Miért eszik kevesebbet a 9 hónapos baba? Átfogó útmutató szülőknek

Sok gyereknél előfordul, hogy átmenetileg, vagy néha hosszabb időre is az ételt elutasítja. Szülőként nagyon frusztráló tud lenni, amikor a baba nem érdeklődik az étel iránt, vagy egyszerűen visszautasítja azt. Különösen nehéz ez akkor, ha korábban szépen evett, majd hirtelen - például 10 vagy 12 hónapos kor körül - ez megváltozik. Rengeteg időt és energiát fektetsz abba, hogy egészséges, házi készítésű ételeket kínálj neki, aztán csak azt látod, hogy vagy a földön landol, vagy a tányérban végzi minden falat - ez igazán elkeserítő lehet. A vizsgálatok szerint a csecsemők és totyogó korú gyerekek 20-25%-ánál van olyan evési probléma, aminek nincs organikus, fizikai oka.

Életkori sajátosságok és a folyadékpótlás fontossága

Fél éves kor alatt a csecsemők elsődleges tápláléka az anyatej. Ebben az életkorban a folyadékpótlás és a tápanyagellátás egyszerre zajlik az etetés során. Így ha a baba az anyatejet/tápszert elutasítja, nagyon hamar és könnyen kiszáradhat. Ez sokkal gyorsabban gondot okoz, mint az, hogy nem jut elég tápanyaghoz. Az újszülöttek különösen veszélyeztetettek ilyen szempontból. Fél éves kor után már egyre inkább szétválik a folyadékbevitel és a pépes/szilárd táplálék bevitele. Ha a gyermeket kiszáradás nem fenyegeti (van 3 óránként bő vizelete), de kevesebbet eszik, mint szokott, néhány napon belül házi gyermekorvosi konzultáció szükséges.

A csökkent étvágy gyakori, átmeneti okai

Számos tényező állhat a háttérben, ha egy 9 hónapos baba étvágya csökken. Ezek közül sok teljesen természetes és átmeneti jellegű.

Fogzás és fáradtság

• Ha a baba étkezésében és evési hajlandóságában változás áll be, gyakran egyszerűen csak a fogzás áll a háttérben.
• Ha azt tapasztaljuk, hogy a baba napok óta nem eszik, visszaesett az étvágya és elutasítja a kedvelt csemegéket is, érdemes gyors ellenőrzést tartani a szájüregben és általában gyorsan megvan a felelős.
• A fogzás sokféle kellemetlenséget okozhat a babának, ezért teljesen természetes, ha ilyenkor csökken az étvágya.
• Előfordulhat, hogy a gyermek étvágytalansága egyszerűen csak annak a jele, hogy túl fáradt az evéshez.
• Figyelj arra, hogy az étkezések ne menjenek a napirend rovására: ne áldozd fel az alvásidőt csak azért, hogy evésre kerüljön sor.

Fertőző betegségek és torokfájás

• Ha a babád nincs jól, az evés valószínűleg az utolsó dolog, amihez kedve van.
• 6 hónap és 3 éves kor közt gyakran előfordul fertőző légúti betegségek esetén, hogy a gyermek átmenetileg csak anyatejet/tápszert fogad el, a szilárd/pépes táplálékot elutasítja.
• Ennek egyik oka lehet a torokfájás, főleg, ha a gyermekorvos is a gyermek torkát pirosnak látta. Érdemes egyszer próbát tenni, és etetés előtt kb. 45 perccel láz- és fájdalomcsillapítót adni.
• Átmeneti (2-3 hétig tartó) enyhe evészavar gyakran előfordul COVID-19 betegség vagy más fertőzés kisérőjelenségeként.

Anyatej ízének változása

• Kis csecsemőnél figyelhető meg, hogy a mama menzeszének megjövetele előtt pár nappal az anyatej íze megváltozik és az addig jól szopó gyermek átmenetileg étvágytalanabbá válik.

Orvosi és szervi okok a háttérben

Ha a fenti tüneteknek nincs jele, a kicsi viszont hosszabb ideje - néhány napja, két-három hete - látványosan kevesebbet eszik, érdemes konzultálni a gyermek háziorvosával. Számos oka lehet annak, hogy miért nem eszik a baba vagy a kisgyermek. Ezen állapotok diagnosztizálása nem a szülők feladata, megfigyeléseik azonban jelentősen hozzájárulnak a szakemberek által felállított diagnózishoz.

• Első lépésben a szervi okokat kell kizárni (pl. vashiányos vérszegénység, lisztérzékenység, tehéntejfehérje allergia, más krónikus betegség…).
• Étvágytalanságot számos betegség okozhat. Ide tartozik: vérszegénység, húgyúti fertőzés, elhúzódó fertőzéses betegség, különösen csecsemőkorban a látens középfülgyulladás.
• Egyes krónikus betegségek, például: szívbetegség, vesebetegség szintén okozhatják azt, hogy a gyermek rosszul eszik.
• Bizonyos genetikai betegségek során is találkozhatunk étvágytalansággal.
• A kiütéses betegségeket általában a fertőző betegségekhez kötik. Számos más betegség járhat azonban még kiütéssel, illetve olyan bőrelváltozással, melyek kiütések benyomását keltik.

Ajánlott kalóriabevitel csecsemőkorban

A szükséges kalóriabevitel értékét érdemes ismerni közepesen aktív gyermekek esetén. Ez a bevitel akkor szükséges, ha nem cél a súly változtatása. Egy éves kor alatt a szükséges kalóriabevitelt testtömeg kilogrammokra számolják. A következő táblázat segít áttekinteni az ajánlásokat:

Forrás: Szakirodalmi ajánlások alapján

Pszichológiai és viselkedésbeli tényezők

A táplálkozás az egyike az életösztönöknek, és mint ilyen az ember legelemibb késztetéseihez tartozik. Ha nem eszünk, nem maradunk életben. Ha egy gyerek nem eszik, akkor nem fejlődik és végső esetben meghal. E két tényből következik, hogy az etetési nehézségek a legnehezebb érzéseket mozgatják meg benned anyaként: félelem, tehetetlenség, harag, bűntudat. A vizsgálatok szerint a csecsemők és totyogó korú gyerekek 20-25%-ánál van olyan evési probléma, aminek nincs organikus, fizikai oka. Ezek között a gyerekek között vannak, akik kifejezetten jól gyarapodnak, ám az evések rossz hangulatban, feszültséggel telien zajlanak, sokszor csak álmukban vagy figyelemeltereléssel etethetők meg. Emellett vannak gyerekek, akik nem is gyarapodnak megfelelően. Szintén az evésproblémák körébe tartozik, az az eset, ahol a szülő a saját szorongása miatt problémásnak érzékeli a gyerek evését, pedig objektíve a gyereknek nincs evésproblémája.

A szülői reakciók és az evési játszmák

• A gyermek tiltakozásának figyelmen kívül hagyása, vagy az attól való pánik, szorongás és harag.
• Ezek a szülői reakciók egy idő után valóban létrehozzák a gyerekben az evési helyzettel szembeni ellenállást, így magát az evésproblémát.
• Sajnos már egészen kicsi korban, akár 2-3 évesen a gyerekek a különböző konfliktusokra az étel megtagadásával válaszolhatnak. Ez lehet testvérféltékenység, családi konfliktus, haláleset stb.
• A gyermekek nem evése egyes esetekben nem a probléma maga, hanem egy másik probléma tünete. Egyfajta jel, mely felhívja a figyelmet egy addig azonosítatlan családon belüli vagy a szülők párkapcsolatában fennálló problémára.
• Az élet első éveiben az evés és etetés érzelemmel telített folyamat. Ez azt jelenti, hogy az evést nem csak az éhség és jóllakás, hanem a közben megélt érzelmek befolyásolják. Sőt az érzelmek sokszor képesek felülírni az éhséget is.
• Minél kisebb a gyermek, annál inkább a gyermek alapvető testi szükségleteinek kielégítése körül forognak a mindennapjaitok: altatás, etetés, megnyugtatás. Ezekben a helyzetekben kapcsolódtok nap mint nap. A gyermek ezekben tapasztalja meg önmagát és a veled való kapcsolatát.
• Amitől inkább összeszorul a gyomra. Mennyire más, ha a gyermek a saját érzéseit és szándékait visszahallja az anyjától, mintha saját állapotaira elítélő, megrovó vagy közömbös visszajelzéseket kap.
• Az édesanyja szükséget kielégítő gesztusain túl, a gyermek jelzéseit kísérő értő és együttérző, nyugalmat sugárzó szavaid és arckifejezésed segít a babának igazán átélni és elkülöníteni a saját belső állapotait: az éhségérzetet, a jóllakottságot, a fáradtságot, az unalmat, az izgatottságot, a nyugtalanságot, a megnyugvást és az örömöt.
• A tartós etetési nehézségek esetén azonban az anya és gyermeke közötti összehangolódás ismételten akadályozva van az etetési helyzetben.
• A gyermekedet vagy önmagát fogod hibáztatni. A tehetetlenségéből fakadóan haragot vagy bűntudatot élhetsz át. Ebben a helyzetben érthető, hogy nincs elég kapacitásod arra, hogy a gyermekben zajló érzésekre és szándékokra hangolódj.
• Nincs kapacitásod, hogy nyugalmat adva a gyermeknek visszatükrözd a gyerek érzéseit. Hiszen saját nehéz érzéseid, a tehetetlenség, a bűntudat, a harag és a félelem megakadályoznak ebben.
• Az ezekből az érzésekből származó anyai reakció pedig az erőltetés, a figyelemelterelés, a könyörgés és a büntetés bármilyen formája. A gyermek így magára marad a saját érzéseivel és az evést övező minden anyai érzéssel is. Mindez megterhelő és kezelhetetlen a gyermek számára. A gyermek is frusztrált lesz. Ez tovább növeli a kétségbeesésedet, ami ismételten az evési helyzetet nehezíti tovább. Így alakulnak ki az evést övező játszmák anya és gyermek között. Mindez pedig gyakran az evési helyzet teljes vagy részleges elutasításához vezet a gyermek részéről.

Éhes, mégsem eszik?

• Létezik, hogy nem is éhes? Igen. Nem is érzi az éhségét. Mert az önmagához való kapcsolódás helyett, az éhségérzet helyett, az evést övező harccal, az erőltetéssel és kontrollal szembeni védekezéssel van elfoglalva.
• A harc készenléti állapot. Olyankor mindenünk összehúzódik, a gyomor összeugrik és az idegrendszer nem a befogadásra van hangolva. Stresszhormonok termelődnek a szervezetben, az éhségérzet pedig blokkolódik. Márpedig az evéshez befogadás, ellazultság, biztonságérzet kell.
• Tehát az első években az evés közbeni interakciók hangulata, a felnőttnek a gyermek belső állapotaival való összehangolódása befolyásolja az evés-etetés folyamatát és az anya-gyerek kapcsolat egészét is.
• Éhes és mégsem eszik? A nehéz érzések elkerülésére való belső késztetés felülírhatja a gyermek táplálék iránti szükségletét is. Bár táplálékra lenne szüksége, az evést kísérő nyomasztó érzéseket olyan mértékben szeretné elkerülni, hogy teljes idegrendszere készenléti állapotba, azaz stresszállapotba kerül, amiben stresszhormonok árasztják el a testét és ezek blokkolják az éhség testi érzetét. Tehát nem érez éhséget. Az éhség helyett feszültséget érez.
• Valójában az etetési helyzetet kísérő, számára és az anya számára is megterhelő, ’bevehetetlen’, ’megrághatatlan’ és ’emészthetetlen’ negatív érzést, élményt utasítja vissza. Azt az érzést és élményt, amely az evési helyzetben az anya és gyermeke közötti harmonikus kapcsolódás akadálya is egyben.

Traumatikus élmények hatása

• Ez az ok sokszor a fogantatás-várandósság-szülés körüli időszakból ered.
• Az evésprobléma származhat az anya traumatikus élményeiből és az ezekből következő fokozott életféltésből. Ilyenkor a saját anyai kompetenciaérzeted inog meg, nem tudsz bízni a saját testedben, a baba jelzéseiben és a saját észlelésedben.
• Erős késztetést érzel, hogy külső kontrollba kapaszkodj. Mérni akarod az etetések idejét, a grammokat és millilitereket, és igyekszel kontrollálni az evéseket, miközben alapvetően nem tudsz megnyugodni, erős szorongás munkál benned.
• Vizsgálatok egyértelmű összefüggést mutatnak az anya érzelmi problémái, az anyai stressz, szorongás és depresszió és az evésproblémák kialakulása között.
• Mindez nem azt jelenti, hogy te vagy a hibás! Inkább azt jelenti, hogy tudsz segíteni a gyerekednek! Ennek a ténynek a jó oldala az, hogy ha te magadon dolgozol, azzal tudsz segíteni a gyerek evéssel kapcsolatos nehézségén.
• Az, hogy a te érzelmi állapotod erősen kihat a gyerekre, ez pszichológiai törvényszerűség.
• Az első lépés az evési problémákkal kapcsolatosan mindig a te anyai érzéseidnek a feltárása és oldása.

Helytelen táplálkozási szokások és környezet

Túlzott folyadék és nassolás

• A csecsemők és kisgyermekek gyomorkapacitása jóval kisebb, mint a felnőtteké, ezért az elfogyasztható ételek és folyadékok mennyisége is korlátozottabb.
• Ha a gyermek túl sok folyadékot iszik vagy gyakran nassol, kevésbé lesz éhes a főétkezéseknél.
• Egy 9 hónapos baba esetében az ajánlott napi mennyiség kb. 500-600 ml anyatej vagy tápszer.
• Ha a baba napközben gyakran kap falatokat (nasit), nem lesz elég éhes a főétkezéseknél.
• A különféle édes itókákban található természetes és finomított cukrok elegendő szénhidrátot jelentenek a gyerekek számára, így ha gyermeked sok ilyet fogyaszt, szinte sosem lesz éhes. Legyél következetes és ragaszkodj ahhoz, gyermeked kizárólag szénsav- és cukormentes vizet fogyasszon egész nap!
• Ha a gyerek nem éhes, nem fog enni annyit. Például, ha sok vagy egyébként már nem szükséges az étrendjében a junior ital, a tápszer (NEM az anyatej). Vagy sok tehéntejet, kakaót iszik, ez a reggelije önmagában (emlékezz, 3-4 féle legyen előtte. Lehet a kakaó, de mellette más is kell). Vagy ha egész nap csipegeti a ropit, a pufit, a kiflit. Legyen éhes! 2-2,5 óra-3 óra (utóbbi nagyoknál) teljen el 1-1 kínálás között.

Az evési környezet és szokások

• Az étkezések ideális esetben közösségi élményként vannak jelen a gyerekek életében. Együtt, egy asztalnál fogyasztjuk el a finom falatokat, azaz a kicsik látják, hogy az étkezés nemcsak táplálkozás, hanem öröm is. Megfigyeléseik alapján korrigálják mozgásukat, ügyesebbé válnak az evőeszközök használatában, a rágásban és megtanulják az etikettet.
• Egy kisgyermek számára a világ tele van csodákkal és minden sokkal érdekesebb, mint az ‘unalmas’ étkezések. Ezekkel a lépésekkel nemcsak az ingergazdag környezetet kapcsoljuk ki, hanem az étkezések módját is megadjuk, azaz a kicsik figyelmét is az étkezésekre irányítjuk.
• Nagyon fontos továbbá, hogy ha gyermeked feláll az asztaltól, ne vidd az ételt utána!
• A következetesség rendkívül fontos a kisgyermekkori egészséges étkezés kialakításában, a túl sok szabály ugyanakkor rendkívül korlátozza a kicsik önállósági törekvéseit. Engedd, hogy ő válasszon tányért, evőeszközt vagy poharat! Ezzel megerősíted őt abban, hogy képes önállóan döntéseket hozni és van hatása arra, mi vele történik, ráadásul finommotoros készségei is fejlődnek!
• Jobban jártok, ha tartod magad a napi öt étkezéshez és az étkezések időtartamát is előre meghatározod!
• Ha azok közé a szülők közé tartozol, akik gyakran belemennek az étkezéseket övező játszmákba, olvass, tájékozódj és vess véget nekik!
• Ne kényszerítsd, ne forszírozd, hogy egyen még.
• A mi feladatunk biztosítani, felkínálni a finomságokat, az ő feladata eldönteni, kér-e belőle, és ha igen, mennyit.
• A bodyshaming és az étkezési zavarok kialakulása már jóval a kiskamaszkor előtt megkezdődik. Ha nem akarsz olyan szülő lenni, aki akaratán kívül is hozzájárul ahhoz, hogy gyermekének egészségtelen viszonya legyen az étkezéssel és az étellel, fontold meg, mikor mit mondasz! A husisabb kislányok és pufókabb kisfiúk sem igénylik a megszégyenítést, a cikizést vagy a gúnyolódást, különösen nem az édesanyjuktól vagy a rokonaiktól.

Hozzátáplálás és textúra

A hozzátáplálás kulcsfontosságú időszak, amely során a babák nem csak új ízekkel, hanem különböző textúrákkal is megismerkednek.

• Sok szülő nem mer tovább haladni a darabosabb állagok felé, vagy nem kínál a babának falatkákat, mert fél az öklendezéstől vagy - még rosszabb - a fulladástól. Próbáljunk meg nem túlságosan óvatosak lenni, és ne féljünk a darabosabb, rágást igénylő falatoktól.
• Sok baba sokkal jobban boldogul falatkákkal, ha maga ehet.
• Sok gyermek az új ételt, vagy a zöldséget egyből elutasítja.
• A hozzátáplálás nem csak a tápanyagbevitelről szól. Ugyanúgy a tapicskolás, majszolás, érintés, tapasztalás, élményszerzés, ismeretek megszerzése („mi az a reggeli?” / „mi illik a pizzára?” / „mi az a nagyi piskótája?” stb) a cél. Ekkor nagyon nyitott rá a legtöbb baba. A mi dolgunk csak biztosítani ezeket (bevásárolni, kínálni, példát mutatni, mesélni), és biztonságossá tenni, de nem félni.
• Sok baba nem szereti, ha kanállal kínálják őket. Lehet, hogy maga a kanál nem megfelelő, például túl kemény vagy túl széles számukra. Próbálj meg keskenyebb, kissé puha anyagból készült kanalat használni.

Hogyan támogathatjuk az étvágyat és a fejlődést?

Ha az evészavar nem átmeneti, de enyhe, és a súlygörbe nem kifejezetten kóros, meg lehet próbálkozni az étvágy fokozásával és kalorizáló étkeztetéssel és/vagy speciális kalorizáló itallal. Az étvágy fokozására időnként alkalmasak az étrendkiegészítők, vitaminok (pl. Béres csepp, multivitamin szirup, stb.).

Kalóriadús ételek bevezetése

• Amint látható, ideális esetben minden étkezésnél az étel fele friss gyümölcsből és zöldségből kéne álljon.
• Ha a kalóriabevitel növelése a cél, érdemes ezek közül átmenetileg a magasabb kalóriatartalmú ételeket választani.
• Köretnek inkább a krumpli, húsból átmenetileg inkább a kacsa/disznóhús, növényi ételekből a bab, csicseriborsó, lencse, kukorica és más kalóriadús hüvelyesek választhatóak.
• Kiváló kalóriadús választás az olajos magvak (pl. dió, mogyoró, tökmag, mandula, kesudió) vagy az olajok (olívaolaj, lenolaj, tökmagolaj…). A magvak kicsiknek a félrenyelés veszélye miatt mozsárban porrítás után, ételbe keverve adhatóak. Az olajokat az étel melegítése után, a fogyasztásra kész pépbe/ételbe érdemes keverni, pl. a főzelékbe.

Étkezési rutin és változatosság

• Válogatós gyerekeknél az ízlésüknek megfelelő, változatos, finom ételekkel érdemes próbálkozni.
• Inkább kínálj kisebb adagokban olyasmit, amit szívesen szokott enni - például kedvenc püréjét vagy finger food falatokat.
• Érdemes a gyermeket minél gyakrabban megkínálni ennivalóval, inkább kevesebb ételt elé tenni, de többször. Kínáljunk fel neki több lehetőséget, azok közük könnyebben tud választani.
• Sokszor az is segít, ha más gyerekekkel eszik együtt, ha látja, hogy a másik gyerek megeszi az ételt, ő is kedvet kaphat hozzá.
• Adhatunk a gyermeknek probiotikum készítményt, amely amellett, hogy a bélflórát rendezi, az immunrendszert is erősíti. Ezek mellett adhatóak vitaminok, illetve a nagyon nehezen evő, lassan fejlődő gyermeknek háziorvosunk írhat fel olyan készítményt receptre, mely megindíthatja a gyermek fejlődését, étvágyát javíthatja.
• Mutassunk példát, együnk vele amikor csak lehet!
• Kínáljunk minden étkezésen 3-4 féle finomságot, mindegyikből 2-3 darabot, nem egy halmot. Egy tízórai sem egy alma, hanem alma+zabkeksz+joghurt ital. Ebéd nem rizs meg rántott hús, hanem rizs+külön párolt zöldborsó+rántott hús +csemege ubi+ valamilyen ital. Az italokat se feledjük, nem a víz helyett, de jól lehet alkalmazni a kínálat bővítésére.
• Mindig az előző étkezést kompenzáljuk. Pl.: ebédre adtunk neki halat, burgonyát, és savanyú ubit. Csak savanyú ubit evett, semmi mást. Oké. A következő étkezésen tudjuk, hogy nem jutott előzőleg elég fehérjéhez és szénhidráthoz, ezért az uzsi az lesz, ami ezt biztosítja (pl. sajtkrém, kenyér, zöldség).
• Biztosíts gyermekednek napi 5 étkezést, kiegyensúlyozott menüvel, ahol mindig van olyan étel előtte, amit elfogad (otthon és az otthonon kívül is).

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ha a gyermek rosszabbul eszik és/vagy nagyon vékony, először szükséges az életkorának megfelelő testsúly-testmagasság percentilis érték (és görbe) felvétele a gyerekorvosnál. Ha ez megtörtént, vagy az evészavar típusa kifejezetten más jellegű, akkor gyermekpszichológus vagy gyermekpszichiáter vizsgálatára is szükség lehet.

• Ha úgy véljük, gyermekünk nem eszik eleget, érdemes étkezési naplót készítenünk arról, pontosan mit, milyen elkészítési módot követően és milyen mennyiségben fogyasztott el az a gyermek az adott napokon. Ha lehet, fotózzuk is a tányérokat evés előtt és után!
• Ha a gyermek vizsgálata során más betegségre terelődik a gyanú, pl. arcüreggyulladás, akkor további vizsgálatok válnak szükségessé. Ha gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy például gyermekünknek egyéb bélbetegsége van (lisztérzékenység, felszívódási zavar), akkor gasztroenterológus szakrendelésen további vizsgálatok történnek.
• Mi lehet a kezelés? Ha a panaszok hátterében valamilyen betegség áll, akkor azt kell kezelni. Ha azonban nem igazolódott semmi, akkor egyfelől megnyugodhatunk, amit a gyermek azonnal érezni fog rajtunk és már ez eredményre vezethet, másfelől, akkor elgondolkozhatunk azon, hogy hogyan tovább.
• Minden baba esete egyedi, ezért ha a babád nem eszik, kérd ki szakember véleményét. Át kell nézni az anamnézist, a baba technikáját, minden apró részletet. Nem lehet legyinteni, hogy „majd enni fog”, rengeteg esetben nem az a probléma, hogy nem eszik a kicsi mennyiségeket, hanem az, hogy nem ideálisak a feltételek.
• A percentilgörbe megadja, ha gond van, szakember segít kiértékelni (és mérni). Ha a baba nem tud enni, akkor is a szakember segít, ez sem múlik el segítség és változtatás nélkül.
• Kommunikáció a gyermekkel: a gyerek tiltakozásának figyelmen kívül hagyása, vagy az attól való pánik, szorongás és harag. Ezek a szülői reakciók egy idő után valóban létrehozzák a gyerekben az evési helyzettel szembeni ellenállást, így magát az evésproblémát. Éppen ezért, ha azt érzed, hogy nehézség van, akár azért, mert te aggódsz, akár azért, mert a gyereken is látod, hogy feszültséget él át, akkor mindenképp érdemes foglalkoznod a témával és segítséget keresned.

Esettanulmány: Bence esete

Gyermekdietetikai rendelésem keretein belül rengeteg esettel találkozom. Vannak nagyon gyakori hibaforrások, félreértett tanácsok, ezért választottam most az alábbi esetet bemutatásra.

• Bence 8,5 hónapos korában érkezett hozzám az online rendelés keretein belül. Anyukája, Ági mesélt róla, akinek a várandóssága alatt szemproblémái voltak.
• Bence császárral született a 39. héten, normál paraméterekkel, utána problémamentes adaptációs időszakkal, de szoptatási nehézséggel. Bence táplálása kalandos volt, 2 hónapos koráig anyatejes baba volt kisebb tápszeres pótlással (a szoptatása többszöri próbálkozásra sem sikerült, cumisüvegből kapta az anyatejet), majd kizárólagos anyatejes táplálással a tápszert elhagyva, majd 7 hónapos korától ismét kizárólagos tápszeres táplálással. A hozzátáplálást 5,5 hónapos korában kezdték.
• A főbb allergének közül a hal, tenger gyümölcsei, szója és földimogyoró nincs még bevezetve.
• Minden kis betegemtől kérek táplálási naplót, hogy lássam a tápanyag- és kalóriabevitelt. Édesanya arról panaszkodik, hogy Bence ugyan mindent megkóstol, de maximum 7-8 kanállal fogad el. Ebben az időszakban, amikor elkezdett Bence kevesebbet elfogadni az anyatejes táplálás ért véget.
• A tanácsadáskor, 8 hónapos kora előtt Bence 9200 g volt, ezért a napi kalóriaigénye (24h) kb. 750-830 kcal lett volna. A tápszerrel napi 6x kínálják.
• Miután Bence anamnézisét, naplóját és táplálását jól átnéztem, feltettem anyának a kérdéseimet. Szó esett a különféle szakemberek véleményéről -akiknél eddig jártak, az evési pózról, Bence mozgásfejlődéséről, a darabos ételekről.
• A kíváncsiságára építettünk, amelyhez fontos, hogy mindent jól lásson, tudjon fogni, kényelmesen üljön és jól tartsa a szék, ezért első körben az evési pozíciót állítottuk be egy Hauck Alpha székkel. Megbeszéltük, hogy ebben hogyan üljön, mire figyeljen a hipotonia kapcsán, és hogy hozzuk be a darabos ételeket, a családi menüt, együtt egyenek vele, ne etessék feltétlen.
• Jöttek a finger foodok, a puha falatok, naponta 3-4x kínálva, mindig 3-4- félét. A falatok finom falatok lettek, nem például párolt natúr burgonya, ami a legtöbb babának ekkor már unalmas, hanem sült, grillezett finomságok, pirított dolgok, kencék, friss zöldségek és gyümik, gabonafélék, pékáruk (nem péksütivel egyenlő), ricotta, tojásos finomságok, husik (vagdalt/fasírt), halak. Fűszerek, ízek, formák, színek, a biztonságos kereteken belül is rengeteg a lehetőség. Anya elrugaszkodott a megszokott, unalmas párolástól.
• Sokkal jobb például a sárgarépa, ha nem pároljuk, hanem a sütőben sütjük, és belemártjuk a zöldfűszeres joghurtba. Főleg, ha a baba megfigyelheti azt is, hogy ezt anya hogyan eszi, és érzi, ez tényleg jó.
• A tápszert kivettük az étkezések körüli időszakból, és fokozatosan csökkentettük a bevitelét. Nem az egyszeri adagokat, hanem a kínálások számát. Ennek ugye eddig majdnem dupláját kapta eddig, ezért nem volt éhes, és túl sok kalóriát kapott a teste. A tápszeres kínálásokat az alvásidőpontokhoz szorítottuk (elalvás/felkelés), hiszen a babának a cumisüveg nem csak táplálékforrás, hanem picit összebújás, megnyugvásfunkcióval is bír.
• Azt szeretnénk idővel, hogy Bence önállóan -ne egyedül- egyen. Ha éhes, a gofri jusson eszébe, ne a cumisüveg. A rágással minden oké volt nála, nem kellett ebbe beavatkozni sem eszközzel, sem technikákkal, hogy hatékonyabb legyen.
• „Minden, gyakorlatilag minden bevált amit javasoltál! A konzultáció után vettünk új etetőszéket (Hauckot), és az EZPZ tányért és szívószálas poharat, valamint elkezdtem főzni, így minden nap azt kóstolja Bence amit én csinálok, tudom mi van benne, és mi is azt esszük, közösen vele. Az első egy hét egyfajta bevezetés volt, próbálkozott enni, de az rögtön látszott hogy lelkes és akarja a dolgot. Az első pár napban iszonyúan elfáradt minden evésnél (naponta háromszor kínáljuk darabos étellel), látszott hogy nagyon koncentrál. A tányér nagyon szuper, ebből sokkal könnyebben kiveszi az ételt. A szívószálas pohárhoz kb egy nap kellett hogy megtanulja, és mostmár imádja, ő fogja és addig iszik míg van a pohárban. Az evésben az áttörést az áfonya hozta meg, azon sokat gyakorolt a kis kezeivel, és kb a második héttől kezdve már ki merem jelenteni hogy mennyiségeket kezdett enni mindenből, lelkesen lát neki és élvezi az evést.”
• Fontos, hogy sok gyerek mocorog, el akar menni az asztaltól, 1-2 falat után elege lesz, ha nem jó az evési pozíció. Ez olyan, ami NEM babaetetőszék, nem felnőtt szék magasítóval, hanem megfelelő gyerekszék addig, amíg nem lesz a kicsi felnőtt magasságú. A pozíció ugyanaz 1, 3, 13, 73 évesen is, amiben kényelmes az evés: egész talp stabil talajon, térd derékszög, csípő előre billentve, asztallap köldök magasságban, és ezt a gyerek önállóan fel tudja venni (azaz önállóan felül, és el tud menni. Szuper a Hauck Alpha, ill Stokke TrippTrapp amelyek ezt itthoni kínálat közül biztosítani tudják 100%.
• Nem jó ételek (sokáig csak püré, amit megun a gyerkőc és nem érdekes annyira, nem finom annyira. Íztelen ételek (a baba nem krónikus beteg akinek párolt, natúr burgonyán és almán kellene felnőnie. Az étel nem csak -főleg nem ekkor még- kalóriaforrás, hanem tapasztalatszerzés.
• Meg kell említenem a sok rossz tanácsot, főleg ha szakembertől jön, az anya túlaggódik, megfélemlítik, és ekkor kezdődik a méricskélés, a stressz, aminek nincs helye a fesztelen evésnél. A felnőttek sem tudják normál esetben, hogy hány gramm rántott húst esznek, a babáknak sem kell. Egyedül arra figyeljünk, hogy vegyesen tápláljuk, változatosan, finoman, és általában havi 1x elég mérni a súlyt, hosszt. Nézzük a pelust is persze, de hagyjuk békén enni, felfedezni.
• Ha 6 hós körül kezdtük a hozzátáplálást, 3-4 heti +1 kínálással számoljunk, a gyerek igénye és jelzései szerint. Lehet hogy ez néha 1 szem eper.

tags: #miert #eszik #kevesebbet #a #9 #honapos