Anyasági ellátások és a nők kedvezményes nyugdíja: mi számít bele a jogosító időbe?

A nők kedvezményes nyugdíja, köznyelven a "Nők40" program, sokak számára jelentős segítséget nyújt a nyugdíjazásban. Azonban az ezzel kapcsolatos jogosultsági és szolgálati idő fogalmak gyakran okoznak félreértéseket, különösen az anyasági és gyermeknevelési ellátások, valamint a munkaviszonyban eltöltött időszakok tekintetében.

Mi a különbség a szolgálati idő és a jogosító idő között?

Fontos megkülönböztetni egymástól a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető szolgálati idő és a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság megállapításához figyelembe vehető jogosító idő fogalmát. A megértési nehézséget az okozza, hogy minden jogosító idő szolgálati idő, de nem minden szolgálati idő jogosító idő.

A kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett összes szolgálati idő és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi életpálya átlagkeresete figyelembe vételével számítják ki.

Milyen időtartamok nem számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe?

Jellemzően ilyen - a nyugdíj összegének kiszámítása során már szolgálati időnek minősülő -, a Nők40 kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz azonban figyelembe nem vehető időtartamok a következők:

1. Tanulmányi idő

Sem a szakmunkásképzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a Nők40-re való jogosultság meghatározásakor.

• Az az időszak, amely alatt egy hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el. Természetesen az érintett időszak az öregségi nyugdíj összegének megállapításához a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időként beszámítást nyerhet, csak a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából nem minősül jogosító időnek.
• A tanulmányi időszakok közül kizárólag a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát lehet beszámítani (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), amennyiben arra a társadalombiztosítás nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.
• Miután a szakmunkástanulók esetében jellemzően a tanulói jogviszony teljes tartamára található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként kell figyelembe venni.
• A Kúria határozata alapján a volt szakiskolai tanulók e minőségben eltöltött ideje nem minősül szakmunkástanuló-viszonynak, vagy tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói viszonynak, ezért szolgálati időnek nem tekinthető, vagyis nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe sem.
• Az évközbeni szakmai gyakorlat a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni.
• A felsőfokú oktatásban részt vett hölgyek még több évet veszítenek a jogosultsági idejükből, hiszen az egyetemi, főiskolai évek egyáltalán nem számíthatók be a jogosultsági időbe még akkor sem, ha egyébként szolgálati időnek minősülnek (a felsőfokú tanulmányi időtartam akkor szolgálati idő, ha 1998. január 1. előtt nappali tagozaton járt főiskolára, egyetemre a hallgató).

2. Munkanélküli segély, álláskeresési járadék folyósításának tartama

Ideértve a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) folyósítási tartamát is, ezek az időszakok sem számítanak bele a jogosító időbe.

3. Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának tartama

• A rokkantsági ellátás folyósítási tartama egyébként szolgálati időnek sem minősül, mert nem vonnak az ellátás összegéből nyugdíjjárulékot.
• A rehabilitációs ellátás összegéből vonnak nyugdíjjárulékot, így a folyósítási tartama szolgálati idő, de nem számítható be a jogosító időbe.
• Viszont akár a rokkantsági, akár a rehabilitációs ellátás mellett bármely biztosítási jogviszonyban (például munkaviszonyban vagy vállalkozási jogviszonyban) végzett munkával olyan szolgálati idő szerezhető, amely a jogosító időbe is beszámít.

4. A 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának tartama

Az ápolási díj folyósítási tartama csak akkor számítható be a Nők40-re jogosító időbe, ha azt az érintett hölgy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel állapították meg. Ha a gyermek súlyosan fogyatékos, akkor az ő ápolásával az édesanya vagy örökbefogadó anya nem csak 8 évet, hanem 10 évet szerezhet a gyermeknevelési és ápolási ellátások folyósítási idejével a szükséges 40 évi jogosító időből.

5. Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő

Emiatt nem lehet a 40 évből hiányzó időtartamot társadalombiztosítási megállapodással megszerezni. Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személy folyamatos járulékfizetéssel megállapodást köthet szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából. Ezzel a megállapodással tehát olyan szolgálati idő szerezhető, ami nem számítható be a Nők40-re jogosító időbe.

6. Passzív táppénzen töltött idő

A biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított passzív táppénz, melyet a 2011. június 30-áig hatályos rendelkezések tettek lehetővé, nem számít bele a jogosító időbe. A biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított "rendes" táppénz időtartama azonban a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is beszámít, akárcsak a táppénz folyósítását megelőző 15 nap betegszabadság időtartama.

Családtámogatási ellátások és a nyugdíj

A családtámogatási ellátások igénybevétele a szolgálati időre és a nyugdíj összegére is hatással van. Ezek közül az ellátások közül a gyermekgondozási támogatások (gyes, gyet) kapcsolatban van a nyugdíjjal, a családi pótlék és az anyasági támogatás pedig nincs.

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

• Ki jogosult? A szülő és a gyám, illetve meghatározott feltételek mellett a szülő helyett a nagyszülő.
• Meddig vehető igénybe? A gyermek három éves koráig, ikrek esetén annak az évnek a december 31. napjáig, amelyben az ikrek tankötelessé válnak. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében a gyes a gyermek tíz éves koráig folyósítható.
• Munkaviszony: Munkaviszony esetén a munkáltató a munkavállaló számára kérésére fizetés nélküli szabadságot köteles adni a gyes idejére, mely időtartam alatt a munkáltatói felmondással szemben felmondási tilalommal védett a munkavállaló.
• Szolgálati idő és jogosító idő: A gyes összege után nyugdíjjárulékot kell fizetni, így ez az időtartam nyugdíjra jogosító szolgálati idő. A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásánál a gyes időtartama jogosultsági időt jelent gyermeknevelési időként.
• Keresőtevékenység a gyes mellett: A gyes mellett a szülő a gyermek féléves korától korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. A nagyszülő azonban csak a gyermek három éves korától, és időbeli korlátozással, heti harminc órában folytathat kereső tevékenységet, illetve időkorlát nélkül, ha a munkavégzés kizárólag otthonában történik.
• Nyugdíj összege: Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a gyes összegét csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.

Gyermeknevelési támogatás (GYET - „főállású anyaság”)

A gyakran főállású anyaságként emlegetett gyermeknevelési támogatás a három vagy több gyermeket nevelő családok részére nyújt segítséget a gyes leteltét követő időszakban. Az ellátást az apa is igénybe veheti, ezért nem helytálló a „főállású anyaság” elnevezés.

• Ki jogosult? Az a szülő vagy gyám veheti igénybe, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel, és a legkisebb gyermek a harmadik életévét betöltötte, a nyolcadik életévét azonban még nem.
• Munkaviszony: Ennél az ellátásnál a munkáltató már nem köteles fizetés nélküli szabadságot adni a munkavállaló szülő számára. A munkáltató döntése szerint adható a fizetés nélküli szabadság, de ennek engedélyezése nem kötelező.
• Szolgálati idő és jogosító idő: A gyermeknevelési támogatás összege azonos a szociális vetítési alap összegével. Az ellátás összege után nyugdíjjárulékot kell fizetni, ezért a gyet időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül. Az időszak a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához jogosultsági időt jelent gyermeknevelési időként.
• Keresőtevékenység a gyet mellett: A szülő legfeljebb heti harminc órában dolgozhat az ellátás mellett, vagy korlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag otthonában történik.
• Nyugdíj összege: Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a gyermeknevelési támogatás összegét csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.

A GYET mint "főállású anyaság" státusz

Fogalmilag meg kell különböztetni azoktól az esetektől is, amikor az édesanya jó néhány évig egyszerűen otthon marad a gyermekével, mert az apa keresete ezt lehetővé teszi számára. Bármi is a motiváció, azok, akik nem állnak munkaviszonyban, de nem is regisztrált álláskeresők, nem kötelesek megfizetni a társadalombiztosítási hozzájárulást. Ezzel azonban sem az orvosi ellátásra, sem a táppénzre, sem az állami nyugdíj ellátásra nem lesznek jogosultak.

A GYET olyan családok esetében lehet célszerű választás, ahol az igénybe vevő szülő otthonról dolgozik. Egy más jellegű és ritkább opció, amikor a családfenntartó kimagasló jövedelme teszi lehetővé és indokolja az édesanya otthon maradását. Ilyen esetben is javasolt a GYET igénylése, leginkább az állami nyugdíjrendszerben való ellátás biztosítása miatt.

Táblázat: Családtámogatási ellátások és hatásuk a nyugdíjra

Munkáltatói kedvezmények a GYET mellett

Három vagy több gyermeket nevelő munkavállalónak minősül többek között az, aki gyermeknevelési támogatásban részesül. Gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt dolgozó munkavállaló után a munkáltató legfeljebb öt évig szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke: a bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 000 forint.

tags: #miert #nem #szamit #bele #amunkaviszonyba #az