Amikor a pocakunkban hordozzuk a kis életet, hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy a baba egyszerűen csak „növekszik”. Pedig valójában egy hihetetlenül bonyolult, önálló biológiai rendszer épül fel hétről hétre, amelynek legcsodálatosabb és legéletbevágóbb része a magzati vérkeringés. Ez a keringési rendszer nem csupán egy kicsinyített mása a felnőtt szervezetének; egy teljesen egyedi, zseniálisan megtervezett hálózat, amely lehetővé teszi a magzat számára, hogy az anyaméh speciális körülményei között optimálisan fejlődjön.
A terhesség kezdeti szakaszában, amikor még talán csak sejtjük, hogy új élet van a méhünkben, a legfontosabb szerv, a szív fejlődése már elképesztő tempóban zajlik. Noha a 4. héten még nem hallható a szívverés, az embrióban már létrejöttek azok az erek, amelyek hamarosan a szív és a keringési rendszer szerepét töltik majd be. Ebben a korai szakaszban a szív egy olyan csőhöz hasonlít, amely átfordul és kettéosztódik, tulajdonképpen kialakítva a szívet és a szívbillentyűket (amelyek kinyílnak és becsukódnak, hogy vért engedjenek a szívből a testbe).
A fejlődés 21. napján megjelennek a nyaki régió szomitái, kialakulnak az első kopoltyúhasadékok, és két szívcső jelenik meg a garat alatt. A 23. napon kialakul az embrionális keringés; a keringési rendszer felépítése megegyezik a halakéval. A 4. héten még nem hallható a szívverés, de az 5. hétre létrejönnek azok az erek, amelyek hamarosan a szív és a keringési rendszer szerepét töltik majd be. A 6. hétre a csecsemő szívének - amely 110-et ver percenként - már négy üreges kamrája van, mindegyik saját be- és kijárattal, hogy a vér át tudjon áramolni rajtuk. Két hét múlva a szívverések percenkénti száma már eléri a 150-170-et. Ez majdnem kétszer annyi, mint a tiéd!
A 6-9. hét között a kezelőorvosod el fogja végezni az első trimeszter ultrahang vizsgálatát. Ekkor nem csak megerősíti a terhességet, és megmondja a szülés várható idejét, hanem megvizsgálja a baba szívverését is. Valamikor a 9. vagy a 10. hét környékén már meghallhatod a baba szívverését. Ekkora már 170-et ver percenként, de ez a szám az idő előrehaladtával csökkenni fog. Még nem hallod? Ne aggódj. Ez csak azt jelenti, hogy a kisfiad vagy a kislányod kicsit szégyenlős, és a méhed egyik sarkában bujkál, vagy éppen háttal van, így megnehezítve a hang érzékelését a Doppler-nek.
A 10. hétre a magzat összes létfontosságú szerve kialakult és megkezdik összehangolt, közös működésüket. Az agy rohamos fejlődésnek indul: percenként 250 000 idegsejt jön létre az embrionális agyban! Ha a kicsi fiú lesz, a herék megkezdik a tesztoszteron hormon termelését. A külső felépítés is folyamatosan változik, már kialakult a legtöbb ízület: a váll, a könyök, a csukló, a térd és a boka éppúgy, mint az ujjak és a lábujjak. Ez a hét több szempontból is vízválasztó a terhesség szempontjából: a hét végére befejeződik az embrionális szakasz, és kezdetét veszi a magzati periódus. A rohamos növekedésnek indult kisbaba hossza kb. 8 centiméter, súlya mintegy 28 gramm. Formára már teljesen emberi.
A 12. hét környékén folytatódik a keringés fejlődése, amikor a magzat csontvelője megkezdi a vérsejtek előállítását. Az első (hüvelyi) ultrahang általában a terhesség 5-6. hetében történik, hiszen erre már a kismama érzékeli a kimaradt menstruációt, és elvégzi az első pozitív tesztet. A 6. hetet követően már nagy valószínűséggel hallható a szívhang, így az orvos megállapítja a terhességet, majd az anamnézis alapján tájékoztatja a kismamát, hogy veszélyeztetett kategóriába sorolható-e a várandóssága. Az első trimeszterben emellett sor kerül a testsúlymérésre, hüvelyváladék ellenőrzésére, vérnyomásmérésre, kötelező elektrokardiográfiára (EKG), valamint a 12. heti ultrahang vizsgálatra. Amennyiben a kismama igényli, a 12. héten genetikai vizsgálatot is végezhetnek.
A második trimeszteri ultrahangvizsgálat vagy a 20. hetes anatómiai vizsgálat során az orvos ellenőrzi a baba szívének szerkezetét, és azt, hogy felmerülhet-e bármilyen probléma (ezeket szoktuk veleszületett szívbetegségnek nevezni). Ez a leggyakoribb születési rendellenesség. Noha nincsen orvosság, amellyel a méhen belül gyógyítani lehetne egy ilyen betegséget - és sok esetben nem is lehet megállapítani, csak a születés után -, a terhesség alatti diagnózis segít az orvosnak abban, hogy eldöntse, hogyan érdemes megszülni a babát (ilyen esetben általában egy jól felszerelt kórházban, ahol a gyermekgyógyászati ellátás azonnal elérhető lehet a szülés után.) Néha a születés után rögtön műtétre van szükség, míg más eseteknél ez csak idősebb korban szükséges, vagy gyógyszerrel is kezelhető. A jó hír az, hogy a leggyakoribb vele született szívbetegségek kezelhetők, ha időben észreveszik ezeket és megfelelő kezelésben részesülnek.
A 17. hétre a magzat agya elkezdi szabályozni a szívverését, előkészülve a külvilágban való életre. (Eddig a pontig a baba szíve még spontán módon vert csak.) Három hét múlva pedig, úgy a 20. hét környékén, a baba szívverése már sztetoszkóppal is hallható. Ha az orvos jobban szeretné hallani (és látni) a baba szívverését, javasolhatja echokardiogram vizsgálat elvégzését, amely egy speciális ultrahang, amellyel feltérképezi a magzat szívét, a 18. és 24. hét között. (Ha a családodban előfordult veleszületett szívbetegség, vagy te magad cukorbeteg, fenilketonuriában vagy autoimmun betegségben szenvedsz, fontos, hogy kérj ilyen vizsgálatot.) Ekkor a baba szíve 140-et ver percenként.
A 25. hét végére kialakulnak a kapillárisok (a legkisebb erek) és megtelnek vérrel. A baba keringési rendszere folyamatosan és lassan fejlődik, így a 40. hétre felkészül arra, hogy a méhen kívül is helyt álljon.
A magzatvíz, amely a magzatot körülveszi, jelentős szerepet játszik a magzati tüdők, emésztőrendszer, vázrendszer fejlődésében, antibakteriális hatású, mechanikai védelmet nyújt, állandó hőmérsékletet biztosít, részt vesz az anya és magzata közötti anyagforgalomban (magzati vizelet). A benne spirálisan futó három ér (két artéria és egy véna) a magzat köldökétől a méhlepényhez kapcsolódik, és így a magzat vérkeringését köti össze a kismamáéval. Rajta keresztül kap tápanyagokat és oxigéndús vért a magzat.
A lepény a magzat része - a köldökzsinór számtalan elágazódásából alakul ki - éppen úgy, mint a fa gyökerei. A vékony hajszálerek a méhfalba mélyen behúzódva a gyökérszálakhoz hasonlóan biztosítják az anya és a magzat anyagcsere-kapcsolatát. A magzat tápanyagellátása, az anyagcseretermékek kiválasztása és a gázcsere a lepény erein keresztül történik.
A magzati vérkeringés alapvetően különbözik a születés utáni rendszertől két kritikus ok miatt. Először is, a magzat nem használja a tüdejét a gázcseréhez. Az oxigén és a tápanyagok az anya véréből, a placentán keresztül jutnak el a magzathoz. A magzati életben a vér útvonala prioritásokat követ: a friss, oxigéndús vérnek a lehető leghamarabb el kell jutnia az életfontosságú szervekhez: az agyhoz és a szívhez.
A placenta a magzati vérkeringés központi eleme. Ez az a szerv, ahol az anyai és a magzati vér találkozik (anélkül, hogy valójában keveredne). Itt történik meg az oxigén felvétele az anyai vérből, a szén-dioxid leadása, valamint a tápanyagok átadása és a salakanyagok elszállítása. A magzat és a placenta között a köldökzsinór teremt kapcsolatot, amely két artériát és egy vénát tartalmaz.
A magzati keringésben három fő, anatómiai shunt (rövidzár) biztosítja, hogy a vér a leghatékonyabb úton jusson el a szervekhez, megkerülve a tüdőt és a máj egy részét. E három struktúra a ductus venosus, a foramen ovale és a ductus arteriosus.
- A köldökvéna (vena umbilicalis) szállítja a friss, oxigéndús vért a placentából a magzat hasüregébe. Itt lép működésbe a ductus venosus, egy speciális ér, amely a köldökvéna vérét közvetlenül a vena cava inferiorba (alsó nagy véna) vezeti. Ez a shunt kulcsfontosságú, mert biztosítja, hogy a leginkább oxigénnel telített vér gyorsan elérje a szív jobb pitvarát.
- Az alsó nagy vénából érkező vér, amely már keveredett a magzat elhasznált (de még mindig viszonylag oxigéndús) vérével, belép a szív jobb pitvarába. Itt történik a magzati keringés egyik legintelligensebb szétválasztása. A foramen ovale egy nyílás a pitvari sövényben, amely lehetővé teszi, hogy a vér közvetlenül a jobb pitvarból a bal pitvarba áramoljon. Mivel a magzati tüdő ellenállása magas, a jobb pitvari nyomás nagyobb, mint a bal pitvari nyomás, ami nyitva tartja ezt a nyílást.
- Az a vér, amely lefelé áramlott a jobb pitvarból a jobb kamrába, a tüdőartériába kerül. Mivel a tüdő ellenállása magas, a vér nagy része nem a tüdő felé veszi az irányt. Ehelyett a vér 90%-a egy harmadik shuntön, a ductus arteriosuson keresztül áramlik. Ez a shunt rendkívül fontos szerepet játszik a tüdő védelmében. Mivel a tüdő nem vesz részt a gázcserében, felesleges lenne az összes vért átpumpálni rajta. A ductus arteriosuson keresztül a vér eljut az aortába, keveredik az ott lévő vérrel, és lefelé áramlik a törzs, a hasi szervek és a végtagok felé.
A magzati keringésben a nyomásviszonyok döntőek a shuntök működéséhez. A jobb oldali nyomás (jobb pitvar, jobb kamra, tüdőartéria) magasabb, mint a bal oldali nyomás a tüdő magas ellenállása miatt. Ez a nyomáskülönbség tartja nyitva a foramen ovalét (jobb -> bal áramlás) és a ductus arteriosust (tüdőartéria -> aorta áramlás).
A terhesség alatt a modern orvostudomány nagy hangsúlyt fektet a magzati szívfejlődés monitorozására. A speciális ultrahangvizsgálat, az úgynevezett magzati szívultrahang vagy fetal echocardiography, lehetővé teszi, hogy már a várandósság alatt részletesen feltérképezzék a szív anatómiáját és a véráramlás dinamikáját. A Doppler vizsgálat a véráramlás sebességét és irányát is méri a magzati erekben és a placentában. A köldökartériák áramlásának monitorozása például információt szolgáltat a placenta működéséről és a magzat oxigénellátásáról.
Bármely zavar a magzati keringésben komoly következményekkel járhat. Ha például a foramen ovale túl korán záródik (ritka eset), a jobb kamra túlterhelődik, mivel a vér nem tud eljutni a bal oldalra.
Magzati keringés: SZÓRAKOZTATÓ, EGYSZERŰ és EMLÉKEZETES!
A születés pillanata a magzati élet egyik legintenzívebb fiziológiai átalakulása. A magzati vérkeringés másodpercek alatt felnőtt típusú keringéssé alakul át.
- Amikor a baba megszületik és megteszi az első lélegzetet, a tüdő megtelik levegővel, és a benne lévő folyadék felszívódik. A tüdőben lévő erek kitágulnak, és ezzel hirtelen drasztikusan lecsökken a tüdőben lévő ellenállás. Ez a változás azonnal lehetővé teszi, hogy a vér nagy mennyiségben áramoljon a tüdőbe.
- A köldökzsinór elvágása megszünteti a placentából érkező véráramlást. Ez azt jelenti, hogy a vena umbilicalis és a ductus venosus működése megszűnik.
- A tüdőellenállás csökkenése miatt a bal pitvarba a tüdővénákon keresztül sokkal több vér érkezik, mint korábban. Ezzel párhuzamosan a placentális keringés megszűnése miatt a jobb pitvarba kevesebb vér érkezik. Emiatt a bal pitvarban a nyomás megnő, és magasabb lesz, mint a jobb pitvarban. A legtöbb csecsemőnél a foramen ovale funkcionálisan néhány percen belül záródik. Az anatómiai záródás (a szövetek összenövése) azonban hetekig, akár hónapokig is eltarthat.
- A ductus arteriosus falában lévő simaizomsejtek rendkívül érzékenyek az oxigénszint emelkedésére. Prosztaglandinok eltűnése: A placenta eltávolításával megszűnik a prosztaglandin E2 (PGE2) termelése, ami a magzati életben nyitva tartotta a shuntöt. A ductus arteriosus funkcionális záródása általában az első 10-15 órában megtörténik. Anatómiailag (az ér elrostosodása) általában 2-3 hét alatt fejeződik be, ekkor alakul ki a ligamentum arteriosum.
A magzati keringés átmenete a születéskor ideális esetben zökkenőmentes és gyors. Azonban bizonyos körülmények, mint például a koraszülés, megnehezíthetik ezt a folyamatot. A koraszülöttek tüdeje még nem teljesen érett, és az oxigénre adott érválasz is kevésbé hatékony.
A csecsemő keringési rendszere a születés után folyamatosan fejlődik. A gyermek első évében a szívizomzat tovább erősödik, és a vérnyomás fokozatosan emelkedik. A csecsemőkori szívbetegségek gyakran veleszületettek, és a magzati fejlődés során fellépő problémákra vezethetők vissza.
Az első trimeszterben zigótából embrió fejlődik, a szakasz második felében pedig már hallható a magzat szívhangja. A második trimeszter a 12-28. hét közötti időszakra tehető: kialakulnak a belső szervek, a kismama már boldogan vállalja gömbölyödő pocakját, miközben érzékelheti a magzat mozgását is. A harmadik trimeszterben a magzat kinti életre való készülése tölti ki a legtöbb időt: amellett, hogy növekszik, apró, de jelentőségteljes finomhangolásokat végez.
A magzat fejlődése az első, a kismamának saját magáról sem szabad elfeledkeznie, hiszen saját jólléte a babája érdeke egyben. Pihenés és lelki felkészülés: a ráhangolódás testi-lelki oldala is elengedhetetlen. A terhesség mind a testnek, mind a léleknek hosszú, jól felépített folyamat: az embrió fejlődése, a magzat növekedése, a baba anyaméhben is érzékelhető reakciói mind sok kérdést és izgalmat hoznak magukkal. Amellett, hogy érdemes átadni magunkat az önfeledt örömnek, a tudatossággal megtámogathatjuk a boldog és egészséges babavárást.