A terhesség elvesztése mélyen megrendítő élmény, és sok nőben felmerül a kérdés: miért nem tudom kihordani a magzatot? A méhen belüli növekedés-visszamaradás (IUGR), a koraszülöttség és a habituális vetélés (ismétlődő vetélés) számos okra vezethető vissza. Ebben a cikkben részletesen áttekintjük a lehetséges okokat, a diagnosztikai és kezelési lehetőségeket, valamint a megelőzési módszereket.
Mi a méhen belüli növekedés-visszamaradás (IUGR)?
A méhen belüli növekedés-visszamaradás (IUGR) a koraszülöttség mellett az újszülött-halálozásért felelős leggyakoribb veleszületett rendellenesség. Akkor beszélünk elégtelen fejlődésről, ha a magzat becsült súlya 10 percentilis érték alatt van, azaz gyengébben fejlett, mint az azonos korú magzatok 90 százaléka. Magyarországon a kissúlyú magzatok aránya 8-10 százalék körül van, amelyek körülbelül harmada diszmaturus (IUGR), kétharmada pedig valódi koraszülött.
Az IUGR típusai és felismerése
A fejlődésbeli visszamaradás a baba testarányai szerint lehet arányos (proporcionált) és nem arányos (diszproporcionált). Ez utóbbi esetben a végtagok hosszúsága normális, de a fej-, mellkas- és haskörfogat kórosan kicsi, sovány benyomást kelt. Az arányos IUGR már viszonylag korai szakaszban felismerhető. Kimutatása a magzat méreteinek és a terhesség idejének összevetésével történik. Az aránytalan IUGR a terhesség 32. hetétől ismerhető fel. Ennek az az oka, hogy a méhlepény relatív túlnövekedése a terhesség 28. és 32. hete között szűnik meg. Addig ugyanis a lepény mérete jóval nagyobb annál, mint amekkorára a magzatnak valójában szüksége lenne. Az aránytalan IUGR lepényelégtelenség következménye szokott lenni.
Az IUGR okai
Az elégtelen fejlődés leggyakoribb okai között szerepel a dohányzás, az alkoholizmus, a túlzott koffeinfogyasztás, az elégtelen táplálkozás, az ikerterhesség, az elégtelen mennyiségű magzatvíz, bizonyos gyógyszerek szedése, a terhesség alatti kábítószer-fogyasztás, a terhességi toxémia, a méhlepény-elégtelenség, az idült idő előtti méhlepény-leválás, a trombofília, a Leiden-mutáció, illetve az anya nemi szervi rendellenességei, betegségei (mióma, kettőzött méh, stb.). A méhen belüli növekedés-visszamaradás előfordulása egészséges életvitellel jelentősen csökkenthető.
A méhen belüli növekedés visszamaradás okairól
Az IUGR diagnózisa és kezelése
A magzati sorvadás kimutatásával a diagnosztikai tevékenység csak elkezdődik. Azonosítani kell ugyanis az IUGR okát mind az anyánál, mind a magzatnál. Ki kell zárni minden olyan anyai betegséget, káros szenvedélyt, továbbá magzati genetikai rendellenességet, méhen belüli fertőzést, mely a fejlődés megkésését kiválthatta. Ezek célzott kezelése ugyanis előfeltétele a magzat egészséges fejlődésének, továbbá a következő terhességnél az IUGR megelőzésének.
Méhen belül felismert IUGR esetén a legfontosabb az anya teljes ágynyugalma, megfelelő táplálkozása, valamint az intravénás cukor- és magnéziuminfúzió adása, esetenként oxigénbelélegeztetés orrszondán át. A gyermek állapotát kardiotokográfiával és ultrahanggal folyamatosan nyomon kell követni. Fenyegető magzati fulladás esetén a szülést be kell indítani. Kellő érettség esetén meg lehet próbálkozni a hüvelyi szüléssel, lehetőleg epidurális érzéstelenítésben. A fájdalom ugyanis reflexesen csökkenti a méh vérkeringését, rontja a magzat oxigénellátását. Ez a reflex a fájdalom megszüntetésével teljesen kikapcsolható. Megszületése után a retardált gyermek koraszülött osztályra kerül, ahol az életveszélyes állapotok felismerésének és elhárításának adottak a feltételei. Az anyatejes táplálás természetesen IUGR esetén rendkívül fontos. A megfelelő ellátásban részesülő, anyatejjel helyesen táplált gyermek általában kétéves korra éri utol kortársait a testi és értelmi fejlődésben. Az anyatej akkor tekinthető optimális tápláléknak, ha megfelelő a kalória-, vitamin- és ásványisó-tartalma. Mindez az anya táplálkozásának függvénye is. Amennyiben a gyermek testi fejlődése elmarad a kívánttól, kiegészítő táplálásra lesz szükség. A helyes kiegészítő táplálásról az anya a családorvostól és védőnőjétől kaphat megfelelő felvilágosítást.
Az IUGR hosszú távú következményei
A retardált gyermekek körében 9-27 százalék az anatómiai és/vagy genetikai rendellenesség gyakorisága, mely a gyermek sorsát alapvetően befolyásolja. A bölcsőhalál eseteinek 30 százaléka is retardált újszülötteknél fordul elő. Az összes születés körüli megbetegedés és halálozás 8-10-szer gyakoribb, mint egészséges csecsemőknél. Méhen belül retardált gyermekeknél nagyobb a kockázata a neurológiai és viselkedési zavaroknak. Az agysejtek intenzív szaporodása is méhen belül zajlik, így elégtelen méhen belüli fejlődés esetén a gyermekek átlagos intelligencia-hányadosa alacsonyabb lehet, mint egészséges gyermekek esetén. Ez természetesen statisztikai adat, amely az egyénekre közvetlenül nem vonatkoztatható. A retardált gyermekek nehezebben táplálhatók, gyakoribbak a hiánybetegségek, fertőző betegségekkel szembeni érzékenységük fokozottabb.
Habituális vetélés: ismétlődő terhességvesztés
Dr. Vereczkey Attila szerint habituális vetélésről akkor beszélünk, ha egy nő egymás után legalább háromszor a 24. terhességi hét előtt elveszíti magzatát, vagyis többször is terhes lesz, de nem tudja kihordani gyermekét, elvetél. Ismert tény, hogy a klinikailag igazolt terhességeknek általában 10-15%-a végződik habituális vetéléssel. Sajnos a habituális vetélés oka leggyakrabban ismeretlen marad, az esetek kis hányadában azonban a háttérben álló tényező megállapítható.
A habituális vetélés okai
- Genetikai okok: Az embrió valamilyen oknál fogva nem megfelelő kromoszómaállománnyal rendelkezik: triszómia vagy aneuploidia, azaz több, illetve rendellenes számú kromoszómáról beszélünk. Akkor is felléphet habituális vetélés, ha esetleg a meglévő kromoszómáknak az aránya, száma és szerkezete számbeli rendellenességet jelez. Az is előfordulhat, hogy mindig a női petesejt vagy mindig a férfi sperma beteg kromoszomálisan, valamint nagyon ritkán az is megeshet, hogy egy pár női és férfi tagja által közösen létrehozott embriók minden esetben károsodottak lesznek - a természet így védekezik az egészségtelen magzatok világrajövetele ellen.
- Immunológiai okok: Egész szervezetet érintő autoimmun folyamat, lényegében a szervezet az embriót/magzatot úgy fogja fel, mint egy idegen szervezetet, és kilöki magából.
- Trombofília (véralvadási zavarok): Lényegében apró véralvadási zavarok testszerte, ún. vérképzőrendszeri zavar (a vénákban és artériákban vérrögök képződése, a vérlemezkék számának csökkenése), ami miatt a szervezet sem tudja megtartani a terhességet. E betegség a későbbiekben a terhesség során is problémát okozhat, mivel kialakulhat az ún. terhességi toxémia.
- Anatómiai rendellenességek: A női meddőség okai között megtalálhatunk különböző anatómiai rendellenességeket és zavarokat is. Például kétszarvú méh, a méh üregét két részre osztó kötőszövetes lemez, subseptum, septum stb. Ha valakinek a méhében van egy jóindulatú daganata, ún. mióma, az is vezethet vetéléshez.
- Hormonális egyensúlyhiány: A vetéléssel járó esetekben a szükségesnél alacsonyabb progeszteronszintet állapítottak meg. A PCOS (policisztás ovárium szindróma) is okozhat vetélést.
A habituális vetélés kivizsgálása és kezelése
Habituális vetélés esetén mindig érdemes kivizsgáltatni az okokat, és felkeresni egy meddőség komplex kezelésére specializálódott központot. Vérvételből történő laboratóriumi vizsgálatok szükségesek a hormonális eltérések, a PCO szindróma, az SLE-, az antifoszfolipid-szindróma és a trombofília diagnosztizálásához (hormonszint meghatározások, lupusz antikoaguláns, antikardiolipin antitest, antitrombin III, protrombin aktivitás, protein C- és S-aktivitás meghatározása, Leiden mutáció vizsgálata). Mindkét fél genetikai vizsgálaton is átesik a kromoszóma-rendellenességek és egyéb genetikai zavarok felderítése céljából.
A habituális vetélések hátterében leggyakrabban genetikai ok áll, ezért van nagy jelentősége az úgynevezett preimplantációs genetikai szűrésnek (PGS microarray CGH technológia). Ez a technológia lehetőséget biztosít arra, hogy a lombikprogram keretein belül már a beültetés előtt is megvizsgálhassuk az embriókat. Segítségével olyan embriókat ültetünk vissza az anyaméhbe, amelyek mentesek a kromoszóma számbeli rendellenességeitől, ez pedig statisztikailag számottevően csökkenti a habituális vetélések számát. A nemhez kötött fejlődési rendellenességek elkerülése érdekében az úgynevezett preimplantációs genetikai vizsgálatokat (PGD) alkalmazzák.
Genetikai szűrővizsgálatok a terhesség alatt
A modern orvostudomány számos lehetőséget kínál a magzati rendellenességek és betegségek időben történő felismerésére, ami kulcsfontosságú lehet a terhesség sikeres kihordásában és a megfelelő kezelés megkezdésében.
Kombinált teszt
A kombinált teszt Fetal Medicine Foundation (FMF) rendszerű kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat, melyet a terhesség 11-13. hetében végzünk, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával. A Szuperior Kombinált teszt-csomag kombinált szűrést kínál kiterjesztve első trimeszteri terhességi toxémia (preeclampsia) szűréssel, ami csak egyes terhesség esetén kérhető, 11-13. héten.
iGen NIPT szűrések
Az iGen NIPT szűrésekkel a lehető legnagyobb biztonságban tudhatja születendő gyermeke egészségét. Bármely NIPT tesztet is választja, a 99% feletti megbízhatóságon kívül komplex szolgáltatásra számíthat. Klinikai genetikusok, saját citogenetikai laborháttér és a legkiválóbb magzati diagnosztikus orvosok várják intézményünkben.
- Trisomy Teszt COMPLETE: Legújabb és legmodernebb NIPT tesztünk, amely a baba teljes genetikai állományát vizsgálja.
- Trisomy Teszt SUPER: Trisomy Complete + szülői SMA + szülői cisztás fibrózis hordozóságszűrés együttesen, 11-13. héten.
- iGen NIFTY TESZTEK: Több mint 11 millió elvégzett vizsgálat világszerte, 10-19. héten.
- iGen NIFTY-pro Iker teszt: Az ár mindkét magzat vizsgálatát magában foglalja, összesen 102 rendellenesség szűrésére.
- iGen NIPT kiegészítő szülői hordozóságszűrések: Örökíthető betegségek szűrése. Bármely NIPT teszthez kérhető szülői szűrések, 13. betöltött terhességi hétig végezhetők.
- iGen GENESAFE de Novo: Gén-szintű, újonnan kialakuló eltérések szűrésére. 44 monogénes betegség prenatális szűrése, 10-18. héten.
Ezek a vizsgálatok lehetőséget biztosítanak a genetikai eltérések és fejlődési rendellenességek korai felismerésére, ami elengedhetetlen a megfelelő orvosi beavatkozások megtervezéséhez és a szülők felkészítéséhez.
Az anya egészségi állapota és a terhesség kihordása
Az anya egészségi állapota alapvetően befolyásolja a terhesség lefolyását és a magzat fejlődését. Számos tényező van, ami kihordási problémákhoz vezethet.
Anyai betegségek
Az ismétlődés kockázatának minimalizálása érdekében az anyánál az alábbi betegségek kizárása indokolt: érrendszeri károsodás (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás). A terhesség alatt terhességi cukorbetegség alakulhat ki a kismamák egy részénél, amely állapot a legtöbb esetben csak a várandósság idejére korlátozódik. A PCO szindróma is vezethet vetélésekhez. Fontos a terhességi immunológia szakorvosi konzultáció is, mivel az autoimmun folyamatok is hozzájárulhatnak a terhesség elvesztéséhez.
Életmódbeli tényezők
Mint korábban említettük, az elégtelen fejlődés leggyakoribb okai között szerepel a dohányzás, az alkoholizmus, a túlzott koffeinfogyasztás, elégtelen táplálkozás és a terhesség alatti kábítószer-fogyasztás. Az egészséges életvitellel a méhen belüli növekedés-visszamaradás előfordulása jelentősen csökkenthető.
Béranyaság és a jogi helyzet Magyarországon
Sok nő, aki ismétlődő vetélésekkel küzd, elgondolkodik a béranyaság lehetőségén. Fontos tudni, hogy Magyarországon a béranyaság tilos. Ezért, ha valaki ilyen nehézségekkel néz szembe, elsődlegesen a kivizsgálásra és a megfelelő orvosi kezelésre kell fókuszálnia, hogy a saját terhességét sikeresen kihordhassa. Amennyiben az orvosi kezelések nem járnak sikerrel, az örökbefogadás lehet egy járható út a gyermekvállalás felé.
A WHO szerint, ha egy év védekezés nélküli, rendszeres szexuális élet mellett sem fogan meg a baba, akkor már meddőségről beszélünk. Ilyen esetekben fontos, hogy a pár felkeressen egy meddőség komplex kezelésére specializálódott központot.