A Védőnők Napját Magyarországon minden évben június 13-án ünnepeljük.
Ez a nap különleges jelentőséggel bír, hiszen ekkor emlékezünk meg a magyar védőnői hivatásról, annak több mint egy évszázados múltjáról és az ápolónők áldozatos munkájáról, amely a családok, különösen az édesanyák és a gyermekek egészségének védelmét szolgálja.
A Védőnők Napja 2008 óta kiemelten ünnepli azokat a jubiláló védőnőket is, akik évtizedeken át szolgálták a közösséget, és tettek a jövő generációiért.
A hivatás gyökerei egészen 1915-ig nyúlnak vissza, amikor megalakult az Országos Stefánia Szövetség. Ez a szervezet az édesanyák és csecsemőik egészségének védelmére jött létre, és a mai napig a magyar Védőnői Szolgálat elődjének tekinthető. A szövetség megalakulásában olyan neves orvosprofesszorok is közreműködtek, mint Tauffer Vilmos szülész, Bókay János és Heim Pál gyermekgyógyász professzorok.
A stefánia-védőnők feladata volt a várandósok és gyermekágyas anyák, valamint az újszülöttek, csecsemők és kisgyermekek gondozása, mind a védőintézetben, mind otthonaikban. Tevékenységüknek köszönhetően jelentősen csökkent hazánkban a csecsemőhalandóság.
Később, 1927-ben Johan Béla nevéhez fűződik a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat megalakítása, amely a falusi egészségvédelmi munka koncepcióját dolgozta ki és valósította meg a zöldkeresztes védőnők bevonásával.
A magyar Védőnői Szolgálat ma is alapintézménynek számít, felbecsülhetetlen értékű szakemberhálózatot alkot. A rendszer folyamatosan fejlődik, beépíti a tudomány aktuális ismereteit a mindennapi munkába, és szem előtt tartja a gondozottak szükségleteit.
A Védőnői Szolgálat elismeréseként 2013-ban Magyar Örökség Díjat kapott, 2014-ben bekerült a Magyar Értéktárba, majd 2015-től a Hungarikumok Gyűjteményét is gyarapítja, mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer.
A magyar védőnői feladatkör egyedülálló az egész világon. Bár az Európai Unió tagállamaiban is léteznek hasonló feladatokat ellátó rendszerek, egyik sem rendelkezik olyan átfogó jellegű, a születéstől 18 éves korig (sőt, akár azon túl is) tartó összehangolt egészségügyi ellátással, mint a magyar.
A védőnők magasan képzett, főiskolai/egyetemi végzettségű, az egészségügyi alapellátásban dolgozó, önálló munkát végző, preventív tevékenységre kiképzett egészségügyi szakemberek. Feladataik közé tartozik az optimális családtervezés, a várandósgondozás, a csecsemő-, kisded-, gyermek és ifjúkorúak gondozása, a komplex családgondozás, valamint az egészségnevelés.
A védőnők állnak a legközelebb a családokhoz az egészségügyi ellátórendszeren belül, és tevékenységük során azt nyújtják a családoknak, amire a legnagyobb szükségük van.
A magas színvonalon végzett védőnői munka alapvető fontosságú a felnövekvő nemzedék, vagyis a lakosság egészségi állapotának alakulása szempontjából. A védőnők kulcsszerepet játszanak az egészségügyi alapellátási feladatok elvégzésében, és magas színvonalon végzik munkájukat a gondozottak, a családok és a tanuló ifjúság körében.
A szakmai felkészültség és a helytállás példaértékű, különösen a harmadik kerületben, ahol a védőnői csapat rendszeresen szervez programokat, tanfolyamokat és találkozókat, hogy a helyi családok minél több fórumon kapcsolódhassanak be a közösségbe. Ezek a programok találkozási, társalgási, alkotási és információs lehetőséget kínálnak az édesanyáknak, valamint együtt játszási és társasági alkalmat a gyerekeknek.
A Védőnői Szolgálat 2023-ban is a jövőt építi, az egészségügy átalakításának folyamatában, a pandémia által teremtett új helyzetekre reagálva. A népegészségügyben és a megelőző ellátásokban, valamint rendkívüli járványügyi helyzetekben való szakmai helytállás, a közvetlen, gyorsreagálás hatékonyságának növelése kiemelt cél. Ennek érdekében kerül kialakításra az egységes Magyar Védőnői Szolgálat, jogi szabályozási háttérrel és kollegiális mentorrendszerrel, amely támogatja a védőnői szakterületek hatékony működését és humánerőforrás fejlesztését.
A cél, hogy a védőnői ellátások elősegítsék a lakosság minél jobb egészségi állapotát, aktívan bevonják az egyéni és közösségi egészségfejlesztésbe, növeljék a lakosság részvételét az ellátások tervezésében, megvalósításában és fejlesztésében. Mindezek hozzájárulnak a családok, az emberek és a magyar társadalom boldogulásához, valamint a nemzet jövőjéhez.
Magyarország: Hogyan befolyásolják az előítéletek a roma gyermekek örökbefogadását | DW News
A Védőnők Napja alkalmat ad arra is, hogy köszönetet mondjunk a jubiláló védőnőknek, akik 1954-, 1959-, 1964- és 1974-ben végeztek. Az ő évtizedes szolgálatuk, áldozatos munkájuk elengedhetetlen a jövő generációk egészséges fejlődéséhez.
A Védőnők Napja nem csupán egy ünnepnap, hanem egy olyan alkalom, amely felhívja a figyelmet a védőnői hivatás fontosságára, annak egyediségére és a magyar családok életében betöltött nélkülözhetetlen szerepére.
A védőnők különleges hivatást gyakorolnak, ők azok, akiket a családok bizalommal engednek be otthonaikba, és akik a legboldogabb, valamint a legnehezebb pillanataikban is jelen vannak.