A babák mozgásfejlődése eltérő ütemű lehet. Vannak gyorsabban és lassabban fejlődő babák, de vajon mi állhat a háttérben, és gondot okozhat-e, ha túl korán áll fel a baba? Egyáltalán: mit jelent a túl korán? A legtöbb baba átlagosan 9-12 hónapos kor között valamikor feláll. Az időpontnál azonban fontosabb a mozgásfejlődési ütem sorrendje, hiszen a különféle nagymozgások gyakorlása során fejlődik az izomzat, az egyensúlyérzék és az idegrendszer. A fejlődés biztosítja, hogy a baba képes legyen egyre komplexebb mozgásokra és az egyik fejlődési lépcsőről a másikra lépni.
Az első fejlődési állomás, amely szükséges ahhoz, hogy a baba fel tudjon majd állni, 6 hónapos kora körül jön el, amikor át tud fordulni egyik oldaláról a másikra, a másik pedig 8 hónapos kora körül, amikor megtanul kúszni-mászni. Ha ezek a fejlődési pontok rendben lezajlottak, akkor a baba képes lesz állni is, nagyjából 9-12 hónapos korára. Az önálló állás, járás megkezdése a baba 18 hónapos koráig is teljesen rendben van - éppen ezért nem érdemes kétségbe esni, ha 1 éves kora előtt ez még nem történt meg.
Ennek az oka, hogy minden gyermek más, vannak akik bátrabbak, és már 1 éves koruk előtt szaladgálnak, de vannak olyanok is, akik jobban szeretik a biztonságot, és csak 1,5 éves korukban teszik meg az első, bizonytalan lépéseket. Ami fontos, hogy az átfordulás és a kúszás-mászás elkezdődjön időben: ha ezek nem jó ütemben haladnak, akkor kell csak gyanakodnunk arra, hogy mozgásfejlődési problémája lehet a kicsinek. Ha a baba a felállást megelőző kulcslépcsők közül valamelyiket nem érte még el abban a korban, amikor azt szükséges lenne, érdemes szakemberhez fordulni a problémával.
A mozgásfejlődés szakaszai
A csecsemőkori mozgások hosszú távú meghatározói a gyermek fejlődésének. Például a kúszás és mászás időszakában alakulnak ki a keresztmozgások, amellyel a két agyfélteke közötti hídban sejtkapcsolódások jönnek létre - ez borzasztó komplex módon hat a gyermekre. Úgy gondoljuk, hogy az a legjobb, ha a gyermekünk kúszik és mászik is szabályosan. Ha nem kúszik, akkor a szabályos mászást nagyon sokáig kell gyakorolnia, illetve később meg kell őt tanítani, hogy hogyan kell kúszni szabályosan.
A klasszikus mászási póz fejlődése a térdeken és a kezeken való egyensúlyozási képesség elsajátításával indul. Ezután megfigyelhető a csecsemőnél a “kutyázás”, ez a mászás előfutára. Ilyenkor a baba előre-hátra mozog (hintázik), vagyis a testsúlyát a kezeire viszi utána pedig a lábaira, ezzel is erősítve végtagjait. Eleinte csak egy-két mászó mozdulatot tesz és utána visszamegy kúszásba.
A kisbabák általában 7-10 hónapos koruk között kezdenek el kísérletezni azzal, hogy a bútorok és a kezük segítségével álló helyzetbe húzzák fel magukat. Amint már kényelmesen és magabiztosan érzik magukat a felhúzás során, elkezdenek azzal kísérletezni, hogy képesek-e támasz nélkül állni néhány másodpercig.
A folyamat úgy zajlik, hogy a baba először térdel, majd felkapaszkodik álló helyzetbe, egy idő után pedig elkezd oldalazva lépegetni a fal, a bútorok mellett, ezekbe kapaszkodva. A legtöbb baba 12-15 hónapos kora között tanul meg biztosan járni. Meghatározó, hogy mit örökölt, mekkora a felfedező kedve, a testsúlya, és hatással vannak rá az esetleges rossz élmények, betegségek is.
A kúszásnak nagy jelentősége van a gyermek életében, hisz ez az első olyan mozgásforma, amivel létrejön a két agyfélteke között a kapcsolat. Az a szabályos, ha a jobb kar-bal láb, illetve a bal kar-jobb láb dolgozik egyszerre. Ezt nevezzük alternáló kúszásnak. Van olyan, hogy a gyermek az elején nem kúszik szabályosan, de ahogy megy az idő és gyakorolja, bejön a helyes mozgásforma. Ha a gyermek régóta kúszik szabálytalanul és gyorsan műveli ezt a mozgást, akkor valószínű, hogy ez így is marad.
A szakember szerint Magyarországon általában szerencsére idejében észreveszik, ha a mozgásfejlődés során valamilyen probléma van, mert a gyermekorvosok és a védőnők is figyelik a kicsiket a kötelező státuszvizsgálatok során.
Mikor kell szakemberhez fordulni?
Ha a baba már felállt, csak idő kérdése, hogy járni is elkezd-e: hogy mikor, az a gyermek egyéni vérmérsékletétől is függ. Fontos, hogy az átfordulási fázis késik, akkor abban segíthetjük a kicsit, hogy mi magunk fordítjuk át, ezzel tanítva neki a folyamatot, a mászásnál pedig arra érdemes figyelnünk, hogy legyen kellőképpen jó a talaj ehhez a baba számára, amelyen majd kényelmesen meg tudja támasztani a talpát, ha fel szeretne állni.
Ha a mozgásban lemaradás van, az a későbbiekben inkább egy megjelenése más problémának. Úgy értem, egy adott funkció nehézsége abból is látszik, hogy a mozgásban lemaradás tapasztalható. Normál esetben a gyermeknek mindkét irányba egyformán kell fordulnia a fejének. Például, ha háton fekszik és játékot csörgetünk a feje fölött jobbra majd balra, mindkét irányba egyformán fordítja el a fejét. Hason is igaz ez, azzal lehet igazolni, hogy a gyermekünk mindkét oldalra le tudja tenni a fejét és akár így is tud aludni. Ha csak egyik megy, csak a fordítás.
Súlyosabb esetben a mozgásfejlődés nem megfelelő ütemben haladásának a hátterében állhat a hipotón vagy hipertón izomeloszlás is: előbbi esetében a baba mozgáshoz szükséges izomzata gyengébb, míg utóbbi esetben az izmai túl feszesek. A Dévény Anna nevéhez köthető módszer pedig egy terápia, melynek speciális tünettana van, amely alapján a mozgássérülés jeleit és fokát megállapítják, majd ez alapján kezdődik meg a fejlesztés, amely során egy speciális szakképesítésű gyógytornász végzi a masszázst.
Egy fejlődés neurológus tud ebben az esetben a leginkább segíteni, és különböző torna-módszerek is léteznek a gyermek fejlesztésére. A TSMT a nagy és finommozgások fejlesztése során strukturálja tovább az idegrendszert, a tréning kötött, feladatsorokba rendezett, és a gyermek egyéni fejlődésének megfelelően fokozatosan nehezedik.
Nagyon fontos, hogy soha ne mi helyezzük bele egy-egy testhelyzetbe a babát abban reménykedve, hogy ezáltal megtanulja, hogyan kell, vagy felgyorsíthatjuk a fejlődését. Az üléshez ne a gerincoszlopnak kelljen megtartani a maga súlyát, hanem egy eszköz vagy a szülő tartsa azt a baba helyett. Az állításhoz erős lábizmokra van szükség és jó egyensúlyérzékre, amit korábban a nagymozgásokkal fejlesztett ki, ezek nélkül felesleges felállítani őt. A jártatáshoz pedig nem szabad a feje felett nyújtott kézzel lépegetni vele (ez lábujjhegyes járáshoz vezet és rossz egyensúlyérzékhez, többet fog elesni a baba később, mert mindig előre akarja helyezni a súlypontját) és nem szabad kézen fogva sem vezetgetni, amikor még nem képes magától kapaszkodás nélkül elindulni!
Ha a mozgásfejlődés során valamilyen probléma van, érdemes szakemberhez fordulni. A Dévény-torna a túl korai felállást okozó izomtónus szabályozási éretlenség kezelésére is nagyon hatásos.
Kismama - A mozgás fejlődése
Gyakori reflexek és azok szerepe
A csecsemők számos veleszületett reflexszel rendelkeznek, amelyek segítik őket a túlélésben és a fejlődésben. Néhány fontosabb reflex:
- Moro-reflex: A baba szétlöki a karjait, kezét és ujjait kimerevíti és felsír, mintha megrémült volna valamitől. Ez a reflex a baba 2 hónapos kora körül kezd megszűnni.
- Kapaszkodó-reflex: Amikor baba jó erősen megfogja a tenyerébe tett ujjunkat és el sem engedi. A tudatos megfogás és elengedés kialakulásával azonban a fogóreflex fokozatosan leépül.
- Szopó-reflex: Létfontosságú ösztön, amely a csecsemő táplálékhoz jutását hivatott segíteni. A 4. hónap végére a gyermekek általában elhagyják ezt a reflexet.
- Keresőreflex: Ha a baba arcát vagy száját megérintjük, ösztönösen abba az irányba fordul az érintés tárgyát keresve. Ez a reflex az első időkben segíti a szoptatást.
- Tónusos nyaki reflex: Ha az újszülött fejét oldalra fordítod, az ezen az oldalon lévő karját kiegyenesíti, míg a másikat behajlítja. Ez a reflex nagyjából a negyedik hónapig marad meg.
- Lépegető reflex: Ha megtartod úgy, hogy a talpa szilárd talajhoz érjen, úgy tesz, mintha járna.
- Gerincvelői reflex (Galant-reflex): Ha a baba gerincét végigsimítod, egész testével a simítás irányába egyenesedik ki. Ez a reflex a pici 4-6 hónapos koráig marad meg.
- Babkin-reflex: A baba mindkét tenyerén alkalmazott enyhe nyomásra adott különböző reakciókat jelenti.
- Úszó- vagy merülő reflex: Ha egy csecsemőt arccal lefelé vízbe helyezünk, elkezd úszó mozdulatokat végezni.
- Talpi reflex (Babinski-reflex): A baba meghajlítja a lábfejét, lábujjai enyhén kitekerednek.
A fogó reflex fennmaradása akadályozza a kézügyesség fejlődését, és a két lábon történő egyensúlyozást, valamint megakadályozza lépéskor a gördítést. Ha 6 hónapos kora után is megmarad a gerincvelői reflex, az kóros problémákra is utalhat.
Tippek a szülőknek a mozgásfejlődés támogatásához
Sok szülő esik abba a hibába, hogy a gyermekének megvesz minden hasznosnak vélt zizegő, zenélő, csörgő játékot. Képzeljünk el egy olyan környezetet magunk körül, hogy fekszünk a kényelmes ágyunkban a tv előtt, mellettünk karnyújtásra van innivaló, ennivaló, telefon, tablet, számítógép, könyv, újság…és ha még valaki tisztába is tenne és meg is mosdatna, mi okunk lenne mozogni? A legnagyobb problémát az jelenti sajnos, hogy már maga a szülő is egy virtuális térben él. Mi magunk sem szakadunk ki a „kütyükből”. A gyermekünk ezt látja, mert egy csecsemő mindig utánoz. Mi magunk is fejlesztjük Őket. Bizonyára sokkal egyszerűbb egy zenélő játékot felhúzni este, mint hogy mi énekeljünk.
Magunktól fejleszteni, tornáztatni nem javasolt a gyermeket, és nagyon káros lehet, ha mi állítjuk fel a kicsit. A Little Dutch Activity asztal igazi non plus ultra, hiszen kialakításának köszönhetően nemcsak felállásra ösztönzi a babákat, de 5 olyan tevékenységet is elsajátíthat a csöppség, ami segíti a finommotorikus képességei fejlesztését, ráadásul még lenyűgöző szórakozást is kínál.
Tedd gyermekbiztossá az otthonodat. Emellett ajánlott a nagyobb bútorokat, például a szekrényeket és a könyvespolcokat a falhoz rögzíteni. A bútorok élét esetleg tompítsd, illetve figyelj arra, hogy a padlón ne legyenek olyan tárgyak, amin megcsúszhat a kicsi. Lakáson belül figyelj arra, hogy a kisbabád mezítláb kalandozzon, vagy csúszásmentes zokni, esetleg papucs legyen a lábán.
A szülőknek érdemes odafigyelniük gyermekük fejlődésére, és ha eltéréseket tapasztalnak, ne habozzanak szakemberhez fordulni. A mozgásfejlődés nem verseny, minden gyermek más ütemben halad.
