A méhszájplasztika, vagy más néven méhnyak rekonstrukciós műtét, számos nő számára jelenthet megoldást különböző nőgyógyászati panaszokra. Főleg a már többször szült nők nőgyógyászati vizsgálata során észleljük a méhnyak berepedezettségét, amely akár panaszokat is okozhat.
A méhszáj szerzett anatómiai elváltozásainak helyreállítása a méhszájplasztika célja. Normális esetben a méhszáj külső felszínét el-nem-szarusodó laphám borítja. A szülések következtében kialakult méhszáj sérülhet. Nem megfelelően gyógyult, vagy el nem látott repedések következtében az eredetileg pontszerű, néhány mm-es méhszájnyílás kitágul, emiatt a méhnyakban található hengerhám 1-3 cm-es szakaszon érintkezik a hüvelyváladékkal, ami állandó, bő nyáktermelésre készteti. A beteg sokszor tűrhetetlenségig fokozódó folyásról panaszkodik. Ezt nevezzük méhszájrepedésnek, vagy méhszájsebnek, mely műtéttel kezelhető.
Mikor van szükség méhszájplasztikára?
A méhnyak rekonstrukciós műtétére, méhszájplasztika beavatkozásra akkor van szükség, amikor a méhnyak idült gyulladása miatt állandó hüvelyi folyás, hüvelyváladékozás tapasztalható.
- Súlyos/egyéb kezelésre nem reagáló méhszájseb
- Szülés után kialakult méhszáj berepedezés, romló zárófunkció
- Egyéb műtétek után kialakult méhszáj elváltozás
- Kóros hámelváltozás
Ez a betegség nem méhnyakrák megelőző állapotra utal a legtöbb esetben. Amennyiben gyógyszeres kezeléssel eredményesen nem volt gyógyítható, akkor jön szóba műtétes eljárás. A bő hüvelyi folyás bizonyos időközönként számtalan nő életét megkeseríti, ami akár krónikussá is válhat. A panaszt legtöbbször fertőzés okozza és gyógyszeres kezeléssel (kúppal, kenőcsökkel) orvosolható, ám ha a folyás nem szűnik, esetleg kezelés ellenére folyton visszatér, úgy méhszájplasztikára lehet szükség.
A méhszájseb
A méhszáj olykor felmaródhat, aminek következtében gyulladások keletkezhetnek, ráadásul a terület elveszítheti normál záró funkcióját, a pár milliméteres méhszáj kitágul. A méhszájseb valójában nem egy seb, hanem oda nem illő hengerhámsejtek kúsznak rá az itt lévő laphámsejtekre. Ez hatással van a hüvely kémhatására is, ráadásul gyulladást is okozhat, valamint megnő ekkor a fertőzések kialakulásának kockázata is. Hogy pontosan milyen kezelést is igényel a probléma, az a méhszájseb súlyosságától függ.
Van, hogy egyszerű gyógyszeres, kúpos kezelés is elegendő a lactobacillusok visszatelepítése mellett, ám súlyosabb esetben lézeres beavatkozás, illetve fagyasztás szükséges. Amennyiben ezek nem vezetnek eredményre, a nőgyógyász méhszájplasztikát javasol (főleg azoknak, akik már nem terveznek gyereket), melynek során eltávolításra kerül a kóros rész.
Rákmegelőző állapotok és diagnosztika
A legfontosabb ilyen esetekben kizárni a méhnyakrákot a citológiai szűréssel. Cytológiai (mikroszkóppal látható sejtelváltozás) és kolposzkópos (méhszájtükrözés) eltérés jelenhet meg a méh hüvelyi felszínén vagy a nyakcsatornában, amelyből később rosszindulatú folyamat alakulhat ki. Ezek az elváltozások az éves nőgyógyászati rákszűrés során felismerhetőek (kóros hámelváltozások, atypia, „0” stádiumú méhnyakrák).
A sejtvizsgálat (citológia), a humán papillomavírus (HPV) kimutatása, illetve az ún. kolposzkópos vizsgálat alapján tudunk a diagnózis, illetve a gyógyítás irányába lépni. Ennek egyik fontos lehetősége a kúpkimetszés műtéte, amellyel a diagnózis felállítása és egyben a terápia is megvalósulhat. A méhszáj kimetszése akkor válik szükségessé, ha kezelőorvos valamilyen kóros elváltozást észlelt. Ez akár szabad szemmel látható - méhszájseb, méhszájrepedés - vagy szűrés során diagnosztizált rákmegelőző állapot lehet. Pontos szövettani diagnózist ad az eltávolított méhnyak részről, akár méhszájrepedés, akár rosszindulatú folyamat gyanúja miatt végezzük. A nőgyógyászati szűrővizsgálat során észlelt kóros rákszűrési (cytológiai) és/vagy méhszáj tükrözési (kolposzkópia) leletek esetén egyértelműen tisztázza, hogy az elváltozás jó- vagy rosszindulatú-e. Ennek megfelelően kóros méhszáj tükrözéses lelet, kóros rákszűrési lelet, vagy mindkettő előfordulása esetén indokolt az elvégzése. A beavatkozás nemcsak diagnosztikus, hanem bizonyos esetekben terápiás megoldást is jelent: pl. „0” stádiumú méhnyakrák (azaz nagyon kis kiterjedésű daganat) esetén, fiatal nőknél ezzel a műtéttel a daganat eltávolításra kerül, így a kezelés befejeződött.
Méhnyakrák, HPV és a korai felismerés fontossága
HPV és méhszájplasztika
A HPV (azaz a humán papilloma vírus) egy olyan vírus, mellyel életünk során többször is megfertőződhetünk, és ami jellemzően szexuális úton terjed. A nők kb. 80%-a legalább egyszer megfertőződik élete során. Amikor a HPV a szervezetünkbe kerül, az immunrendszerünk felveszi vele a harcot. A HPV lokálisan, a méhnyakon okoz fertőzést, mely a konizáció során eltávolításra kerül. A szervezetünk gyengén emlékszik csak a vírusra, nem termel elegendő ellenanyagot ellene, mely egy következő fertőzéstől megvédené.
Nőgyógyászati, onkológiai szűrésnél kiszűrt esetekben, amelyeket sejtvizsgálattal (citológia) és a human papillomavírus vizsgálattal (HPV) végzünk, és amelyeket kiegészít az úgynevezett kolposzkóp vizsgálat. Ez utóbbi egy kis nagyítású nagyítóval a méhnyak felszínének a vizsgálatát jelenti. Az abnormális hüvelyi folyás hátterében nemcsak fertőzés vagy méhszájseb állhat, hanem akár hormonális zavar (pl. ösztrogénhiány), idegentest, sőt ritkábban jó- vagy rosszindulatú elváltozás is. Ezért is kulcsfontosságú a nőgyógyászati kivizsgálás: ultrahangos vizsgálat, hüvelyi váladék tenyésztés és citológiai mintavétel segít feltérképezni az okokat.
A méhszájplasztika menete
A műtét technikailag hasonlít a konizációra, azonban célja nem a szövettani mintavétel, hanem az eredeti, normál méhszáj rekonstrukciója. A méhszájplasztika célja a méhnyak szerzett anatómiai elváltozásának helyreállítása. A műtét lényege a méhszájrepedés széleinek felfrissítése, majd a sebszélek egyesítése öltésekkel. A műtétet általában altatásban végezzük, a műtéti idő kb. 15 perc.
A műtétet leggyakrabban altatásban végzik kollégáink. Az operáció alatt Ön a nőgyógyászati vizsgálatokon megszokott pózban fekszik, sebész szakorvosunk a hüvelyen keresztül fér hozzá a méhnyakhoz, így hasi vágások nélkül zajlik. A méhnyak szövetéből egy néhány centiméteres kúp alakú részt metszünk ki, melyet hidegvágással, azaz szikével vagy pedig elektromos késsel végzünk.
Műtéti technikák
Két fő technika különböztethető meg:
- Hidegkés konizáció: Ebben az esetben szikével történik a kimetszés. Megfelelő előkészítést, pozicionálást és fertőtlenítést követően történik a hüvely feltárása. Hidegkés kúpkimetszés esetén szikével kúp alakú szövetet távolítunk el a méhnyakból, ami tartalmazza a beteg területet. Az így eltávolított anyagot kórszövettani vizsgálatra küldjük. A kialakult sebzést felszívódó sebészi varrófonallal, esetleg elektromos égetéssel történt vérzéscsillapítással látjuk el.
- LEEP v. elektrokonizáció (Loop conisatio): Egyre elterjedtebb az úgynevezett LEEP v. elektrokonizáció, amikor a kimetszést egy magas rádiófrekvenciájú elektromos hurokkal hajtják végre. Loop conisatio során szintén a méhnyakból felületes szövetrészt vagy kúp alakú szövetmintát távolítunk el dróthurokhoz (kacshoz) hasonló alakú magasfrekvenciájú rádióhullámot kibocsátó eszköz alkalmazásával. A magasfrekvenciájú eszközzel történt vágás során egyidejűleg azonnali vérzéscsillapítás is történik. Emiatt a legtöbb esetben feleslegessé válik az öltések behelyezése. A sebfelszín így nyitott marad és az élettanihoz hasonló módon képes hámosodni. Utóbbinál nincs szükség varratokra, a lábadozási idő is rövidebb lesz.
A beavatkozásra mindkét esetben hüvelyi úton kerül sor, és körülbelül 15-20 percet vesz igénybe, mely idő alatt a páciens a nőgyógyászati vizsgálattal megegyező pózban helyezkedik el. A pácienst általában altatják, azonban az elektrokonizációs eljárásnak megvan az az előnye, hogy helyi érzéstelenítéssel is elvégezhető. Az eljárás jó oldala, hogy egyben szövettani mintavétel is történik, így lehet ellenőrizni, fennáll-e kóros sejtburjánzás.
A műtét során felszívódó varratokat helyezünk be vérzéscsillapítási célból, illetve egy ideiglenes csövecskét, amely a vérzést kivezeti. A csövet egy-két nap után eltávolítva panaszmentes esetben néhány napos kórházi tartózkodást követően lehet hazamenni. A varratokat nem feltétlenül kell kiszedni, azok maguktól felszívódhatnak vagy kipotyognak. A méhszájba esetenként a sebváladék távozását biztosító, illetve a méhnyak összetapadását gátló csövet (draint) helyezünk be. A műanyag csőre azért van szükség, mert levezeti a váladékot, és megakadályozza a méhnyak összetapadását. A cső kivételére a műtét utáni kb. 7. napon kerül sor.
Méhnyakrák, HPV és a korai felismerés fontossága
Szövettani vizsgálat
It is here that histological examination of the tissues removed from the cervix is performed in detail. A műtét során kimetszett szövetek részletes feldolgozásával néhány héten belül elkészül a szövettani elemzés, majd ennek birtokában születik javaslat az esetleges további teendőkről. A szövettanra vett minta mikroszkópos vizsgálatát patológus végzi, és információt ad az elváltozás kiterjedésével kapcsolatban is.
Felépülés és utókezelés
A kúpkimetszés az egynapos sebészeti, nőgyógyászati műtétek csoportjába tartozik, így a műtét másnapján, de sok esetben már aznap elhagyhatja a páciens az intézetet. A műtét után általában pár óra megfigyelés és pihenés után kísérőjével otthonába távozhat a páciens. A benntartózkodás pontos időtartamát a kezelőorvos és - altatás esetén - az aneszteziológus orvos együttesen határozza majd meg.
A teljes gyógyulás kb. hat hetet vesz igénybe, ezalatt a kádban történő fürdés és a házasélet nem javasolt. Ezt követően a korábbi életvitel minden tekintetben folytatható. Ezt követően legalább 6 hétig kerülendő a szexuális aktus, illetve minden egyéb gyulladásra hajlamosító tevékenység, mint a tamponhasználat, vagy az ülőfürdő. A gyulladás megelőzése céljából szükséges a szexuális élettől való tartózkodás, valamint kerülendő a tampon használat, hüvelyöblítés és ülőfürdőzés is körülbelül 3-4 hétig.
Nőgyógyászati kontrollvizsgálat a műtét után 6 héttel javasolt. A műtétet követően 6 héttel kell ismételten jelentkeznie kezelőorvosánál. Ekkor nőgyógyászati kontrollvizsgálat elvégzésére van szükség. Ez nagyon fontos, hiszen a további teendők felől is ekkor kell dönteni.
Lehetséges szövődmények
Fontos hangsúlyozni, hogy a legnagyobb gondosság és körültekintés mellett is az operáció után előfordulhatnak szövődmények. A műtött területből vérzés indulhat, ami hüvelyi vérzésként jelenik meg, mely lehet friss, de jelentkezhet alvadékos vérzés formájában is. Néha elegendő a beteg kórházi megfigyelése, máskor azonban szükség lehet egy új öltés behelyezésére. A nyakcsatornába helyezett csőnek az a feladata, hogy megakadályozza a nyakcsatorna összetapadását. Amennyiben a nyakcsatorna összetapad, úgy a menstruációs vérzés nem tud szabadon ürülni, fájdalmas alhasi görcsök jelentkeznek, a menstruáció jellege, hossza megváltozik. Ez a méhszáj tágításával gyógyítható. A beavatkozás szövődményeként előfordulhat gyulladás, mely súlyos esetben a környező szövetekre is ráterjedhet, érintheti a teljes kismedencét is. A gyulladást bűzös vérzés vagy folyás, alhasi fájdalom, hőemelkedés jelzi, esetleg láz is kialakulhat. A testékszerek az elektromos eszközök alkalmazása során égési sérüléseket okozhatnak a bőrön, ezért azokat a műtét előtt el kell távolítani.
Ha az elváltozást nem sikerült az épben eltávolítani, vagy a szövettani vizsgálat erről nem tud megbízhatóan nyilatkozni, akkor a szövettani elváltozás súlyosságától függően vagy szoros cytologiai kontroll, vagy egy ismételt műtét végzése indokolt. Ha a páciens a műtét után terhességet vállal, a terhesgondozás során gyakoribb ellenőrzést igényel.