kell követni, hogy a jelentkező eltéréseket még időben kezelni lehessen.
tags: #mikor #veszelyes #a #koraszules