Amikor a kisbaba először mondja ki, hogy „mama”: Mérföldkő a beszédfejlődésben

Az egyik hatalmas kérdés, ami újdonsült szülők fejében mindig megfogalmazódik, az az, hogy mégis mikor kezd el beszélni a baba? Amikor a baba először mondja ki azt, hogy "mama", az a legcsodálatosabb pillanat egy édesanya életében. Hogy melyik életkorban lehet erre a felemelő pillanatra számítani? Cikkünkből ez is kiderül.

Ahogy sok minden másban a gyerekekkel kapcsolatban, ebben a kérdésben sincsen egzakt válasz, tehát nem lehet elmondani, hogy az első szülinapján a gyermek biztosan megszólal, és onnantól kezdve már nincs megállás. A gyerekek különböző ütemben fejlődnek, és ezt a különbséget mélyítheti az is, hogy kisfiúról, vagy kislányról van-e szó, a kislányok ugyanis nagy általánosságban előbb szólalnak meg a fiúknál.

A beszédtanulás összetett folyamat, amely a születéskor kezdődik és évekig tart. A baba a nyelvét, az ajkait, a szájpadlását és a kialakulóban lévő fogait használja majd hangok kiadására (először sír, majd az első egy-két hónapban nyüzsög, és 4 hónapos kora körül már gügyög). A babák körülbelül 1 éves koruk körül mondják ki az első szavakat, de már születésüktől fogva tanulják a nyelvet. A babák azután kezdenek beszélni, hogy hónapokig magukba szívják mindazt, amit hallanak és látnak - és ebben neked is fontos szereped van.

A beszédfejlődés viszont korántsem egyenletes, hanem függ a genetikától, a környezettől, a táplálkozástól, a hangulattól és a motivációtól. Valójában a gyermek élete első napjaitól kezdve kommunikál a világgal. Eleinte persze főleg sírással. A szülők elég gyorsan megtanulják felismerni gyermekük szükségleteit. A beszédfejlődés folyamata pedig folytatódik! Természetesen a beszéd fejlődése szempontjából fontos megemlíteni, hogy minden baba egyedi, és az előrehaladás üteme eltérő lehet.

Mikor várható az első „mama”?

A beszéd tanulása nagyon szorosan kötődik a halláshoz. Már a születés utáni első néhány hónapban megpróbálkozik a baba azzal, hogy a környezetében hallott hangot lemásolja, imitálja. Ahogy a baba egyre gyakorlottabban gügyög, 6 hónapos kora körül már olyan szószerű hangokat hallhatsz, mint a “ma-ma”, “ba-ba” és “pa-pa”. Néha hallhatod az első “ma-ma” vagy “pa-pa” hangokat is. Bár ez biztosan megolvasztja a szívedet, a kisbabád ezeket a szavakat még nem teszi egyenlővé veled.

A "mammamamamá"-t a baba könnyen megformálja, tetszik neki a hangzása, örömmel tölti el az, hogy ki tudja mondani. Ha belemegyünk a baba játékába, és visszamondjuk neki a "mammamamamá"-t, akkor az még inkább fog tetszeni a babának! A baba imádni fogja, ahogy anya szeme rászegeződik, és együtt játszanak. A gügyögés szépen lassan átvált dallamos beszéddé körülbelül a hatodik hónaptól kezdődően. A hangmintánk alapján a baba megpróbálja a beszéd dallamát utánozni. Innentől kezdve indul a baba "egyszavas beszédfázisa".

A babák az első szavaikat nagyjából 10-14 hónapos között valamikor mondják ki. Innentől mondhatjuk azt, hogy a baba már „beszél”. Az első születésnapjuk körül a babák egy-két egyszerű szót mondanak, például “anya”, “apa”, “papa”, “mama” vagy “baba”. A hangok nem biztos, hogy teljesen tiszták, de érthetőek lesznek. Az első szó általában nagy mérföldkőnek számít a szülők életében, és mindenki azért szurkol, hogy az ő nevét mondja ki először a baba. Az első szavak lehetnek például “mama”, “apa”, “baba”, “kutya” vagy “játék”. Gyakran azok a szavak válnak az elsővé, amelyeket a gyerek leggyakrabban hall és kapcsolatot tud velük teremteni.

A beszédfejlődés mérföldkövei

Az alábbiakban néhány általános mérföldkövet sorolunk fel a babák beszédfejlődésének aspektusából:

• 2-4 hónapos kor: kezdenek el „beszélgetni” a babák azzal, hogy gügyögő hangokat adnak ki. Ez az úgynevezett “gőgicsélési” szakasz. Ebben a szakaszban a gügyögés ugyanúgy hangzik, akár magyarul, akár angolul, akár franciául, akár japánul beszélsz otthon.
• 6-10 hónapos kor: elindul a „babbling”, vagyis a babanyelv használata. Ilyenkor általában egyszerű magánhangzókat és mássalhangzókat tesznek egymás mellé, és ezeket ismételgetik.
• 9 hónapos kor: a kicsi elkezdi tevékenységekkel vagy emberekkel társítani, amit mondanak neki, így ha egyszerű utasításokat mondasz neki, érteni fogja. Emellett azt is javasolják, szemtől szembe kommunikáljunk a gyerekkel, mert egyfajta szájról olvasást is végez, ami a szavak kiejtéséhez kellő szájmozgás elsajátításának egyik fontos lépcsőfoka.
• 12 hónapos kor (1 év): általában elhangzanak az első szavak, például „mama”, „baba” vagy „nem”. Ezek gyakran olyan szavak, amelyeket sokszor hallanak a környezetükben. A családtagok (anya, apa, baba), a háziállatok (cica), a köszönés (szia, pápá) és a kedvenc ételek (alma) vezetnek ebben a sorban, és természetesen mindegyiknél előnyt élveznek a könnyen kimondható, egy- vagy kéttagú szavak.
• 18 hónapos kor: elmondható, hogy már összeraknak két szót, például „anya cipő” vagy „apa autó”.
• 18-24 hónapos kor: a gyerekek elkezdik kombinálni a szavakat rövid mondatokká. Például “mama jön” vagy “nagy kutya”. Ebben a fázisban kezdenek megjelenni az egyszerű kérdések és utasítások is.
• 24 hónapos kor (2 év): a kis porontyok már képesek mondatba foglalni néhány szót, és a szókincsük eszméletlen ütemben gyarapszik.
• 2-3 éves kor: a beszéd tovább fejlődik, és a gyerekek egyre több szót és kifejezést tanulnak meg. Ebben az időszakban a mondatok hosszabbak és összetettebbek lesznek. Képesek beszélni múlt időben és elkezdenek beszélni arról, hogy mit történt velük vagy másokkal.
• 3 éves kor: a gyermek már képes lehet arra, hogy egyszerű történeteket meséljen el, és a beszéd egyre érthetőbbé válik. Megkezdődik a sajátos gyermekbeszéd időszaka: ilyenkor gyermeked már mindent mond, de még nyilvánvalóan nem rendelkezik fejlett nyelvi képességekkel. Viszont már képes megnevezni a tárgyakat, a jelenségeket és a környezet hangjait. A beszédértésben előtérbe kerül a tárgyak, jelenségek közötti kapcsolatok felismerése és nyelvi kifejezése.
• 4-5 éves kor: egy gyerkőc elsajátítja a többszavas mondatokban történő beszéd képességét. Beszéde idegenek számára is érthető. Ragoz és múlt időt használ, folyamatosan beszél. Egyszerű történeteket mesél.

A későbbi időszakokban a beszédkészség tovább fejlődik, és több szempontból is megkülönböztethető szintekre oszlik. A beszédfejlődés tehát egy igen összetett folyamat, amelynek sorrendje általában adott, de a gyermeknél a különböző szintekig történő megérkezési időben nagy különbségek lehetnek.

Hogyan támogassuk a kisgyermek beszédfejlődését?

A beszéd komplex készség, ezért időbe telik, amíg a baba elsajátítja. Gyermeked nyelvi készségeinek fejlődését gazdag és gondoskodó kommunikációs környezet biztosításával segítheted. Mindenekelőtt bele kell meríteni őt a szavak világába. Hogy ez mit jelent? Beszélj hozzá amennyit csak tudsz, és még annál is többet! Számára ez a legjobb szórakozás! Érdemes megbeszélni vele, hogy milyen tevékenységeket végzel, mesélni kell neki, és elmagyarázni, mit fogtok együtt csinálni. Beszélj, beszélj, beszélj. A csemete így fejlődik a legjobban.

Íme, pár ötlet, hogyan támogasd gyermeked beszédfejlődését:

• Beszélj gyermekeddel világosan, lassan és hangosan: A beszédfejlődéshez szükséges tényezők között szerepelnek az ép beszédszervek, az ép hallás, az egészséges idegrendszer és a folyamatosan beszélő emberi környezet. Szánj rá időt, és beszélj lassan a kicsivel, szó szót kövessen, később így tud majd ő is kibontakozni.
• Jó szórakozást az állathangok utánzásához: Ez egy nagyszerű módja annak, hogy támogassuk a csecsemők beszédrendszerét. A gyerekek szívesen reagálnak arra, amit egy kutya, macska, tyúk mond, és az ilyen különböző hangutánzó frázisok megmozgatják a fantáziájukat - kiváló alapot jelentenek a beszédtanulás elindításához.
• Olvassatok könyveket!: A közös könyvolvasás a baba élete első napjaitól kezdve nagyszerű módja annak, hogy becsábítsd őt a szavak világába. A kicsik különösen szeretik a mondókás verseket és az egyszerű meséket. Egyúttal mindez módot ad arra is, hogy a könyv a gyermek életének állandó részévé váljon, és az élvezettel, a szórakozással társuljon, ami a jövőben meghozza gyümölcsét. Olvass gyakran meséket és könyveket, ugyanis ez segíthet a szókincs bővítésében és a nyelvi kifejezőkészség fejlesztésében. Válassz érdekes és színes könyveket, és beszélj a képekről, a történetről vagy a karakterekről a gyerekkel.
• Legyen néhány ujj-játék: A gyerekek imádnak az ujjaikkal játszani - és általában más-más személyiséggel ruházzák fel ezeket, így a hangjuk is eltérő! Ez a technika amúgy önálló játékra is, ha ez lehetséges, ösztönzi a piciket, és közben a beszédtanulást a motoros koordinációval kombinálják.
• Játsszatok el jeleneteket plüss figurákkal: Ez egy kiváló módja annak, hogy együtt töltsünk el időt, ugyanakkor tanítsuk a piciket kommunikálni és mondatokat alkotni. A beszélő figurák rendkívül érdekesek a gyerekek számára, akik érdeklődéssel hallgatják párbeszédeiket, közben arra is ösztönzi őket, hogy kimondjanak néhány szót.
• Énekelhettek együtt dalokat és mondókákat: az éneklés és mondókázás játékos módon támogatja a beszédet és a ritmusérzéket.
• Támogasd beszédszerveit játékon keresztül: A különböző érzékszervi játékok, például a JUKKI Ballon Utazás érzékelő kocka játék az egyik legjobb módja annak, hogy a beszédszerv-gyakorlatokat szórakozással ötvözzük. Minden játékhoz érdemes biztonságos teret szervezni, erre a célra jól jön majd a padlóra helyezhető Candy Circus szőnyeg, ezzel biztosítva a gyerek kényelmét és biztonságát.
• Hallgassatok zenét és történeteket együtt: Játssz le a kisbabádnak különböző zenéket és hangoskönyveket.
• Tarthattok úgynevezett beszédidőt is: válasszatok ki egy csendes időpontot naponta, amikor kifejezetten a beszélgetésre és a szóbeli kommunikációra koncentráltok.
• Igyekezz megérteni és reagálni a gyerek nyelvi kísérleteire: Figyelj a gyerek gügyögéseire, próbálkozásaira, és válaszolj neki.

Gondoskodj gyermeked fejlődéséről a JUKKI-val! A gyermek első szavai olyan eseményt képviselnek a családok életében, amelyet a szülők várnak. Ha azt szeretnéd, hogy a lehető leghamarabb bekövetkezzen, beszélj sokat gyermekeddel, tölts vele időt, játsszatok JUKKI érzékelést fejlesztő játékokkal, és vedd körül beszéddel. Ettől a kicsi kommunikálni akar majd veled! És ez később sem áll meg!

Amikor késik a beszédfejlődés

Az az idő, amikor a gyerek elkezd beszélni, egyénenként eltérő lehet. A beszédfejlődés nem úgy megy végbe, mint az óramű. Palettája elég széles spektrumon mozog. Egyes csemeték gyorsan belekezdenek a diskurálásba, másoknak - megkésett periódusokkal - több időre van szükségük. Minden rendben van, ha azt látod, hogy a beszédfejlődésben van előrelépés, és a gyerkőc hajlandó kommunikálni. Elmaradása viszont aggodalomra adhat okot. Ilyen esetben, érdemes szakemberhez fordulni!

Előfordul azonban olyan, hogy a gyerekek később kezdenek el beszélni, de ekkor sem kell azonnal a legrosszabbra gondolni. Ha azonban gyermeked fejlődése nagy mértékben elmarad társaihoz képest, akkor érdemes gyermekorvost felkeresni (már csak jobb félni mint megijedni alapon is). Fontos a támogató közeg biztosítása is. Ha az orvosok, vagy szakértők úgy ítélik meg hogy a gyereknek szüksége van rá, akkor nem félj szakmai segítséget sem elfogadni, ez ugyanis gyermeked érdeke lesz később, és egyáltalán nem azt jelenti, hogy a kisbabáddal valami gond van.

Amennyiben kisbabád 18 (fiúk esetében 2 év) hónapos koráig nem szólal meg, mindenképpen gyermekorvost kell felkeresni! Ha a kivizsgálás során nem állapítottak meg semmilyen problémát, ami a beszédet akadályozhatná, gyermeked viszont még mindig nem beszél, akkor sem kell megijedni, 2.5 éves korig még normálisnak, vagyis elkésett beszédfejlődésnek tekinthető, és a gyermek otthoni fejlesztésével érdemes kiemelten foglalkozni.

tags: #mikor #a #kisbaba #eloszor #mondja #hogymamadal